2018. szeptember 19., szerda

A hír, amit sosem akartam olvasni vagy hallani

  • PD
  • 2018.07.10. 20:33
Tomás Roncero búcsúcikke a Cristiano Ronaldo távozását bejelentő hivatalos közleményre reagálva.

Elmegy. A rémálom immár beteljesült. A hír, amit sosem akartam hallani vagy olvasni. Ugyanez megtörtént velem Raúllal. Öt évvel később Casillasszal. És most Cristiano.

Az én Cristianóm. A mi Cristianónk. Az ember, aki négy BL-t nyert öt év alatt. Az ember a négy Aranylabdával. Az ember, aki háromszor volt aranycipős. Az ember, aki közel 500 gólig jutott habfehérben, mindössze kilenc év alatt.

Az a telhetetlen fajta, aki képes volt elbánni Guardiola Barçájával, a tikitaka Barçájával. Senki se feledje, hogy az az éra, mely Messinek rendeltetett, végül Cristianóé lett. Ezért mindörökre hálásak leszünk neked mi, madridisták.

A gólod a Camp Nou-ban elhallgattatta a lelátót, miközben a rekordok bajnoki idényét élted; Neuerrel a kapuban dupláztál az Allianzban a Bayern ellen; életmentő mesterhármast szereztél a Wolfsburggal szemben; a Calderónban, Courtois-val farkasszemet nézve szintén tripláztál, s megtetted ugyanezt immár Oblakkal a kapuban is, az utolsó rangadón a Manzanares partján; dupláztál a Juve ellen (mely mostanra már a „te Juvéd”) a cardiffi döntőben; sorsdöntő tizenegyesed Milánóban Cholo legénysége ellen, a Tizenegyedikért vívott fináléban; halálosan pontos tizenegyesed a 93. percben idén, a Juventus elleni idegtépő negyeddöntőben; fenséges ollózó mozdulatod Torinóban, a modern kori Bajnokok Ligája legfenségesebb gólja…

Cristiano Ronaldo

Ezek közül már semmi sem fog megismétlődni. Elmész Torinóba, magaddal viszed az emlékeidet és a rajongóidat, akik úgy szenvedik meg a távozásodat, mintha a saját fiúk repült volna ki a családi fészekből.

Megrovásnak hangzik majd, de azt hiszem, valaki már biztosan mondta neked, hogy Madridtól távol bizony nagyon hideg van. Túlságosan is hideg. Mindegy, hogy a személyes nézeteltérések miatt erre a nehéz elhatározásra jutottál.

Madrid a Paradicsom, s eltávolodni tőle sosem lehet jó döntés. De mégis annyira csodálunk, hogy egy részünk „fekete-fehérré” válik majd. Kivéve persze azt a napot, amikor egyszer keresztezzük majd egymás útját. Akkor megismered majd azt a szent erőt, amit ez a Real Madrid nevű klub képvisel.

A történelem minket igazol. Ez a mi áldott átkunk. A génjeinkben van a győzelem. Nincs mentség. Cristianóval vagy nélküle, azért fogunk harcolni, hogy megnyerjük a 14. BL-serleget a Wanda Metropolitano falai közt.

El sem tudod képzelni, mennyi kisgyermek sír a távozásod miatt. Minden bizonnyal én is egy kölyök vagyok. Én is megadtam magamat a könnyeknek. Sajnálom, hogy nem hallgattál rám. Az igazi boldogságot csak a Bernabéuban lehet megtapasztalni. A világ futballjának szentélyében. Ciao, barátom.

Mindörökké, gólzsák! Mindig is te leszel számunkra a legjobb. Köszönet mindenért, zseni.

Tomás Roncero


  • Forrás: AS
  • Szerző(k): PD

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Tabella