Milyen az új Raúl?
Valamennyire más, talán már nincs meg bennem az a zsongás, amit a tétmeccseken való részvétel okoz, de nagyon izgatott vagyok amiatt, hogy új La Liga-irodát nyitunk New Yorkban. Stratégiai terveken dolgozunk, hogy miként tudnánk növekedni, hiszen Észak-Amerika egy fontos piac, mindenki itt akar lenni, tekintettel arra, amit az Egyesült Államok kínálni tud.
A labdarúgás valóban versenyre tud kelni az amerikai focival, baseballal és kosárlabdával?
Már most is versenyez. Az MLS mérkőzések átlagos nézőszáma tavaly 21.000 fő volt, de vannak csapatok, amelyek átlagosan 45.000 néző előtt játszanak.
Jorge Valdano nemrég elmondta, hogy szerinte a futball globalizálódása miatt a játékrendszer, taktika fontosabbá vált a mai fociban, mint az ösztönös játék. Egyetértesz ezzel?
Sok ember van a szakmában, akik állandóan a játékrendszer és a játékstílus miatt aggódnak. Először is fontos, hogy ismerd a játékosaidat, a kreatív egyéniségeknek pedig add meg a megfelelő szabadságot a kereten belül. Túl sokszor játszanak focit úgy, hogy félnek a vereségtől. Nézem a meccseket és sokszor frusztrál, ha olyan csapatokat látok, amelyek nem a győzelemre játszanak.
Ez az érzésed?
Vannak unalmas mérkőzések. Mindent jól kielemeztek előre. Kevés az improvizáció. Nem állítom, hogy az eredmény ne lenne fontos, de hiszek a dinamikus fociban, mint például amit Chile játszik. Meg akarják nyerni a mérkőzést, és addig mennek, amíg meg nem szerzik a győzelmet.
Az Atlético Madrid és a Leicester City nevet tudott szerezni magának a sajátos, határozott stílusával.
Természetesen senki nem veheti el tőlük az eredményeiket, de voltak olyan csapatok, akik képesek lettek volna jól játszani, mégsem tették. Az Atléti sajátos nézetet vall a futballról, amely olyan eredményeket hozott nekik az elmúlt években, mint egy bajnoki cím, két BL-döntő, a szurkolóik pedig joggal lehetnek büszkék azok után, amit a csapatuk elért.
Xavi hibázott, amikor azt nyilatkozta, hogy egy nagy csapatnak nem szabadna úgy játszania, ahogy az Atlético teszi?
Mindenkinek megvan a saját véleménye. Az én időmben nem volt elég az, ha a Real Madrid egyszerűen csak győzött. Jó játékra voltunk kényszerítve. Az Atléti legyőzte a Barcelonát, a Bayern Münchent a döntőig vezető úton, ráadásul nagyon közel voltak a végső győzelemhez. Egyértelmű, hogy egy kivételesen masszív csapatról van szó.
Tehát inkább a Guardiola féle stílussal szimpatizálsz, mint a Simeone félével?
Én a támadó stílusú játékos kedvelem, ahol a csapatok a meccs megnyeréséért küzdenek az első pillanattól, viszont el tudom fogadni azt is, ha valaki a küzdelemre szavaz. Úgy érzem, hogy az egyensúly a fontos.
Vagyis…
Fontos, hogy a mérkőzés a nézőért legyen. Elég megnézni a BL-elődöntőt a City és a Real Madrid között. A Madridnak voltak jó pillanatai, de voltak olyan időszakok, amikor az volt az ember érzése, hogy egyik csapat sem akar veszíteni.
Most Raúl, az edző beszél?
Ez az, amit a hozzám közel állóktól hallok, de még nincsenek meg a papírjaim. Nagyon élvezem a gyerekekkel való munkát, és valószínűleg érdemes figyelnem azokra, akik szerint megvan bennem az edzői alapanyag.
Hogy játszana Raúl az edző?
Nehéz megmondani, hiszen van úgy, hogy egy olyan csapat ellen kell játszanod a BL-ben, amely a kiesés elkerüléséért küzd.
Paco Jémez a Rayóval is hű maradt az elképzeléseihez…
Én mindenre nyitott vagyok. Edzőnek lenni nem könnyű hivatás, a futball pedig éppen azért ilyen fontos és időtálló, mert sok különböző úton lehet eljutni a célig. Ha választanom kell, akkor Guardiola Bayernje, olykor az elmúlt évek Madridja vagy Klopp Borussiája tetszett… Lehet, hogy eltérő volt a játékstílusuk, de mindhárom együttes ment előre, és mint szurkoló, ezt értékelem. Ez lenne a véleményem rövid összefoglalása. Én inkább hiszek a játékosokban, mint a játékrendszerekben.
Mikor beszéltél utoljára Guardiolával?
Már jó ideje, az az igazság.
Változni fog a játékstílusa Angliában?
Képes lehet sikerre vinni azt a folyamatot, amely Wengerrel és Pellegrinivel kezdődött. Ez egy további kihívás a számára. Nem nyerte meg a Bajnokok Ligáját a Bayernnel, de a Bayern és a német foci sok szurkolója élvezte a játékfelfogását. Számos pillanatban még a német válogatott is másolta az ő munkáját. Pep végül mindig újjászületik, minden évben, minden hónapban, minden mérkőzésen. Biztos vagyok benne, hogy a City szurkolói élvezni fogják a munkáját.
Korábban elmondtad, hogy amikor Zidane-nal játszottál, nem érezted, hogy benne megvan az edzői alapanyag. Miért volt ez?
Ezt akkor éreztem. Egyszerűen nem tudtam elképzelni edzőként, de a klub különböző részlegeinél dolgozott, eltöltött egy kis időt Ancelotti mellett, majd lehetőséget kapott a Castillánál, szóval biztosan végig megvolt benne valami. Úgy érzem, hogy amióta az első csapattal van, folyamatosan fejlődik edzőként.
Mi a sikereinek kulcsa?
Hisz a játékosaiban és arra sarkallja őket, hogy higgyenek magukban.
Miért olyan nehéz a Madridot edzeni?
Mert nagy nyomás van a sajtó részéről, és különösen mert egy olyan öltözőt kell megfelelően kezelni, ahol rengeteg fontos játékos van, akik közül mindenki úgy gondolja, hogy játszania kell, és bár ennek így is kell lennie, hát nem egyszerű megoldani.
Mi volt Zidane nagy érdeme?
Elérte, hogy a játékosok higgyenek a saját képességükben, és hogy azt az üzenetet hangoztatta, hogy együtt dolgozva nehezen legyőzhetők, és könnyen megszerezhető a Bajnokok Ligája-győzelem.
Rendelkezik azzal, amivel te is rendelkeznél: a játékosok tiszteletével.
Ez talán igaz, el tudom képzelni, hogy a mondandója átmegy a játékosok felé. A következő szezon egy érdekes teszt lesz számára. Most kiemelkedő szerepe van a felkészülésben és a következő idény keretének kialakításában.
13 év alatt 11 edző soknak számít? Ennek Florentino az oka?
Az első hat évemben dolgoztam Valanóval, Arsenióval, Capellóval, Heynckesszel, Camachóval és Hiddinkkel is, mielőtt Del Bosque megérkezett volna.
Szerinted mit veszített a Real Madrid, amikor Del Bosque távozott?
Négy vagy öt évnyi instabilitás után több dolgot is visszahozott. A döntést a klub hozta meg akkor, ha most visszatekintünk, talán nem a legjobb lépés volt. A labdarúgásban, akárcsak az életben, döntések születnek, a jövőre kell tekintenünk. Vicentének hasonló tapasztalatai voltak a válogatottnál. Képes volt tartani a folytonosságot Aragonés távozása után, majd a brazíliai botlást követően újra versenyképes csapatot épített.
Szerinted lehetett volna Del Bosque a Real Madrid Alex Fergusonja?
Igen, ez megtörténhetett volna. Del Bosque rendelkezett azzal a profillal, ami lehetővé tette volna számára mindezt, de a futballban sosem tudni, hogy mi fog történni.
Szeretnél te lenni ez a személy?
Őszintén úgy gondolom, hogy a változás időnként jó. Könnyű visszatekinteni és úgy vélni, hogy minden, amit Ferguson tett a United csapatánál, az pozitív volt, ugyanakkor ott vannak azok, akik kritizálják Wengert azért, mert túl régóta van az Arsenalnál.
Viszont akár ki is éghetsz.
Vagy nem. Lehet, hogy egy edzőnek megvan az ehhez szükséges képessége, és hogy hosszú időn keresztül képes együttműködni a klubbal. Mert ahhoz, hogy ez megtörténjen, szükség van az edző, a szakvezetés és a klub szoros együttműködésére. És mindenkinek egyformán alkalmazkodnia kell az új helyzetekhez. Ha ez nem történik meg, akkor lehetetlen lenne. De minden edző életében eljön a pillanat, amikor elfárad, ez az élet rendje.
A Real Madridnak szüksége van sportigazgatóra?
Ezt a kérdést az elnöknek kellene feltenni.
De biztosan megvan a véleményed…
Úgy vélem, fontos egy olyan személy jelenléte, aki kapcsolatot tart a klub és a játékosok között, nem csak a Real Madridnál, hanem a világon mindenhol. Ez egy olyan szerkezet, amiben mindig is hittem. Jelenleg ilyen pozíció nem létezik a Real Madridnál, és annak ellenére, hogy az elmúlt három évben kétszer is megnyerték a Bajnokok Ligáját, szilárdan hiszek abban, hogy minden szinten szükség van a gördülékeny kommunikációra.
Elképzelhető, hogy a Cheryshev-ügy a sportigazgató hiánya miatt történhetett meg?
Lehet… Ha lett volna egy ilyen ügyekkel foglalkozó osztály, lehet, hogy nem történt volna meg. De akkor is megtörténhetett volna, ha van ilyen osztály, ki tudja… Én csak annyit állítok, hogy hiszek a sportigazgató szerepében, mert sokat segít az edzőnek, hogy a klubon belül mindenki egy irányba haladjon.
Úgy érzed, a Real Madridnak le kellene igazolnia Pogbát?
Nem vagyok biztos benne. Kiváló játékos, az edző biztosan tanulmányozná, hogyan javíthatná a jelenlegi csapat játékstílusát.
A pálya melyik területén van szüksége erősítésre a Real Madridnak?
A csapat mindenhol erősnek tűnik, így azt hiszem, hogy a kérdés csak bizonyos pozíciók megerősítése.
Zidane-nak igaza volt, hogy bizalmat szavazott Casemirónak.
Egyértelmű. Zidane Bajnokok Ligáját, Európa-bajnokságot és Klubvilágbajnokságot nyert… Kérdezd meg tőle, hogy miért…
Makélélé miatt?
Igen, Makélélé miatt, illetve a francia válogatottban ott volt Petit és Deschamps is.
Szüksége van a Real Madridnak egy Makélélére?
Minden csapatnak szüksége van az egyensúlyra és a higgadtságra, néha ezt képes egyetlen játékos is biztosítani egy mérkőzés közben. Vegyük példaként a lisszaboni, 2014-es Bajnokok Ligája-döntőt, amit a Real Madrid nyert meg. Akkor ezt a funkciót Di María látta el.
Szenvedett a Madrid, amikor Mékéléle távozott?
Elnézést, de a Madrid nagyon jól játszott akkor is, amikor Kroos, Modric és James voltak a középpályán. Nézd meg a Tizedikért folytatott küzdelmet, Di María volt, aki megteremtette az egyensúlyt. Visszatérve Casemiróhoz, Benítez is számított rá a csapatában.
De amikor elérkezett az igazság órája, a Barcelona ellen, akkor levette a pályáról, hogy Florentino kedvében járjon.
A csapat alapvető láncszeme volt, és eltűnt. Talán Benítez úgy érezte, hogy kéthónapnyi munka után már jobban együtt van a csapat, és úgy gondolta, hogy Casemiro hiányát pótolni tudja egy játékszervező középpályással. De ha elől a három támadó játszik, Casemiro jól illeszkedik a Madrid játékához.
… és Pogbára?
Nagyszerű fizikai megjelenésnek örvend, de meg kell vizsgálni az árát és az általános feltételeket is. Olyan játékosról van szó, akit a Real Madridnál szeretnének, ahogy minden más csapatnál is.
Folytatása következik…
