Taktikai szemmel: Schalke – Real Madrid

Ezzel a cikkel igyekszünk azoknak kedveskedni, akik szeretnek mélyebben is elemezni egy találkozót, és megérteni a játéknak egy olyan fontos elemét, mint a taktika. Míg az Egytõl egyig címû rovatunkban az egyéni teljesítményekre koncentráltunk, addig itt igyekszünk a játékosok csapatban betöltött szerepére fókuszálni. A két cikk elolvasásával remélhetõleg teljes képet kap a szurkoló arról, miért alakult úgy a meccs, ahogy.
 
Mind az egyéni teljesítményeket nézve, mind a csapat egészét tekintve tökéleteshez közelit alkotott szerda este a királyi gárda. A Real Madrid tisztában volt azzal, hogy már az elsõ meccsen képes lehet eldönteni a továbbjutás kérdését, és mind Ancelotti mester, mind a játékosok erre is törekedtek. Az olasz tréner összetett és tökéletes haditervvel vágott neki a mérkõzésnek, melyet játékosai az elsõtõl az utolsó momentumig hibátlanul ültettek át a gyakorlatba. Nem volt meglepetés az összeállítás tekintetében, Ancelotti a "gálacsapatot" küldte pályára, a stabil belsõ védõk mellett a két támadó szélsõ hátvéd kapott szerepet. Elõttük a jól mûködõ és meccsrõl-meccsre jobban muzsikáló Alonso – Modric – Di María hármas játszott, míg a támadó triót Bale, Benzema és Ronaldo alkották. A madridiak gyõzelmének kulcsa a területek tökéletes kihasználása, bejátszása volt. A kezdeti idõszakban labdajáratásra-labdatartásra épülõ, egy-két védelem mögé lõtt labdával operáló támadásépítést álmodott meg a vezetõedzõ, ezzel pedig elõkészítette azt, ami végül gólok sorát hozta. A biztonságos labdajáratásból a Madrid késõbb átváltott mélységi játékba és megszállta az ellenfél térfelét, így esett a gólok többsége. Nem volt olyan része a pályának, melyet ne uralt volna Ancelotti mester csapata, a széleken a Carvajal – Bale és Marcelo – Ronaldo párosok operáltak, a centrális zónát Alonso, Modric és Di María uralták, míg az ellenfél büntetõterületének közelében a rendkívül aktív és labda nélkül is sokat mozgó Benzema jelentett veszélyt. Nézzük egy szerkezeti rajzon, hogy is festett a madridiak helykihasználása:

Legjobb védekezés a támadás
A Real Madrid esélyt sem adott ellenfelének. A hazaiak néhány kósza akciót leszámítva a mérkõzés egésze alatt csak "nyomozták" a labdát. A királyi gárda minden téren ellenfele fölé nõtt és a szezon legjobb meccsét produkálta szerda este. Azzal nyerte meg a meccset Ancelotti, amivel idén kevésszer operált fontos mérkõzéseken. A nyomásgyakorlással és az átütõ erejû támadójátékkal. A védelemben Pepe és Ramos tökéletesen semlegesítették Huntelaart, aki – a hajrában szerzett gólján kívül – nem tudott megtartani és érdemben megjátszani egyetlen felpasszolt labdát sem, hisz messze a veszélyes zónától lépett játékba minden esetben. Azzal, hogy a széleken Marcelo és Carvajal ellentmondást nem tûrõen rohamozott és támogatta az elülsõ hármast, Draxler és Farfán kénytelenek voltak inkább visszafele, védekezés-centrikusan futballozni, mint elõre játszani. A középsõ zónában Alonso biztosította a kritikus területeket, míg Modric és Di María tökéletesen irányították a játékot, forgatták a csapatot és jól szabták meg a támadásépítések ütemét. Ha kellett, Di María a tõle megszokott futómennyiséget hozva bontotta meg a védelmet, míg Modric remek passzaival vetette észre magát. Persze nem szabad megfeledkezni arról a támadó trióról sem, melynek mindhárom tagja duplázni tudott. A "BBC" névre keresztelt egység azt a játékot hozta, amit Bale leigazolását követõen mindenki várt: gyors, energikus, attraktív futballt az ellenfél kapujának közelében. Szerda este láthattuk, hogy ha mindhárman jó napot fognak ki és kellõ támogatást kapnak a mögöttes zónából, akkor egyszerûen levédekezhetetlenek. Reméljük ezt a játékot sokszor látjuk még tõlük.

Pozitív jövõkép
A szerdai találkozót követõen minden Real Madrid drukker elégedetten dõlhetett hátra. Van játék, van erõ, van sebesség, van elképzelés, és ami a legfontosabb, jönnek a gólok. A rovat állandó olvasói biztosan emlékeznek még az õszi, szezon eleji írásokra amikor (jegyzem meg, teljesen jogosan) arról beszéltem, hogy nem látszik a csapaton, mit is akar játszatni Ancelotti mester. Szerencsére azonban a személyi változtatásokkal (Alonso felépülése és Di María új szerepköre) sikerült olyan magot kialakítani, mely tökéletes fazonszabásza a királyiak futballjának. Van karaktere a csapatnak, de mégsem egysíkú, csak kontrákra épülõ focit láthatunk, hanem több séma jó érzékkel történõ variálását. Remek passzban van a királyi gárda, és ha ezt a jó szériát sikerül folytatni, a játékot pedig tovább tökéletesíteni, akkor sikeres befejezés várhat Ronaldóékra minden fronton. Ancelotti mind taktikailag, mind szerkezetileg a maga képére formálta csapatát, de szerencsére ezt úgy tette, hogy a személyi változások csak minimális áldozattal jártak (Isco körön kívülre kerülése). Sokan tartottak/tartottunk attól, hogy az olasz mester azt hozza Madridba, amit láthattunk tõle a Chelsea-nél és a PSG-nél is, vagyis hogy nem a játékosokra szabja taktikáját, hanem egy a tarsolyában lévõ rendszert erõszakol rá a keretre. Ugyan õsszel voltak ilyen próbálkozásai, de késõbb pozitív irányt vett ilyen téren az épülési folyamat (lehet, hogy Zidane-nak is köszönhetõen…) és ez rendkívül jót tett a csapat egészének. Van még min javítani, van még hova fejlõdni, de az irány jó, ezen az úton kell tovább haladni.

Schalke – Se íze, se bûze
Ugyan több helyrõl is lehetett hallani a Realt sújtó "német átokról", de azt azért mindenki tudta, hogy a párharc esélyese egyértelmûen a királyi gárda. Viszont arra igen kevesen gondoltak, hogy a Schalke ennyire gyengén muzsikál majd saját közönsége elõtt. A blancók tökéletesen elnyomták a kékek játékát, Keller mester tehetetlen volt, végig kellett néznie, ahogy saját stadionjában döngölik a gyepbe csapatát. Ugyan próbálkozott szerkezeti váltásokkal, Boateng és Draxler pozíciójának módosításaival, de semmi nem vezetett eredményre. A gyenge csapatvédekezés megpecsételte a hazaiak sorsát, arról nem is beszélve, hogy az erõ is gyorsan elfogyott náluk, így nem maradt energia a támadásokra. A Schalke csapata ezzel elbúcsúzott a nemzetközi kupaküzdelmektõl, ugyan lesz még egy visszavágó, de ahogy Draxler is jelezte mérkõzés utáni nyilatkozatában, a madridi meccs már csak formalitás. Ez a Schalke, ilyen kerettel és ilyen játékkal nem alkalmas arra, hogy Európa legjobb csapatai közt szerepeljen.

 

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK