Az Özil-effektus

A Real Madrid kispadra ülteti Özilt és minden elsötétül. Aztán visszakerül a pályára és a csapat ismét ragyog. A német játékos kulcsfontosságúvá vált a blancóknál. Mesut nélkül a gépezet akadozik, de mikor pályán van, minden zökkenõmentes.

Az úgynevezett Özil függõséget vizsgáló statisztika azt mutatja, hogy az ebben a szezonban lõtt 112 madridi gólból a csapat tízese 83-nál a pályán volt, és mindössze 29-szer sikerült betalálni, amikor Mesut hiányzott.

Mourinho egy szusszanásnyi idõt adott neki a Mallorca elleni meccsen, de félidõben pályára kellett küldenie, ugyanis az ellenfél 2-1-re vezetett. Bejött Özil, majd 11 perc elteltével a problémából egy meggyõzõ gyõzelem lett.

Egy kis “Özil terápia” elég volt a Madrid újjáéledéséhez. Ez az oka annak, hogy Mourinho amikor csak tudja, próbálja óvni õt mindentõl. A csapat majdnem annyira függ Mesuttól, mint Cristianótól. Ronaldo lövi a gólokat, a német pedig megtalálja a labda hozzá vezetõ útját.

A Mallorca elleni forgatókönyvet már számos alkalommal láthattuk a szezon során. Mourinhónak többször pályára kellett hívnia Özilt azért, hogy megfordítsák az állást. A Manchester City ellen 0-0 volt az állás mikor Özil pályára lépett, a meccs 3-2-re végzõdött. Az Ajax elleni meccsen 2-1-rõl 4-1-re fordítottak. A Deportivo ellen az 1-0-ás hátrány Özil bejövetele után 2-1-es madridi gyõzelemmé alakult, a szombati meccsen pedig a Mallorca ellen sikerült fordítani. Mindössze két csapat tudott ellenállni az „Özil-effektusnak”: elõször a Celta Vigo a Király Kupa elsõ meccsén, majd az Osasuna, Navarrában.

Forrás: Marca
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK