2017. június 25., vasárnap

Egytől egyig: Real Madrid - Bayern München (4-2)

  • Zs. Csaba
  • 2017.04.19. 11:28
Hosszabbítás után sikerült megszerezni a győzelmet, és kiharcolni a továbbjutást a Bayern München ellen. Ahogy azt megszokhattátok, a meccs után ezúttal is megpróbáljuk egy tízes skálán értékelni a csapatok, a játékosok és Zizou teljesítményét, néhány szubjektív véleménnyel körítve. Mérkőzés utáni rovatunk következik.

Csapatok

Real Madrid (8)
Megpróbáltam megnézni a jegyzetemet, hogy mit véstem fel magamnak a mérkőzést követően, de ezúttal az ott leírtak nem sokat segítenek, mert annyi áll rajta, hogy - idézem - „Marcelo zseni, Cristiano zseni, mindenki kib***tt zseni!!!”. Szóval igyekszem ettől elvonatkoztatni. A csapat álmosan kezdte a meccset, hagyta, hogy a Bayern akarata érvényesüljön, majd szép lassan kezdték Zidane fiai átvenni az irányítást, és jöttek a helyzetek is. Az első játékrész nagyon jó iramú volt, mindkét oldalon láthattunk helyzeteket és helyzetecskéket, igaz, védenie csak Neuernek kellett. A második félidőben felgyorsultak az események, egy buta szabálytalanságot követően megítélt büntetőből a vendégek szereztek vezetést, a pite pedig kezdett egyre forróbbá válni a Real Madrid számára. A gól után érezhetően megtorpantunk, de szépen lassan kimásztunk a kisebb gödörből, majd egy villanást követően meg is érkezett az egyenlítés, mi pedig a mennyországban érezhettük magunkat, ahonnan két perc alatt rugdostak le minket a pokolba, hiszen jött a kapitány, csak ezúttal rossz kaput talált meg. Nem sokkal később Vidal döntött úgy, hogy megnézi az Atlético-Leicester meccs végét, a többit pedig már nyílván mindenki tudja. Biztos, hogy sokat beszélnek majd a győzelmünkről, én azonban leszögezném, hogy NEM fogok Kassai Viktorral foglalkozni, hiszen mindkét oldal előnyére és kárára is vétett több, igen nagy horderejű hibát. Biztos, hogy fogjuk még hallani, hogy betoltak minket az elődöntőbe, de őszintén hidegen hagy, én pedig közel sem gondolom így. A csapat jelesre vizsgázott Európa egyik legjobb, és a párharc előtt talán a legjobb formában lévő csapata ellen, úgy, hogy a bajorok csak és kizárólag pontrúgásból tudtak gólt szerezni Zidane gárdája ellen, ami miatt nem hibáztatható egyetlen játékvezető sem. Büszke vagyok a jelenkor Real Madridjára, amely ismét megmutatta, hogy micsoda tartás van benne, ráadásul helyenként igen tetszetős, máskor nagyon megfontolt, okos, türelmen alapuló játékkal. Nem szabad megállni a döntőig!

Bayern München (6,5)
Pontosan azt nyújtották, amire számítottam. Megpróbálták folyamatosan nyomás alatt tartani ellenfelüket, több kevesebb sikerrel. Az összedrótozott hátvédsoruknak voltak nagyon fontos megmozdulásai, ugyanakkor több hibát is vétettek, Hummelsszel az élen. Érdekes volt nézni, hogy a visszavonulását idén bejelentő Lahmot és a komplett jobb oldalt Marcelo szinte minden alkalommal meg tudta verni. Hátul tehát nem álltak teljesen biztos lábakon, viszont ami a támadásaikat illeti, több alkalommal is felszisszentem, köszönhetően a Ribéry-Robben párosnak. Elképesztő, hogy 30 fölött is képesek ilyen befolyással lenni csapatuk játékára, ráadásul ilyen sebességgel. A középpályájukat ezúttal is sikerült megverni, amit nagy örömmel konstatáltam. Ami a jó öreg Carlót illeti, egy ponton biztosan hibázott: Vidal a 6. percben kapott sárga lapot, utána szinte végig két lábon járó életveszély volt, mégsem merte lekapni a pályáról a mester, ami végzetes döntésnek bizonyult.

Játékosok

A mérkőzés legjobbjai - Cristiano Ronaldo (10) és Marcelo (10)
Egyszerűen nem tudtam választani, és nem is nagyon akartam. Ami Cristianót illeti, felesleges is túlmagyarázni. Őszintén megmondom, hogy szidtam a félidőben, mint a bokrot, mert úgy éreztem, hogy nagyobb fék a csapatban, mint segítség, a legtöbb esetben csak a rossz döntést sikerült meghoznia. Aztán a második játékrészben megint láttam a csapat érdekeinek magát alárendelő, védekezni akaró Cristianót, aki ismét megvillant. Majd a hosszabbításban még kétszer. Két mérkőzésen 5 gólt rúgni ennek a Bayernnek, az azért nem semmi teljesítmény. És ilyen fontos pillanatokban az ilyen, döntő jelentőségű villanásokért bizony meg tudok bocsájtani egy gyengébb első félidőt, ami így utólag visszagondolva messze nem volt botrányosan rossz. Köszönjük Cris, köszönünk mindent. Egy állat vagy. Ennyi. Ami a kis bohócunkat illeti, egyem meg, hát imádom. Mekkorát játszott a brazil? Tarthatatlan, és tényleg tarthatatlan volt. Teljesen mindegy volt, hogy Lahm jött vele szembe, esetleg Boateng próbálta kisegíteni a veterán jobbhátvédet, a legtöbb estben már csak a brazil hátát vagy a középre tett labdát láthatták. Lenyűgöző volt látni azt, hogy milyen sebességkülönbség van a játékosok között, ráadásul Marci minden egyes megmozdulása, minden egyes csele ült, minden összejött neki. Lenyűgöző volt. A labdákat pedig úgy osztotta társaknak, mint a cukros bácsi a fagylaltot Mórickáéknak. 8 kulcspasszal fejezte be a meccset, asszisztot adott Ronaldónak, azt ráadásul úgy, hogy a komplett Bayern védelmet palira vette. Védekezésben ugyan megizzadt néha Robbennel szemben, de ezt most teljesen ellensúlyozni az előrejátékkal, ráadásul két góltól is megmentette csapatát. Parádés, egyszerűen nem is találok szavakat. 

Keylor Navas (5)
A Costa Rica-i igazán egyetlen gólról sem tehetett, ugyanakkor egyáltalán nem éreztem magabiztosnak, több alkalommal is bizonytalanul próbálta megszerezni a labdát egy-egy bajor beadásnál. Mindemellett borzasztó kirúgásai voltak, a legtöbb esetben nemhogy csapattársat nem talált, még a pályán sem tudta tartani a játékszert. Ez nem csak most jelentett alapvető problémát, Navasnak gyakran meggyűlik a baja a labda játékba hozatalával, pedig ezen a szinten illene ily módon is hozzájárulni a csapat játékához.

Dani Carvajal (8,5)
Nemcsak Marcelo, hanem a spanyol is alapvető fontossággal bírt tegnap este. Dani szerepe nagyon fontos volt mind a győzelem, mind a csapat játéka szempontjából. Abszolút klasszis teljesítményt nyújtott, több alkalommal is rendkívül fontos szerelést mutatott be a kapu előtt, ha kellett csúszott, ha kellett, akkor bevetődött a labda elé, testi épségét sem féltve. Pont úgy, ahogy az ember elvárja egy igazi madridistától. Több esetben is két emberrel találta magát szemben, ám ezeket a helyzeteket is megoldotta. Támadásban is jeleskedett, igaz, fájó szívvel gondolok vissza a helyzetre, amikor 2v3-ban mehettek a Bayern védelmével szemben, Dani pedig passz helyett a lövést választotta. Akkor dönthetett volna sokkal jobban, de hoz ő annyi áldozatot a csapatért, hogy ezt most elnézzük neki. Ami a fizikális erejét illeti, mindent elárul, hogy még a 120. percben is képes volt olyan sprintet lenyomni, mintha akkor kezdődött volna a meccs.

Nacho (7,5)
Lewandowski jelenléte okán talán most még többen aggódtak Nacho szereplését illetően, a saját nevelésű hátvéd azonban nem okozott csalódást. Ramos öngóljánál a kommunikáció hiánya miatt nem értették meg egymást a kapitánnyal, de mindent összevetve szép teljesítményt rakott le az asztalra, és megbirkózott a lengyel támadó jelentette veszéllyel is. Magasságát és képességeit tekintve szintén elismerésre méltó, hogy két fejpárbajának mindegyikét megnyerte. Tekintve, hogy a világ egyik legjobb támadójával kellett felvennie a harcot, ez nem is olyan rossz teljesítmény.

Sergio Ramos (8)
A kommunikáció hiánya eredményezte öngól nagyon sokba kerülhetett volna a csapatnak, ám Ramos becsületére váljon, hogy utána képes volt összeszedni a védelmet és a csapatot is, nagyon látványosan. A teljesítménye is rendben volt, ő tisztázott hátul a legtöbbet, toronymagasan, fejpárbajokban egyszerűen verhetetlen volt, de tegnap sokkal fontosabb volt az a lélektani előny, amelyet a kapitány személye jelentett a csapatnak. Jól szervezte a védelmet, és kiválóan segítette a labdakihozatalokat is, a gólpasszáról pedig úgy sem szabad megfeledkeznünk, hogy tudjuk, Ronaldo lesen állt. Szó mi szó, újabb nagy meccs a neve mellett, de azért kéretik legközelebb a megfelelő kaput megtalálni.

Casemiro (7)
Nagyon furcsa meccs a brazil neve mellett. Az első félidőben csak szenvedett a védekező középpályás, sőt, a leggyengébb láncszem is ő volt az első 45 percben. Az idő előrehaladtával azonban folyamatosan feljavult a teljesítménye. A legnagyobb probléma ismét az volt esetében, hogy szörnyen körülményes és nagyon lassú, ha döntést kell hoznia, ha nem tudja rögtön tovább passzolni a labdát. Nem egyszer adta el rendkívül veszélyesen a játékszert. Igen ám, de a második félidőre egy új Casemirót köszönthettünk, azt a játékost, aki elengedhetetlen fontosságú a középpályán. Létfontosságú szerelései voltak, remekül szűrte a Bayern támadásait. A felemás érzéseim viszont így is fennmaradtak vele kapcsolatban, hiszen első félidőben szerzett sárga lapjának a párját gyakorlatilag minden 10. percben megkaphatta volna, ráadásul ő hozta össze a büntetőt is. Aztán megvillant, és gólpasszt adott. Mint egy hullámvasút. Ha csak a védekező teljesítményt és asszisztját vennénk figyelembe, kiemelkedően jó pontszámot kapna, de tekintve, hogy több szempontból is túl nagy rizikó volt a játékában, nem tudok többet adni neki.

Luka Modrić (8)
Hosszú idő után az első igazán jó teljesítménye a horvátnak. Hatalmasat melózott a labda nélkül, de a játékszer birtokában sem lehetett zavarba hozni, és végre újra varázsolt is a pályán. Voltak nagyon szép megmozdulásai, láthattunk tőle sarokkal adott passzt is, de a leghasznosabb az a munka volt a játékában, amit presszingre és a labdakihozatalok segítésére, a kontratámadások elindítására fordított. A középpálya legjobbja volt tegnap, pedig még ennél is többre képes. A hosszabbításra érezhetően elfáradt, ám egy szavunk sem lehet rá ezúttal.

Toni Kroos (8)
Horvát társához hasonlóan jó meccse volt a németnek, négy kulcspasszal és a már-már szokásos, 96%-os passzpontossággal. Védekezésben kevesebbet adott Lukitánál, ugyanakkor támadásban ezúttal sokkal elevenebb volt, ráadásul a második hullámban rendszeresen jól érkezett, sajnos sem a jobb, sem a bal lába nem lett finomhangolva, így a fű alatt kúszó Kroos-gól ezúttal elmaradt. Ettől függetlenül nagyot ment a német, akinek lassan tényleg kijárna egy nagyobb pihenő, igaz, látszólag egyáltalán nincs gondja azzal, hogy ennyi lejátszott perc van már a lábában.

Isco (7)
Taktikailag ezúttal nem biztos, hogy ő volt a legjobb választás, ugyanakkor Isco egyéni teljesítményére nem panaszkodhatunk. Hajtott, küzdött, a labdával kreatív, szinte levadászhatatlan volt, és jó kapocsként szolgált a támadósor és a középpálya összekötésére. Volt egy veszélyes lövése is, és bár a hétvégén sokkal kiemelkedőbb teljesítményt nyújtott, így is elégedettek lehetünk vele. Megérdemelte az ovációt, amit kapott, cseréje viszont indokolt volt, de ezt Zidane értékelésénél egy kicsit bővebben is kifejtem majd.

Karim Benzema (6,5)
Az összjátékokban való szerepvállalása kiemelkedő volt, ugyanakkor hiányzott a játékából az, ami csatárrá teszi a csatárt. Tudom, hogy ő nem klasszikus befejező ember, de egy lövéssel hozta le a mérkőzést, Neuer kapujára pedig az sem jelentett veszélyt. Értékelem, hogy Iscóhoz hasonlóan segített összekötni a középpályát a támadóharmaddal, ráadásul rengetegszer változtatta pozícióját, besegített a széljátékba is, de a kapura lehetett volna sokkal veszélyesebb. Cseréje szintén jó döntésnek bizonyult.

Cserejátékosok

Marco Asensio (8)
Ennek a gyereknek a bal lábában több van, mint sok csapat egy keretnyi játékosában. Öröm nézni, hogy 21 évesen valaki ennyire tehetséges, technikás és pimasz is, hogy egy ilyen horderejű mérkőzésen ilyen megmozdulásokat mer bevállalni és sikerrel viszi is véghez azokat. Brutális. Kulcspasszok, lövések és egy gól - de még milyen gól!? - fűződik a nevéhez, utóbbinál olyan, kevésbé ismert védőket hagyott faképnél, mint Boateng vagy Hummels. Biztos vagyok benne, hogy a jövő Real Madridjának alappillérjéről beszélünk most.

Lucas Vázquez (7,5)
A spanyol támadójátékát ugyan több rossz döntés is jellemezte, öt kulcspasszával azért így is felhívta magára a figyelmet. Sokkal fontosabb volt viszont az a munka, amit védekezésben nyújtott, nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy segítse Carvajal munkáját. Taktikailag mindenképp jó húzás volt az ő cseréje is.  

Mateo Kovačić (-)
Láthattuk, hogy él és jól van.

Edzői teljesítmény

Zinédine Zidane (7,5)
Jól forgatta a lapjait a francia mester. A kezdőcsapatba Iscót nevezte Bale helyett, ezzel a formáció gyémánt alakú 4-4-2-re módosult, ami sajnos nem úgy sült el, ahogy azt ő tervezte, hiszen ennek eredményeképp a széleken kevés támogatást kapott Marcelo és Carvajal. A második játékrészben viszont meglepően gyorsan és jól is reagált Zizou, a Benzema-Asensio és az Isco-Lucas csere is jól sült el, hiszen a személyi csere mellett szerkezeti váltást is eredményezett a francia döntése. A csapat visszaállt a jól megszokott 4-3-3-as hadrendre, melyben Asensio és Lucas is segítették a védekezést, ezzel stabilizálva a csapat játékát. Jól nyúlt tehát a meccsbe, ráadásul mentálisan ismét remekül felkészítette fiait, akik a lélektanilag rendkívül fájó öngól után sem veszítették el a fejüket, hanem türelmesen tették a dolgukat. Casemiro pályán tartása volt az egyetlen igazi rizikó, a brazil sárga lappal játszotta végig a 120 percet, szerencséjére. Én a második félidőben lekaptam volna, nehogy mi is emberhátrányba kerüljünk, mert valljuk be, bőven megvolt az esély erre is. Nehéz helyzetbe kerülhetett volna a csapat egy esetleges piros lappal, ám ez végül nem következett be, de ez nem csak a brazil érdeme. Összességében viszont elégedettek lehetünk Zizou-val, aki csattanós választ adott azoknak, akik kritizálták, és akik a párharc előtt méretes zakót jósoltak a Real Madridnak. A csapat 6 gólt szerzett egy Bayern München ellen, míg a bajorok csak és kizárólag pontrúgásból voltak képesek bevenni Navas hálóját. Bírói döntések ide vagy oda, ez elismerésre méltó teljesítmény, amihez csupán a játékosok zsenialitása kevés lenne.

 


  • Forrás: penamadridista.hu
  • Szerző(k): Zs. Csaba

Hozzászólások

Tabella