Egytől egyig: Juventus – Real Madrid (1-4)

Imádott csapatunk ismét történelmet írt. A tegnap esti történteket még mindig próbáljuk feldolgozni, ám tudjuk, hogy nem maradhat ki közkedvelt sorozatunk újabb része, így ma is pontozunk. A rendszer a szokásos, tízes skálán értékeljük a főszereplőket, néhány szubjektív meglátással kiegészítve. Mérkőzés utáni rovatunk következik.

Csapatok

Real Madrid (12)
Így kell ésszel játszani. És erről szól ez a klub. Nem nagyon tudok mit írni, mert itt minden annyira a helyén volt, hogy egy percig sem tűnt kétségesnek, melyik csapat a jobb. A második játékrészben a srácok tökéletesen irányították a játékot, lelkileg teljesen összetörték az ellenfelet, és emellett is annyira higgadtak és profik tudtak maradni, hogy arra nincsenek szavak. Ez a csapat azzal vált a világ legjobbjává, hogy minden szituációt a helyén kezelt, és pontosan akkor játszott a legjobban, amikor a szükség úgy hozta. Ez a csapat és ez a keret úgy tökéletes, ahogy van. Mert a szezon során is lehetett jönni az állítólagos hiányosságokkal és hibákkal (védelmi hibák, beadogatós játék, Benzema „indokolatlan” kezdetése stb.), amíg a Real Madrid sorozatban BL-trófeákat nyer, senkinek nem lehet ez rossz szava sem. Mert van itt egy edző, aki mindig mindenkire rácáfol, és aki milliószor megmutatta már, mire képes a padról, és van itt egy keret, amely kétségtelenül a világ legjobb csapatát alkotja jelenleg. Ez a Real Madrid.

Juventus (5)
A meccs legelejétől látszott, hogy nem védekezni jöttek, megpróbáltak helyzeteket kialakítani, azonban ellenfelük első góljával már megadta az alaphangulatot. Innentől kezdve a Juventusnak egyfolytában az eredmény után kellett mennie, ez pedig egy idő után megtörte a csapatot, majd szinte teljesen összeomlasztotta. A Real harmadik gólja volt az, amelynek köszönhetően teljesen elvesztették a hitüket, Cuadrado kiállítása pedig megpecsételte sorsukat. Összességében elmondható, hogy egy idő után már nem tudtak újat előhúzni a kalapból, egyre kevesebb kreativitást mutattak, a végére pedig teljesen elfogytak. És mindez nagyban a Real érdeme, hiszen pont azt a részét törte meg a Juventusnak, mely a csapat alapját képezi. A védelem halálával pedig a csapat többi része sem volt képes már igazán értékelhető teljesítményre.

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Zinédine Zidane, és persze nagyszerű csapata (10)
Rendhagyó módon ezúttal nem egy játékosra esett a választásunk, de egyszerűen nem tudunk szó és bálványozás nélkül elmenni a Real Madrid mestere mellett. Hát mit művelt idén? Most is libabőrös vagyok. Zizou megannyi kritikát kapott a szezon során, ám most is, ahogy mindig – élve a jó magyar hagyománnyal -, szembeköpte mind az edzőtársadalmat, mind pedig az őt kritizálókat. Lehet őt szidni, lehet vitatni taktikai felkészültségét, ám végül úgy is ő nyer. Apropó, taktikai felkészültség: tegnap este nemcsak partiban volt ellenfelével, aki történetesen az igazán jó taktikus hírében álló Massimiliano Allegri volt, hanem sikerült őt leköröznie. Kihúzta a Juventus méregfogát, saját csapatának támadótaktikáját pedig úgy rakta össze, hogy esélye se legyen az olasz BBC-nek. Ez az oka annak, hogy egy meccsen több gólt kapott a Juve, mint eddig összesen az idei BL-ben. A mester tökéletesen felkészült. Azt is meg kell említenünk, hogy a Real Madrid egyértelmű fizikai fölénnyel rendelkezett tegnap este, ami szintén a francia érdeme, akinek példás rotációja elképesztő eredményre vezetett, ráadásul ne feledjük, hogy Pintus mester is az ő akarata miatt került a csapathoz. Egy szó mint száz, Zizou másfél év alatt megcsinálta azt, ami eddig még soha, senkinek sem sikerült, mióta Bajnokok Ligájának hívják a sorozatot. Mindössze két olyan aktív edző van, aki több BL-címmel rendelkezik nála, mindez úgy, hogy két éve sincs annak, hogy elvállalta első komolyabb munkáját. A Real Madrid sztárjaiból, a széthullott öltözőből pedig úgy kovácsolt egységes, minden képzeletet felülmúló, nagybetűs csapatot, ahogy arra talán senki más nem lett volna képes. Jöhet bárki azzal, hogy akkor lesz igazán nagy edző, ha egy kis csapat padján is végigviszi mindezt, gyengébb képességű játékosokkal, nem fogok igazat adni neki. Mert Zizou idén igenis edzővé, igazán nagy edzővé érett, ezt bizonyítja az is, hogy virtuózokból épített szép csendben közösséget, melynek tagjai egymásért, a klubért és edzőjükért is képesek harcolni. Ennek elérése pedig az egyik legnehezebb dolog a pénz körül forgó modern futball világában. Mindig lesznek persze, akik nem fogják ezt elismerni, és hogy irigységből vagy hozzánemértés okán teszik ezt, az irreleváns. Zinédine Zidane már edzőként is történelmet írt.  

Keylor Navas (9)
Egy magasabb kapus valószínűleg kifogta volna Mandžukić lövését, ám ezért maximum a Costa Rica-i szüleit lehet hibáztatni. Úgy vélem, a tegnapi teljesítménye után senki sem kételkedik Keylor Navasban. Egy elrontott kirúgáson kívül lényegében hibája sem volt, magabiztos megoldások és hangos vezényszavak jellemezték a Costa Rica-i kopaszt, aki a mérkőzés elején mutatott kulcsvédéseivel (köztük a Pjanic-féle bomba világklasszis hárításával) több ízben meccsben tartotta a csapatot, oroszlánrészt vállalva ezzel a győzelemből. A második félidőben már nem sok dolga akadt, de ez az ő érdemeiből semmit sem von le. Keylor Navas igenis kell Madridba, jövőre is!

Dani Carvajal (9)
Ahogy már megszoktuk tőle, támadásban és védekezésben egyaránt fáradhatatlanul robotolt. Sem Mandžukić, sem Sandro nem jutott túl sok levegőhöz a madridi utánpótlás gyémántjának szorításában, aki az offenzívakat is rendkívül nagy hatékonysággal segítette – a Cristianónak adott gólpasszával az élen. Vele kapcsolatban külön kiemelném azt a jelenetet, amikor Sandróval csatázott a labdáért a Juventus alapvonalánál, még a találkozó elején: ez az akarás, ez az a szív, ami trófeákat hoz a csapatnak.

Sergio Ramos (8,5)
Ó kapitány, kapitányom! Összességében remek meccsen van túl a csapat vezére, aki az egy-két elkésett belépőjén kívül hibátlan játékkal örvendeztette meg a madridi drukkereket. A levegőben verhetetlen volt, öt szerelésével és két blokkjával pedig a hátsó alakzat leghatékonyabb tagjának mondhatja magát. A Cuadrado-féle esetnél bemutatott homorítást, színészkedést nagyon nem szeretem, de a mai egy olyan nap, ahol még ez sem érdekel. Reméljük, úton van már az az új szerződés…

Raphaël Varane (8,5)
Na, így kell visszatérni egy sérülésből! Nem játszott különösebben látványosan a francia, de amit csinált, abban nem lehet túl sok kivetnivalót találni, ráadásul statisztikái nem sokkal maradnak el Ramosétól. Ők ketten lényegében az egész meccsen leradírozták a pályáról Higuaínt, akinek az első percekben prezentált lövésén kívül nem sok lehetősége akadt képességei megcsillogtatására. Ami Varane-t illeti, talán sosem lesz belőle igazi vezére a védelemnek, de amíg így játszik, én nem bánom!

Marcelo (8,5)
A csapat szambakirálya ezúttal elsősorban nem a támadások segítésénél, hanem a defenzív munkában villogott. Zidane parancsára egy sokkal visszafogottabb szerepkörben játszott a brazil, ahol az elsődleges feladat honfitársának, Dani Alvesnek a kikapcsolása volt, aki talán az ellenfél legveszélyesebb játékosa. Marcelo hibátlanul oldotta meg ezt az egyáltalán nem könnyű (és számára alapvetően idegen) szerepkört is, Alvesnek lényegében kulcsmomentuma sem volt a meccsen, amihez elengedhetetlen volt a szoros őrzés. Aztán ott volt az a gólpassz Asensiónak…

Casemiro (9)
Hát, ez a performansz több mint rendben volt. Titkon azért féltem egy kicsit, főleg egy korai sárga lap lehetőségétől, de igazán büszke vagyok Casemiróra, hiszen lehozta a lehető legkevesebb buta szabálytalansággal a meccset. Volt egy felelőtlenül eladott labdája az elején, de után világklasszis szintet hozott. Nyolc labdaszerzésével abszolút kiemelkedik a mezőny játékosai közül, ilyet senki más nem tudott produkálni tegnap. A megszerzett labdákat nem szórta el, végre mindig a lehető legegyszerűbb megoldást választotta. A gólja csak hab volt a tortán. Le a kalappal.

Toni Kroos (8,5)
Az első félidőben sokkal inkább a védekezésben, a passzsávok lezárásában segített, ami nagyban közrejátszott például Dybala kikapcsolásában. A második játékrészben viszont magára vállalta az irányító szerepét, és tette, amihez a legjobban ért: mértani pontosságú passzaival mozgatta a csapatot. Szégyen szemre ezúttal csak 92%-ot hozott össze, persze kizárólag alibipasszokkal…

Luka Modrić (9)
Mindenhol ott volt, de tényleg, a pálya minden egyes szegletében feltűnt. Úgy tűnik, a kor rajta sem fog. Brutális mennyiségű munkát rakott bele ebbe a meccsbe, és meg is lett az eredménye. Ronaldónak adott gólpassza csodálatos volt, hogy húzta vissza a vonalról, te jó ég… A labdabirtoklásban neki is elévülhetetlen érdemei voltak, Kroosszal alkotott párosuk szinte képtelen átadást rontani. Kettejüknek nagyban köszönhető a tegnap esti eredmény, hiszen a stabil középpálya alapozta meg a nagyszerű győzelmet. Kétségkívül a világ legjobb duója játszik nálunk.

Isco (8)
Az első félidőben némileg háttérbe szorult, de a második 45 perc során rájöttem, hogy csak tartalékolt a szünet utánra. Meglehetősen látványos játékot hozott a második félidőben, Barzaglit úgy verte meg, hogy – többek között – annak köszönhetően hatalmas ováció közepette hagyhatta el a pályát lecserélésekor. Alig várjuk a szerződéshosszabbításos képeit.

Cristiano Ronaldo (9)
Játéka kizárólag a befejezésekre koncentrált, és a két lőtt gól a bizonyíték, hogy érdemes volt erre beprogramozni őt. A mezőnyjátékból azért több elmozgással és passzokkal is operált olykor mindkét oldalon, de igazán a tizenhatos környékén és azon belül fenyegette a zebrák védelmét. Nagyon vártam, hogy ezen a BL-döntőn kulcsszereplővé tud várni, ami az eredmény befolyásolását illeti, és így is lett. Ha még egy kicsit jobban koncentrál 1-2 helyzetnél, akár mesterhármassal is zárhatott volna, de így is elvitathatatlan érdemei vannak a trófea elhódításában. Szép munka volt a portugáltól!

Karim Benzema (6)
Amíg Ronaldo életveszélyt jelentett a kapu előtt, addig Benzema ritkán tudott fenyegetni. A harmadik BL-döntőján maradt gól nélkül, és újfent az volt az érzésem vele kapcsolatban, mint már annyiszor a szezonban: egy középpályás elől vette el a helyet. Ugyanis azt a munkát, amit összjátékban elvégzett, azt egy középpályás is megoldotta volna (sőt, valószínűleg jobban is), a meccset viszont kapura tartó lövés nélkül zárta. Nekem kevés a francia játéka, egy kezdőbeli tagsághoz főleg.

Cserejátékosok

Gareth Bale (-) szívott egy kis hazai levegőt a pályára visszatérve, és szülőhazájában ünnepelhetett, Marco Asensio (-) folytatta debütálós varázsát és a BL-döntőben is góllal tudott bemutatkozni, Álvaro Morata (-) pedig már a tényleges bulira esett be.

 

Boldogan búcsúzunk tehát a 2016/17-es idénytől, és hasonlóképp teszünk közkedvelt szubjektív sorozatunk esetében is. Most néhány hét alkotói szabadság következik – mindez persze csak az Egytől egyigre értendő -, aztán az új szezon kezdetével, újult erővel tér vissza értékelő cikkünk is. Addig is, HALA MADRID!

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK