Vinicius Jr. – a harmadosztály fogságában

A harmadosztály joggal nevezhető fogságnak egy ilyen kaliberű tehetség számára. Vinicius Jr. egyelőre mindössze a Coruxo, a Navalcarnero vagy épp az Union Adarve ellen csillogtathatja a képességeit, míg az első csapat húsosfazékjához képtelen odaférkőzni. Egyelőre talán a kupamenetelésben kaphat némi szerepet, esetleg még 4-5 meccsen ezen kívül epizodistaként, pedig neki most játszania kellene, gólokat szereznie, ragyognia, fejlődnie, nem pedig azt várnia, hogy mikor töri el egy helyi veterán valamelyik bokáját egy jól időzített becsúszással.

Vinicius Jr. nagyjából 45 millió euró körüli összeg ellenében érkezett a Real Madridhoz, és óriási remények és elvárások kötődtek a nevéhez, amint betette a lábát a városba. A Flamengónál távozása előtt már kulcsembernek számított a tavalyi kontinentális U17-es torna gólkirálya és legjobb játékosa, aki Spanyolországba érkezésekor talán többre számíthatott annál, mint ahol most tart. Bár a Castillánál eddig kiemelkedik, kipókhálózta a matracosok második csapatának kapuját, és négy meccsen három gólnál jár, teljesen más kávéház ez, egyszerűen nem itt van a helye.

Mert ha a jó pár évvel ezelőtti, másodosztályú Castilláról beszélnénk, talán még el is tudnám fogadni a jelenlegi szituációt. Szerintem Spanyolországban felesleges kizárólagosan az utánpótlásból kikerülő 18-23 éves játékosokat szerepeltetni a harmadosztályban. Régebben ehhez a csapathoz is voltak érkezők, igazolások, akik azon a szinten minőségi erősítést jelentettek. Most is erre lenne szükség. Megerősíteni a második csapatot annyira, hogy visszakerüljön a másodosztályba. Majd ott egy olyan keretet alkotni, amely megfelelő egyvelege az ezen a szinten jó és rutinos játékosoknak, és a beépíteni, fejleszteni kívánt játékosoknak. Egy 22-23 éves játékos pedig fiatal ugyan, de mégse az ígéret kategória, ekkor már nem érdemes dédelgetni senkit a bölcsőben. Egy Castillánál 21 évnek kéne lennie a maximális korhatárnak, amíg a saját nevelésű labdarúgó stabil tagja lehet ennek a csapatnak, utána vagy felkerül, vagy el kell adni, vagy kölcsönbe küldeni. De a jelenlegi rendszerben semmi nem indokolja azt, hogy Vinicius tétmérkőzéseken fog tudni fejlődni, és jobb játékossá válni.

180927_Vinicius

Ott van annak a lehetősége is, hogy a klub kölcsönadja valahová, ahol magasabb kategóriájú bajnokságban, magasabb színvonalú ellenfelek ellen rendre bizonyíthat. Sorban álltak érte a kérők, többek között Ronaldo Valladolidja, meg rajtauk kívül még a fél La Liga is, mégsem történt semmi. Pedig erre is vannak pozitív példák: az Atlético a Rayóban tudott játéklehetőséget biztosítani Saúlnak a 2013-14-es szezonban, de Diego Costa felemelkedése is egy féléves rayós kölcsönidőszak után indult meg igazán. És az az érdekes, hogy a Real Madridnál szintén sültek el jól kölcsönök, vagy opciós eladások, visszavételek az elmúlt években Carvajal, Lucas, Casemiro vagy Mariano esetében. Épp ezért érthetetlen, hogy mi ez a vak ragaszkodás. Rendben van, hogy a madridi környezetben állandóan szemmel tudja tartani a klub a fejlődését, és figyelheti az edzéseit, de Vinicius nem egy híres középkori festmény, vagy egy drága bor, amit ki kell tenni a nappaliba és nézegetni.

Így tehát az alábbi lehetőségekből lehet választani, a legrosszabbtól a legjobbig:

1. Marad minden így, ahogy van. A Castillában játszik, a felnőttek közé néha keretbe kerül, de érdemi játéklehetőséget nem kap. A teljes szezont így tölti. Ez belátható, hogy sem rövid, sem hosszabb távon nem vezet sehová. Egy ilyen játékost nem szabad tartósan a második csapatba, a harmadosztályba venni.

2. Marad a klubnál, és több játéklehetőséget kap az első csapatnál a Castilla mellett, és egész idényben ingázni fog, így részesülhet komolyabb meccsekben is, de folyamatos terhelés alatt lesz. Ez talán jobb megoldás, mint az előző, hiszen több mérkőzést játszhat, és magasabb színvonalon is szerepelhet, de továbbra sem a legkielégítőbb választás lenne ez.

3. Télig marad a klubnál, majd a téli átigazolási időszakban kölcsönbe kerül egy első- vagy jobb másodosztályú spanyol együtteshez, ahol komolyabb csapatok ellen teljesíthet. Ha már nyáron nem ment (szerintem ez lett volna a legjobb opció), akkor legalább télen útnak kell indítani, ha nem is világot látni, de Spanyolországon belül nagyobb kihívások elé állítani.

Tartok azonban tőle, hogy nem fog javulni a helyzet, és csak bízni tudok abban, hogy valahogy jobbra fordul a brazil srác sorsa a későbbiekben.

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK