Az már júniusban is nyilvánvaló volt, hogy a Santiago Solari vezette szakmai stábot az előző szezonban produkált gyengébb eredmények, valamint a sokszor kilátástalan játék ellenére sem fogják leváltani. Úgy látszik, a madridi vezetőség elégedett a munkájával. Ugyanakkor a keretben rengeteg játékosmozgás törént, távozók és érkezők terén egyaránt. Az összes transzfer felsorolásával nem untatnánk senkit, inkább a fontosabb játékosokra koncentrálunk. (Annak, akit mégis érdekel, a komplett lista elérhető itt.)
Érkezők és a várható kulcsemberek
A legfontosabb talán az, hogy számos fiatal került fel a tavalyi idényben sikert sikerre halmozó Juvenil A-ból. Közülük négy játékost érdemes kiemelni. Az első nem más, mint Gorka Zabarte. A Guti-féle együttes csapatkapitányát általában Nachóhoz szokták hasonlítani, ugyanis a védelem bármelyik pontján bevethető. Legkiemelkedőbb tulajdonsága talán a testi ereje. A második Adrián de la Fuente. Szintén egy védőről van szó, de Adrián kifejezetten belső védő, aki a játék szinte minden elemében kiemelkedik, legyen szó párharcokról, pontrúgások levédekezéséről vagy a szervezésről. A harmadik Sergio López, egy rendkívül tehetséges jobbhátvéd, aki a pálya teljes hosszúságát képes bejátszani, vállalkozószellemű és technikás. Végül, de nem utolsó sorban pedig César Gelabert, a spanyol U17-es válogatott (korábbi) sztárja, aki egy ideig még sajnos nem lesz bevethető, júniusban ugyanis keresztszalag-szakadást szenvedett. Korábbi sajtóhírek szerint január környékén lesz ismét játékra kész állapotban.
Sergio López és Bale az előszezon során
Mondani sem kell, hogy azért más tehetséges fiatalok is akadnak a korosztályos csapatból felkerültek között, például Alberto Fernández (középpályás) vagy Fran García (balhátvéd). Ők azonban biztosan nem lesznek a legtöbbet „használt” játékosok között.
A korábbi juvenilesekkel kiegészülve a rutinosabb játékosok alkotják majd a csapat magját, mint például az első számú balhátvéd, Dani Fernández, aki az előző két szezont kölcsönben töltötte, most viszont megkapja a lehetőséget Solaritól. Hozzá hasonlóan kölcsönből tért vissza a csapat új tízese, Fidalgo is. Vannak persze olyanok, akik már zsinórban a második vagy harmadik szezonjukat töltik a Castillánál. Manu Hernando és Franchu neve minden bizonnyal sokaknak ismerős, hiszen több ízben is lehetőséget kaptak Zidane-tól a felnőtt csapatban. Ott van még a csapat motorja, Seoane, aki meglátásom szerint a tavalyi évad legjobb Castilla-játékosa volt, a helyi szurkolók egyik kedvencévé vált Cristo, aki csatárként és irányítóként is bevethető, és a rutinos hátvéd, Javi Sánchez is.
Seoane a Castilla mai meccsén, az Atlético Madrid B elleni derbin – amit Lopetegui a helyszínen tekintett meg
A nemrégiben szerződést hosszabbító Dani Gómez még nem kapott lehetőséget a stábtól, de jól tudjuk, hogy egy rendkívül gólerős középcsatárról beszélünk. Rajtuk kívül még talán Jaume az, akit érdemes megemlíteni. Seoanéhoz hasonlóan ő is középső középpályás, és habár játéka sokkal kevésbé látványos, Solariék töretlenül bíznak benne.
Akadnak persze külsős igazolások is. Itt a marokkói futball egyik legfényesebb csillagának tartott Ayoub About érdemes megemlíteni, aki a Getafe felnőtt csapatát kosarazta ki a királyi gárdááért, illetve ott van a szélsőként bevethető Jorge de Frutos is, aki egy elég komoly összeg, 100 ezer euró fejében költözött a fővárosba. Ők egyetlen percnyi játéklehetőséghez sem jutottak az elmúlt két bajnokin, de ez nem meglepő annak fényében, hogy eléggé komoly belső verseny alakult ki a kezdőbe kerüléésért, illetve hogy teljesen új érkezőkről van szó.
A brazil titán
Kétségtelen, hogy Vinícius Júnior az, aki a Castilla kapcsán leginkább izgalomba hozza az embereket. A dél-amerikai támadó idén nyáron csatlakozott a Real Madridhoz, és habár ígéretes teljesítményt nyújtott a felkészülési mérkőzéseken, a szakmai stáb szerint még nem áll készen az első csapat szintjére. Így továbbra is Lopetegui tréningjeit fogja látogatni, játéklehetőséget azonban elsősorban majd a harmadosztályban kap. (Egyébként Ødegaard esetében is hasonló volt a felállás két évvel ezelőtt.) Ez a forgatókönyv sokak számára érthetetlen, hiszen elvégre miért is ne lehetne bedobni 10-15 percekre ezt az ígéretes varázslópalántát? Én abszolút megértem a reakciókat, de három dolgot érdemes szem előtt tartani. Az egyik, hogy nem mi, magyarok, hanem a stáb az, aki nap mint nap látja Vinícius Jr. edzésmunkáját, így döntésüket nyilvánvalóan megfontoltan és megalapozottan hozták meg. Ők a játékos érdekeit tartják szem előtt. „A következő Neymar” talán még nem közel sem tudta felvenni az európai és a spanyol futball ritmusát, nyelvtudásbeli nehézségei miatt talán nem érti pontosan a taktikai utasításokat, satöbbi… nem tudhatjuk mi áll a háttérben, hisz még a sajtóhoz sem jut el minden. Kiegyensúlyozatlan teljesítményét mi sem bizonyítja jobban, hogy míg a Las Palmas B ellen szinte teljesen észrevehetetlen volt, addig ma, a derbin klasszis megoldásokkal és gólokkal örvendeztette meg a közönséget. A második dolog, amit szem előtt kell tartanunk, az az, hogy ez a srác még csak 18 éves, nem kell sehova sem sietnie. Még ha úgymond el is veszteget egy évet a Segunda División B-ben, akkor sem fog lemaradni semmiről, karrierje nem fog dugába dőlni, nem fogják visszaküldeni őt a feladónak, Brazíliába. Ahogy neki, úgy a drukkereknek is türelmesnek kell lenniük! A harmadik dolog pedig az, hogy meglátásom szerint biztosan bemutatkozhat majd az első csapatban is, ha máshol nem, akkor legalább a kezdeti kupameccseken.
Kapusposzt
Itt egy több szempontból is furcsa helyzet alakult ki. Eredetileg az előző Castilla-idény egyik erőssége, Javier Belman lett volna az első számú portás, de Courtois érkezése keresztülhúzta az ifjú spanyol számításait. Maga Lopetegui árulta el szűk három héttel ezelőtt, hogy az első csapat keretében lévő öt kapusból kettő távozni fog. Nos, egy (Lunin) tényleg távozott, a másik jelöltnek azonban csak félig sikerült. Kiko Casilla annak ellenére sem akarta elhagyni élete csapatát, hogy perememberré vált az első csapatban, így pedig Luca Zidane is eggyel hátrébb szorult a rangsorban, és kénytelen lesz a Castilla mérkőzései és a nagyok edzései között ingázni. Ennek pedig egyenes következménye az, hogy a hatalmas tehetségnek tartott Moha Ramos kénytelen egy további évet eltölteni a Juvenil A-ban. Pedig Zidane nagyon elégedett volt a teljesítményével, és állítólag Lopetegui is hasonlóan vélekedik.
Távozók
Mindenekelőtt Sergio Reguilónról kell szót ejteni, aki – mint ismert – az első csapat teljes értékű tagja lesz, Marcelo cseréje a balhátvéd poszton. A 23-as mezszámot viselő játékos elsősorban gyorsaságával és stabil védőmunkájából lehet képes kivívni Lopetegui bizalmát. Hozzá hasonlóan a tavalyi szezont kölcsönben töltő Federico Valverde, Uruguay egyik legnagyobb reménysége is Lopetegui együttesét erősíti majd az előttünk álló hónapokban. A Barcelona edzőjének névrokona egyébként 24 meccsen kapott lehetőséget a Deportivóban, és kétségtelen, hogy a kevés üde színfolt egyike volt az első osztályból kieső csapatban. Javi Muñoz végleg elhagyta a klubot, ami érthető, hiszen már egy kicsit idős ahhoz, hogy még mindig egy utánpótláscsapatnál pallérozódjon. Ő az Alavés együtteséhez távozott ingyen, akik azonnal kölcsön is adták a másodosztályú Real Oviedónak, ahol vélhetően alapember lesz, hiszen eddig minden meccsen pályára lépett. Liangming Lin és Mink Peeters két olyan külföldi játékos, akik hatalmas ígéretként érkeztek, de egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Előbbi (ismét) az Almería B-hez, utóbbi pedig a katalóniai Lleidához távozott, mindketten kölcsönben. Campuzano, aki tavaly viszonylag sokat játszott a Castillában, az Espanyol B-hez igazolt ingyen, és várhatóan az első csapatban is lehetőséget kap majd a szezon során.
Akik ott voltak az egyesült államokbeli előszezon-túrán…
Az eddigi csapatkapitány, a 2004 óta a klubnál lévő José León 2020-ig írt alá a Rayo Vallecano együtteséhez – akik emellett egy évre ismét magukhoz láncolták Raúl de Tomást, a Lopetegui által is kipróbált középcsatárt, aki tavaly 23 gólt lőtt a másodosztályban. Az elköszönők között van négy olyan játékos, akik mindannyian egyéves kölcsönbe távoztak, és nevük biztosan ismerős a legtöbb magyar madridista számára. Név szerint: Óscar Rodríguez (Leganés), Luismi Quezada (Córdoba), valamint Alexis Febas és Álvaro Tejero (Albacete). Elsősorban ők azok, akiket pótolni kell, hiszen valamennyien alapemberek voltak. Az anno szintén hatalmas ígéretként érkező Sergio Díaz is kölcsönbe távozott, de ő Dél-Amerikába, a brazil Corinthians csapatához. A „paraguayi Agüero”-ként emlegetett játékos spanyolországi karrierje nem alakult valami fényesen. Első éve a Castillában viszonylag jóra sikeredett, de ezután kölcsönadták őt a Lugónak, ahol 2017 novemberében egy nagyon súlyos sérülést szenvedett. Díaz térdfájdalom miatt kért cserét egy Numancia elleni mérkőzésen, a madridi orvosok által elvégzett vizsgálatok pedig kimutatták, hogy elülső keresztszalagja, valamint térdízületének porcgyűrűje elszakadt. Decemberben műtötték, és csak idén májusban térhetett vissza a pályára, no persze akkor még közel sem volt tökéletes állapotban. Emellett két játékost lejáró szerződésük miatt engedett el a Real Madrid, ők Jaime Sánchez és Francisco Manuel Tena.
