James: Jelenleg is egy álmot élek meg, a világ legjobb csapatában vagyok

Jamesszel a Marca készített interjút a napokban, melyben szó esik többek között a rekorddöntésrõl, elvárásokról és az Aranylabdáról. Kiváló gólok, gólpasszok, számtalan lefutott kilométer – egy megállíthatatlan Madrid sztárja. Most, hogy lesérült, a csapatnak nagyon fog hiányozni.

Milyennek látod a spanyol bajnokságot? Hozza azt a szintet, amire számítottál, mielõtt idejöttél?
Sokszor hallottam, hogy ez a világ legerõsebb bajnoksága és én ezt csak megerõsíteni tudom, tényleg így van.

Azért kérdezem, mert itt zsinórban ennyi meccset megnyerni nem könnyû: 112 év alatt a Real Madridnak eddig nem sikerült. Ráadásul az egész spanyol labdarúgás történetének rekordját állítottátok be, amit idáig Rijkaard Barcelonája tartott.
Igen, ez igaz, de mi minden gyõzelmünkre büszkék vagyunk, akár rekord, akár nem.

Gondolom, az elmúlt napokban sokat beszéltetek errõl a csúcsdöntésrõl az öltözõben.
Nem igazán. Az igazság az, hogy nekünk mindig a következõ meccs megnyerése számít, ez az, ami mindnyájunkat hajt.

Már öt éves korodtól tudtad, hogy a habfehér klubban szeretnél játszani. Mi járt a fejedben, amikor bemutattak a Bernabéuban, és egyszerre negyvenezer szurkoló skandálta a neved?
Leírhatatlan érzés, szavakkal nem tudnám kifejezni azt a boldogságot, amit akkor éreztem, elõször az elnöki tribünön, majd a gyepen. Az álmom vált valóra, fantasztikus volt.

Úgy élvezed ezt az álmot, mint ahogyan a leigazolásod elõtt elképzelted?
A kérdésére a válaszom: nem! Még annál is sokkal jobban. (nevet)

14 évesen mutatkoztál be Kolumbiában, 16 évesen igazoltál Argentínába, Banfieldbe, 19 éves korodban házasodtál meg. Egy évvel késõbb már Portugáliában játszottál, a Portóban, Falcaóval, aztán a Monacóban, 22 évesen a világbajnokság sztárjaként megnyerted a legeredményesebb góllövõnek járó díjat, majd 23 évesen pedig szerzõdést kötöttél a Real Madriddal… Nem történnek túl gyorsan az események az életedben?
Nem hiszem, egy focista élete ilyen. Viszont a gondolkodásmódom a változások ellenére ugyanaz maradt: dolgozni napról napra, a fejlõdés érdekében.

Nyugodt ember hírében állsz. Ez lenne a titkod?
Nincsenek titkok, mindenkinek megvan a saját maga személyisége. A végén úgyis minden a lényegre összpontosul: a kemény munkára és a folyamatos tanulási vágyra.

Hogy telt a kezdeti idõszak Madridban? Érezted a nyomását annak a 80 milliónak, amit a klub kifizetett érted?
Nem, én nem gondolok ilyen dolgokra, csak arra koncentrálok, hogy a lehetõ legjobban játsszak.

Melyik volt eddig a legjobb pillanatod a Real Madridban? Az az óriási gól a Granada ellen, amit a bajnokság legjobbjának választottak novemberben, vagy a Cornellá elleni duplád?
Talán ez a kettõ. Nagyon jó momentumok voltak ezek, ám én még több ilyet szeretnék, és ha lehetséges, még jobbakat is.

Madridba igazolásod óta két alkalommal játszottál hazád, Kolumbia nemzeti csapatában. Könnyû a válogatott nagy vezérébõl a királyi gárda játékosává válni, mely már így is tele van nemzetközi sztárokkal?
Persze, nincs ezzel semmi probléma, sõt. Számomra ugyanakkora büszkeség ezekkel az elsõ osztályú, világszerte ismert játékosokkal játszani, mint kolumbiai társaimmal.

Melyik együttes okozta számodra az eddigi legnagyobb meglepetést?
Minden ellenfelünk erõs, ezért is ez a világ legjobb bajnoksága. Ha elbízod magad és azt hiszed, hogy könnyû lesz megverni a másik csapatot, az biztosan megnehezíti majd a dolgodat.

Kezdetben néhányan elõszeretettel hasonlítottak össze Di Maríával annak ellenére, hogy mindketten teljesen más játékosok vagytok. Mit szóltál ehhez?
Di María a világ egyik legjobb focistája, de én csak én vagyok. Szeretném a munkámat végezni és a saját karrieremet építeni.

Mostanság csak jó híreket lehet hallani a Real Madridról. Ám amikor kikaptatok a szuperkupában az Atlético ellen hazai pályán, majd az Anoeta elleni vereségeteket követõen a Barcelona négy ponttal beelõzött, akkor megtapasztalhattad, milyen egy kisebb fajta krízis ennél a klubnál. Hogyan élted meg mindezt?
Ahogyan örülünk a gyõzelmeknek, úgy a vereségek is nagyon lehangolnak és kudarcélménnyel töltenek el minket. Ez akkoriban sem történt másképp. Viszont a futball tele van sikerekkel és mélypontokkal, ezért kell az végsõkig küzdenünk.

Meglepett a klubra nehezedõ nyomás? Mennyiben különbözik ez attól, mint amikor a Portóban vagy a Monacóban játszottál?
Amikor ezekben az együttesekben voltam, sokat tanultam ebbõl a szempontból, de most a világ legjobb csapatában lehetek. És igen, ez a terhelés érzõdik.

Pontosan melyik pillanat az, amikor Jamesnek bevillan, hogy most kell elkezdenie futni és védekeznie úgy, mint addig még soha? Ez egy Ancelottival való beszélgetésnek köszönhetõ?
Ancelotti nagyszerû edzõ és gyakran beszélgetünk. Már ezalatt a kis idõ alatt is rengeteg új dolgot tanított nekem. Minden nap keményen dolgozok azért, hogy tovább tanulhassak vele. Mindannyian nagyon elégedettek vagyunk Carlóval.

Érted, hogy egy olyan adottságú játékosnak, mint te, miért kell részt vennie a védekezésben?
Ahhoz, hogy hasznos focista legyek, azt kell tennem, amire a csapatnak szüksége van bármelyik pillanatban, ez világos számomra. Ez nemcsak a támadásban, hanem a játék összes részében való részvételt jelent. Az együttes segítése elsõdlegesnek számít.

Ez a klub kiváló teljesítményének kulcsa?
Persze! Egy ilyen jó csapat, ahol mindenki a végsõkig harcol, sokkal versenyképesebbé válik.

Te vagy a harmadik legeredményesebb góllövõ és a negyedik legtöbb labdát szerzõ játékos a keretben. Mit jelentenek számodra ezek az adatok?
Nem is tudom. Annyit tudok mondani, hogy igyekszem majd javítani rajtuk, ezzel is támogatva a csapatomat.

Hogyan határoznád meg a játékstílusod egy mondatban?
Ezt nem nekem kell megmondanom, hanem maguknak, újságíróknak. Jobban szeretem, ha mások beszélnek errõl.

Meglepett, hogy a középpályán játszol? Szívesebben mozogsz az ellenfél térfelén, nem?
Ott játszok, ahol az edzõ mondja. Õ tudja, hogy attól függetlenül, hogy mit szeretek jobban, megpróbálom a tõlem telhetõ legjobbat nyújtani.

Amikor otthon playstationözöl – úgy tudom ez az egyik kedvenc idõtöltésed –, James hol játszik, a középpályán vagy a támadósorban?
Hahaha! Igen, ezt jól tudja. A támadók mögött szoktam lenni, mert innen tudok gólpasszokat adni és gólokat lõni. (nevet)

És milyen felállásban játszol? 4-4-2-ben vagy 4-3-3-ban?
Az utóbbiban. Nekem az a legeredményesebb.

Visszatérve a valósághoz, El Clásicót játszani olyan volt, mint ahogy azt elképzelted akkor, amikor néhány évvel ezelõtt a Bernabéuban végignéztél egyet?
Sokkal különlegesebb, mint gondoltam! Nagy álmom volt, hogy egyszer a Bernabéuban játszhassak egy Real-Barcelona meccsen, felejthetetlen élmény marad.

Azt beszélik, hogy az újakat, mint Kroos, Keylor vagy te, nagyon lenyûgözte a szurkolói fogadtatás, amikor a csapat megérkezett a busszal a stadionhoz. Hogy emlékszel vissza arra a pillanatra?
Kiemelkedõ jelentõségû esemény abban az álomban, amelyet most is élek. Elképesztõ volt.

Ambiciózus személyként ismernek, mi a célkitûzésed a labdarúgásban?
Soha nem gondolkozom ezen. Mindig csak a következõ nap lebeg a szemem elõtt, valamint a folyamatos munka, hogy egy kicsivel minden nap jobb legyek.

Esélyesnek tartod magad a jövõben az Aranylabdára?
Mint ahogy említettem, nem tervezek hosszú távra, szerintem egy focistának a jelenben kell gondolkodnia. A többi pedig majd ráadásként érkezik.

Ha már az Aranylabdánál tartunk, mit gondolsz az elmúlt évek vitáiról, hogy játékosok, edzõk, de még a FIFA és az UEFA vezetõi is kampányolnak valaki mellett?
Ez a díj minden labdarúgó álma, de jelenleg az Aranylabda Ronaldót illeti meg. Idén újra meg fogja nyerni, mert megérdemli, ilyen egyszerû.

Ez lett volna a következõ kérdésem, bár sejtettem mit fogsz válaszolni. Látom biztos vagy benne.
Így van. A szavazatok 99 százalékával kellene nyernie. Ahogyan az edzõnk is megmondta, a különbség szakadék méretû Ronaldo és a többi jelölt között, ezért megérdemli, hogy õ vigye haza a díjat.

Az elõzõ klubjaidban is annyira szerettél játszani, mint most a Real Madridban?
Eddigi pályafutásom minden pillanata fontos számomra, de az igazság az, hogy jelenleg álmaim csapatában játszok, és minden percét élvezem. Ezt le sem tagadhatnám.

Tényleg olyan könnyû, mint amilyennek tûnik egy középpályán játszani olyan focistákkal, mint Kroos, Modric vagy Isco?
Igen, mert amikor egy olyan erõs keret áll rendelkezésre, mint a miénk, nagyon könnyû bárkivel együtt játszani. Ezt naponta tapasztaljuk az edzéseken.

Modric kiesése nagy veszteséget jelent. Nagyon jó formában volt, ahogy te is. Érzõdik a hiánya?
Természetesen. Modric nemzetközileg is elismert játékos, jó idénye volt, a sérülése nagy csapásként ért minket. Mielõbbi gyógyulást kívánok neki, hogy minél elõbb újra köztünk lehessen.

Meglepett a csapattársaid kiválósága?
Nem, egyiküké sem. Már ismertem õket, és tudtam, hogy mind nagyszerû játékosok.

Azt hiszem, Isco hívta fel leginkább a figyelmet magára, már az elejétõl kezdve. Ismerted õt ezelõtt?
Igen, így van, pedig már ismertem. Hihetetlenül tehetséges.

Ugyanígy Ronaldo – aki átlagosan másfél gólt lõ meccsenként – is felkeltette érdeklõdésed.
Az eredményei magukért beszélnek. Nagyon keményen dolgozik azért, hogy a világ legjobbja legyen.

Úgy tûnik, jó az összhang köztetek, és ez a pályán is látszik. Már jobban szót értetek?
Igen, minden alkalommal egyre jobban megértjük egymást. Ez csak idõ kérdése.

Te is annyira maximalista vagy, mint õ?
Folyamatosan megpróbálom a tõlem telhetõ legjobbat nyújtani, és igyekszem profi lenni. Mindig nyerni akarok.

Hogy érzed, miben kellene még fejlõdnöd?
Mindig van valami, amit tanulhatunk. Arra törekszem, hogy minden nap javuljak minden téren, nem különösebben koncentrálok csak egy dologra. Holnap jobb szeretnék lenni attól, ami ma vagyok, és ez így megy mindig. Ez az én filozófiám: felülmúlni elõzõ napi önmagamat.

Amikor idén nyáron leigazoltak, több olyan játékossal és edzõvel is beszéltünk, akikkel együtt dolgoztál. Mindegyikük kiemelte a tehetséged, de azt is hozzátették, hogy védekezésben még van hová fejlõdnöd. Most úgy tûnik, ezt sikerült teljesíteni, de mennyire volt nehéz megtenni ezt az erõfeszítést?
Szerintem ez nem egy erõfeszítés, inkább a munkám egyik része.

Tudtad, hogy a Bernabéu közönsége ilyen nagy igényû? Az Atlético elleni derbin láthattad, hogy ha a dolgok nem mennek jól, nyíltan kimutatják elégedetlenségüket.
Igen, de ez normális. Ha már egyszer a világ legjobb klubja vagyunk, logikus, hogy mindig gyõzelmet várnak el.

Milyen Ancelotti? Nagyon megszabja, hogy mit kell tennetek vagy hagy titeket szabadon játszani?
Mindenkitõl sokkal többet vár védekezésben. Ez a titka a Madrid jelenlegi sikerének.

A példaképed mindig is Carlos Valderrama volt, de ki a legjobb labdarúgó, akit valaha láttál?
Soha nem volt senki más úgy az ideálom, mint õ. Persze sok játékost csodáltam, de a példaképem a futballban kétségkívül Pibe Valderrama volt, mindig.

Csapattársaid elmondása szerint egy nyugodt, családszeretõ ember vagy. Hogy megy a családodnak a madridi beilleszkedés?
Jelenleg minden tökéletes. Én és a családom is elégedettek vagyunk az itteni élettel.

Egyszer azt mondtad egy interjúban, hogy kiskorodtól kezdve alázatosságra neveltek, és hogy ez egy nem mindennapi érték. Egy olyan helyen is lehet találni alázatot, mint a Real Madrid öltözõje, vagy ez lehetetlen ilyen magas szintû versenyhelyzetben?
Kizárólag alázattal lehet elérni azt, amit csinálunk, másképpen nem. Ez a csapat nagyon alázatos.

És ezen felül nagyon jó a hangulat az öltözõben. Az edzéseken mindig Ronaldóval, Marcelóval és Pepével viccelõdtök, sokat nevettek együtt. Tényleg ennyire jól érzitek magatokat?
Igen, nagyon boldog vagyok itt. Olyanok vagyunk mindannyian, mint egy család.

Befejezésül, te mélyen vallásosnak tartod magad. Hálát adsz Istennek azért, ahogyan most mennek a dolgaid? Kiváltságosnak érzed magad?
Mindenért hálát adok Istennek, ami történik az életemben. Azt csinálhatom, amit szeretek, a világ legjobb klubjában játszok, van egy szeretõ családom… Azt hiszem, egyértelmû, hogy kiváltságos vagyok.

Forrás: Marca
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK