Azt hiszem az lesz a legjobb, ha az elején kezdjük. Tizenöt évvel ezelőtt történt, hogy bemutatkoztál a brazil élvonalban, de emlékeztetném az olvasókat, hogy nem ez volt az első mérkőzésed a Santos felnőtt csapatának játékosaként.
Igen, az igazi debütálásom már korábban történt, a Río-São Paulo Tornán. Ez lényegében egy barátságos versenysorozat volt, s kizárólag Río de Janeiro és São Paulo környékéről érkező csapatok vettek részt az eseményen. Ha jól emlékszem, akkor egy vagy két találkozót játszottunk összesen.
A pletykák úgy tartják, hogy Pelé már a klub utánpótlásában felfigyelt a játékodra. Később nyilvánosan kijelentette, hogy a képességeid alapján a nyomdokaiba léphetsz. Milyen volt a kapcsolatotok?
Nagyon jó viszonyban álltunk egymással. Egy valóra vált álom volt számomra, hogy vele dolgozhattam. A klubnál mindenki róla beszélt, hiszen ő a futballtörténelem egyik legnagyobb játékosa, egyben pedig a Santos legendája. Sokáig nem találkoztunk vele személyesen, de tudtuk, hogy figyel minket.
Tehát hivatásos edzőként dolgozott a Santos utánpótlásában?
Ezt nem merném kijelenteni. Hetente egyszer vagy kétszer jött el hozzánk edzéseket tartani, de a többi szakembertől merőben eltérő módon dolgozott. Sokkal kötetlenebbé tette a foglalkozásokat. Mindenkit igyekezett személyre szabott tanácsokkal ellátni. Rengeteg trükköt tanultam tőle.
Milyen jellegű instrukciókat ad egy olyan futballista, mint Pelé?
A legelső találkozásunk alkalmával azt mondta nekem, hogy alázattal végezzem a munkámat, de legyek büszke az eredményeimre. Ha általánosságban nézzük a dolgokat, akkor mindig azt kérte tőlünk, hogy a középpályán egyérintős, gyors játékot játszunk. Az ellenfél tizenhatosának környékén viszont teljesen szabad kezet kaptunk. Bármilyen trükkel megpróbálkozhattunk. Ebben az időszakban vált a biciklicsel az egyik kedvencemmé.
Mivel még csak 18 éves voltál ekkor, muszáj megkérdeznem, hogy a futballon kívüli életedre vonatkozólag is adott tanácsokat?
Igen. Mindig azt mondta nekem, hogy legyek jó fia a szüleimnek.
Pelén kívül kitől lestél még el trükköket?
Brazília történelmében rengeteg futballistát találunk, akinek a cselezésre épült a játéka. A biciklicselt például rengetegszer láttam Zinhótól, beleértve az 1994-es világbajnokságot is. De ott volt például Denílson is, ő a Betisnél eltöltött hét szezonja alatt nagyon sokszor csapta be ezzel ellenfeleit. Ami engem illet, naponta több órán keresztül gyakoroltam ezt a mozdulatot.
A szülőföldeden elért sikerek után hatalmas reménységekkel érkeztél Madridba. Ki volt a legjobb játékos, akivel együtt játszottál a spanyol fővárosban?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Zidane, Ronaldo és Guti, őket emelném ki elsősorban. Technikai szempontból a létező legmagasabb szintet képviselték. Hatalmas büszkeség és öröm számomra, hogy együtt játszhattam velük. Csodálatos éveket töltöttem Madridban.
Ugyanakkor nem a legszebb módon ért véget életed habfehér fejezete.
Valóban, s ezért én vagyok a leginkább felelős. Nem viselkedtem megfelelően. Nagyon fiatal voltam, robbanékony természetű. Ma már egy másik ember vagyok, eltérő mentalitással és gondolkodásmóddal, de a múltat nem változtathatjuk meg.
Nem te vagy az egyetlen, akinek félresikerült a távozása. Iker Casillas.
Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy Iker valaha is el fogja hagyni a Real Madridot. A klub utánpótlásában nőtt fel, később pedig történelmet írt a csapattal. Nagyon kedveltem őt, számos csodálatos pillanatot éltünk át együtt.
Akkor inkább térjünk át az érkezésedre.
Két szó: Florentino Pérez. Nagyon szeretnék újra találkozni vele, megölelni őt és újból megköszönni mindazt, amit értem tett. Rengeteg szeretetet és támogatást kaptam tőle az évek során. Ez a klub összes alkalmazottjára igaz, de Florentino végett kerülhettem Madridba.
Ezekben az években tűnt fel Lionel Messi csillaga is a spanyol futball egén. Biztosan fantasztikus élmény volt testközelből figyelni egy világsztár születését. Az emberek és a média nagyon sokáig egy lapon említett kettőtöket. Madridi kontra barcelonai.
Messi egy csodálatos játékos, igazi világsztár. Mindkettőnknek megvolt a maga stílusa, de nem mondanám, hogy rivalizáltunk egymással, inkább csak a média tevékenységének köszönhetően vált ennyire hangsúlyossá a kettőnk közötti verseny. Mindenesetre nagyszerű élmény volt nyomon követni Messi fejlődését.
Melyik ellenfeled okozta a legtöbb problémát?
Konkrét játékosokat nem igazán tudok felsorolni. Spanyolországban a Barça és az Atlético ellen játszottam a legkeményebb mérkőzéseket, de az Athletic Bilbao is nagyon veszélyes ellenfél volt. Tőlük mindig rengeteg rúgást kaptam.
És kit tartasz karriered legfontosabb edzőjének?
A madridi időszakomban Schuster irányítása alatt élveztem leginkább a játékot, mert egy kifejezetten labdabirtoklásra építő csapatot próbált faragni a királyi gárdából, egy kreatív, trükkös játékos pedig akkor tud leginkább kibontakozni, ha nála van a labda. Természetesen voltak más kiváló edzőim is, például Capello.
Ugorjunk a jelenbe. Most az Atlético Mineiro játékosa vagy, és hamarosan kezdődik a Copa Libertadores csoportköre. Rengeteg félelmetes csapat szerepel ezen a tornán. Palmeiras, Flamengo, River Plate… a sort pedig még hosszasan lehetne folytatni. Kitől tartasz a leginkább?
Itt nehéz egyetlen csapatot kiemelni, mert az egész versenysorozat egy nagyon embertpróbáló megmérettetés. Általában az argentin csapatok (River Plate, San Lorenzo, Estudiantes, Lanúz, Godoy Cruz, Atlético Tucumán) okozzák a legtöbb problémát számunkra, mert különösen felszívják magukat a kieséses szakaszban.
Vajon milyen eredménnyel zárja az évet az Atlético Mineiro?
Az elsődleges célunk a Libertadores megnyerése, ezért egészen halálunkig fogunk küzdeni.
Ami a brazil válogatottat illeti, látsz reális esélyt arra, hogy újból behívnak és ott lehetsz a következő világbajnokságon?
A világbajnokság egy rendkívül különleges sorozat, számomra pedig sosem adatott meg a végső győzelem. Nagyon szeretnék ott lenni a következő vb-n, talán ez az utolsó esélyem. Egy brazil játékos számára az a futball csúcsa, ha magára húzhatja a Seleção mezét.
