F. Balázs (Pöle)

A nyári idõszak során három nagy tornát rendeztek, ezek sorát az u21-es Eb nyitotta, majd következett az u20-as világbajnokság, végül a nemrég zárult u19-es Európa-bajnokság küzdelmei zajlottak.

UEFA U-21 Európa-bajnokság
A tornát 8 nemzet válogatottjának részvételével, június 5-e és 18-a között rendezték Izraelben. Az Eb-n hat, a Real Madrid kötelékébe tartozó labdarúgó volt érdekelt, Nacho, Carvajal, Illarramendi, Isco és Morata Spanyolországot, míg Denis Cheryshev Oroszországot képviselte. A spanyol és az orosz válogatott is a ’B’ jelû csoportba kapott besorolást, ráadásul az elsõ csoportmeccsen épp egymással találkozott a két gárda. A mérkõzés végül 1-0 arányú spanyol gyõzelemmel zárult, a találkozón Nacho és Carvajal csak a padon kapott helyet, míg Illarra és Isco végig a pályán volt. A spanyolok gyõztes gólját a 63. percben beálló Morata fejelte. A pályán ekkor már nem volt ott az oroszoknál kezdõként 58 percet játszó Cheryshev, akinek végül nem is sikerült túl jól a torna, mivel csapatával késõbb a holland (1-5) és a német (1-2) együttestõl is vereséget szenvedett. A hollandok ellen az 54. percben lépett pályára és õ szerezte csapata szépítõ gólját, a németek elleni mérkõzésen 77 percet töltött kezdõként a pályán és egy sárgalapot gyûjtött be. A spanyolok második csoportmeccsén ismét csak a padról szurkolhatott Carvajal és Nacho, de Illarra és Isco most is kezdõ volt, elõbbi végig is játszotta a mérkõzést, míg Iscót a 89. percben cserélte le Lopetegui mester. A gyõzelmet jelentõ – és egyben egyetlen – gólt ismét Morata szállította és ismét csereként, a 72. percben beküldött támadónak mindössze tíz perc kellett, hogy eldöntse a továbbjutás és csoportelsõség szempontjából nagyon fontos 3 pont sorsát. Az utolsó csoportmeccsen a hollandok ellen már Nacho és Carvajal is végig a pályán volt, mindketten remekül oldották meg feladatukat a védelemben. Illarramendi csereként lépett pályára és játszott 38 percet, míg Isco kezdõként kapott egy órát, ez elég is volt neki, hogy feliratkozzon a gólszerzõk közé, ugyanez sikerült a meccset végigjátszó Moratának is. A találkozót 3-0 arányban a spanyol válogatott nyerte és így 100%-os teljesítménnyel jutott az elõdöntõbe, ahol Norvégia várt rájuk. A döntõbe jutás egy vártnál simább, 3-0 arányú gyõzelemmel sikerült Iscóéknak. A meccsen Nacho és Carvajal ismét padozott, míg Illarra végig a pályán volt, Isco pedig 89 percet játszott és 1 gólt szerzett, ahogy Morata is, aki csereként 32 percet kapott. Következhetett a döntõ, a tornán magasan a legjobb formában játszó két nemzeti csapat, Olaszország és Spanyolország között. A spanyolok kezdõjében ott volt Illarra, Isco és Morata is, elõbbi kettõ végigjátszotta a meccset, míg Moratának 80 perc jutott. Carvajal és Nacho nem lépett pályára a 4-2-re megnyert döntõben, ahol Isco is gólt szerzett. Spanyolország legjobbjai tehát megnyerték az U-21-es Európa-bajnokságot, a második Olaszország lett, a harmadik helyen pedig -bronzmeccs hiányában – Norvégia és Hollandia végzett. A torna gólkirálya Morata lett, 4 góllal, a torna csapatában helyet kapott Illarramendi, Isco és Morata is.

FIFA U-20 Világbajnokság
A törökországi megmérettetésre 24 ország válogatottja kvalifikálta magát, a nyitómérkõzésre június 21-én került sor, míg a döntõt július 13-án játszották. A Real Madridot a vb-n 4 játékos képviselte, a spanyol nemzeti csapat keretében szerepelt Rubén Yánez, aki az elõzõ szezonban a ’C’ csapat kapuját védte, ott volt Derik Osede, aki tavasszal került fel a Castilla keretébe és kapott egyre több lehetõséget a védelem tengelyében. A felnõtt csapatban, az Osasuna elleni utolsó 6 percre becserélt Diego Llorente is szerepelt a megmérettetésen és persze nem hiányozhatott Jesé sem, aki az elõzõ idényben, a Castillában 38 mérkõzésen 22 alkalommal volt eredményes.

A spanyolok az USA 4-1 arányú legyõzésével nyitották szereplésüket az ’A’ jelû kvartettben. A mérkõzésen Yánez a padon ült, míg Osede kezdõként 74 percet játszott, õt épp klubtársa, Llorente váltotta. A kezdõben helyet kapó Jesé 76 percet töltött a pályán és ez idõ alatt két gólt is szerzett. A jó kezdést egy nyögvenyelõs gyõzelem követte, Ghána válogatottjával szemben. A meccsen Yánez ismét padozott, ahogy Llorente is, Derik Osede végig a pályán volt, míg Jesé 54 percet játszott kezdõként, de ez is elég volt neki arra, hogy megszerezze a meccs egyetlen gólját. A csoportelsõségrõl döntõ utolsó, Franciaország elleni mérkõzésen Yánez a kispadról nézhette, ahogy mindhárom klubtársa a kezdõben fut ki a gyepre. Osede és Llorente is végig a pályán volt, míg Jesé 88 perc alatt egy gólt és egy gólpasszt is jegyzett a 2-1 arányban megnyert mérkõzésen. A legjobb 16 között Mexikó következett és egy nagyon nehéz meccs, de végül ismét 2-1 arányú spanyol siker. Yánez most sem kapott lehetõséget, Osede végig a pályán volt és õ szerezte a spanyolok elsõ gólját, Llorente a 90. percben lépett pályára csereként, pár másodperccel azt követõen, hogy Jesé megszerezte a válogatott gyõztes gólját. A negyeddöntõben aztán Uruquay ellen, egy óriási taktikai csatában a 0-0-s rendes játékidõ után megsérült Sotres kapus, és a hosszabbításra Yánez állt a kapuba. Osede mind a 120 percet a pályán töltötte Jesével egyetemben, Llorente azonban nem kapott lehetõséget. Yánez több nagy védést is bemutatott, de végül õ sem tudott segíteni, az uruguayiak kiharcolták a gyõzelmet egy 112. percben szerzett góllal, így a spanyolok kiestek, hivatalosan ötödikként zártak. A tornát végül Franciaország nyerte, a döntõben büntetõkkel legyõzve Uruguayt, a harmadik helyen Ghána, a negyediken Irak végzett. A spanyolok egy Fair play-díjjal gazdagodtak, míg Jesé 5 góljával bronzcipõt nyert.

UEFA U-19 Európa-bajnokság
Litvánia adott otthont a nyári utánpótlás dömping zárásául szolgáló 8 csapatos megmérettetésnek július 20. és augusztus 1. között.
A spanyol válogatottba négy Real Madrid labdarúgó kapott meghívást, Alfonso Herrera (a Real Madrid ’C’ kapusa, aki az elõzõ szezont még a Juvenil ’A’-ban töltötte), Jaime Sánchez (a Juvenil ’A’ jobb oldali védõje), José Rodríguez (a Castilla középpályása, aki már négy mérkõzésen is szerepelt a felnõttek közt), valamint Lucas Torro (szintén középpályás, aki a Real Madrid ’C’ csapatát erõsíti).
Az elsõ mérkõzésen Portugália volt a spanyolok ellenfele, Herrero kapus (nem lépett pályára a tornán) a padról nézte végig a meccset Torróval egyetemben, Sánchez tökéletesen oldotta meg a jobb védõ pozícióját a meccset végigjátszva, de ez elmondható a középsõ középpályásként szereplõ csapatkapitányról, José Rodríguezrõl is, aki szintén végig a pályán volt az 1-0 arányban megnyert találkozón. A házigazda litvánokat 2-0-ra gyõzték le Rodríguezék, a csapatkapitány és Sánchez is végigjátszotta a mérkõzést, míg Torro 57 percet játszott, kezdõként. Az utolsó, Hollandia legjobb 19 éven aluli fiataljai ellen vívott és 3-2 arányban megnyert csoportmeccsen Sánchez 39 perc után egy taktikai változtatás áldozata lett és a csere sorsára jutott. José Rodríguez 75 percet játszott, és épp az õ helyére érkezett az utolsó 16 percre Torro. A csoportot 3 meccs/3 gyõzelem mutatóval záró spanyol válogatott az elõdöntõben Franciaország nemzeti csapatával került szembe. A találkozó 1-1-es rendes játékidõt követõen a franciák hosszabbításban elért, 2-1-es gyõzelmével zárult. Sánchez a védelem jobb oldalán végigjátszotta a 120 percet, José Rodríguez a 22. percben büntetõbõl szerzett gólt, majd a 80. percben lecserélte õt Luis de la Fuente szövetségi kapitány, a helyére Torro érkezett. A spanyolok ezzel a vereséggel, bronzmérkõzés hiányában a 3. helyen zártak – a portugálokkal megosztva -, a tornát Szerbia nyerte, miután a döntõben 1-0-ra legyõzte a franciákat.

A nyári utánpótlás tornákon összesen 14 Real Madrid játékos szerepelt, közülük 13-an a spanyol válogatottakban, ez magasan a legtöbb játékos egy klubból, második helyen ezen a téren az FC Barcelona áll 6 játékossal. A királyi gárda játékosai közül többen meghatározó tagjai a korosztályos válogatottaknak, és reméljük, ebbõl a nem is olyan távoli jövõben majd a csapat is profitál. Annyi azonban már most teljesen biztos, hogy mind a klub, mind a drukkerek büszkék lehetnek arra, hogy ilyen sok játékos szerepel a Real Madridból nem csak felnõtt, de utánpótlás szinten is a világ elitjében.

Miután az elõzõ részben számba vettük, hogy a Valdebebas egykori neveltjei közül kik és hogyan szerepeltek Madrid egyéb csapataiban, a 2012-13-as idényben, most folytassuk a sort a liga többi csapatában játszó ex-madridiakkal.

A Valencia elõzõ évi csapatának két alapembere is a Realból indult, egyikük a válogatott csatár Soldado (28). Az idén nyáron a Tottenhamhez távozó ék 2000-ben, 15 évesen igazolt a királyiakhoz. 2002-tõl 2006-ig a Castillában szerepelt,ahol 120 mérkõzésen 64 találatot ért el. 2005-ben mutatkozott be a felnõttek közt, majd egy év kölcsönjáték után 2007-ben visszatért Madridba és bajnoki címet ünnepelhetett. A felnõttek közt 16 meccsen szerepelt és 2 gólt szerzett. 2010-ben igazolt a Valenciába az utánpótlás válogatottakat végigjáró játékos, aki 2004-ben u19-es EB-t is nyert, majd lett a felnõtt válogatott keretének is stabil tagja. Az elõzõ idényben 46 meccset (35 bajnoki/4 kupa/7 nemzetközi kupa) játszott és több mint 3700 perc alatt 30 gólt szerzett. Szintén fontos láncszem volt a Valenciai gépezetben Parejo (24), aki 14 évesen, 2003-ban igazolt a Realba. 2006-ban debütált a Castillában, itt 2008-ig 37 meccsen szerepelt és 11 gólt szerzett. Eközben stabil tagja lett a korosztályos válogatottaknak, 2007-ben u19-es majd 2011-ben u21-es EB-t is nyert. A 2008-09-es szezonban õsszel a QPR csapatában játszott kölcsönben, majd tavasszal már visszakerült a Real felnõtt keretébe, ahol összesen 5 meccs jutott neki. 2011-ben került jelen állomáshelyére, ahol az elõzõ szezonban 36 mérkõzésen (27/4/5) 2 gólt szerzett a középpályás, 2684 játékperc alatt.

Valencia bíbor-kék mezes felében, a Levante csapatánál is találunk egykori Real játékosokat, ilyen a jobb oldali középpályás, Valdo (32). A királyiaknál mindössze egy felnõtt meccset játszó játékos 20 évesen, 2001-ben került Madridba, a Castillát erõsítette két szezonon keresztül, ez idõ alatt 60 meccsen 8 alkalommal volt eredményes. 2010-ben igazolt a Levantéba, majd 2012 augusztusában megvásárolta a mexikói Atlante F.C. csapata, de 2013 januárjában, a tavaszi szezonra újra a Levantéhoz került kölcsönbe. A tavasz során 16 mérkõzésen (13/0/3) 733 percet játszott, majd a szezon végén visszatért az Atlantéhoz. Szintén a Levante kötelékébe tartozik jelenleg a csatár Ángel Rodríguez (26), aki egy kölcsönügylet keretében került 2007-ben, 20 évesen a Tenerifétõl a Castillába, ahol azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket és mindössze 3 meccs jutott neki. 2012-ben igazolt a Levantéhoz, ahol az õsz során fõleg csereként játszott 20 mérkõzésen (10/4/6) és szerzett 3 gólt, 882 perc alatt. A tavaszt aztán kölcsönben az Elche csapatánál töltötte, jelenleg ismét a Levantéval készül.

Ugyan az FC Barcelonában nem játszik ex-madridi, de a városi rivális Espanyolnál kettõt is találunk, egyikük Forlín (25). Az argentin védekezõ középpályás a Boca Juniorstól került a Realhoz 19 esztendõsen, 2007-ben, ahol a Castillával edzett, de játéklehetõség csak felkészülési mérkõzésen jutott neki, fél év után távozott is. 2009-ben igazolt az Espanyolhoz, ahol a 2012-2013-as idényben 35 mérkõzésen (33/2/0) 2944 percet játszott. Bár fontos tagja volt csapatának, a játékos mégis távozott, a mostanában nagyon divatos célpontot és a pénzt választva Katarba igazolt az Al-Rayyan csapatához. Rajta kívül az egykoron nagy ígéretnek tartott kapus, Kiko Casilla (26) is a barcelonaiakat erõsíti. Gyerekkorától a Realban játszott, majd 2004-ben a ’C’ csapatban, egy évvel késõbb pedig a Castillában szerepelt. 2005 és 2007 között 5 meccsen védte a Castilla kapuját, majd az Espanyolhoz távozott. Az elõzõ szezonban lett igazán fontos játékos a kék-fehéreknél, 23 mérkõzés (21/2/0) és 2300 játékperc jutott neki, ez idõ alatt 30 gólt kapott az egykoron u19-es és u21-es válogatottba is meghívott hálóõr.

Szintén két ex-Realost találunk a Valladolid 2012-13-as keretében, az egyikük Alberto Bueno (26). 2001-ben igazolt a Királyi Gárdához, 13 évesen, majd 2006-2009 között a Castilla alapembere volt és 97 meccsen 22 gólt szerzett. A 2008-09-es szezonban 3 mérkõzés jutott neki a felnõttek között, de a 2006-ban u19-es EB-t nyert játékos a szezon végén a Valladolidhoz távozott. Az elõzõ idényben a lila-fehéreknél többnyire csereként számítottak rá, 35 mérkõzésen (33/2/0) 1700 percet játszott és 6 gólt jegyzett. A bal szélsõként bevethetõ futballista a következõ idénytõl a Rayo Vallecanót erõsíti majd. Hozzá hasonlóan szerepelt a Real Madrid kötelékében a kapus Dani Hernández (27). A venezuelai válogatott hálóõr 20 évesen, 2005-ben került a Real ’C’ csapatába, de mindössze 1 mérkõzésen jutott szóhoz 2007-ig. Ezt követõen szinte minden évben más csapatnál próbált szerencsét, majd 2011-ben igazolt jelen kenyéradójához, ahol az elõzõ idény során 26 alkalommal (24/2/0) állt a gólvonal elõtt és a 2340 játékperc alatt 41 gólt kapott.

A Granada öltözõje is „rejt” egykoron Madridban szereplõ focistákat, ilyen Fran Rico (26) is. A középpályán bevethetõ játékos 2008-tól 2011-ig szerepelt a Castillában, ahol 52 meccs alatt 11 találatot szerzett. Ezt követõen, igazolt a piros-fehérekhez, ahol a 2012-13-as idényben 1 meccsen kapott lehetõséget az elsõ fordulóban, majd egy súlyos térdsérülés miatt gyakorlatilag az egész szezont rehabilitációval töltötte. A hamarosan következõ idényben reméljük több szerencséje lesz majd és több alkalommal láthatjuk a pályán. Szintén a Granadát erõsíti a rutinos támadó, Carlos Aranda (33). A csatár gyerekkorától a Realban játszott, 18 évesen, 1998-ban került a ’C’ csapatba, majd 2000-tõl a Castillában játszott 2002-ig, ahol 37 meccsen 16 gólt lõtt. Ugyan a felnõttek közt nem lépett pályára de két BL-meccsen is a nevezettek közt volt. A 2012-13-as szezont a Zaragoza játékosaként kezdte és 15 meccsen 2 gólig jutott, majd januártól tette át székhelyét a Granadához, ahol sokkal több lehetõséget kapott és végül 1537 percet játszott (17 mérkõzésen szerepelt a tavasz során), de csak egy gólt szerzett.

Ha már Zaragoza, akkor nézzünk körül a kiesõ csapatnál is, itt találjuk a veterán középpályás, Movilla (38) nevét. Nagyon kevesen tudják róla, de pályafutását a Realnál kezdte, azonban 19 évesen távoznia kellett, mivel nem láttak benne elég lehetõséget. 2012-ben igazolt mostani csapatához, ahol ennyi idõsen is alapember lett. Összesen 38 meccsen (32/6/0) játszott a szezon során, 2723 percet. Szintén a rutinosabbak közé sorolható a Zaragoza keretébõl Paredes (31), aki 2003-ban, 21 esztendõsen csatlakozott a Castillához. A „kicsiknél” 2005-ig 67 mérkõzésen játszott és 1 találatot szerzett, tagja volt a 3. osztályt megnyerõ csapatnak. A bal oldali védõként bevethetõ játékos 2007 óta erõsíti jelenlegi együttesét, ahol az elõzõ szezon kezdetén még alapembernek számított, majd fokozatosan kiszorult a kezdõbõl. Végül az idényt 26 meccsel (20/6/0) és 1996 játékperccel zárta.

Egy másik kiesõ, a Deportivo csapatában is találunk egykoron Madridban szereplõ labdarúgókat, ilyen Riki (32). A csatár 20 esztendõsen, 2000-ben szerzõdött a Real Madrid ’C’ csapatához, majd 2002-tõl 2004-ig a Castillát erõsítette, ahol 51 meccsen 20 alkalommal volt eredményes. 2006-ban igazolt a La Coruña-i csapathoz, ahol az elõzõ idényben 36 meccsen (36/0/0) 2676 percet játszott és 13 gólt szerzett. A következõ idényben a már említett Aranda csatártársaként a Granadában találkozhatunk majd vele. Rikin kívül a Deport erõsítette Laure (28) is, aki 17 évesen csatlakozott a Realhoz. A jobb oldali védõként számításba vett focista 2005 és 2006 között a ’C’ csapatban szerepelt 34 mérkõzésen, majd szerzõdése lejárta után távozott Madridból. 2007 óta szerepel a Deportivónál, az elõzõ szezonban alig kapott lehetõséget, mindössze 11 bajnoki jutott neki, melyeken 945 percet játszott az õsz folyamán, tavasszal azonban még a keretbe is csak két alkalommal került, akkor végig a padon ült.

A Real egykori játékosait ismerõk közül sokan kérdezhetik, hogy mi a helyzet Luis Garcíával. Az egykoron Madridban nevelkedett és a válogatottban is szereplõ játékos a Zaragozával készült, majd a Depornál is edzett az elõzõ szezon elõtt, végül az idényt Mexikóban töltötte kölcsönben.

Szintén egy alsóházi csapat, de a kieséstõl végül megmenekülõ Osasuna együttesében is játszott egykori Realos, Rubén (31) személyében. A Realban nevelkedett középsõ védõ 2001-ben került a Castilla keretébe, 87 meccset játszott itt 4 gólt sikerült szereznie. 2006-ig szerepelt a Real kötelékében, és 4 meccs erejéig a felnõttek közt is szerepelt, ígylehet, hogy BL-gyõztesnek (2001-2002) és bajnoknak (2002-2003) is vallhatja magát. A 99’-ben u19-es EB-t nyerõ játékos 2001-ben igazolt az Osasunába, ahol a 2012-13-as idényben 20 meccs (16/4/0) jutott neki, valamint 1662 perc. Ugyan nem volt alapembere csapatának, de 1 gólt így is szerzett. A következõ idényben azonban már nem láthatjuk majd a ligában, hiszen az azerbajdzsáni FK Baku csapatához szerzõdött.

Sevillában is akad két egykoron a Valdebebas gyepét taposó labdarúgó, ám õk nem csapattársak, ugyanis egyikük a Betisben, míg másikuk a Sevillában játszott. Elõbbinél Juan Carlos Pérez (23) rúgta a bõrt. A bal szélsõként bevethetõ, fiatal játékos 17 évesen került a Real kötelékébe, a 2008-09-es idényben a ’C’ csapatot erõsítette, majd 2009-tõl 2011-ig a Castillában játszott, ahol 64 meccsen 11 gólt szerzett. A nagyok közt a 2010-11-es szezonban, az Auxerre elleni BL-meccsen ugyan ott volt a keretben, de nem lépett pályára. Az elõzõ idényben szerzõdött a zöld-fehér mezes csapathoz, ahol 26 meccs (25/1/0) és 1530 perc jutott neki, fontos tagja volt együttesének. A város másik csapatában, a Sevillában szerepelt az a Negredo (27), aki pár héttel ezelõtt 25 millió euró ellenében igazolt a Manchester City együtteséhez. A válogatott csatár 20 évesen, 2005-ben került a Castillába, ahol 2007-ig 65 meccset játszott és 22 alkalommal talált az ellenfelek kapujába. Pár kupamérkõzés erejéig a felnõttek közt is szerepet kapott, majd az Almeriába igazolt, ahonnan a királyiak 5 millió euró ellenében visszavásárolták és pár nappal késõbb 15 millióért adták tovább a Sevillának. Az elõzõ idényben a piros-fehéreknél elsõszámú csatárként 42 meccsen (36/6/0) játszott 3516 percet és szerzett 31 találatot.

Egy csapat és egy játékos maradt, mégpedig a Malaga és Sergio Sánchez (27). A középsõ védõ az Espanyolban nevelkedett, majd 20 évesen került a Castillába kölcsönbe és szerepelt a 2006-2007-es szezon tavaszi idényében 20 mérkõzésen. Nem igazán gyõzte meg a vezetõséget képességeirõl, így nem marasztalták a kölcsönszerzõdés lejártával. 2011-ben igazolt a Málagához, ahol az elõzõ szezonban 26 meccsen (18/3/5) játszott 2050 percet.

Ezzel a lista végére értünk! Láthatjuk, hogy bõséggel találunk a ligában egykori madridistákat, akik között vannak, akik szupertehetségnek indultak, de végül nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket. Vannak, akik a Real átigazolási politikájának áldozatai lettek, de vannak olyanok is, akik egyszerûen csak nem voltak elég magas szinten ahhoz, hogy a királyiak felnõtt csapatában folytassák pályafutásukat. Azt mindenesetre véleményem szerint elmondhatjuk, hogy ezeken a neveken végigszaladva – úgy, hogy tudjuk, más bajnokságokban is szép számmal találunk ex-madridiakat – is látszik, korántsem olyan tragikus a madridi utánpótlás helyzete, mint sokan gondolják, de ennél a csapatnál pokolian nehéz és rögös út vezet a legnagyobbak közé.

Kezdjük egy kis statisztikával: az elõzõ szezonban a Real Madridon kívül 19 csapat vett részt a pontvadászatban, ezek között mindössze 5 olyan együttest találunk, melyeknek keretében nem szerepel egykoron a madridi utánpótláscsapatokban pallérozódott játékos. Talán senkit sem lep meg, hogy e csapatok közt találjuk az örök rivális FC Barcelona együttesét és a hagyományaikat messzemenõkig tisztelõ baszk alakulatokat, az Athletic Bilbaót és a Real Sociedadot. Ezen három együttesen kívül csak a szezon végén az elsõ osztálytól búcsúzó Mallorca és a 17. helyen záró Celta Vigo csapatainak játékosállományában nem volt ex-Real Madrid labdarúgó. A maradék 14 klub összesen 31 madridi kötõdésû játékost szerepeltetett az elõzõ idény során. Szinte törvényszerû, hogy legtöbbjük más madridi csapatoknál tûnik fel, így az Atlético Madrid, a Getafe és a Rayo Vallecano keretében is négyen szerepelnek, kezdjük velük!

A matracosok keretében fontos szerepet játszik Juanfran (28), aki gyerekkorától a Real játékosa volt, végigjárta a korosztályos csapatokat, majd 2003-tól 2005-ig a Castillában szerepelt 56 mérkõzésen, ezeken 7 gólt jegyzett. A jobb oldalon védõként és középpályásként is bevethetõ játékos 2004 tavaszától 6 meccsen a felnõtt csapatban is szerepelt, de 2005-ben távozott a királyiaktól. 2011 óta áll az Atlético alkalmazásában, az elõzõ szezonban 45 meccset játszott (35 bajnoki/6 kupa/4 nemzetközi kupa), a közel 4000 perc alatt egy bajnoki találatot szerzett. Alapembere csapatának és bekerült a válogatottba is, ahol 4 meccsen összesen 240 perc jutott neki. Szintén csapata alapembere Filipe Luis (27), a bal oldali védõként bevethetõ brazil játékos 20 évesen, 2005-ben került a Castillába Uruguayból, 37 Segunda División meccsen lépett pályára, majd távozott. 2010-tõl a városi rivális focistája, az elõzõ szezon során 41 meccsen lépett pályára (32/6/3), több mint 3500 perc jutott neki, ezen idõ alatt 1 bajnoki és két kupa találatot szerzett. Tagja hazája válogatottjának, ott volt a Konföderációs Kupa-gyõztes keretben, de nem jutott neki játéklehetõség. A két stabilan elsõ csapatos játékos mellett két másik labdarúgó is szerepel az Atleticónál, akik a királyiaknál is megfordultak. Javier Manquillo (19) 2007-ben igazolt a királyiakhoz ikertestvérével karöltve, majd fél évvel késõbb távozott is a városi riválishoz. Az elõzõ idényben a jobb oldali védõként bevethetõ játékos a felnõttek közt is bemutatkozott, 9 mérkõzést (3/4/2) és összesen 540 játékpercet tudhat magáénak a nagyoknál. A másik fiatal Saúl Níguez (18), õ 12 éves korában igazolt a Realhoz, ahonnan két év elteltével távozott a város piros-fehér csíkos felére. A ’B’ csapat keretéhez tartozó tehetség 11 meccset kapott a felnõttek közt (2/2/7), összesen 240 játékperccel. Mindkét fiatal utánpótlás válogatott, 2012-ben u19-es EB gyõztesek és az idei u20-as VB-t is megjárták a válogatottal.

A madridi kékeknél is népes ex-madridista mezõnyt találunk, ugyanis a Getafe játékosa Miguel Torres (27), aki 8 éves korától, 1998-tól volt a Real igazolt focistája, végigjárta a „szamárlétrát”, 2005-2006-os szezonban a ’C’ csapatban játszott 34 mérkõzést, 2006-2007-es idényben már a Castillában játszott 19 meccset és a felnõttek közt is bemutatkozott, ahol aztán 2009-ig összesen 52 meccsen játszott jobb oldali védõként, Salgado mellett. Álvaro Arbeloa érkeztével vált létszám felettivé és igazolt 2 millió euró ellenében mai kenyéradójához. Az elõzõ idényben 25 meccset (21/4/0), 2100 percet játszott, fontos tagja volt az együttesnek. Az egykoron szupertehetségnek és a következõ Raúlnak kikiáltott Pablo Sarabia (21) is a Getaféban rúgja a bõrt. A támadó középpályás 2004-ben, 12 évesen igazolt a királyiakhoz, 2009-tõl 2011-ig a Castillában 49 meccsen 15 találatot szerzett. Egy alkalommal, 2010 decemberében az Auxerre elleni BL-meccsen 19 perc erejéig a felnõttek közt is bemutatkozott, majd 2011-ben 3 millió euróért megvásárolta jelenlegi csapata. Az elõzõ bajnoki szezonban 16 meccs (13/3/0) jutott neki és 640 perc, ami 1 lõtt gólra volt neki elég. Bár nem alapembere klubcsapatának, a korosztályos válogatottakban minden alkalommal számításba veszik, így 2009-ben u17-es VB-bronzot, majd 2011-ben u19-es, 2013-ban u21-es EB-aranyat nyert. A Real nevelésû futballisták csapatát két idõsebb játékos is gyarapítja. Jorge Codina (31) kapus 20 évesen, 2002-ben került a Castillához, ahol 2007-ig 79 mérkõzésen állt a kapuban, 2007-tõl 2009-ig volt az elsõ keret tagja, ez idõ alatt azonban csak egy Levante ellen 5-2 arányban megnyert bajnokin védhetett. 2009-ben aztán ingyen távozott a Getaféhoz, az elõzõ szezonban 9 meccs (7/2/0) jutott neki, ezeken 13 gólt kapott. A másik rutinos, ex-Realos Borja (32), aki 15 évesen került a Realhoz 1996-ban, késõbb két szezon alatt 73 meccsen szerepelt a Castillában, majd 2003 és 2005 között 23 mérkõzésen az elsõ csapatban is szerepelt. 2010-ben igazolt mostani csapatába, ahol a 2012-13-as idény során 17 meccset (16/1/0), 1176 percet játszott és 1 bajnoki gólt szerzett, fõleg csereként kapott lehetõséget.

A Rayo Vallecano keretének tagja Adrián González (25), Már 9 évesen, 1997-ben a Realba igazolt az egykori madridi legenda, Míchel fia, aki 2006-ban csatlakozott az éppen édesapja által trenírozott Castilla keretéhez (késõbb apa és fia a Getafénál is dolgoztak együtt), a ’B’ csapatban 2008-ig 38 mérkõzésen játszott és 5 alkalommal tudott betalálni az ellenfelek kapujába. A felnõtt csapatban ugyan 6 alkalommal is ott ült a kispadon, de pályára nem lépett. 2012-ben igazolt a Rayóhoz, ahol az elõzõ idény során a csapat fontos tagja lett, 23 meccsen (21/2/0) szerepelt, de a 100 játékperc alatt gólt nem szerzett. Igazán érdekes Roberto Trashorras (32) pályafutása, aki Barca nevelés volt, majd egy meccs erejéig a katalánok felnõtt csapatában is szerepet kapott, ezt követõen azonban a Castillához igazolt, hol 2003 és 2005 között a csapat alapembere lett és 65 mérkõzésén 10 gólt szerzett, azonban a felnõttek közt nem tudott bemutatkozni, így távozott. 2011 óta a Rayo labdarúgója, az elõzõ szezonban 37 mérkõzés (35/2/0) jutott neki, a 2856 pályán töltött perc alatt 1 bajnoki találatot szerzett, szabadrúgásból. David Cobeno (31) kapus épp a Vallecanóból került mindössze 21 esztendõsen a ’C’ keretébe, többen Casillas esetleges alternatíváját vélték benne felfedezni, de fejlõdése nem volt megfelelõ ütemû, így egy 2005-2006-os Castillában töltött szezon után (29 meccs) távozni kényszerült. 2008-ban tért vissza a Rayo keretébe, az elõzõ idényben cserekapusként 10 meccs (8/2/0) jutott neki és 14 gólt kapott 801 perc alatt. Szintén a Real Madridban nevelkedett a középsõ védõ Jordi Figueras (26). 2005-ben, 18 évesen került a ‘C’ csapat keretébe és 2008-ig erõsítette azt, majd miután nem látott elõrelépési lehetõséget, távozni kényszerült. 22 évesen belevágott egy orosz kalandba, majd ezt övetõen a Club Brugge-be igazolt. A belga klub adta kölcsön az elõzõ szezon féltávjánál, 2013 januárjában a Rayónak, ahol gyorsan a kezdõbe verekedte magát, és végül 14 bajnokin szerepelt a védelem tengelyében, 1184 perc jutott neki, ez idõ alatt gólt nem szerzett. A szezon végeztével a Vallecano szerette volna megtartani, de a belgák végül a Betis ajánlatát fogadták el, így a következõ szezont már Sevillában kezdi Jordi.

Folytatása következik…