1972. július 21-én a Real Madrid szoros szövetségre lépett a Plus Ultra nevû egyesülettel, amely a spanyol harmadosztályban szerepelt, és erre az idõszakra komoly veszélybe került a fennmaradása. Mivel a két klub ezt megelõzõen is baráti kapcsolatot ápolt, Santiago Bernabéu és Juan José Borrachero, a Plus Ultra elnöke közösen kerestek megoldást, amit hamarosan meg is találtak: a Plus Ultra a Real Madrid fiókcsapata lett. Noha Bernabéu Castilla C.F.-re változtatta az egyesület nevét, az elnöki funkciót továbbra is Borrachero töltötte be, edzõnek pedig Antonio Ruizt nevezték ki. Az igazgatói posztra Miguel Malbo került, aki a teljes sportvezetésért felelt segítõivel, többek közt Alberto Garcíával, Jesús Garcíával és José Luisszal, az elsõ címer tervezõjével együtt.
A Castilla eleinte kékben szerepelt, és csak 1973-ban váltott fehér mezre. A cél az volt, hogy új játékosokat neveljenek ki (innen indult Gallego, San José, Camacho, Isidro és még sokan mások), illetve, hogy feljussanak a másodosztályba. 1977-ben hozták létre a Segunda B-t, a Castilla pedig az 1-es csoportba került. A csapat már az elsõ évben feljutott, ráadásul úgy, hogy mindössze három játékost tartottak meg az elõzõ évi keretbõl, és, hogy immár Juan Santisteban ült a kispadon. Az 1978-79-es szezon volt az elsõ a húszból, amelyet a Castilla (illetve a Real Madrid B) a második vonalban töltött. Az együttes ekkor lépett be egyedülálló sikereinek elõszobájába, amely a spanyol kupa döntõjéig és a Kupagyõztesek Európa-kupájáig vezetett…
