Egytől egyig: Real Madrid – Kashima Antlers

A Real Madrid a hosszabbításban 4-2 arányban múlta felül a Kashima Antlers csapatát, így a klubvilágbajnoki trófeával zárja a 2016-os esztendőt. A mérkőzést követően mi ismét megpróbáljuk a mérkőzés képe alapján, egy tízes skálán értékelni a csapatok, a játékosok és Zizou teljesítményét. Mérkőzés utáni szubjektív rovatunk következik.

Csapatok

Real Madrid (6)
Hiába érződött végig, hogy tudásban bizony osztálykülönbség van a két csapat között, a Real Madrid láthatóan nem akarta megrázni magát, nem szerettek volna igazán megizzadni ezen a mérkőzésen. Sokszor a lelkesedés teljes hiányát fedezhettük fel több játékoson is. Mindennek meglett az eredménye is, hiszen a gyors vezető találatot követően nem sikerült újra megzörgetni a hálót, a félidő végén jött a meglepetés, a második játékrész elején pedig a hidegzuhany is. A japánok vezető találata sem tudta kellőképp felpörgetni a csapatot. A hosszabbításban ugyan sikerült hamar eldönteni a meccset, ez sokkal inkább az erőnlétnek, mintsem a lelkesedésnek és a lélegzetelállító játéknak tudható be. Egy-két kiemelkedő teljesítmény kivételével elmondhatjuk, hogy a játékosok nagy része csak szeretett volna kötelességből letudni ezt a döntőt, mindenféle érzelmi kötődés nélkül. A megszerzett trófeának ettől függetlenül persze örülünk, ahogy a 37. veretlen meccsnek is. Nagyszerű évet zártunk, ki gondolta volna tavaly ilyenkor, hogy egy év múlva három trófeával a vitrinben búcsúzhatunk a 2016-os naptári évtől… Kiemelkedő év volt, soha rosszabbat!
Az olvasók pontszáma: 6,5

Kashima Antlers (7)
Nagyon nagy lelkesedéssel léptek pályára, hozzáállásuknak pedig meg is lett az eredménye, hiszen fordítaniuk is sikerült a világ legjobb csapata ellen. Hiába a játéktudásbeli különbség, kristálytisztán látszott, mennyit jelent az akarat. Ezek a játékosok képesek lettek volna meghalni a pályán ezért a címért, a csapatért és a szurkolóikért. Nagyon szimpatikus ellenfél voltak, teljesen megérdemelten jutottak el a döntőig. Mindent elárul a mentalitásukról, hogy a díjátadó során a csapatkapitányuk kis híján elsírta magát, hogy csak a második helyért járó érmeket sikerült begyűjteniük. Nekik hála egy izgalmas mérkőzést láthattunk. Köszönjük.
Az olvasók értékelése: 6,8

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Karim Benzema (9)
Ezúttal egyáltalán nem lehet panaszunk a francia játékára, aki toronymagasan volt csapata legjobbja, még úgy is, hogy Cristiano végül mesterhármassal zárta a mérkőzést. Benzi nagy lelkesedéssel játszott, ráadásul minden egyes megmozdulása veszélyt rejtett magában. Vezető gólja mellett számtalan pazar labdával szolgálta ki társait. Ha kulcspasszainak csak feléből gól születik, akkor a végeredmény már a rendes játékidőben is bőven kialakulhatott volna. Csak Cristiano lőhetett volna legalább négy gólt a francia nagyszerű passzaiból. Nem így történt, Benzi teljesítményét viszont el kell ismerni. Bárcsak minden meccsen ezt az arcát mutatná…
Az olvasók pontszáma: 7,7

Keylor Navas (6)
Az első gólnál nem tehetett semmit, a másodikban viszont érzésem szerint némileg benne volt. Ha nem is hibázott nagyot, tavalyi formájában szinte biztos, hogy kiütötte volna a jobb alsóba tartó labdát. A játékkal viszont végig jól élt együtt, volt egy kőkemény kifutása is: Navas jött, mint a pesti gyors, ezt pedig szerencsétlen Ramos bánta, a labda viszont így nem veszélyeztethette a kaput. Jó, jó, de továbbra sem érzem annyira meghatározónak, mint az előző idényben, igaz, nagyon magasra tette a lécet. Nekem viszont hiányoznak a földöntúli bravúrok.
Az olvasók pontszáma:  6,6

Dani Carvajal (6,5)
Védekezésben nagyon ritkán sikerült őt megverni, meglehetősen biztos lábakon állt hátul, támadásban viszont sokkal többet vártunk volna tőle. Nem játszott a legjobb formájában, de mint mindig, látszott rajta az akarat, a címer iránti elkötelezettség. Még a hosszabbításban is úgy sprintelt, mintha akkor kezdődött volna a meccs.
Az olvasók pontszáma: 6,5

Raphael Varane (6,5)
A védelem egyik legjobbja volt, a levegő ura, ugyanakkor nagyot hibázott a Kashima első találatánál. Nem volt eléggé határozott, így lábáról továbbperdült a labda, a japánok támadója pedig köszönte szépen és élt a lehetőséggel. Ezen a hibán kívül nem teljesített rosszul, a labdakihozatalokban jobb volt társánál is. Sebessége még mindig félelmetes, főleg ha termetét tekintjük.
Az olvasók pontszáma: 6,7

Sergio Ramos (6)
Nem róla szólt a meccs, ezúttal a csodagól is elmaradt – persze nem is lehet elvárás, hogy mindig érkezzen ilyen helyzetben. Sergio izomtúlterhelésből tért vissza, és nem játszott ugyan rosszul, legjobb formájától azért messze elmaradt. Ő volt az első, aki nem bírta idegekkel a japánok vezető találatát, rögtön összeszedett egy buta sárga lapot, ami később nagyon sokba kerülhetett volna. Végül nem így lett, mert egyértelmű taktikai faultját érthetetlen módon nem jutalmazta sárgával a játékvezető, pedig az első gondolata ez volt, a zsebéhez is nyúlt. Ez azonban nem nekünk fáj, sőt, köszönjük szépen a sporinak, így legalább lesz miről cikkeznie a katalán lapoknak.
Az olvasók pontszáma: 6,2

Marcelo (7)
Nem lehet panaszunk a védő- és támadómunkájára sem. Elől is hátul is jól teljesített, rengeteg támadásban érintett volt. Láthattunk tőle igen szép, szemet gyönyörködtető megmozdulásokat is, az utolsó passzai viszont rendre pontatlanok voltak. A mérkőzés legnagyobb lövése is az ő nevéhez fűződik, na nem a kapura legveszélyesebb, hanem a legmagasabbra rúgott labdák tekintetében. Viszont nagyszerű volt látni, hogy milyen jóízűen neveti ki a saját, pocsék lövését is. Nagy forma a mi Marcelónk.
Az olvasók pontszáma: 6,3

Casemiro (5)
Még mindig nagyon érződik rajta a kihagyás, sokszor lép oda teljesen ütemtelenül, a labdával pedig látványosan lassan mozog. Látni a fejlődést rajta az előző mérkőzésekhez képest, azonban még mindig messze-messze elmarad a legjobb Casemirótól. A meccs közben többször is indokoltnak találtam volna egy Casemiro-Kovacic cserét, főleg annak tudatában, hogy a horvát mekkorát játszott a brazil távollétében.
Az olvasók pontszáma: 6

Toni Kroos (7)
Ezúttal a nagy keresztlabdákra helyezte a hangsúlyt a német gép, aki úgy tért vissza lábtöréséből, mintha mi sem történt volna. Rajta egyáltalán nem érződik, hogy mérkőzéseket kellett kihagynia, hihetetlen a pali. A hosszabbításban gólpasszt adott Ronaldónak, amit úgy is jegyeznek, hogy a labda eredetileg lövésnek indult. Több esetben is vállalhatott volna többet támadásban, azonban nem panaszkodhatunk a teljesítményére. Külön kiemelném a közte és Modric között lévő összhangot, az valami fenomenális.
Az olvasók pontszáma: 7,1

Luka Modric (8)
Sokkal többet volt játékban ezúttal, mint német társa, ráadásul látványosan több támadó feladatot kapott, mint az elmúlt időben. Tetszett neki a szerepkör, bátran vállalkozott lövésekre a második hullámban érkezve, az első ilyenből rögtön gól is született, hiszen a tizenhatosról eresztett bombáját a Kashima kapusa csak Benzema elé tudta ütni, a francia pedig köszönte szépen, élt a lehetőséggel. Lukita emellett rengeteget melózott a középpályán, mindig ott volt, ahol éppen folyt a játék, védekezni is rendszeresen visszatért. Örültem volna, ha egy lövése beakad, megérdemelte volna. Nem véletlen kapta ő a torna ezüstlabdáját, megjegyzem, ha nincs Cristiano mesterhármasa, akkor a klubvilágbajnokság aranylabdájára is bőven esélyes lett volna.
Az olvasók pontszáma: 7,3

Lucas Vázquez (7,5)
Benzema után a támadóhármas legaktívabb tagja volt, egészen a lecseréléséig (amivel egyáltalán nem értettem egyet…). Nagyon jól kevergetett a jobb oldalon, rendre sikerült megvernie védőjét és veszélyt teremtenie a tizenhatoson belül. Ismét kiharcolt egy tizenegyest is. A Marca már az előző mérkőzést követően is Lucas Bale-nek nevezte, mi lesz most?! A saját nevelésű játékos remekül helyettesíti a walesi szélsőt, nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy megfizethetetlen az ilyen mentalitással megáldott labdarúgó, akinek persze tehetsége mellett sem mehetünk el szó nélkül.
Az olvasók pontszáma: 6,8

Cristiano Ronaldo (6,5)
Tudom, hogy nem én leszek a legnépszerűbb az olvasók körében, de nálam nem a portugál volt a legjobb, és még csak a második legjobb sem. Szerzett három gólt, ami dicséretes, ráadásul így nagyban köszönhetjük neki a trófeát is, a rendes játékidőben azonban szinte értékelhetetlen volt a teljesítménye az értékesített büntetőjét kivéve. Szinte minden támadás rajta akadt el, nem tudott igazán jól teljesíteni az összjátékokban. Többször is lövést választott passz helyett, amikor társai sokkal jobb helyzetben voltak nála. A hosszabbításban azonban feledtetnie sikerült az első 90 percet, két igazán fontos góllal mindent vitt, még a torna legjobbjának járó díjat is. Pontosan ettől ő a világ egyik legjobbja, 90 percnyi szenvedés után is képes kétszer megvillanni és megnyerni egy meccset, mesterhármasa azonban nem elég ahhoz, hogy nálunk megkapja a mérkőzés legjobbjának járó címet.
Az olvasók osztályzata: 7,8

Cserejátékosok

Isco (5)
Nem jól szállt be, nem sikerült maradandót alkotnia, Lucas teljesítményétől pedig messze elmaradt. Körülményesen és lassan mozgott a labdával.
Az olvasók értékelése: 6

Mateo Kovacic, Nacho és Álvaro Morata túl kevés időt töltöttek a pályán ahhoz, hogy értékelni tudjuk a teljesítményüket.

Edzői teljesítmény

Zinédine Zidane (5)
Nem meccselt igazán jól a francia. A kezdőcsapattal ugyan nem volt problémám – megjegyzem, Kovacic befért volna bőven -, de a mérkőzés különböző történéseit ezúttal nem tudta megfelelően lereagálni. A cseréi nem ültek, ráadásul nem is voltak igazán indokoltak. Beküldte Iscót a meccs egyik legjobbja, Lucas helyére. A csere nemhogy előre nem mozdította a csapatot, véleményem szerint egyáltalán nem volt jó hatással a támadójátékra. Casemiro végig a pályán maradhatott, pedig messze volt a legjobb formájától, úgy, hogy a távolléte alatt bombaformát mutató Kovacic ott pihent a padon. Szintén az ő számlájára írható a csapat hozzáállása, látszólag nem sikerült kellőképp feltüzelnie a játékosokat, igaz, ekkora világsztárok esetében ez azért nem is annyira egyszerű. Azt viszont senki sem veheti el tőle, hogy csapata immár 37 mérkőzés óta veretlen, ráadásul fenomenális 2016-os évet zárt, ami puszta szerencsével nem magyarázható. Zizou hibái ellenére olyat tett egy éven belül, ami José Mourinhónak három esztendő alatt sem sikerült a Real Madridnál. Az eredmények magukért beszélnek. Sokat kell még tanulnia, de ehhez a legjobb helyen van, hiszen a világ legjobb csapatai ellen meccselhet a világ legjobb keretével. Nekünk nincs más dolgunk, csak támogatni őt, és kitartani mellette a végsőkig. Köszönjük ezt a fergeteges évet, Zizou!
Az olvasók pontszáma: 6,5

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK