Zinedine, tavaly azt mondtad, sosem gondoltad, hogy ilyen sikeres lehetsz edzőként. Ennek ellenére már zsinórban második éve jelöltek a legjobb edzőnek járó díjra. Ez a jelölés már kevésbé lepett meg?
Nem tudom megmondani, hogy jobban számítottam-e most rá, ugyanakkor ez volt a vágyam. Azt akartam, hogy továbbra is azzal foglalkozhassak, amit imádok, és hogy fejlődhessek edzőként. Ez a munka közel sem egyszerű. Örülök, hogy újra itt lehetek, és nagyon boldog vagyok, hogy edzőként így alakulnak a dolgaim.
Miben különbözött a 2017-es éved a tavalyitól?
Ha címeket nyersz az első évedben, akkor a legkeményebb dolog, hogy ugyanazt meg kell ismételned a következő esztendőben. Tisztában vagyok azzal, hogy egy olyan klubnál vagyok, ahol az emberek hozzászoktak a trófeákhoz. Tudom azt is, hogy csodálatos játékosok vesznek körül, ugyanakkor címeket nyerni soha nem könnyű. Ez teljes mértékben igaz a Bajnokok Ligájára, de sokkal inkább a La Ligára, hiszen számomra ez a világ legkeményebb bajnoksága. Állandósítanunk kell a sikereket, de ez egyáltalán nem könnyű
A szezon melyik részében érezted azt, hogy elérhető közelségben vannak a címek?
Az első perctől! Ennek a klubnak a DNS-ébe van kódolva, hogy harcolni kell a címekért. Hinnünk kell magunkban, hiszen ez adhat motivációt számomra, a stáb, valamint a játékosok számára is. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy nem mi, hanem a játékosok küzdenek a címekért hétről hétre a pályán. A győzelembe vetett hit viszi előre ezt a sportot, és ez teszi annyira mágikussá az egészet.
Volt olyan pillanata az előző idénynek, amire egész életedben emlékezni fogsz?
Az egész csodálatos volt, biztos vagyok benne, hogy örökre emlékezni fogok rá. Ha azonban választanom kell egy trófeát, akkor a bajnoki címünket mondanám. 38 mérkőzés nem kevés, a bajnokságot nagyon nehéz megnyerni.
Jelen pillanatban minden a lehető legjobban alakul számodra, és reméljük, ez így is marad. Belegondoltál már abba, hogy mi lesz, ha a dolgok rosszabbra fordulnak?
Természetesen. A pályafutásod, az életed, sőt egy idény során is jobb és rosszabb időszakok egyaránt bekövetkeznek. Amikor mélyponton vagy, képesnek kell lenne arra, hogy felállj a padlóról. Amikor a csúcson vagy, meg kell próbálnod kiélvezni és ott maradni a lehető legtovább. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy az én jó sorozatom is véget ér egyszer Madridban. Felkészültem erre. Jelen pillanatban viszont megpróbálom kihozni a legtöbbet ebből a csodálatos időszakból.
Az előző idényben bajnokságot, Bajnokok Ligáját és klubvilágbajnokságot is nyertél a Real Madriddal. Ennyi siker után is képes vagy a földön maradni?
Igen, képes vagyok tiszta fejjel gondolkodni. Játékosként is sok címet nyertem, a siker azonban soha nem szállt a fejembe. Ez most sem változik, sőt. Minél többet nyerek, annál tapasztaltabbá válok, és megpróbálom kihozni a legtöbbet abból, amin keresztülmegyek. Igyekszem persze kiélvezni a győzelmeket is, de csak az adott pillanatban.
Edzőként tényleg képes vagy kezelni egy olyan öltözőt, ami tele van sztárokkal. Mi a titkod?
Minden bizonnyal azért tudom kezelni, mert én magam is tapasztaltam játékosként, hogy milyen a Real Madrid öltözője. Tudom, hogy hogy mennek a dolgok, ez pedig a segítségemre van. Úgy vélem, ez a kulcs. Az, hogy képes vagyok irányítani a nagy játékosokat, abból is fakad, hogy mély szenvedélyt érzek a futball, és egyben a hivatásom iránt.
Ha azonban Zinédine Zidane-nak hívnak valakit, és olyan múlttal rendelkezik, mint te, az arra sarkallja a játékosokat, hogy több tiszteletet mutassanak…
Talán ebben is van valami. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy az edzőként elért sikereim jelenleg jobban számítanak, mint a korábban megnyert világbajnoki címek. A legfontosabb, hogy a játékosaim hisznek az üzenetben, amit közvetítek. Ha a játékosaid hisznek benned, akkor sokáig juthatsz.
Beszéljünk egy kicsit a világbajnokságról. Hiszel benne, hogy a franciáknak lehet esélye Oroszországban?
Igen. Nagyon fiatal csapata van az országnak, óriási minőséggel és hatalmas tehetségekkel. Nagyon veszélyesek lehetnek Oroszországban.
Tetszik a válogatott játéka?
Mielőtt labdarúgó lettem, mindig is rajongtam a válogatottért. A mostani csapatot is szeretem. A jelenlegi keret évről évre fejlődik, ez igaz a játékosokra is. A Les Bleus jövője igen fényes.
Kik állhatnak Franciaország útjába Oroszországban?
Vannak néhányan: Brazília, Németország, Argentína, Spanyolország… Ezek a csapatok mindig a nagy pillanatokban képesek a legjobban teljesíteni!
