Mesélj kérlek magadról pár szót!
44 éves vagyok, Brüsszelben születtem. Félig spanyol, félig német vagyok, de inkább spanyolnak érzem magamat. 23 éves koromig éltem Brüsszelben, utána költöztem elõbb Madridba, majd 3 évre Barcelonába. 1995-ben Luxemburgban kaptam állást az RTL-nél, majd 1997-ben 3 hónapra érkeztem Magyarországra, de végül 15 év lett belõle. Három gyermekem van.
Emellett pedig Madridista is vagy.
Természetesen, igen.
Hogy keveredett az életedbe a csapat?
A családom nagy része Spanyolországban élt, így nyaralni is oda jártunk. Tudod, amikor kicsi vagy, úgy választasz csapatot, ahogy vallást. Mindig is Real Madrid-drukker voltam, hiszen a családom is nekik drukkolt. Azért akad néhány Barca-rajongó is köztük, így a családi összejövetelek mindig érdekesek voltak.
Hogyan telik a magyar média legbefolyásosa
bb emberének egy átlagos napja?
Az RTL Klubért, és hét másik adóért vagyok felelõs, olyanokért, mint a Cool, a Film+, vagy az RTL2. A munkám a vezetõség koordinálása, és a várt bevételek elérése. Részese vagyok a programtervezésnek, de inkább a sales-el és a sugárzással foglalkozok, így én inkább a dolgok pénzügyi oldaláért felelek.
Szóval sok a munka. Azt is tudom, hogy sokat utazol.
Igen. Jövõ héten 5 napra Vegasba megyek a barátaimmal szórakozni. Megnézünk majd egy amerikai futball mérkõzést. A kedvencem a Pittsburgh Steelers.
Mindemellett hogy marad idõ a meccsnézésekre?
A szezon elején mindig felírom a naptáramba a nagy meccseket, például a két El Clásicót, a Bajnokok Ligája sorsolás után pedig beírom a csoportmeccseket is. Így biztosra megyek, hogy ezeken az estéken ne legyen tárgyalásom, vagy ha mégis, akkor ezeket összekötöm a meccsnézéssel. Többször néztünk már így meccseket. Próbálom mindig úgy alakítani a programot, hogy ne kelljen azokon az estéken repülnöm.
Vannak olyan meccsek amik ennek ellenére is kimaradnak?
Igen, pont egy hete ki kellett hagynom a Klasszikust. Ez volt az elsõ Real–Barca, amit kihagytam az elmúlt 20 évben. Franciaországban voltam egy kis faluban, ahol senkinek nem volt az az adó, amelyiken a meccset adták. Szörnyû volt! A Bayern elleni elõdöntõ visszavágón pedig pont a tizenegyesek kezdete elõtt szállt fel a gépem, így a hongkongi leszállásig kellett várnom, hogy láthassam a kiábrándító végeredményt. Nagyon sajnáltam, mert akkor nagy esélyünk lett volna megnyerni a Chelsea ellen a tizediket.
Mennyi ideje vagy Real-drukker?
Gyermekkorom óta, körülbelül negyven éve.
Nem sûrûn szoktál interjúkat adni, miért vállaltad el mégis ezt a felkérést?
Egyszerûen, mert szeretem ezt a témát. Tavaly szerepeltem is a Sport1-en, a Klasszikus elõtt. Jó dolog néha másról is beszélni, mint a tévézésrõl, és a futball pont egy erre megfelelõ téma.
Van három gyermeked, átragadt rájuk az apjukról a madridizmus?
Két idõsebb lányom van, akik annyira nem kedvelik a focit, de a fiam természetesen a Királyi Gárdának szurkol.
Hány éves?
Tizennégy. Legutoljára a Santiago Bernabéuba vittem a 2011-es Barcelona elleni BL-meccsre, amikor Pepét kiállították, és végül kikaptunk.
Biztos csalódott lehetett.
Hát, igen… Ez mindig benne van a pakliban… Azért voltunk csalódottak, ahogyan kikaptunk. Emlékezhettek, jobbak voltunk, Daniel Alves pedig hatalmasat színészkedett, úgy, hogy Pepe hozzá sem ért, szóval csak a szokásos…
Milyen pozitív és negatív élményeid vannak a csapattal kapcsolatban?
Szívesen emlékszem vissza a Juventus elleni 1998-as amszterdami BL-gyõzelemre, amikor Mijatovic góljával több, mint 30 év után nyertünk. Az egy jó hónap volt, hiszen a fiam is akkor született. Természetesen szép emlék a 2002-es glasgow-i döntõ a híres Zidane-kapáslövéssel. A negatívok közé sorolnám a Liverpool elleni párizsi döntõt, de még inkább azt, amikor A Keselyû ötöse, két döntetlennel esett ki a PSV ellen. Akkor nagyon erõs csapatunk volt, és komoly ellenfeleket is ejtettünk ki. A két évvel ezelõtti Barcelona elleni 5-0-ról meg ne is beszéljünk.
Ki a kedvenced a már visszavonult labdarúgók közül?
Butragueño generációját nagyon szerettem; Buitrét, és Míchelt, valamint imádtam Hugo Sánchezt, mert nagyszerû góllövõ volt, és emellett egy igazi showman.
És az aktívak közül?
Manapság Cristiano a kedvencem. Ha hármat kéne mondanom, akkor Ronaldo mellett Casillast és Ramost említeném, mert jó személyiségük van.
Van-e bármilyen rutinod a meccsek elõtt, alatt?
Mikor Madridba megyünk meccsre, mindig a meccs elõtti napon indulunk, hogyha bármi gond lenne a géppel, akkor is odaérjünk. Elõtte való este nagy bulit csapunk a srácokkal. A meccs estéjén tartunk egy spanyol vacsorát, két-három órával a meccs elõtt pedig egy a stadionhoz közeli bárban szoktunk iszogatni. Magyarországon éttermekben, sportbárokban szoktuk nézni a meccset, de legtöbbször az egyik barátom mexikói éttermébe megyünk el. Otthon pedig van direkt erre egy szobám, nagy képernyõvel, sok ülõhellyel.
Milyen Real Madridhoz köthetõ ereklyéid vannak?
Születésnapomra kaptam egy mezt, a teljes Capello-csapat aláírta. 2000-ben kint voltam a Manchester elleni derbin, annak itt a belépõjegye. A srácokkal fogadtunk a visszavágóra. Azon a meccsen volt az a gyönyörû Redondo-sarkazás, ami után Raúl gólt szerzett, és végül az én tippem bizonyult jónak. Mindannyian egy meghatározott tétet tettünk, olyan 50 euró körül lehetett a nyeremény. Ezeken kívül rengeteg aláírt mezem van. A hamutálam, és a fiam ágynemûje is Realos, és még sorolhatnám.
A Capello-csapat által aláírt mez, a bal alsó sarokban a Real Madrid – Manchester United belépõvel
Emlékezetes meccsek belépõjegyei, és az említett fogadószelvény
A Real Madridos hamutartó
Mit gondolsz a Klasszikuson látottakról?
Jó meccs volt, és mindkét irányba eldõlhetett volna. A madridi játékosoknak már nincsen semmiféle pszichológiai problémájuk, ha a katalánokkal kell szembenézni. A média az 5-0 után kicsit felfújta a két csapat közti ellenségeskedést. A fordulópont akkor lehetett, amikor tavaly 2-1-re vertük a Barcát. A játékosokban már nincs semmiféle félelem, és ezt láthattuk is a meccsen.
Emiatt lehet, hogy nem volt annyi durva belépõ, és lapokból sem volt olyan sok?
Mindenképpen. Nem szeretem, ha túl érzelmessé válnak ezek a meccsek, mert annak ellenére, hogy ez a párharc több mint futball, végeredményben akkor is csak futball. A legrosszabb az, ha az ellenségeskedés politikai vitává, spanyol–katalán párharccá fajul, a politikusok pedig ezt felhasználják a céljaik elérésében.
A spanyol játékvezetõk rendszeresen hibáznak nagyokat a meccseken. Mi a véleményed a játékvezetõk ténykedésérõl?
Nem értem, hogy miért nem vezetik be végre a videóbírót… A fociban minden profi, kivéve a bírókat. Meccsenként 3-3 challenge-lehetõség kéne adni a csapatoknak, mint például az amerikai fociban. Azt mondják, azért nem jó ötlet, mert lassítaná a játékot. Én ezt nem hiszem. Teniszben is bevezették, és másodpercek alatt megvan az eredménye. A videóbíró bevezetésével újra fair lenne a játék, hiszen egy játékvezetõnak nagyon nehéz megmondania, hogy az adott szituáció les volt-e vagy sem. Vagy vegyük például a Barcelona-játékosok színészkedéseit. Az egyik játékos eljátssza a nagyhalált, úgy hogy a másik hozzá sem ért, és mégis a másikat küldik zuhanyozni. Valljuk be, ez csalás és nem normális. Az az igazság, hogy a Barcelona sokkal többször volt haszonélvezõje a téves bírói ítéleteknek.
Nyolc pont a jelenlegi különbség a két óriás közt, vajon lehetséges-e befogni a Barcát?
Természetesen lehetséges. A szezon második felében õk jönnek Madridba, és ha feltételezzük – márpedig miért ne feltételeznénk –, hogy ott nyerünk, akkor már csak öt pontról beszélünk. Az igaz, hogy rosszul kezdtük a szezont, a Barcelona pedig remekül, ugyanúgy, ahogy az Atlético is – róluk senki sem beszél, pedig ott vannak õk is a második helyen – így nincs sok lehetõségünk többet hibázni. Ha azt nézzük, hogy mekkora szerencséje volt eddig a Barcelonának azzal, hogy a Sevilla ellen az utolsó pillanatban fordítottak, illetve elõtte az Osasuna ellen sem érdemeltek volna gyõzelmet, akkor meg pláne. Abban is biztos vagyok, hogy nem lehet szerencséjük az egész szezon alatt.
A BL-ben szerencsére eddig bíztatóan menetel a csapat, mi az elvárásod idén tõlük?
A City ellen meg pont nekünk volt szerencsénk. (nevet) A legfontosabb, hogy javítsunk a helyzetkihasználásunkon, mert bõven eldönthettük volna azt a meccset is. Idén elsõsorban a BL lehet a cél, én már annak is örülnék, ha csak azt megnyernénk. A kupát ugyan szép dolog elhódítani, de nem az az elsõdleges.
Kit ültetnél le a kispadra, ha Mourinho holnap úgy döntene, hogy lemond?
Talán Del Bosquét hoznám vissza, mert nagyszerû edzõ, jól ismeri a Real Madridot, nem magára koncentrál, hanem a csapatára, és nagyon látványosan is játszottunk az õ idejében. Capello alatt például nyertünk, de Madridban nem elég, ha nyersz, szépen is kell játszanod.
Kit látnál szívesen a csap
atodban, ha te lennél a Real Madrid edzõje?
(nevet) Agüerót vagy Falcaót hoznám, mert õk sokkal jobb játékerõt képviselnek, mint jelenlegi csatáraink. David Silvát szívesen látnám. Iniesta játékát is szeretem, bár szerintem õ már túl van a legjobb évein, és nehéz is lenne megszerezni. Talán Tevezt is, mert kedvelem az erõs személyiségû játékosokat.
Sok a pletyka manapság a megromlott viszonyokról a csapatban. Mit gondolsz Ramos és Mou párharcáról?
Megesik, hogy erõs személyiségû emberek között nézeteltérés alakul ki. Nem tetszett, amikor Ramos felvette a saját meze alá Özilét, hiszen az edzõ döntése, hogy ki játszhat, és nem lehet fent egyszerre az összes játékos a pályán. Szerintem nem jó, ha ezek az ellentétek nyilvánosságra kerülnek, mert csak fölösleges vitát generálnak. Ugyanakkor azt is megértem, ha a játékosok nem értenek egyet az edzõvel, hiszen tavaly például a Barcelona vagy a Bayern München ellen túl defenzíven játszottunk. Ha lendületben vagyunk, akkor megéri kockáztatni, és idõ elõtt eldönteni a meccset.
Vajon miért lehetett szomorú Cristiano Ronaldo?
Megmondom õszintén, nem tudom. Viszont nem volt szomorú sokáig, ami jó hír. Tudod a Bernabéu közönsége kemény dió, és nagyon nagy nyomást helyeznek a játékosokra, ha nem teljesítenek jól. Talán nagyobb szeretetre vágyott a nézõktõl. De az is lehet, hogy gazdasági okai voltak a szomorúságának.
Kinek adnád az aranylabdát?
Cristiano Ronaldonak adnám, hiszen megnyerte a spanyol bajnokságot, elõdöntõt játszott a Bajnokok Ligájában és az EB-n is. Mindkét esetben csak tizenegyesekkel bukta el a döntõbe jutást, ott pedig bármi megtörténhet. Ha nem neki, akkor pedig Casillasnak, mert attól, hogy valaki kapus, még nem jelenti azt, hogy nem lehet õ a világ legjobbja.
Szurkolsz-e más csapatoknak is a Királyiakon kívül?
A Real Oviedonak szurkolok. Oviedo egy kisváros, ahonnan a családom származik, mellesleg ez Fernando Alonso szülõvárosa is. Apukám Hamburgból származik, így velük is szimpatizálok. Annak ellenére, hogy húsz évig éltem Belgiumban, a belga klubok közül egy sem fogott meg. Emellett a spanyol nemzeti csapatnak is drukkolok természetesen. Ez az elmúlt pár évben kifizetõdõ volt.
Hallottál-e már a Real Madrid Magyar Szurkolói Egyesületérõl? Mit gondolsz az effajta kezdeményezésekrõl?
Nem, ez az elsõ alkalom, viszont nagyszerû, hogy létezik. Nagyon sok országban vannak Peñák Európaszerte, és jó hogy Magyarországon is van. Meglep, hogy eddig még nem hallottam róla, és örülnék, ha a jövõben megnézhetnék veletek néhány meccset. Hányan vagytok?
Száznegyvenkilencen.
Szuper, akkor lehetnék a százötvenedik?
Természetesen.
Nagyon megtisztelõ lenne.
Mit üzennél az olvasóinknak?
Tartsatok ki továbbra is a Real Madrid mellett, még akkor is, ha nem úgy megy a csapatnak, ahogy elvárnátok. Ugyanúgy ahogy az életben, itt is megvannak a hullámvölgyek, és nehéz mindig a csúcson lenni. Legyen a szurkolás a szenvedélyetek, de ne legyen hatással a mindennapjaitokra. A család és a barátok nem lehetnek szenvedõi a csapat rossz formájának.
