B. Pál (bp)

Lehetséges, hogy a Madrid játékosai, az edzõt is beleértve, elvesztették a Liga iránti éhségüket és már csak a Bajnokok Ligájára és a Barça elleni meccsekre tudnak gondolni?
Velem ez nem történik meg, errõl biztosíthatom, és úgy gondolom, hogy a csapattal sem. Egy edzõ viszont nem vethet el semmilyen lehetõséget, bármilyen furcsának is tûnik, én pedig ehhez tartom magam. Ezen kívül teszek róla, hogy ez ne történjen meg.

És hogyan?
Megértetem a játékosokkal, hogy ha meg akarják nyerni a Bajnokok Ligáját, ahhoz egész szezonban magas szinten kell lenniük. Azt is elmondom nekik, hogy ehhez nem elég bizonyos meccseken, vagy bizonyos ellenfelek ellen csúcsformában lenni. Ha a topon akarunk lenni a BL-ben, ahhoz a bajnokságban és a kupában is ott kell lennünk. Így egy meccsnek nem csak egyetlen és elsõdleges célja van, hanem keresni kell a javulási lehetõségeket és a fejlõdést. Nem a tökéletességrõl beszélek, mert az egy olyan dolog, ami nem létezik. De ennek megközelítése, vagy megpróbálása kötelezõ dolog a Madridnál. Ha pedig észreveszem, hogy valaki ezt nem érti meg, edzõként megvannak a saját fegyvereim: például, ha valaki egy bajnokin a BL-re gondol, akkor minden bizonnyal meglepetés éri majd és nem játszik a Bajnokok Ligájában.

De nem aggasztja a Madrid lagymatag szezonkezdése?
Az igazat megvallva nem. Aggódnék, ha azt látnám, hogy ez csak velünk történt meg. De ez nem így van. Minden csapat szezonkezdése hagy kívánni valót maga után, ahol sok játékos érdekelt volt az Eb-n, vagy az Olimpián. Ez történt a Manchester Uniteddel, a Chelsea-vel, a Barcelonával, a Portóval, a Benficával… Szinte az összes nagy csapatnak nehézségei vannak, ahol nem tudtak teljes elõszezont végezni

Akkor nem érzékeli úgy, hogy a Bajnokok Ligája utáni sóvárgás elvonja a Madrid figyelmét a bajnokságban?
Nem mondom, hogy ez nem történhet meg, hogy ez nem egy itt lappangó kockázat. De én még nem vettem ezt észre. Ha ez viszont életre kel, amit nem tudhatunk, akkor gyorsan orvosolni kell. Éber leszek. Én mindent elemzek, ami a játékosokkal és a csapattal kapcsolatos. Mert egy nagy csapat nem dönthet úgy, hogy ez a mi versenykiírásunk, ez pedig nem az. A Madrid pedig egy nagy csapat. Késõbb lehet nyerni, vagy veszíteni, de mindig a gyõzelemért kell kimenni a pályára. Ha az lesz az érzésem, hogy nem ez történik, akkor döntést hozok majd a kijavítására. Erõsen kétlem, hogy ezzel a versenyszellemmel ez megtörténhetne a Real Madridnál. A szokatlan szezonkezdés inkább az Eb-nek tudható be. Egy kis türelemre van szükség, habár nem szeretem, ha a játékosaim azt hiszik, hogy türelmes vagyok, hogy ne lazítsanak.

Rendet kell rakni a nemzetközi meccsek kapcsán? Spanyolország november 14-én játszik Panamával. A Madrid pedig három nap múlva mérkõzik meg az Athletic Bilbaóval, öt nappal utána pedig jön az ötödik BL forduló, ahol a csapat Manchesterbe utazik, ahol talán az elsõ hely sorsa dõl majd el…
Egyrészrõl, ha válogatott edzõ lennék, ragaszkodnék minden meccshez, sõt többet kérnék. Viszont klub edzõként, ami jelenleg is vagyok, pont fordítva látom. Elismerem, hogy ez gond, de valamennyire sikerült elõrejutnunk. Most a válogatott meccsek duplán vannak, így a játékosok pihenhetnek egy napot. Szintén eltörlik majd az augusztusi barátságos meccseket, ami egy teljes katasztrófa. A következõ lépés úgy gondolom az olyan klubszezon közben levõ barátságos meccsek betiltása lesz, ahol kontinensek között kell utazni. Ha van ilyen meccs, akkor azt júliusban játsszák, a szezon végén, tiszteletben tartva persze a nyaralásokat és az elõszezont. Ez a tökéletes idõpont egy esetleges ázsiai, afrikai, vagy amerikai mérkõzésre, olyan kontinenseken, ahol az embereknek szintén joguk van megtekinteni a nagy válogatottakat. Ez jó szándékú dolog, meg kell keresni az egyensúlyt a klubok és a válogatottak között, nem megfeledkezve arról, hogy a klubok fizetik a játékosokat.

Annak ellenére, ahogy az emberek azt gondolják, Mourinho nincs ellene a válogatott barátságos meccseknek?
Nem, egyáltalán nem. De értelmesen és rendezetten kell megcsinálni õket. Nem vagyok ellene, mert megértem, hogy a válogatottaknak van egy közösségi és érzelmi oldala is, amit mindnyájunknak tisztelni kell. A válogatottak egyesítik az országokat és a szurkolókat. Ezt megértem és támogatom is. De egy egyensúlyt kérek.

Elõbb vagy utóbb válogatott edzõ lesz?
Ezt majd meglátjuk. De ha már itt tartunk, azt elmondhatom, hogy jobb késõbb, mint korábban. Késõbb, sokkal késõbb. Jelenleg 49 éves vagyok, igaz a szezon végén már 50 leszek, de még mindig úgy gondolom, hogy a pályafutásom elején vagyok. Pár éve azt beszéltük a feleségemmel, hogy egyszer majd befejezem, és jól érezzük majd magunkat a gyerekekkel. Most amikor hazaérek, a feleségem nincs otthon, mert elment a barátaival, a fiam pedig játszani ment. Teljesen edzõnek érzem magam. Manapság, az eddigi pályafutásom után is, ugyanazt a szenvedélyt érzem és ugyanazt az örömöt, mint az elsõ gyõzelmem napján, vagy ugyanazt a szégyent, mint elsõ vereségemkor. Csak akkor veszem észre, hogy ez a gyerek férfi lett és a Real Madrid edzõje, amikor a portói kezdetekrõl nézek képeket. De csak a fotókon. Belül ugyanúgy érzem magam, mint húsz évvel ezelõtt. Ezért mondom azt, hogy még sok ideig nem edzek majd válogatottat. Egy hazafi vagyok, és nagy jelentõséget tulajdonítok a válogatottaknak, de ez még nem nekem való. Évente négyszázszor kell edzést tartanom és hatvan, vagy hetven meccset levezényelni. Jelenleg még minden nap éreznem kell a játékosokat, a pályát és az öltözõt. Szeretek minden nap edzést tartani és heti háromszor játszani a csapattal.

Nem kérdezné meg az UEFA embereitõl, akiktõl két meccses eltiltást kapott, hogy miként jutottak erre a döntésre?
Amikor ez történt és az Edzõk Fórumát szervezték, én nem jöttem el. Nem azt mondtam nekik, hogy egy esküvõ miatt, vagy, mert beteg voltam. Azt mondtam, hogy azért nem jöttem, mert nem akartam, mert csalódást okoztak és rosszul viselkedtek. Én következetes vagyok és õszinte. De az idõ múlik, és az elõzõ szezonban nem voltak gondjaim, ahogy másoknak se velem. Nem kerestem másokat és mások se kerestek engem. Ami történt, az megtörtént és el kell engedni, különben egy katasztrófa az egész és soha nem pihensz meg. A múltkori BL teljesen korrekt volt. A játékvezetõk normálisan viselkedtek velem és a csapatommal. Azért nem nyertünk, mert a Bayern kiejtett minket a büntetõpárbajban. Platini mindig korrektül bánt velem. Tisztelem és csodálom a játékos pályafutását. Vannak jó barátaim a Bajnokok Ligája játékvezetõi között, és az UEFA-ban is.

Collina beválasztotta Pepe és Alves esetét azon példák közé, amin elmagyarázza majd a bíráskodás alapkritériumait. Mit gondol errõl?
Úgy gondolom, hogy ez egy remek szituáció, amin két dolgot is el lehet magyarázni: az egyik a szándékosság, a másik pedig a szimulálás. Ha Collina elfogadja, hogy ennek az esetnek két oldala van, akkor úgy gondolom, hogy nem is választhatott volna jobb példát.

Modric olyan típusú játékos, aki talpra állítja a Chamartínt?
Ezzel a szándékkal hoztuk el. Ha õ az egyetlen igazolás, akire gondoltunk, az azért van, mert tetszik, biztos vagyok benne, hogy beilleszkedik a csapatba és a közönség szeretni fogja. Rendkívül tehetséges és taktikai fegyelemmel van megáldva. Csapatjátékos, aki keresi a társait és felajánlja magát. Ezen kívül mágikus érintése van, amit a Bernabéuban nagyon szeretnek. Azért igazoltuk le Modricot a Madridba, hogy szórakoztatni fog minket és segít gyõzni.

Nem tûnik úgy, hogy jelenleg Kaká hírneve felülmúlja az odaadását, mint ahogy ez sok zseni esetében megtörtént már korábban?
Kakával az történt, ami sok más nagy játékossal is korábban, akik valamilyen oknál fogva nem tudták úgy folytatni a pályafutásukat és a játékukat a klubváltás után, ahogy azt elõzõ csapatuknál tették. Nem tudták azokat a fantasztikus dolgokat mûvelni, amiket a váltás elõtt. Nyilvánvalóan a futball nem matematika, a játékosok pedig nem robotok. Kaká fizikai gondokkal érkezett, ezzel meg is szenvedett az elsõ szezonjában. Ezért volt egyenetlen a játéka. Második madridi évében meg kellett operálni így több hónapot kényszerült kihagyjon. Szépen lassacskán haladt, amikor visszatért. A legutóbbi szezonjában, amikor már teljes idõben ott tudott lenni, voltak nagyon jó idõszakai. Kaká fontos pillanatokat élt meg, pl. amikor Di María megsérült és megoldotta a feladatokat a szélen. Jó dolgokat csinált. Már mondtam, hogy számomra nem probléma, ha Kaká itt marad az átigazolási szezon után. Õ tudja, mert elmondtam neki, hogy nem egyszerû a helyzete, mert vannak más megoldásaink, de õ elfogadta a kihívást. Most remekül edz. Ha úgy hozza a sors, hogy be kell vetnünk, akkor be fogjuk vetni és igyekszünk a legjobbat kihozni belõle. Nem lesz könnyû, mert rövid a keretünk, csupán húszan vagyunk, ebbõl Nachóra és Moratára a Castillában is szükség lesz, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy Kakának meg lesznek a lehetõségei. A fáradtság, a lapok, a rövid keret… Lehetõséget kap majd, és biztos vagyok benne, hogy amikor eljön ez a pillanat, Kaká válszolni fog és a csapat segítségére lesz.

Nem talpnyaló egy kicsit, hogy Essien Papának hívja?
Dehogy is. Ez csak egy vicc. Csak a szeretet jele, Özil is így hív… Semmi komoly. Amíg úgy fut a pályán, mintha tényleg az apja lennék, nincs vele semmi baj.