Zinédine Zidane első éve a Real Madrid edzőjeként – pozitívumok és negatívumok

Január 4-én Florentino Pérez nagy bejelentést tett: Rafa Benítez nem lesz tovább a csapat edzője. Az azt követő napon pedig jött is a másik nagy szenzáció: Zinedine Zidane lett az új mestere a „Királyi Gárdának”.

Első hallásra igen vad és meggondolatlan ötletnek is tűnhetett, hogy a tapasztalat nélküli franciát ültetik a világ egyik legnagyobb csapatának kispadjára. Senki nem gondolta volna, hogy 51 héttel később az egykori legendás játékos itt fog tartani edzőként: büszke Bajnokok Ligája győztesnek mondhatja magát, csapatával három ponttal (ráadásul egy meccsel kevesebbet játszva) vezeti a spanyol bajnoki tabellát a Barcelona előtt, és továbbjutónak mondhatja magát mind a BL-ben mind a kupában.

De az eredmények nem mondják el az egész történetet. A francia összeszedetté és egységessé tett egy Benítez kezei alatt szétesettnek tűnő társaságot, és ezzel egy olyan csapatot hozott létre, amely minden kihívásra, minden nagy meccsre készen áll. Itt az idő tehát, hogy górcső alá vegyük Zidane első évét, megvizsgálva a sok sikeres dolgot, és persze kitérve a néhány negatívumra is.

Ami működött:

Taktika: Benítez alatt a taktikák többnyire csődöt mondtak, Zidane alatt azonban más lett a helyzet. Csakúgy, mint Diego Simeonének sokszor meglepő felállásaival, a franciának is sikerült meglepnie a stratégákat. A meglepetés pedig az volt, hogy Zizou megbízott a játékosaiban. Nem terhelte túl őket felesleges taktikai utasításokkal, sokszor a pályán lévőkre bízta a döntéseket. Persze olyan taktikus játékosokkal a pályán, mint Luka Modric, vagy éppen Toni Kroos, ezt a döntést nyugodt szívvel meghozhatta.

Fizikum: Az intenzitás és a fizikum, ezek voltak azok a részletek, amikre nagy hangsúlyt kellett fektetni. Ez is érthető: ilyen világklasszis játékosokat nem focizni kell megtanítani. Ők a világ egyik legjobb kerete, hihetetlen tehetségekkel megtűzdelve; ha kikapnak, az csakis azért lehet, mert nem dolgoztak eleget a pályán. A nyilatkozatai alapján pedig a mottóját is le lehet szűrni. Mindig elmondta, hogy az egyéni teljesítmények azért fontosak, hogy a csapat érdekeit szolgálják, és mindig is a csapat lesz az első számú. Az üzenet, a mottó nyilvánvaló: hajts, vagy padozni fogsz.

Motiváció: Ejtsünk néhány szót a motiváció kérdésköréről is. Egy topcsapat edzőjének örökös gondja, hogy 23 egóval kell küzdenie, akik mind kezdeni akarnak. Zidane pedig szinte mindenkinek megadta a lehetőséget. A sok sérült és a pihenő sztárok miatt pedig a cserejátékosok is több lehetőséget kaptak, ez pedig egy újkeletű problémát okozott: túl sokan érdemelték ki egyszerre a helyet a kezdőben.

Fontos meccsek: Bár a francia kinevezése után hat héttel fájó vereségbe futott bele a csapat hazai pályán a városi rivális Atléticóval szemben, azóta a csapat egyik riválisától sem kapott ki. Mindeközben a kieséses szakaszokban játszott párharcok mindegyikét sikerrel vették. Mindez az eredményesség persze a fent elemzett három aspektusnak köszönhető. Ha egy rendkívüli tehetséggel megáldott játékosokból álló csapat tagjait kiváló kondícióban tartasz, és megfelelően motiválsz, miközben éppen annyi útbaigazítást adsz nekik, amennyire szükségük van, akkor közösen sokra vihetitek és eredményesek lesztek a futballban. Persze mindezt mondani könnyebb, mint a valóságban megtenni.

Ami nem működött:

Koncentráció a fontos meccseken: Két hónappal ezelőtt egy barátja, Christoph Dugarry készített rádiós interjút Zidane-nal, ahol a francia elárulta, hogy a csapatnak bizony néha gondot okoz az első percekben a folyamatos koncentráció. Ez a koncentrációhiány nem csak az egymást követő döntetlennel végződő ligameccseken volt megfigyelhető (Villarreal, Las Palmas, Eibar), de a Bajnokok Ligájában is problémát okozott. A fiatalság (Casemiro, Carvajal, Lucas Vázquez stb.) és a felsőbbrendűség érzetének párosítása igencsak veszélyes tud lenni. Zidane-nak ezen mindenképpen változtatnia kell a jövőben.

James Rodríguez: Valami különös oknál fogva Zidane mágiája nem hatott Jamesre. A kolumbiai eleve nem az a padon boldogan üldögélő típus. Neki az kell, hogy irányíthasson a pályán, irányíthassa a játékot, amire mások talán nem lennének képesek. Persze a jelenlegi rendszerben igen nehéz neki helyet találni, de ha Zidane folyamatos lehetőséghez tudná juttatni, kulcsszereplővé válhatna akár a szezon második felének fontos meccsein is.

Forrás: espn
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK