A tavalyi év végén a spanyol kormány dokumentumokkal támasztotta alá saját állításait, de az Európai Bizottságot nem gyõzték meg a bemutatott anyagok, így a törvényhozó testület ultimátumot adott az érintetteknek, mely szerint április 7-ig át kell adniuk könyvelésüket további vizsgálatra.
Három különbözõ vizsgálat folyik: az elsõben az Athletic, a Barcelona, az Osasuna és a Real Madrid érintett, vagyis az a négy klub, akik még nem alakultak át részvényársaságokká; a másodikban a Hércules, a Valencia és az Elche a fõszereplõ, akik állítólag állami kölcsönöket kaptak; a harmadik pedig egy, a madridi önkormányzat és a Real Madrid között létrejött teleküzlet részleteit taglalja. Az EB szerint lehetséges, hogy az érintett kluboknak vissza kell fizetniük az állami támogatásokat, amennyiben jogtalanul jutottak hozzá azokhoz.
Az Athletic, Barcelona, Osasuna, Real Madrid négyes vizsgálatának oka az adózásban keresendõ. A négy klubot 1992-ben nem kötelezték, hogy alakuljanak át kft.-vé. Az Athletic 21%-os adót fizet, míg a másik három klub 25%-osat. A többi spanyol együttest, akik rt.-ként mûködnek, 30%-os adó terheli. (Érdekes, hogy a cikk az okokat nem taglalja – a szerz. kieg.)
Az EB részletes magyarázatot vár a 118 millió eurós garantált kölcsönre, amelyet az Elche, a Hércules és a Valencia kapott. Ezek olyan állami pénzek voltak, amelyeket a klubok nem tudtak visszafizetni. A Valencia esetében Brüsszel vizsgálja az attól a Bancajától kapott 75 millió eurós kölcsönt, amelyet az állami tulajdonban lévõ IVF (Instituto Valenciano de Finanzas) támogat, és amelyet a klub arra használt fel, hogy saját alapítványa részesedést szerezzen az klubban.
A Hércules és az Elche elõnye abból származhatott, hogy a garantált kölcsön miatt a pénzügyi nehézségeik ellenére is tudtak további kölcsönöket felvenni.
A harmadik nyomozás a Real Madrid egy lehetséges elõnyszerzését vizsgálja, ami egy teleküzletnek köszönhetõ. A klub a Las Tablas körzetben 1998-ban vásárolt egy területet, amelyet 2011-ben visszavettek tõle, mivel a helyi hatóságok átminõsítették kizárólag közcélokra felhasználható területté. A bizottság nem gondolja, hogy a városvezetés által alkalmazott megoldás a legmegfelelõbb volt a saját költségvetésükre nézve.
A telket 1998-ban 595,194 euróra becsülték, három évvel ezelõtt azonban 22,7 millió euróért, vagyis akkori értékének 38-szorosáért került vissza eredeti gazdájához. A Bizottság kifejezte meglepettségét azzal kapcsolatban is, hogy a telket független értékbecslésnek sem 1998-ban, sem 2011-ben nem vetették alá.
Az esetek egyébként nem magukról kerültek az EU asztalára, aggódó állampolgárok kérték az ügyek kivizsgálását.
