Az ügyészség nem követelést, hanem panaszt nyújtott be Cristiano Ronaldo ellen, amely nyilvánvalóan lényeges különbséget feltételez.
Ahogy azt az ügyészség is tudja, sok más futballistához hasonlóan Cristiano Ronaldo is egy offshore cégstruktúra haszonélvezője. Ebben az esetben a struktúrába tartozó cégekből származó bevételek közvetlenül kerülnek a játékos tulajdonába, bármelyik másik, a játékos érdekszférájába tartozó gazdasági társaság érintettsége nélkül. A bevételeket, melyek nem köthetőek az említett cégstruktúrához, a játékos tanácsadóinak legirányadóbbnak tartott jogértelmezése szerint vallotta be Cristiano, s adózott utánuk Spanyolországban.
Az offshore cégstruktúra nem adóelkerülés miatt került létrehozásra. A Tollin nevű cég 100%-ban Cristiano Ronaldo tulajdona, már annak 2004-es alapítása óta. A cég akkor került bejegyzésre, mikor a játékos a Manchester Unitedhez szerződött, hat évvel a Real Madridhoz való aláírása előtt. Ebben, az angliai az időszakban a cég összesen 12.753.685,28 eurónyi nettó bevételt termelt, az alábbi, évekre bontott eloszlásban:
- 159.472,65 euró 2004-ben
- 571,69 euró 2005-ben
- 477.602,17 euró 2006-ban
- 205.285,55 euró 2007-ben
- 769.165,02 euró 2008-ban
- 585.588,20 euró 2009-ben
Amikor Cristiano Ronaldo aláírt a Real Madridhoz, megtartotta az akkor létező cégstruktúráját, újat nem hozott létre. A fent említett években CR-nek semmilyen problémája nem volt az adóügyeit illetően, ellentétben azzal az állítással, mely a spanyol ügyészség vádiratában szerepel. A cégstruktúrával kapcsolatos szerződésbeli változtatások kizárólag azzal a céllal lettek eszközölve, hogy a bevételkönyvelés teljes mértékben megfeleljen a Spanyolországban érvényes adózási szabályoknak.
Cristiano Ronaldo az akkor érvényes „Külföldi Munkavállalók Törvénye” (Law of Impatriots, más néven „Beckham-törvény” – a szerk. kieg.) nevű királyi határozatban foglaltaknak megfelelően szerződött le a Real Madriddal, s adózott kizárólag a Spanyolországhoz köthető bevételei után. Így, a játékoshoz kötődő egyetemes (országhatárokon átívelő – a szerk. kieg.) adózás nem releváns ebben az ügyben.
Az ügyészség azt is állítja, hogy a játékos az arculatához kötődő jogokból származó bevételek forrásaként mozgatható tőkét nevezett meg, mindezt adócsalás céljából. A Cristiano Ronaldóra érvényes jogszabályok („Külföldi Munkavállalók Törvénye”, illetve a személyi jövedelemadó bevallásáról szóló törvény) releváns cikkelyeinek értelmében világos, hogy egy futballista arculatához kötődő jogokból származó bevételeinek forrása mozgatható tőke kell hogy legyen. Kivételes esetekben gazdasági tevékenység is megnevezhető forrásként, de egy esetlegesen fennálló releváns sportolói tevékenység kizárja ezt a lehetőséget.
A játékos 100%-ban bevallotta az adóhatóságnak a Spanyolországhoz, illetve az arculatához köthető jogokhoz köthető bevételeit, a 2009 és 2014, illetve a 2015 és 2020 közötti időszakokban. Mindez az egyesült királyságbeli adóhatóság által szabott feltételekkel is összhangban történt, lévén a játékos arculatához köthető jogok értékesítéséből származó bevétel egy része az említett országhoz köthető. Ez ismét azt mutatja, hogy szó sem volt, szó sincs adócsalás kísérletéről.
A médiában megjelent pletykákkal ellentétben nem került sor többszöri adóbevallásra. A játékos akkor vallotta be jövedelmeit, amikor a Tollin kifizette őt, 2014. december 31-én. A spanyol törvények értelmében az adót a bevétel jóváírása után kell befizetni, Cristiano pedig pontosan így tett.
A játékost azzal is gyanúsítják, hogy nem vallotta be az arculatához köthető jogokból származó összes bevételt, de a játékos nem sérthetett törvényt, hiszen a „Külföldi Munkavállalók Törvénye” kimondja, hogy a Spanyolországhoz nem köthető bevételek után nem kell adózni. A játékosnak nincs rejtegetnivalója, és valójában korábban önként adott számot külföldi tulajdonairól, a hivatalos 720-as dokumentummodell benyújtásával. Ezt nem lett volna kötelező megtennie, de amint vizsgálatot indítottak ellene, az összes adóügyeivel kapcsolatos információt a vizsgálódó szerv rendelkezésére bocsátotta. Nem történt információ-eltitkolás a bevételeket illetően, s ennek leghalványabb szándéka sem fogalmazódott meg a játékosban.
Az arculathoz kötődő jogok eladásáról szóló vádiratrész erősen véleményes. Az arculati jogok forgalmazásának jogát az ARNEL és ADIFORE cégek birtokolják 2015 és 2020 között. A játékos semmilyen kapcsolatban nem áll az említett cégekkel, azok Peter Lim vállalatcsoportjához tartoznak. Nincs szó sem az adóbefizetés halasztgatásáról, sem adásvétel során közbeiktatott cégekről. A játékos személyesen kapta meg az adásvételből származó teljes összeget, és szabályosan adózott is utána. Halasztás egyébként sem lenne lehetséges, hiszen 2014-ben előre befizette az ügyletből származó bevételei utáni adót, egészen 2020-ig.
Cristiano ügyvédjeinek határozott elképzelése van az ügy megoldásáról: nem büntető-, hanem adminisztratív eljárást kell indítania az ügyészségnek. Az ügyészség és a játékos ügyvédjei közötti fő véleményeltérés forrása a bonyolult jogi környezetben keresendő. Nyilvánvaló, hogy a játékos semmilyen formában nem kívánt törvényt sérteni. A játékos véleménye szerint:
„Az ügyészség állításai és az adóbevallásaimban olvashatóak közötti eltérés oka elsősorban az, hogy máshogyan értelmezzük a »Spanyolországhoz köthető bevételek« kategóriát”, így:
– a játékos mozgatható tőkét nevezett meg bevételei forrásaként, egy olyan besorolást, mely általánosságban véve eleget tesz a spanyol törvények követélményeinek, és melyet a releváns adminisztrációs szervek, illetve bíróságok is elismernek
– a játékos a Spanyolországhoz köthető bevételei után az egyesült királyságbeli adóhatóság által szabott kritériumoknak megfelelve adózott, egy olyan módszerrel, mely kedvező volt Spanyolország számára (l.: az utolsó bekezdés – a szerk. kieg.)
Következésképp: a befizetett összeg vita tárgyát képezheti, de nyilvánvaló, hogy a játékosnak nem állt szándékában adót csalni.
A második véleményeltérés az arculathoz kötődő jogok értékesítéséből 2011 és 2013 között származó bevételeket bevallását és az ezek utáni adózást érinti. Itt senki sem vádolható szándékossággal, hiszen:
Az állítólagos információ-eltitkolás (értsd: hamis adóbevallás – a szerk. kieg.) a játékos azon meggyőződéséből származik, hogy az őt képviselő hálózat tökéletesen jogszerűen működik. Fontos megemlíteni, hogy Cristianót már 2004 óta ez a hálózat képviseli (hat évvel azelőttől, hogy a játékos Spanyolországba igazolt). A hálózatot egyébként az Angol Államkincstár, egy európai uniós ország kormányszervezete is elismerte.
A játékost képviselő cég által alkalmazott struktúra megszokott volt az angliai futballisták között, sőt napjainkban nagyjából 180 Premier League-játékos operál ezzel.
Cristiano Ronaldo esetében semmilyen bevétel nem került eltitkolásra, hiszen az adó befizetésére és az adóügyi egyezségre közvetlenül a bevételek jóváírása után sor került, a törvény által megengedett időintervallumon belül.
Ha a játékos éves rendszerességgel (és a képviselői által jogszerűnek tartott eljárásokkal) vallotta volna be jövedelmeit, akkor, az Angliában szerzett tapasztalatokon alapulva, kevesebb adót fizetett volna be.
