Védelmi malórök
Madridi szempontból a védekezésre néha úgy tekint a csapat, mint szükséges rosszra. Ez a mentalitás talán Marcelót jellemzi a legjobban, aki véleményem szerint sose volt védő, ő sokkal inkább balszélső támadó. Nyilván, ha a csapat által játszott taktikát is figyelembe vesszük, miszerint a szélsőhátvédek elengedhetetlen összetevői a támadások építésének, ez nem meglepő. Az ő hatékonysága támadásban – főleg a nagyobb meccseken – általában hátrányt jelent védekezésben. Marcelo oldalán rendszerint megnyílik a terület az aktuális ellenfél előtt, főleg ha Zidane nem biztosít megfelelő lefedettséget a csapatnak a bal oldalon, habár ez igen nehéz feladat. Elsősorban Kroosnak lenne a feladata kisegíteni a kis brazilt, amikor fent marad a támadások során, a német mesterlövész azonban nem tudja véghez vinni azt a munkát, amit Modrić a másik oldalon egyébként rendszeresen kifogástalanul elvégez. A Bayern elleni odavágón és a Barcelona elleni meccsen az ellenfél vezető találatát gyakorlatilag ugyanazok a hibák előzték meg madridi részről:
Madridi letámadás agyig feltolva, Marcelo fellép Sergi Robertóra, míg Kroos és Modrić középen zárja le a területet. A baj ott kezdődik, hogy a visszalépő Coutinho előtt nem sikerül összezárni, a brazil pedig ezzel simán kimozgatja Ramost a helyéről, ez látszik a második képen. Amit itt még érdemes figyelni, hogy Marcelo itt még egy vonalban van Sergi Robertóval, majd miközben a spanyol elindul Suárez indítására, Marcelo már rég le van maradva. A negyedik kép bemutatja a végeredményt: Varane-nak kell kilépnie a labdás emberre, így viszont a védelem közepe is megzavarodik, Nacho és Ramos egy emberre figyel, amíg a túloldalon Suárez teljesen üresen érkezik a beadásra.
Ugyanaz pepitában: magasan játszó madridi védelem, Ramos kimozog a védelemből, Casemiro és Kroos a labdás emberre figyel, míg Kimmich senkitől nem zavartatva kerül a védelem mögé. Marcelo itt még csak visszafele fut, a helyén a megfelelő helyettesítés hiányában azonban hatalmas terület nyílik a bajorok előtt.
Jól látszik, hogy Suárez és Kimmich góljánál a keletkezett szervezetlenséget csak zűrzavar követte, amikor a madridi védelem próbálta lereagálni a gyors labdakihozatalt. A magas letámadás egyik veszélye, hogy hatalmas területek nyílhatnak a széleken és a védelem mögött – itt ugye Marcelo esete(i) ékes példája ennek.
Kérdések Kijev előtt
A bal oldal ilyen mértékű sebezhetősége sok jót nem vetít előre a Liverpool elleni mérkőzésre, ugyanis ott Mohamed Salaht kell levenni a pályáról, aki jelenleg Európa egyik legjobb formában lévő támadója. Kétségeink ne legyenek afelől, hogy ha az egyiptomi előtt ekkora területek adódnak, akkor azokat bizony kíméletlenül ki fogja használni. A másik oldalon Sadio Mané sebessége ugyancsak gondot okozhat, habár Carvajal jobban meg tudja oldani ezeket a szituációkat, ráadásul Zidane rendelkezésére áll azon az oldalon Modrić és Lucas Vázquez is, de Bale is hasznosan tud játszani, ha esetleg vissza kell zárni védekezni. Amíg a jobb oldalon Luka Modrić embertelen mezőnymunkát végez a védekezésben is, addig Marcelo oldalán már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Tény, hogy ha 4-4-2-ben küldi fel a csapatot a mester, akkor jobb lefedettséget tud biztosítani a bal oldalon a csapat Iscóval vagy Asensióval, viszont egyikük sem jelent olyan, viszonylag megbízható segítséget, mint a másik oldalon bevethető játékosok.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az angolok szélsőhátvédei is előszeretettel érnek fel a támadásokkal, és hatékonyan is tudják segíteni azokat. Ami egyértelmű, hogy nem szabad területet adni a Liverpoolnak a széleken, ugyanis a legnagyobb veszélyt onnan tudják kialakítani az angolok. Ennek előfeltétele az is, hogy minél gyorsabban visszarendeződjön a csapat támadásból védekezésbe, ami amúgy nem erőssége a Real Madridnak. A Liverpool gyors támadásindításait ennél fogva minél hamarabb meg kell akadályozni, hogy egy jobban felállt madridi védelemre vezethessék a labdát.
Az, hogy a csapat hogyan küzd meg a Liverpool agresszív letámadásával szemben, az egyik kulcsfontosságú kérdés lesz. Nyilván fontos kérdés a támadások építése, indítása miatt is, de ennél talán fontosabb, hogy ki hogyan kezeli ezt a nyomást. A madridi középpálya legsebezhetőbb pontja ilyen szempontból Casemiro, aki hajlamos eladni a labdát ilyen helyzetekben. A labdaeladások számát minimálisra kell csökkenteni, ugyanis egy rossz helyen történő labdavesztésből egy liverpooli kontra elképesztő gyorsasággal végigroboghat a pályán, a Madrid pedig nem képes ezeket a szituációkat hatékonyan kezelni. Kroos vagy Modrić viszont általában megbirkózik az agresszív presszinggel is, ők képesek arra, hogy az ilyen helyzetekből támadást is tudjon indítani a csapat.
Koncentráció, illetve annak hiánya
Mandžukić a 2. percben, Kimmich a 3. percben, Suárez a 10. percben. Az utóbbi időben megszokhattuk, hogy nem a Real Madrid szerzi meg a vezetést a fontosabb mérkőzéseken, de ami aggasztóbb, hogy több alkalommal is az első 10 percen belül kapitulált a királyi gárda. A Bajnokok Ligájában mostanában többször is a tűzzel játszott a csapat, amikor az előnyt őrizte, de a legjobb az lenne, ha a Real Madrid végre magához ragadná akkor is a kezdeményezést, amikor épp nem élet-halál kérdése. A mérkőzés elejétől való maximális odafigyelés pedig elengedhetetlen lesz ahhoz, Zidane csapata diadalmaskodjon Kijevben.
A koncentráció azonban nemcsak abból a szempontból fontos, hogy a csapat ne kapjon gólt, hanem hogy minél okosabban kell gazdálkodni a lapokkal. Sergio Ramost ilyen szempontból senkinek nem kell bemutatni, de a szélsővédőknek, illetve a széleken védekezőknek is nagyon fegyelmezettnek kell lenniük, hiszen egy korai sárga hatalmas kockázatot jelenthet a későbbiekben, főleg, hogy a védelemben nagyon kevés a biztonságos alternatíva.
Összegezve, madridi szempontból nagyon sok múlik a hátsó alakzaton, hiszen egy nagyon jó formában lévő támadó trióval kell szembenézniük. Ha sikerül megfogni a Liverpoolt a széleken, akkor egy újabb sikeres döntő elé nézhet a Real Madrid.
