Te mondd, hogy sajnálod, a te hangod mélyebb!

Az örömtánc lejtésétől azért messze állunk a tegnap este miatt, de a tényekkel felesleges vitatkozni, jelesül, hogy ismét bekerültünk az európai klubfutball elitligájának legjobb négyese közé. A mérkőzés miatt lehet bosszankodni, hiszen reális esélye volt a Juventus csapatának a továbbjutásra, de ami ezután következett, az hűen tükrözi, hogy miért továbbra is a Real Madrid a legfontosabb tényező Európában.

Sajnálom. Szeretnék elnézést kérni minden Juventus-szimpatizánstól, más csapatok szurkolóitól, az UEFA-tól, a nicaraguai U17-es válogatottól – ég az arcom. Nem tagadom szégyenkezem, hiszen már önmagában az a tény, hogy a kedvenc csapatom a Real Madrid mert lenni, komoly defektus, tudom. Az, hogy egy következetesen és tudatosan elcsalt párharc után vagyunk, egy nyilvánvalóan szánalmas és inkorrekt bírói ítélet dönti el a párharcot a mi javunkra (bár félek ezután bárminemű közösséget érezni a csapattal szemben, és önmarcangoló lettem a szimpátia megléte okán), az pofátlan – belátom. Hidd el! Ha térdre ereszkedem, akkor talán hatásosabb volna? Meglehet. Szerintem így továbbjutni nem ildomos, és minden egyes kritika, amit a Real Madrid és szimpatizánsaik (vannak?) kapnak ezért, az teljesen jogos és érthető, a pofonokat pedig tűrni kell. Nem, inkább kérni kell, mert csak így lehet reggel odaállni a tükör elé és lelkünk teljes tisztaságával farkasszemet nézni önmagunkkal, anélkül hogy szembeköpnénk magunkat, hogy milyen csapatot is támogatunk. Hogy a különböző csapatok szurkolóinak jelentős része kikéri magának, és a média szerint is egy kicsit azért már sok ez? De hát ez nyilvánvaló! Olyan rossz érzés, hogy miközben abszolút elismerem, hogy a ránk ömlő karakterzuhatag igazságtartalmánál csak Ronaldo egója nagyobb, nekem mégis ezt kell szeretnem és néznem. Zárjanak ki a sorozatból minket, és vizsgálják ki az összes bíróval való gyanúsan jó kapcsolatunkat, hiszen valahogy mindig minden esetből mi jövünk ki a legtökéletesebben, ami már nagyon gyanús. Visszamenőleg szintén el kellene venni pár trófeát, és azokat odaadni a jogos tulajdonosaiknak. Pérez meg… amíg általa történik az irányítás, addig itt nagy változásokra nem lehet számítani.

180412temondd2

Ha a fenti eszmefuttatást csak egy pillanatra is a magadénak érezted, akkor el vagy tévedve, mint az újszülött jegesmedve Guineában. Nem kell boldognak lenni az eredmény miatt, a kiélezettség miatt, amiatt, hogy egy hajszál választott el minket a hosszabbítástól. De. Ne sajnáld, hogy a Real Madrid továbbjutott. Ne kérj elnézést azért, mert a Real Madrid egy jogos büntetővel jutott tovább. Ne szégyenkezz, mert olyan ellenvélemények sokaságával találkozol, ami a csapatunk iránt érzett gyűlölet miatti leplezetlen frusztrációból fakad. Ne pironkodj, mert bizonyos médiumok szeretnének kattintásokhoz jutni azáltal, hogy ellenséges hangulatot teremtenek vitathatatlan ítéletekből kovácsolva azt. El kell fogadni, hogy nagyon-nagyon sokan szeretnék már végre, hogy a Real Madrid ne érezze magát kényelmesen Európa trónján. A gondolatától is irtóznak, hogy zsinórban háromszor is mi szakítsuk át a szalagot a célban. Évek óta megy a mantra, hogy a Real Madrid számára (de sok más topcsapatnak is) nyilvánvaló segítség érkezik a bírók részéről, és ez tarthatatlan. Én magam mindig kerülöm a bírózás témáját, így tettem akkor is, amikor ősszel nem alakultak jól a dolgaink, és értek minket hátráltató ítéletek. De ez van, el kell fogadni, hogy a bírók is emberek. Viszont eljutottunk odáig, hogy akkor is szemforgatással, ökölbe szorult kezekkel, és a VAR-hoz való imádkozással szembesülünk, amikor a döntő pillanatban helyes ítélet születik. Én speciel örültem volna, ha van már VAR, mert akkor azzal együtt lehetett volna büntetőt fújni.

Visszatérve a lincshangulatra: amit sokszor sokan elmondanak, abban akár el is kezdhetsz hinni te magad is. Ne arra koncentrálj, hogy mennyire vágyott lenne már a csapatodat a pokol kénköves bugyraiban látni, szenvedve, sőt, rossz bírói ítéletekkel sújtva, hiszen a Real Madridnak ez már maximálisan kijárna. Ezeken a véleményeken felül kell emelkedni, higgadtan, okosan, mert a nagyja abból fakad, hogy a csapat jó ideje megkerülhetetlen Európában, és nem enged senkit a húsosfazék közelébe. Ettől függetlenül benne van a pakliban, hogy a csapat tisztes küzdelemben elvérzik a következő körben, vagy a döntőben. Még az is lehet, hogy egy olyan rossz játékvezetői döntésnek köszönhetően a hajrában, ami tegnap nem volt. Én csak azt szeretném, ha ebben az esetben is sikerülne megőrizni a méltóságunkat – nyilakkal a hátunkban, könnyekkel a szemünkben.

Mindemellett köszönettel tartozom minden olyan szurkolónak, akik nem kötődnek a párharchoz, de korrekt véleményt fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, valamint azoknak a Juventus-drukkereknek, akik elismerték a végén kialakult helyzet jogosságát – pedig ha valakik, akkor éppen ők háboroghattak volna leginkább, érintettként. A matematika és a realitás nem a Reallal van, zsinórban ennyi alkalommal nem valószínű megnyerni ezt a sorozatot, így hát a trónfosztásra várók reménykedhetnek. De miért ne mi legyünk azok, akik a számokkal és az elvárásokkal szembeszállnak, és saját hajójuk vitorláját dagasztják velük? 😉

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK