2017. december 16., szombat

Mateo Kovačić, a jövő sztárja

  • É. Csongor (Veidt) , Zs. Csaba
  • 2017.08.06. 13:43
Mateo Kovačić kétségkívül az előszezon egyik legnagyobb sztárja volt, ám már az előző idény során is tisztán látható volt, hogy ő nem csak egy középpályás a sok közül. A Managing Madrid szubjektív írása arra próbál rávilágítani, hogy mekkora kincs van a Real Madrid birtokában.

Öt évvel ezelőtt a Dinamo Zagreb csapata két rendkívül ígéretes fiatal tehetség, Mateo Kovačić és Alen Halilović köré épült fel. A dolog nem volt hosszú életű, hiszen egy olyan együttes, mint a Zagreb, mindig kénytelen lesz értékesíteni a legjobb játékosait, az értük kapott pénzt pedig visszaforgatni az utánpótlás-rendszer fejlesztésébe. Az említett páros valójában alig egy évet játszott együtt, hiszen Kovačić az Interhez igazolt, akik nem haboztak szerencsét próbálni a fiatal box-to-box középpályással. Ez a transzfer mindkettőjük pályafutásában fordulópontot jelentett. Mateo elkezdte megmászni a nagysághoz vezető képzeletbeli létrát, jelenleg pedig a világ legnagyobb klubjánál kopogtat a kezdőcsapat ajtaján. Ezzel szemben, Alen Halilović, aki jelenleg a Las Palmas csapatát erősíti kölcsönben, még mindig nem találta meg valódi „otthonát”.

Halilović talán felülmúlta Kovačić rekordját mint a horvát első osztályú labdarúgó-bajnokság legfiatalabb gólszerzője, de az évek múlásával egyértelművé vált a köztük lévő különbség, már ami a tehetséget, a játékintelligenciát és a hatékonyságot illeti. Talán senki sem vitatja, hogy Mateo Kovačić jelenleg messze a legígéretesebb fiatal a horvát futballban.

Abban az évben, amikor Kovačić aláírt a Real Madridhoz, a világ legjobb középpályája már nem a Barcelonánál volt megtalálható, hanem éppen az ősi rivális Madridnál, ahol a világ legfélelmetesebb középpályás sora egy újabb taggal bővült – mégpedig azzal a játékossal, aki előtte Wesley Sneijder 10-es mezét is megkapta Milánóban. Mateo a Barça számára is nagyszerű igazolás lett volna, akik a Xavi utáni érában olyan melléfogást jelentő középpályások személyeiben próbálják felépíteni a jövő csapatát, mint Denis Suárez és André Gomes.

„Nem tudom, hogy a Barcelona miért nem igazolta le Kovačićot” – mondta Halilović 2015-ben. „Ő egy nagyon, nagyon jó játékos. Fényes jövő áll előtte.”

A Real Madrid számára nem ismeretlen feladat egy-egy horvát tehetség beépítése a csapatba. Kovačić valójában már az ötödik név ezen a listán. Időrendi sorrendben nézve Robert Prosinečki volt az első, aki habár nagyon tehetséges volt, végül sérülései miatt nem tudott kiteljesedni a spanyol fővárosban. Aztán jött Davor Šuker, az 1998-as világbajnokság gólkirálya és a horvát labdarúgó-szövetség későbbi (korrupt) elnöke. Őt Robert Jarni követte a sorban. Túlzás lenne azt állítani, hogy Jarninak sikerült kilépnie egy kiegészítő ember árnyékából. A negyedik név nem más, mint az örök varázsló, Luka Modrić. Az ötödiket pedig ismerjük…

Érdekesség, hogy amikor Kovačić feltűnt a horvát labdarúgás térképén 2011-ben, akkor az U17-es válogatott szövetségi kapitánya, Martin Novoselac úgy fogalmazott, hogy „Mateo a legnagyobb tehetség, akit Prosinečki óta láttam”.

Kinézetre nem sok hasonlóságot találunk a két játékos között, de ahogy Kovačić, úgy Robert Prosinečki is rendkívül magas szinten bánt a labdával, mely elsősorban a 40 méteres szólóiban, illetve a védői könnyed elfektetésében mutatkozott meg.

Mindkettőjüket energiától, adrenalintól duzzadó játékosokként ismerhette meg a nagyvilág, de Mateo valódi mentora a mindig jókedvű Luka Modrić – egy hidegvérű művész, akivel kapcsolatban néha az az érzése támadhat az embernek, hogy még az időt is képes lelassítani. Mindezt azért, hogy rákényszerítse akaratát az ellenfélre, és kedvezően alakítsa a mérkőzés kimenetelét. Úgy tartják, hogy Kovačić lesz Modrić utódja. Habár stílusra eléggé eltérő futballistákról beszélünk, a kettejük közötti szoros köteléket nem lehet nem észrevenni.

A Real Madrid zseniálisat húzott Mateo szerződtetésével és Luka mentori szerepével, megadva előbbinek a lehetőséget, hogy a világ legjobbjainak oldalán fejlődhessen nap mint nap. Luka Modrić személyében egy olyan középpályás van a csapatnál, aki akár még a történelem legjobbjai közé is bekerülhet. Már nem fiatal, de ha zsenialitását és karakterét összepárosítjuk Kovačić szerénységével és tehetségével, akkor egy olyan elegyet kapunk, mely mindenki számára tökéletes és előnyös.

Modrić sosem habozott méltatni honfitársát. Egyszer még azt is kijelentette, hogy Mateo lesz az ő jogos örököse. Szinte nem is kérdés, hogy amikor eljön az idő, akkor képes lesz félreállni, és átadni helyét. Ez nemcsak a jelleme miatt nyilvánvaló, hanem az egymás iránt érzett kölcsönös tiszteletük miatt is.

Az előző szezonban, amikor Lukita sérülésekkel bajlódott, Mateo Kovačić képes volt felnőni a feladathoz, és megfelelően helyettesítette a Real Madrid motorját. Később megtette ugyanezt Toni Kroos hiányzásakor is. Nagyszerűen zárta le a passzsávokat, rengeteg labdát szerzett, és kiváló passzokkal szolgálta ki előrébb helyezkedő csapattársait.

Könnyű ódákat zengeni Iscóról és Marcelóról, hiszen két olyan fickóról beszélünk, akik szeme előtt sokkal inkább a támadás lebeg, mintsem a védekezés, és nagyon látványosan teszik a dolgukat. Ugyanakkor meglehetősen ritkán kerül szóba Mateo rendszerpusztító képessége. Igen, rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, mégpedig akkor, amikor megindul a labdával.

Kovačić magabiztosságának nagy részét mentorának, Modrićnak köszönheti: „Meglátogattam Lukát a sérülését követően. Azt mondta, készen állok arra, hogy helyettesítsem őt,” – mesélte Mateo egy interjú során, ami még az előző idényben készült. „Ez a legnehezebb feladat, hiszen olyan dolgokra képes, amiket nagyon nehéz megvalósítani a futballpályán.” Egy évvel korábban egyébként azt is elárulta, hogy Modrić nagyon sokat tett azért, hogy mentoráltja a Real Madridhoz kerüljön.

Lukita hisz abban, hogy honfitársa és egyben barátja a jövő egyik aranylabdása lehet. Valójában van alapja ennek az állításnak, és nem csak a szimpátiára gondolunk. Aki nap mint nap ott van Kovačić mellett, az testközelből figyelheti finom technikai tudását, harcias hozzáállását, szerény, de mégis magabiztos személyiségét.

Amikor az Inter leigazolta őt, az ügynöke nagy meglepetést okozva csak felhívta őt és ennyit mondott: „Pakolj össze, az Inter játékosa leszel” A horvát futball legendája, Zvonimir Boban tudta, hogy a Nerazzurri jól döntött.

„Ez a játékos nagyon tehetséges, jobb lehet, mint én voltam egykor. Kora ellenére hihetetlen profizmussal rendelkezik.  Kovačić egy nagyon összetett játékos, színtiszta tehetség, és még rengeteget fejlődhet. Hatalmas potenciál van benne.”

Akkor az emberek próbálták megismerni őt, felmérni, hogy valójában milyen játékossal is van dolguk. Sokan Prosinečkihez hasonlították, de Mateo a saját útját járta. Egy középső középpályás, aki a mai napig különbözik Modrićtól, Kroostól, Iniestától és Xavitól is. Nagyon sokoldalú, csakúgy, mint Dani Ceballos, ugyanakkor, ha azt szeretnénk, hogy a benne rejlő potenciál a felszínre törjön, akkor a megfelelő rendszerben kell őt használnunk. Ha egyedül van egy kötött pozícióban, akkor szenved, viszont ha van mellette vagy mögötte egy védekező szellemű játékos a középpályán, akkor rögtön kitűnik a társak közül, és hatalmas fegyvertényt jelent a társak és a csapat számára. Ha megfigyeljük a fiatalabb generációt, láthatjuk, hogy Kovačić játéka nyomot hagy az ifjú titánokban, ezzel magyarázható az is, hogy Aleix Febas játékában felfedezhetjük azokat az elemeket, amelyeket egyébként a horvát alkalmaz. Itt rögtön leszögezhetjük, hogy benne nem az új Modrićot kell keresni, hiszen Mateonak saját egyénisége, saját stílusa van. Kovačić a futballisták egy új fajtája, aki több posztot is képes lefedni, akár egyszerre is.

Az Inter korábbi trénerért, Giovanni Trapattonit egyszer megkérdezték, hogy kihez hasonlítja az ifjú horvátot. Ő ahelyett, hogy egy játékost mondott volna, úgy felelt, hogy egy dühöngő bikához. Néhány másodperccel később viszont kifejtette véleményét: „Ő nem egy szervező, mint Pirlo, Ha figyelembe veszem a játékstílusát és a technikai tudását, akkor azt mondanám, hogy ő Kaká és Seedorf tökéletes elegye. Kovačić hajlamos cselezni, kiemelkedő a technikai tudása és lenyűgöző a sebessége. Klasszis játékos, akit a tehetsége a legjobbak közé repíthet.”

A horvát média egyszer még Lionel Messihez is hasonlította őt, amire Mateo udvariasan csak ennyit reagált: „Mindig zavarban vagyok, amikor meghallom, hogy Messihez hasonlítanak. Az ő tudásának a 10 százaléka sincs a birtokomban.”

Kovačić gyerekkorában nem ment keresztül ugyanazon a szenvedésen, mint mentora, Luka Modrić, hiszen ő nem volt áldozata a horvát függetlenségi háborúnak. Ugyanakkor Mateónak is megvoltak a saját problémái. Hiába érdeklődtek iránta 13 éves korában olyan klubok, mint a Bayern, Juventus, Inter vagy az Ajax, a szülei utasítására Zágrábba tette át székhelyét. Két évvel később eltört a lába, amelyet egy meglehetősen hosszú rehabilitáció követett. A Bernabéuba vezető lépcsők meglehetősen nagy lelki és mentális erőt igényeltek. Mateo még mindig szürreálisnak tartja, hogy a spanyol fővárosban van.

Kovačić még mindig csak 23 éves, a legjobb még csak ezután fog kitörni belőle. Mentorok és fiatal vetélytársak veszik körül. Egészen biztos, hogy az előttünk álló idény rendkívül szórakoztató lesz minden madridista számára. Érdekes lesz látni, hogy Zidane miként használja ki a középpálya mélységét. Egy tanácsunk azonban van: mindenki váltson jegyet a Kovačić Expresszre. Most még csak az utazás első szakaszában vagyunk, ám minden jel arra mutat, hogy ez egy emlékezetes, igen izgalmas út lesz.


Hozzászólások

Tabella