2017. június 28., szerda

 

 

 

A REAL MADRID MAGYAR SZURKOLÓI EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

2015.02.13.

 

I.

Általános rendelkezések

Az egyesület neve: Real Madrid Magyar Szurkolói Egyesület

Az egyesület székhelye: H-1139 Budapest, Frangepán u. 6. I/16.

Az egyesület működési területe: Magyarország

Az egyesület jogi személy, amely a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület önálló ügyintézői és képviseleti szervekkel és önálló költségvetéssel rendelkezik.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, illetve a pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, valamint az országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson történő jelöltállítás.

Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az egyesület a céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

Az egyesület vagyona a tagjai által befizetett tagdíjakból, valamint a támogatók felajánlásaiból és hozzájárulásaiból áll. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

II.

Az egyesület célja és feladatai

Az egyesület célja

Az Egyesület célja a Real Madrid Club de Fútbol (Továbbiakban: Real Madrid) labdarúgó klubbal szimpatizáló szurkolók összefogása, színvonalas tájékoztatása, illetve a Real Madrid hírnevének öregbítése Magyarországon.

Az Egyesület tagjai mind a Real Madrid szurkolói, akik a csapatnak való szurkolás mellett az azonos érdeklődésű emberek összehozásának céljából összejöveteleket, rendezvényeket szerveznek.

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesületekkel és szövetségekkel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

Az Egyesület támogatni kívánja a magyar és spanyol labdarúgás, mint sport kapcsolatát, ennek megfelelően nyomon szeretné követni azon magyar sportolók életútját, akik a Real Madrid játékosai lesznek.

 

Az egyesület feladatai

Az egyesület a fent meghatározott célok elérése érdekében különösen az alábbi feladatokat látja el:

 

a/ A klubtagok informálása a Real Madriddal kapcsolatos történésekről az Egyesület által támogatott weboldalon, közösségi oldalon.

b/ Összejövetelek szervezése, megtartása a klubtagok számára, szurkolói tárgyak közös rendelésének lebonyolítása.

c/ A klubtagok Real Madrid mérkőzésekre való eljutásában való segítségnyújtás, utazások szervezése, szervezés segítése.

d/ Csatlakozás a Real Madrid hivatalosan bejegyzett szurkolói egyesületeihez.

e/ A Real Madrid szurkolóinak képviselete, illetve a Real Madrid népszerűsítése magyarországi médiaeseményeken, rendezvényeken, televíziós vagy rádiós műsorokban és elektronikus vagy nyomtatott sajtóban.

 

III.

A tagsági viszony

Az egyesület tagjai és a tagsági viszony keletkezése

Az egyesület tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, feltéve hogy írásban nyilatkoznak belépési szándékukról, az egyesület alapszabályát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tagsági jogviszony létrejöttéhez kiskorú személy esetén a törvényes képviselő írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

Az egyesület tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokból áll.

 

1. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan belföldi és külföldi természetes és jogi személy, aki támogatja az egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az alapszabályt, s ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja.

Az egyesületi tagsági jogviszony felvétellel jön létre. Az egyesületbe való belépés, illetőleg az egyesületből történő kilépés önkéntes. A belépési szándékot írásbeli szándéknyilatkozattal kell jelezni az egyesület felé. A tagfelvétel kérdésében – írásbeli felvételi kérelem alapján – a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt a kérelem beérkezését követően kitűzött rendes vagy rendkívüli ülésen.

 

2. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a belföldi vagy külföldi szakember, akinek a munkássága alapján a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával – az egyesület bármely tagjának javaslatára – ezt a címet adományozza. A tiszteletbeli tagok tagságát oklevél tanúsítja.

 

3. Az egyesület pártoló tagja lehet:

 

  1. minden olyan természetes személy, aki vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását, de ahhoz rendes tagként nem kíván csatlakozni;
  2. minden olyan jogi személy, amely belépéskor megállapodás keretében kötelezettséget vállal az egyesület erkölcsi és anyagi támogatására, de egyebekben az egyesület rendes tagja nem kíván lenni.

 

A pártoló tagok által nyújtott támogatás felhasználásáról az egyesület Közgyűlése egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

A pártoló tag, aki vagyoni hozzájárulással támogatja az egyesületet, részt vehet az üléseken, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, továbbá tisztségviselővé sem választható..

A tagsági viszony megszűnése

 

Az egyesületi tagság megszűnik:

a)         lemondással

Lemondással szűnik meg az egyesület tagjának tagsága, amennyiben írásban kéri az elnökségtől tagságának megszüntetését. Az egyesület tagjának tagsági jogviszonya az elnökség részére megküldött lemondó nyilatkozatával szűnik meg. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek, - így különösen a tagdíj-fizetési kötelezettség - teljesítése alól.

  1.         kizárással

A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség- bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

A kizárási eljárás lefolytatása előtt a tagnak lehetőséget kell adni a védekezésre, ezért az Elnökség a kizárás kezdeményezésének okáról és indokáról a tagot írásban köteles értesíteni, majd meghallgatni ezzel kapcsolatosan. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást, azaz az Elnökség által hozott határozat elleni fellebbezés lehetőségét. A tag a kizárását kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban, a Közgyűlésnek címzett, de az Elnökség részére benyújtott fellebbezéssel élhet. Az Elnökség a fellebbezés átvételét követő 30 napon belül rendkívüli közgyűlést köteles összehívni, melyen a jelenlévő tagok nyílt szavazással, 3/4-es szótöbbséggel döntenek a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában.

A kézbesítés szabályszerűen megtörténtnek minősül:

 

  • ha az a kézbesítésre kijelölt személyek között személyes átadás-átvétel útján történt
  • tértivevényes, ajánlott postai küldemény esetén a tértivevényen megjelölt időpontban
  • futár igénybevételével történő kézbesítés esetén a kézbesítés időpontjában
  • visszaigazolt e-mail vagy fax üzenet esetén a visszaigazolásban megjelölt időpontban.

 

A kézbesítésnek csak az itt meghatározott módjai minősülnek szabályszerűnek. A fentiek szerint szabályosan megküldött bármely küldemény, amelynek átvételét a címzett megtagadja. A tagsági jogviszony ideje alatt az alapszabályt érintő kommunikációban az elsődleges közlési mód az e-mail váltás.

 

  1.          a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

Ha a tag kettő (2) hónapig nem fizet tagdíjat, részére az Elnökség felszólító levelet küld. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére - nevezetesen a megadott, 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának megszüntetésére - figyelmeztetni kell.

A kézbesítés szabályszerűen megtörténtnek minősül:

 

  • ha az a kézbesítésre kijelölt személyek között személyes átadás-átvétel útján történt
  • tértivevényes, ajánlott postai küldemény esetén a tértivevényen megjelölt időpontban
  • futár igénybevételével történő kézbesítés esetén a kézbesítés időpontjában
  • visszaigazolt e-mail vagy fax üzenet esetén a visszaigazolásban megjelölt időpontban.

 

A kézbesítésnek csak az itt meghatározott módjai minősülnek szabályszerűnek. A fentiek szerint szabályosan megküldött bármely küldemény, amelynek átvételét a címzett megtagadja. A tagsági jogviszony ideje alatt az alapszabályt érintő kommunikációban az elsődleges közlési mód az e-mail váltás.

Ha a tag felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki tagdíj-tartozását, tagsági jogviszonya felmondásra kerül. A felmondásról szóló elnökségi határozatot kézbesíteni kell. A tag a tagsági jogviszonyát felmondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban, a Közgyűlésnek címzett, de az Elnökség részére benyújtott fellebbezéssel élhet. Az Elnökség a fellebbezés átvételét követő 30 napon belül rendkívüli közgyűlést köteles összehívni, melyen a jelenlévő tagok nyílt szavazással, 3/4-es szótöbbséggel döntenek a felmondás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában.

 

  1.           a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

IV.

Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

Az egyesület rendes tagjainak jogai

a/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

b/ választhat és választható az egyesület szerveibe, az egyesület kiskorú tagjai kizárólag csak az életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók, így az egyesület kiskorú tagjai az egyesület képviseletére nem jogosultak, továbbá bankszámla feletti rendelkezési joggal nem ruházhatók fel

c/ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, ajánlásokat tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására

d/ kezdeményezheti az egyesület jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,

e/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,

f/ a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik,

g/ betekinthet az egyesület irataiba, nyilvántartásába

h/ felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni

i/ a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti

 

Az egyesület pártoló tagjainak és tiszteletbeli tagjainak jogai

 

A tiszteletbeli tag, a pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásit, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az egyesület határozatait csak érintettsége esetén támadhatja meg bíróságon. Egyebekben jogai megegyeznek a rendes tagokéval.

Az egyesület tagjainak kötelezettségei

a/ az alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatok végrehajtása,

b/ tagsági díj megfizetése,  pártoló tag esetében az évenkénti anyagi hozzájárulás megfizetése.

Tiszteletbeli tag esetén ilyen jellegű kötelezettség nem áll fenn.

c/ személyes közreműködés az egyesület feladatainak ellátásában, a közgyűlés, illetve az elnökség határozatainak megfelelően, elősegíteni az egyesület által kitűzött célok megvalósítását

d/ személyes adatokban (lakcím, e-mail cím) történő változás írásban (az alapszabály III. pontjában foglaltak az irányadók) történő bejelentése

 

A tagdíjat az elnökség javaslatára a közgyűlés állapítja meg.

Az egyesület tagjai 3000 Ft/év, az egyesület kiskorú tagjai pedig 2500 Ft/év tagdíjat fizetnek. Az egyesület kiskorú tagjai számára a kedvezményes tagdíjat az elnökség saját ügyrendje alapján engedélyezi.

A tagdíjat az egyesület tagjai minden év január 31. napjáig kötelesek az egyesület pénztárába történő befizetéssel, vagy az egyesület bankszámlájára banki átutalással megfizetni. Az évközben belépő tagok kötelesek a belépéstől számított 30 napon belül az adott évre jutó tagdíjat az egyesület részére megfizetni.

V.

Az egyesület szervezete

Az egyesület szervei:

– az egyesület közgyűlése

– az egyesület elnöksége

VI.

Az egyesület közgyűlése

A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, melyet a tagok összessége alkot. Az egyesület ülései főszabály szerint nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését kérheti az elnök, vagy bármely tag az ok és a cél pontos megjelölésével.

Az egyesület közgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze és a közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés vezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tíz (l0) nappal a közgyűlés helyének, idejének, a napirendi pontok megjelölésével a tagoknak írásos meghívót kell küldeni a III. pontban megjelölt igazolható módon, elsősorban elektronikus úton.

A közgyűlés időpontját és helyét az elnökség állapítja meg, és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat legalább 10 nappal a közgyűlés kitűzött napja előtt írásban értesíti. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az évi rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni az egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden rendes tagja. Minden tagot egy szavazat illet meg, a döntéshozatalban nem vehet részt az a személy

 a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele megjelent. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképtelenség esetén hatvan (60) napon belül változatlan napirenddel össze kell hívni a megismételt közgyűlést újabb meghívó igazolt módon történő küldésével, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.

,A megismételt közgyűlésre szóló meghívónak tájékoztatást kell tartalmaznia a távolmaradás következményeiről, vagyis arról, hogy a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés napirendje

A közgyűlés napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti elő.

Az egyesület évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell:

a/ az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,

b/ az egyesület éves költségvetésének megállapítása,

c/ az egyesület tagjai által beterjesztett javaslatok.

A c/ pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt három héttel benyújtották az elnökség részére. A szabályszerűen közölt napirenden nem szereplő kérdésben akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a/ az Alapszabály elfogadása és módosítása,
  • b/ nemzetközi szervezetbe való be- és kilépés elhatározása,
  • c/ az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása,
  • d/ az egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása.
  • e/ a tagfelvétel, valamint a kizárás és a felmondás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,
  • f/ az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása,
  • g/ az elnökség beszámolójának elfogadása,
  • h/ az egyesület éves költségvetésének jóváhagyása.
  • i/ tagdíj mértékének megállapítása
  • j/minden olyan kérdés eldöntése, amelyeket jogszabály vagy a jelen alapszabály a hatáskörébe utal

A közgyűlés határozathozatala

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyesület minden rendes tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Kivételes esetekben – így különösen személyi kérdésekben történő döntés esetén vagy ha a tagok indítványára - a közgyűlés határozatait titkos szavazással is meghozhatja, erről az érdemi határozat meghozatalát megelőzően a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal döntenek.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, a tagok azonban egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a közgyűlés üléséről a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy a közérdek ezt szükségessé teszi.

Az egyesület alapszabályának módosításához, valamint a tag kizárásával és felmondással kapcsolatos határozat meghozatalához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A közgyűlés a határozatait írásba foglalja és azokról az egyesület elnöksége nyilvántartást vezet.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlésen megválasztott hitelesítő tagok hitelesítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen tett észrevételeket, javaslatokat, valamint a közgyűlésen hozott határozatokat. Az egyesület határozatairól az egyesület elnöksége nyilvántartást vezet.

Az egyesület mind a határozatokba, mind pedig az egyéb iratokba való betekintés lehetőségét biztosítja. A betekintés iránti igényt az egyesület elnökségének kell előzetesen bejelenteni.

A közgyűlés döntéseit a határozat meghozatalakor, a közgyűlés helyszínén a levezető elnök nyilvánosan kihirdeti. Az egyesület elnöksége a közgyűlés döntéseit, határozatait a jelen nem lévő tagokkal írásban, igazolható módon, elsősorban elektronikus úton közli.

Az egyesület tisztségviselői

a/ az egyesület elnöke,

b/ az egyesület alelnökei,

Az egyesület tisztségviselőinek megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

Az egyesület tisztségviselőinek a közgyűlés által hozott határozattal történő visszahívására akkor kerülhet sor, ha a tisztségviselő tisztsége ellátására alkalmatlanná válik, vagy az egyesületnek súlyos érdeksérelmet okoz, továbbá abban az esetben, ha a tisztségre történő megválasztása óta bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a 2013.. évi V. törvény, valamint a jelen alapszabály tisztségviselővel szemben támasztott követelményeinek. A Ptk. 3:25. § (1) c. pontja alapján az egyesület közgyűlése a jelen lévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozatával a vezető tisztségviselőket bármikor, indokolás nélkül is visszahívhatják.

VII.

Az egyesület rendkívüli közgyűlése

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a/ az egyesület elnökségének többségi határozata alapján,

b/ az elnökségi tagság bárminemű megszűnése esetén,

d/ ha az egyesület tagjainak egyharmada ok és cél megjelölésével írásban kéri,

e/ ha a bíróság elrendeli,

A rendkívüli közgyűlésre egyebekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII.

Az egyesület elnöksége

Az elnökség az egyesület képviselő és ügyintéző szerve. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az egyesület háromtagú elnöksége vezeti, irányítja az egyesület működését, végrehajtja a közgyűlés határozatait. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és

     - magyar állampolgár,

- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően elektronikus úton, írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az elnökség feladatai és hatásköre

a/ az egyesület közgyűlésének az összehívása,

b/ az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,

c/ gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

d/ az egyesület nemzetközi kapcsolatainak szervezése,

e/ az éves költségvetés és beszámoló előkészítése,

f/ döntés a tagság kizárással és felmondással való megszüntetése ügyében

g/ az egyesület képviselete.

Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörben dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

Az elnökség tagjai

Az elnökség létszáma 3 fő, összetétele: az egyesület elnöke, valamint 2 alelnök. Az elnököt és a két alelnököt az egyesület közgyűlése választja meg az egyesület tagjainak sorából 5 éves időtartamra. Az elnökségnek csak az egyesületben tagsággal rendelkező személy lehet tagja.

Az elnökségnek csak olyan nagykorú természetes személy lehet a tagja, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Az elnökség működése

Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.

Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, minimálisan félévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy valamely elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza.

Az elnök az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó napirendi pontokról legalább 10 nappal korábban, elektronikus úton,  írásban értesíti az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül bárki részt vehet.

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével értesíteni kell.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyhangúlag hozza. Az elnökség a szavazásra jogosultak több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott elnökségi ülés is csak abban az esetben határozatképes, ha azon legalább két elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

IX.

Az egyesület tisztségviselői

Az egyesület elnöke

Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja, vezeti az egyesületet. Az egyesület képviseletére harmadik személyek és szervezetek irányában az elnökség valamennyi tagja külön-külön önállóan jogosult.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Az elnök hatásköre és feladatai

  1. képviseli az egyesületet
  2. biztosítja az egyesület törvényes és szabályszerű működését,
  3. az alapszabály, valamint a közgyűlési, elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
  4. az egyesület munkájának figyelemmel kísérése, a tagok tevékenységének koordinálása,
  5. az aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,
  6. az elnökségi ülések összehívása,
  7. döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörében.
  8. a közgyűlések összehívása lebonyolítása,
  9. a közgyűlési határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása,
  10. az elnökségi határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása,
  11. az egyesület gazdasági ügyeinek intézése,
  12. felelős a pénzügyi-gazdasági jogszabályok betartásáért,
  13. közreműködik az egyesület költségvetésének, a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolónak az elkészítésében
  14. ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal

X.

Az Egyesület képviselete és jegyzése

 

Az egyesületet az elnök vagy bármelyik alelnök önállóan képviseli hatóságok, bíróságok, valamint állami és önkormányzati szervek előtt.

 

Az egyesület jegyzésére az elnök vagy bármelyik alelnök önállóan jogosult.

 

Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre, illetve az egyesület bank előtti jegyzésére az elnök vagy bármelyik alelnök önállóan jogosult.

XI.

Az egyesület gazdálkodása és vagyona

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az elnökség fogad el. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, melyet a közgyűlés elé terjeszt, aki dönt ennek elfogadásáról.

Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a/ tagsági díj,

b/ természetes és jogi személyek hozzájárulásai,

c/ egyéb bevételek

Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály alapján végzi.

Az Elnökség évente egyszer a rendes Közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját, költségvetését.

 

Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.

A Közgyűlés az éves beszámolót, költségvetést a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz a jelenlévő rendes tagok, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.

Az Egyesület beszámolóiba, jelentéseibe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségre másolatot készíthet. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

 

XII.

Az egyesület megszűnése

Megszűnik az egyesület az alábbi esetekben:

1/ jogutódlással történő megszűnés

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2/ jogutód nélküli megszűnés

a) tagok általi elhatározás (ehhez az összes szavazati joggal rendelkező taghoz viszonyított háromnegyedes többség szükséges)

b) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg

c) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

d/ a törvényszék, mint nyilvántartó hatóság a megszűnését megállapítja.

 

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

XIII.

Záró rendelkezések

 

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Jelen Alapszabályt az egyesület a 2015. február 13. napján megtartott közgyűlésén elfogadta, az egységes szerkezetű alapszabályban a változásokat félkövér, dőlt betű jelzi.

 

 

          .................................................................             ............................................................

                    Dévai Márk Sebastian elnök                                Gyertyánági András alelnök

                                          .................................................................

                                                                Gere Sándor alelnök                     

                                                                      

 

 

                                          

 

Alulírott jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

        


Tabella