É. Csongor (Veidt)

Az esemény a szokásos menetrend szerint zajlott. Elsőként Florentino Pérez beszélt röviden, aztán a főszereplő állt ki a pódiumra.

Vinícius beszéde: „Hello, üdvözlök mindenkit. Köszönöm, hogy itt lehetek. A Real Madrid a futball csúcsa, ennél jobb lehetőséget egyetlen játékos sem kaphat. Bármilyen áldozatra hajlandó vagyok, hogy bebizonyítsam: megérdemlem ezt az esélyt. Ez a mentalitás nem újdonság számomra. Egyszerű családból jövök, és nagyon büszke vagyok azokra az értékekre, amit a szüleimtől tanultam. Már gyerekkoromban külön kellett költöznöm a családtagjaimtól, rokonaimtól, máskülönben biztosan nem alakulhatott volna így a karrierem. Most abban a megtiszteltetésben van részem, hogy felérhettem a világ tetejére mindössze 18 évesen. A lehető leggyorsabban megpróbálok majd beilleszkedni, és megmutatni a képességeimet az edzőm és a csapattársaim számára. Ez biztosan nehéz feladat lesz, de én nem ismerem azt a szót, hogy »lehetetlen«. Szeretnék köszönetet mondani a vezetőség tagjainak, különösen Florentinónak, José Ángel Sáncheznek és Juni Calafatnak (a játékos-megfigyelő részleg vezetője – a szerk. kieg.), akik már az elejétől fogva bíztak bennem. Számos nagy klub megkeresett, de én mind közül a legjobbat választottam, a Real Madridot. Egyszerűen azért, mert közel érzem magamhoz az egyesület mentalitását; mindig többet akarok.”

A felszólalást a Fenomén, Ronaldo Nazário szavai követték: „Egy rendkívül tehetséges játékos áll itt mellettem, Brazília legnagyobb reménysége. Fantasztikus helyre érkeztél. Én itt voltam a legboldogabb a pályafutásom során, és itt értem el a legjelentősebb eredményeket. Nem is dönthettél volna jobban. A világ összes szerencséjét kívánom neked.”

Ezután Vinícius az újságírók kérdéseire válaszolt.

Érzések: „Nehezen találom a szavakat, egyedülálló ez az érzés. Köszönöm Ronaldónak, hogy itt állhatok ma mellette. Ő egy valóságos legenda Brazíliában. Nagyon hálás vagyok a családomnak és Istennek is. Itt minden adott számomra a továbbfejlődéshez. Szeretném, ha hasonlóan sikeres lenne az európai pályafutásom, mint Neymaré. Szeretnék minél több trófeát nyerni a csapattal.”

Felkészülés: „Ahogy mondtam, mindent megteszek a leghatékonyabb, leggyorsabb beilleszkedés érdekében. Az itteni futball eléggé más, mint amit otthon játszottunk, és persze a bajnokság is erősebb. Lopetegui rengeteget segít az edzéseken, illetve néhány csapattársamtól is kaptam már jó tanácsokat. A srácok fantasztikus fogadtatásban részesítettek, mindenki nagyon kedves volt. Benzema még egy közös képet is feltöltött. A spanyol nyelv? Egy kicsit nehéz.”

Jövő: „Biztos, hogy itt maradok, és a szakmai stáb majd eldönti, hogy a Castillában vagy a felnőtt csapatban kapok-e lehetőséget. Szerintem ez az út vezet a lehető leggyorsabb beilleszkedéshez.”

Poszt: „Elsősorban a bal szélen szeretek játszani, de a Flamengóban néha a másik oldalon is lehetőséget kaptam. A mezszámom? Még nem tudom, de az biztos, hogy büszkén fogom viselni.”

Lopetegui: „Mindig azt hangsúlyozza, hogy a védekezésből is ki kell vennem a részem. Persze nem szabad túlzásokba esnem, de elvárja tőlem, hogy megpróbáljam lelopni a labdát az ellenfél lábáról. Egy kicsit beszél portugálul is, így nincs gond a kommunikációval.”

Neymar: „Ő a példaképem, ahogy minden brazil tinédzsernek. Sokan azt találgatják, hogy lehetek-e olyan jó, mint ő, de engem csak a munka érdekel. Itt valószínűleg nem fogok vele együt játszani, de ha Isten is úgy akarja, a nemzeti csapatban igen. Cristiano? A Madrid egyik legnagyobb legendája. Sajnálom, hogy elment, de örülök, hogy olyan fantasztikus társakkal játszhatok majd együtt, mint Benzema és Bale.”

Nyomás: „A Flamengónál is hatalmas volt a nyomás, hozzá vagyok szokva az elvárásokhoz és a kritikákhoz. Amikor pályára lépek, sosem gondolok a bukás lehetőségére, csak a futballra és a győzelemre.”

Zidane: „Ahogy Cristiano, ő is klublegenda. Rengeteg címet nyertek együtt a csapattal.”