„Kérjünk elnézést Asensiótól…
Így van, elnézést kellene hogy kérjünk tőle, hiszen hatalmas súlyt helyeztünk egy 22 éves labdarúgó vállaira. Egy olyan labdarúgóéra, aki talán nem olyan játékos, amilyennek mindannyian gondoltuk.
Sajnálom, hogy teljesen elvakított az a lenyűgöző trondheimi teljesítmény, az a csodálatos dupla a Barcelona ellen a szuperkupában, az a nagyszerű elfutás a Bayern München ellen, az a gól a Bajnokok Ligája döntőjében a nagy Gigi Buffon hálójába… Ezek miatt különböző címkéket aggattak rád, sőt, a Leganés elleni nagyszerű teljesítményed után még az ’uborka’ becenevet is megkaptad, az ellenfél csapatának beceneve után szabadon. És végzetül, az is sajnálom, hogy nem követtem figyelemmel Eden Hazard meccseit a világbajnokságon és nem álmodoztam a megszerzéséről.
A belga leigazolása helyett a klub minden hitét Asensióba vetette, remélve, hogy a spanyol állandó kezdőjátékossá válik és lenyűgöző fejlődésének mindannyian szemtanúi lehetünk. Igen ám, de az új idény kezdete óta Marco 17 mérkőzésen csak kétszer zörgette meg a hálót és bár fájó, mégis ki kell mondani a legaggasztóbb dolgot: félő, hogy a mentalitása meggátolja majd abban, hogy kihozza magából a benne rejlő óriási potenciált.
A jelenlegi állás szerint nagyon úgy tűnik, hogy a Real Madrid egy új alternatíva után néz majd a piacon, méghozzá teljesen tiszta lelkiismerettel, hiszen megadták a lehetőséget arra, amire mindenki vágyott: lehetőséget biztosítottak Asensiónak a világklasszissá váláshoz.
Van itt ugyanakkor még valami: egy lényeges különbség Asensio és az olyan játékosok között, amilyen Sergio Ramos is – amíg Ramos panenkázva értékesíti a büntetőket, addig Asensio eltolja magától a lehetőséget, nem kér a kihívásokból. A Real Madrid nem az a klub, amely sok időt ad a játékosainak, főleg nem azoknak, akik a támadósor kiemelkedő pozícióiban játszanak. Ez még akkor is igaz, ha egyébként Marco Asensióba rengeteg tehetség szorult.
Santiago Siguero”
És akkor lássuk, hogy kik voltak azok, akik ugyanennyi idősen a hátukra tudták és akarták venni a csapatot. Csak néhány nagyobb név, a teljesség igénye nélkül:
Iker Casillas
Minden idők legfiatalabb kapusaként léphetett pályára élete első Bajnokok Ligája-döntőjében, amit meg is nyert. 19 évesen. Kezdőjátékossá vált, majd César Sánchez miatt a padra kényszerült, de a glasgowi döntőben visszanyerte helyét a Real Madrid kapujában. Nem is akárhogyan. 22 éves korára Iker Casillas már 239 mérkőzést tudott a háta mögött a világ legnagyobb klubjának első csapatában, kétszeres Bajnokok Ligája-győztesnek és spanyol bajnoknak mondhatta magát, ráadásul bezsebelt már két spanyol szuperkupát, egy UEFA-szuperkupát és a klubvilágbajnoki címet is.
Sergio Ramos
Két szezont játszott a Sevilla első csapatában, majd 19 évesen, 27 millió euró fejében írt alá a Real Madridhoz. A második idényében már a klub első számú jobbhátvédje volt, 23 éves korára pedig 175 mérkőzést és 24 gólt tudhatott maga mögött, két bajnoki címmel és egy spanyol szuperkupával a vitrinben. A többi pedig már történelem…
Fernando Hierro
1989-ben érkezett a Valladolid csapatától, majd rögtön kezdőjátékossá vált. Az első idényében hátvédből középpályássá avanzsált, 23 éves korára pedig már 15 gólt számlált 89 mérkőzésen.
José Martínez Sánchez ’Pirri’
23 éves korára már 147 madridi mérkőzésen volt túl, ám ami érdekesebb, hogy ezek mindegyikén kezdőként lépett pályára. A védő, aki 16 szezont húzott le madridban, 22 éves korában már háromszoros bajnok és egyszeres BEK-győztes volt.
Marcelo
19 évesen érkezett Madridba, három évvel később már arra készült, hogy 166. alkalommal viselhesse a habfehér mezt. Az azt megelőző 165 találkozón 13 gólt szerzett, kétszer nyert bajnoki címet, egyszer spanyol szuperkupát és Király-kupát.
Raúl González
17 évesen debütált, 23 éves korára pedig már túl volt a 284. mérkőzésén, 131 góllal a háta mögött. Pedig időközben olyan vetélytársai voltak, mint Davor Šuker, Predrag Mijatović vagy Fernando Morientes. És hogy milyen mentalitással érte el mindezt? Erről árulkodik egy mondata, amit még akkor mondott edzőjének, Jorge Valdanonak, amikor nem számított kezdőjátékosnak, ráadásul épp egy madridi derbi előtt: „Ha győzni akarsz, nevezz a kezdőcsapatba. Ha nem szeretnél nyerni, akkor ne tégy így.” Ugye mind érezzük, hogy mennyivel másabb ez a mondat, mint az, ami szerint az idősebb játékosoknak kellene a hátukra venni a csapatot?
