REAL MADRID MAGYAR SZURKOLÓI EGYESÜLET

 ALAPSZABÁLYA

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az egyesület neve: Real Madrid Magyar Szurkolói Egyesület
Az egyesület székhelye: H-1139 Budapest, Frangepán utca 6. I. em. / 16.
Az egyesület működési területe: Magyarország
Az egyesület jogi személy, amely a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület önálló ügyintézői és képviseleti szervekkel és önálló költségvetéssel rendelkezik.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, illetve a pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, valamint az országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson történő jelöltállítás.
Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az egyesület a céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
Az egyesület vagyona a tagjai által befizetett tagdíjakból, valamint a támogatók felajánlásaiból és hozzájárulásaiból áll. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

Az egyesület célja
Az egyesület célja a Real Madrid F.C. magyarországi szurkolóinak összefogása, a szurkolók színvonalasabb tájékoztatásával a Real Madrid F.C. szélesebb körben történő megismerésének elősegítése Magyarországon.
Az egyesület feladatai
Az egyesület a fent meghatározott célok elérése érdekében különösen az alábbi feladatokat látja el:
a/ a magyar Real Madrid szurkolók informálása,
b/ szurkolók számára összejövetelek szervezése, megtartása,
c/ külföldön rendezett labdarúgó mérkőzésekre történő kiutazások szervezése,
d/ a Spanyol Real Madrid Peña-hoz való csatlakozás,
e/ a Real Madrid F. C., illetve a Real Madrid F. C. játékosainak mindennapjaival kapcsolatos magazinok, videó kazetták, ajándék- és egyéb tárgyak, eredeti mezek közös rendelése, beszerzése

III.
A TAGSÁGI VISZONY

Az egyesület tagjai
Az egyesület tagja lehet minden bel- és külföldi természetes és jogi személy, feltéve hogy írásban nyilatkoznak belépési szándékukról, az egyesület alapszabályát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tagsági jogviszony létrejöttéhez kiskorú személy esetén a törvényes képviselő írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
Az egyesületi tagsági jogviszony felvétellel jön létre. Az egyesületbe való belépés, illetőleg az egyesületből történő kilépés önkéntes. A belépési szándékot írásbeli nyilatkozattal kell jelezni az egyesület felé. A tagfelvétel kérdésében – írásbeli felvételi kérelem alapján – az egyesület elnöksége dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén 30 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni jogorvoslati kérelemmel.
Az egyesületi tagság megszűnik:
- kilépéssel,
- kizárással vagy
- a természetes személy tag elhalálozásával.
Kilépéssel szűnik meg az egyesület tagjának tagsága, amennyiben írásban bejelenti az elnökséghez kilépési szándékát, az elnökség a kilépési szándékát bejelentő tagot törli az egyesület tagjainak sorából. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek, - így különösen a tagdíj-fizetési kötelezettség - teljesítése alól.
Kizárás útján szűnik meg a tag tagsági jogviszonya, ha az elnökség a tag egyesületi tagságát 2/3-os többséggel elfogadott határozattal megszünteti. Az elnökség a megszüntető határozatát minden esetben köteles írásban indokolni.
Az elnökség kizárja az egyesület tagjai közül
1. azt a tagot, aki tagdíj-fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és fizetési kötelezettségének az Elnökség írásbeli fizetési felszólításában foglalt 15 napos határidőn belül sem tesz eleget.
2. azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt vagy a közügyek gyakorlásától eltiltott
A tag kizárásával kapcsolatos eljárás
A tagot az eljárás megindításáról kötelező értesíteni, részére biztosítani kell, hogy a védekezéséhez szükséges bizonyítékokat az eljárás során feltárhassa és érdemi védekezést terjeszthessen elő. Az elnökség határozatáról a tagot annak meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott tértivevényes postai küldeményben értesíteni kell. Az írásbeli értesítésben meg kell jelölni a kizárás okát, tájékoztatni kell a tagot a védekezés, valamint a határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről. A tag az elnökség határozata ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez címzett kérelmében jogorvoslattal élhet. A közgyűlés a jogorvoslattal megtámadott elnökségi határozat tárgyában a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles dönteni. Az elnökségi határozat felülvizsgálata kérdésében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
A közgyűlés határozatát a kizárt tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

IV.
AZ EGYESÜLET TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI:

Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
Az egyesület tagjainak jogai
a/ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b/ választhat és választható az egyesület szerveibe, az egyesület kiskorú tagjai kizárólag csak az életkoruknak megfelelő tisztségre választhatók, így az egyesület kiskorú tagjai az egyesület képviseletére nem jogosultak, továbbá bankszámla feletti rendelkezési joggal nem ruházhatók fel
c/ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, ajánlásokat tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására
d/ kezdeményezheti az egyesület jogszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését,
e/ részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben,
f/ a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik,
g/ betekinthet az egyesület irataiba, nyilvántartásába
h/ felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni
i/ a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti
Az egyesület tagjainak kötelezettségei
a/ az alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatok végrehajtása,
b/ tagsági díj megfizetése,
c/ személyes közreműködés az egyesület feladatainak ellátásában, a közgyűlés, illetve az elnökség határozatainak megfelelően, elősegíteni az egyesület által kitűzött célok megvalósítását
A tagdíjat az elnökség javaslatára a közgyűlés állapítja meg
Az egyesület tagjai 3000 Ft/év, az egyesület kiskorú tagjai pedig 2500 Ft/év tagdíjat fizetnek. Az egyesület kiskorú tagjai számára a kedvezményes tagdíjat az elnökség saját ügyrendje alapján engedélyezi.
A tagdíjat az egyesület tagjai minden év január 31. napjáig kötelesek az egyesület pénztárába történő befizetéssel, vagy az egyesület bankszámlájára banki átutalással megfizetni. Az évközben belépő tagok kötelesek a belépéstől számított 30 napon belül az adott évre jutó tagdíjat az egyesület részére megfizetni.

V.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

Az egyesület szervei:
– az egyesület közgyűlése
– az egyesület elnöksége

VI.
AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, melyet a tagok összessége alkot. Az egyesület ülései főszabály szerint nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését kérheti az elnök, vagy bármely tag az ok és a cél pontos megjelölésével.
Az egyesület közgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnök hívja össze és a közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés vezetésével mást is megbízhat. A közgyűlés időpontját az elnökség legalább 30 nappal korábban állapítja meg, és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a tagokat legalább 15 nappal a közgyűlés kitűzött napja előtt írásban értesíti.
A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlést kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés változatlan napirend mellett a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlésre szóló meghívónak tájékoztatást kell tartalmaznia a távolmaradás következményeiről, vagyis arról, hogy a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Ennek hiányában a megismételt közgyűlés csak abban az esetben határozatképes, ha ennek lehetőségéről a tagokat az eredeti közgyűlési meghívóban előre tájékoztatták.
A közgyűlés napirendje
A közgyűlés napirendjét az egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti elő.
Az egyesület évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell:
a/ az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,
b/ az egyesület éves költségvetésének megállapítása,
c/ az egyesület tagjai által beterjesztett javaslatok.
A c/ pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt három héttel benyújtották az elnökség részére. A közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzéséről dönthetnek.
A közgyűlés hatásköre
A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– a/ az Alapszabály elfogadása és módosítása,
– b/ nemzetközi szervezetbe való be- és kilépés elhatározása,
– c/ az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása,
– d/ az egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása.
– e/ a tagfelvétel, valamint a kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,
– f/ az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása,
– g/ az elnökség beszámolójának elfogadása,
– h/ az egyesület éves költségvetésének jóváhagyása.
– i/ tagdíj mértékének megállapítása
– j/minden olyan kérdés eldöntése, amelyeket jogszabály vagy a jelen alapszabály a hatáskörébe utal
A közgyűlés határozathozatala
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyesület minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlés határozatait postai úton köteles az érintettekkel közölni.
Kivételes esetekben – így különösen személyi kérdésekben történő döntés esetén vagy ha a tagok indítványára - a közgyűlés határozatait titkos szavazással is meghozhatja, erről az érdemi határozat meghozatalát megelőzően a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal döntenek
A közgyűlés ülései nyilvánosak, a tagok azonban egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a közgyűlés üléséről a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy a közérdek ezt szükségessé teszi.
A jelenlévő tagok 2/3-os szótöbbsége szükséges:
- az alapszabály elfogadásához, módosításához
- az egyesület feloszlásának kimondásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához
- a tag kizárásával kapcsolatos határozat meghozatalához
A közgyűlés a határozatait írásba foglalja és azokról az egyesület elnöksége nyilvántartást vezet.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlésen megválasztott hitelesítő tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen tett észrevételeket, javaslatokat, valamint a közgyűlésen hozott határozatokat. Az egyesület határozatairól az egyesület elnöksége nyilvántartást vezet.
Az egyesület mind a határozatokba, mind pedig az egyéb iratokba való betekintés lehetőségét biztosítja. A betekintés iránti igényt az egyesület elnökségének kell előzetesen bejelenteni.
A közgyűlés döntéseit nyilvánosan kihirdetik. Az egyesület elnöksége a közgyűlés döntéseit, határozatait a jelen nem lévő tagokkal írásban közli.
Az egyesület tisztségviselői
a/ az egyesület elnöke,
b/ az egyesület alelnökei,
Az egyesület tisztségviselőinek megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
Az egyesület tisztségviselőinek visszahívására akkor kerülhet sor, ha a tisztségviselő tisztsége ellátására alkalmatlanná válik, vagy az egyesületnek súlyos érdeksérelmet okoz, továbbá abban az esetben, ha a tisztségre történő megválasztása óta bekövetkezett változás miatt már nem felel meg az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény, valamint a jelen alapszabály tisztségviselővel szemben támasztott követelményeinek.
Az egyesület elnöke:
Dévai Márk Sebastian
Az egyesület alelnökei:
Gyertyánági András
Török Balázs Krisztián
 

VII.
AZ EGYESÜLET RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a/ az egyesület elnökségének többségi határozata alapján,
b/ az elnökségi tagság bárminemű megszűnése esetén,
d/ ha az egyesület tagjainak egyharmada ok és cél megjelölésével írásban kéri,
e/ ha a bíróság elrendeli,
A rendkívüli közgyűlésre egyebekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII.
AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE

Az elnökség az egyesület képviselő és ügyintéző szerve. Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az egyesület háromtagú elnöksége vezeti, irányítja az egyesület működését, végrehajtja a közgyűlés határozatait. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Az elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és
- magyar állampolgár,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az elnökség feladatai és hatásköre
a/ az egyesület közgyűlésének az összehívása,
b/ az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,
c/ gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
d/ az egyesület nemzetközi kapcsolatainak szervezése,
e/ az éves költségvetés és beszámoló előkészítése,
f/ a tagfelvételi kérelmek elbírálása,
g/ döntés a tagság kizárással való megszüntetése ügyében
h/ az egyesület képviselete.
Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörben dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
Az elnökség tagjai
Az elnökség létszáma 3 fő, összetétele: az egyesület elnöke, valamint két alelnök. Az elnököt és a két alelnököt az egyesület közgyűlése titkos szavazással választja meg az egyesület tagjainak sorából 5 éves időtartamra. Az elnökségnek csak az egyesületben tagsággal rendelkező személy lehet tagja.
Az elnökségnek csak olyan nagykorú természetes személy lehet a tagja, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
Az egyesület elnökét távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait. Valamennyi alelnök részt vesz az elnökség testületi hatáskörének gyakorlásában, illetve helyettesítési jogkörükben az elnököt helyettesítik. Egyéb, egymástól különböző önálló feladat- és hatáskörrel az alelnökök nem rendelkeznek.
Az elnökség működése
Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. Az ügyrendet a közgyűlés hagyja jóvá.
Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, minimálisan negyedévente ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, vagy valamely elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozza.
Az elnök az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó napirendi pontokról legalább 15 nappal korábban írásban értesíti az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül bárki részt vehet.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyvi kivonat megküldésével értesíteni kell.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség a szavazásra jogosultak több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott elnökségi ülés is csak abban az esetben határozatképes, ha azon legalább öt elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

IX.
AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

Az egyesület elnöke
Az egyesület legfőbb tisztségviselője az egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja, vezeti az egyesületet. Az egyesület képviseletére harmadik személyek és szervezetek irányában az elnök önállóan, illetve az elnök erre irányuló külön felhatalmazása alapján két alelnök együttesen jogosult.
Az elnök hatásköre és feladatai
- képviseli az egyesületet
- biztosítja az egyesület törvényes és szabályszerű működését,
- az alapszabály, valamint a közgyűlési, elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
- az egyesület munkájának figyelemmel kísérése, a tagok tevékenységének koordinálása,
- az aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,
- az elnökségi ülések összehívása,
- döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg az egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörében.
- a közgyűlések összehívása lebonyolítása,
- a közgyűlési határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása,
- az elnökségi határozatok nyilvántartása, nyilvánosságának biztosítása,
- az egyesület gazdasági ügyeinek intézése,
- felelős a pénzügyi-gazdasági jogszabályok betartásáért,
- közreműködik az egyesület költségvetésének, a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolónak az elkészítésében
- ellát minden olyat feladatot, amelyet jogszabály az elnök hatáskörébe utal

X.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE ÉS JEGYZÉSE

Az egyesületet az elnök önállóan vagy az elnök erre irányuló külön felhatalmazása alapján két alelnök együttesen képviseli hatóságok, bíróságok, valamint állami és önkormányzati szervek előtt.

Az egyesület jegyzésére az elnök önállóan vagy az elnök külön felhatalmazása alapján két alelnök együttesen jogosult.

Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre, illetve az egyesület bank előtti jegyzésére két elnökségi tag együttesen jogosult.

XI.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az elnökség fogad el. Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség jelentést készít, melyet a közgyűlés elé terjeszt, aki dönt ennek elfogadásáról.
Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a/ tagsági díj,
b/ természetes és jogi személyek hozzájárulásai,
c/ egyéb bevételek
Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály alapján végzi.

XII.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Megszűnik az egyesület az alábbi esetekben:
a/ feloszlás közgyűlés általi kimondása,
b/ másik egyesülettel egyesül, vagy kettéválik,
c/ a bíróság feloszlatja,
d/ a bíróság a megszűnését megállapítja.
Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonáról a közgyűlés, vagy a közgyűlés megbízásából működő felszámoló rendelkezik.

XIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak.