A Rayo Vallecano ell…
A Rayo Vallecano elleni mérkõzés volt Karim Benzema 200. gyõzelme a Real Madrid színeiben. A francia támadónak ehhez összesen 278 mérkõzésre volt szüksége, amelyeken 133 gólt szerzett.
Suárez: “A Real Madr…
Suárez: “A Real Madrid élénken érdeklõdött irántam, de az álmom mindig a Barcelona volt. Amikor meghallottam a Barcelona nevét, azonnal igent mondtam. “
Ancelotti: A Rayo remekül játszott, de megérdemelten nyertünk
Ancelotti:
„Túlságosan siettünk az elsõ félidõben. Megmondtam a játékosoknak, hogy komolyabb nyomást kell kifejteniük és nagyobb intenzitásra van szükség elõl a második játékrészben. Egy igazán komplett mérkõzést játszottunk, megérdemelten nyertünk. Sokkal inkább volt annak köszönhetõ a gyõzelmünk, hogy fokoztuk a tempót, mint annak, hogy a Rayo elfáradt. Sokkal könnyedebben játszottunk a második félidõben.”
„Boldogan távozom, nagyon elégedett vagyok a második félidõben látott teljesítménnyel, mivel a hozzáállásunk megfelelõ volt, jól játszottunk és fizikálisan is erõsek voltunk. Ez az, amire törekszem.”
„Minden meccs más, mindig más kezdõre lehet szükség. James jól játszott a Granada ellen, elsõ mérkõzésén sérülése után, vagyis úgy döntöttem, hogy vele kezdünk. De minden meccs más.”
„Örülünk, hogy nem voltak sérülések. Néhányan fáradtak voltak a meccs végére, de egy rendkívül nagy iramú találkozó volt.”
„Bale reggel vizsgálatokon esett át. Minden a tervek szerint haladt, felépült és gond nélkül játszott. Lecseréltem Karimot, hogy a négy középpályás pályán legyen, így könnyebben védekezzünk.”
„A Rayo látványos és bátor futballt játszik. Az edzõjük remek munkát végez.”
„A Rayo és az Atlético két teljesen különbözõ csapat. A Rayo hátulról építkezik, szóval már ott elkezdtünk nyomást gyakorolni rájuk. A tervünk a második félidõben be is vált. Az Atlético nem ezt csinálja, õk sok hosszú labdával operálnak, úgyhogy teljesen más taktikára lesz szükség ellenük.”
„Mondtam a játékvezetõnek, hogy felfoghatatlan, hogy miért nem fújta be a tizenegyest, ami vitathatatlanul az volt.”
Casillas:
„Boldog vagyok, a gyõzelem mindig fontos, az pedig, hogy nem kaptunk gólt, még jobbá teszi. Nehéz mérkõzés volt ez egy kis pályán, mi pedig hátul szilárdak vagyunk. Az elsõ játékrészben szenvedtünk, de a második már sokkal összehangoltabb és szervezettebb volt, idõben tudtunk reagálni ahhoz, hogy megnyerjük a meccset.”
„Paco mindig tökéletesen megtervezi a játékot, minden ellenfelet egyformán kezel, ez emeli ki a többiek közül. Ezt a pályát tövirõl hegyire ismerik, megérdemlik a dicséretet a játékukért.”
„Az edzõnek a szünetben bõven volt mondanivalója, ahogy nekünk is, magukat sodortuk veszélybe ezzel a játékkal. Még a második félidõben is voltak gondjaink, de jóval kevesebb. Sokkal szilárdabbak voltunk a szünet után. Kiabálni nem kellett az öltözõben, mindenki tudta, hogy ha pontokat veszítünk, akkor elbúcsúzhatunk a ligától, úgyhogy ezt nem hagyhatjuk.”
„Az edzõ mindig olyan döntéseket hoz, amik jók a csapatnak, nekünk pedig el kell fogadnunk ezt. Csak az számít, hogy pontokat szerezzünk, teljesen mindegy, hogy ki játszik. Nincs szükség arra, hogy nagy feneket kerítsünk ennek. A szurkolóknak támogatniuk kell a csapatot, a játékosok így meg tudják nyerni az összes meccsüket.”
Carvajal:
„Kemény mérkõzés volt, tudtuk, hogy nehéz pályán kell játszanunk. Nem volt túl sok helyzetünk, de képesek voltunk kihasználni azt a keveset, úgyhogy boldogan távozhatunk. A szünetben Ancelotti elmondta, hogy fejtsünk ki nagyobb nyomást elõl, majd ezt is tettük és szereztünk két gólt. Nyolc meccset kell még lejátszani, mi pedig be akarjuk gyûjteni mind a 24 pontot, hogy legyen esélyünk megnyerni a bajnokságot.”
„A bíró döntése volt, hogy nem fújta be a tizenegyest, de végül így is nyertünk. Nem láttam a szituációt. A bírók pártatlanok és megpróbálják a legjobbjukat nyújtani.”
„Casillasnak volta néhány fontos védése. Megérdemli a dicséretet, mivel nagyszerû meccset játszott. Ez az otthonom, mindent bele fogok adni ezért a címerért.”
„Nem láttam sokat játszani Danilót, de örömmel fogadjuk, amikor csatlakozik hozzánk. Gratulálok neki, hogy a világ legjobb csapatához igazolt. Jövõre már velünk fog edzeni. Tudom, hogy a Madridban a legjobbakkal kell versenyezni, ez motivál. Arbeloával jól alkalmazkodtunk ehhez a helyzethez, jövõre ismét beszélünk errõl a kérdésrõl.”
James:
„Két jó meccsünk volt sorozatban, így kell folytatnunk tovább. A gyõzelmekhez hozzátartozik az is, hogy át tudj lendülni a nehéz pillanatokon, de végül nyertünk, a legfontosabb pedig ez. Boldog vagyok, mivel gyõztünk és megvan a három pont egy meglehetõsen nehéz környezetben.”
„Az elsõ félidõben nagy intenzitással játszottak. Tudtuk, hogy késõbb egy kicsit el fognak fáradni, nem nyomnak majd ugyanolyan keményen, ez pedig be is igazolódott.”
„Ha jó játékosok vannak a keretben, akkor mindenkinek koncentráltnak és lelkesnek kell lennie. Az edzõ a fõnök. Olyan jó játékosaink vannak, mint Modric, Kroos és persze Isco, aki beállt ma és sokat segített a középpályán. Egyértelmû tizenegyes volt Cristiano esete, de szerencsére semmilyen hatása nem volt a mérkõzésre, hogy elmaradt.”
Varane:
„Az elsõ félidõ nehéz volt, megakadályozták, hogy felvigyük a labdát. A másodikban már nagyobb nyomást gyakoroltunk elõl, így többször át tudtunk menni rajtuk. Jó támadásokat vezettünk, sokkal pontosabbak voltunk.”
„A legfontosabb a három pont megszerzése, de a második félidõben jól is játszottunk. A szünetben Ancelotti kérte, hogy tartsuk õket nagyobb nyomás alatt elõl, mivel túl könnyen kihozzák a labdákat.”
„Nyolc fontos mérkõzés van még hátra, készen kell állnunk, szükségünk van az egész csapatra. Minden meccsnap döntõ fontosságú lehet. Nem veszíthetünk pontokat, minden meccset meg kell nyernünk ha bajnokok akarunk lenni. Fontos, hogy továbbra is elhiggyük, nyerhetünk.”
„A szezonunkra koncentrálok, mindent bele fogok adni, hogy segítsem a csapatot. Boldog vagyok a Real Madridban.”
Zidane: Cristianót az tartja a csúcson, hogy mindig a legjobb akar lenni
Minek köszönhetõ a Madrid, hogy tavaly megnyerte a Tizediket?
Bármi is legyen az ok, az biztos, hogy a Madridnak mindig kötelessége mindent megnyerni, amit csak lehet, legyen szó a Bajnokok Ligájáról, a legfõbb trófeáról, vagy a Király-kupáról. A Real Madrid minden évben olyan csapattal rendelkezik, amely képes címeket nyerni.
A csodálatos gólod hozzásegítette a Madridot a kilencedik legrangosabb európai kupa megnyeréséhez 2002-ben. Gondoltad volna, hogy 12 év el fog telni a következõ gyõzelemig?
Ez is azt mutatja, hogy milyen nehéz elhódítani a BL-címet. Nem csak három vagy négy meccset játszol, aztán bajnoknak titulálod magad. Ez egy olyan sorozat, ami rendkívüli elvárásokat támaszt, hihetetlenül izgalmas és nagyon nehéz megnyerni.
Le tudnád írni nekünk a 2002-es döntõben szerzett csodálatos gólodat?
Minden egy összjátékkal indult. Solari Roberto Carlosnak passzolt a szélre. Õ pedig beadta a labdát. Errõl a beadásról nagyon sokat beszéltek. Szokatlanul magas volt, de ha tökéletes a beadás, talán nem lövöm be azt a kapásgólt, úgyhogy nagyon örülök, hogy így érkezett a labda, még akkor is, ha magasról esett lefelé. Ennek köszönhetõen tudtam megereszteni azt a kapáslövést és belõni azt a gólt. Vagyis semmit nem változtatnék a beadáson, még ha idõrõl idõre eszembe is jut, hogy nem volt tökéletes. Csak azt mondogattam magamnak, hogy biztosan jól találjam el a labdát és jó helyzetben várjam, ami meg is történt. Nyilvánvaló, hogy ez egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom, velem pedig pont egy Bajnokok Ligája döntõjében történt meg.
Mit jelent a BL a Madridnak?
Komoly a nyomás, ha a csapat tagja vagy. A célod mindig a BL megnyerése. Jó, hogy jelen van ez a nyomás, hiszen ennek köszönhetõen is tisztában vagy azzal, hogy miért is dolgozol.
Minden nap látod Cristianót edzeni. Mi olyan különleges benne?
A kielégíthetetlen fejlõdési vágya az, ami meg is lepett meg nem is. Számomra óriási dolog, hogy mindig fejlõdni akar. Még akkor is, ha címeket nyer és rengeteg gólt szerez, a célja a fejlõdés. Mindig meg akarja mutatni, még edzéseken is, hogy nyerni akar. Ez csodálatos. Ez az, ami a csúcson tartja, hogy a legjobb akar lenni.
A Rayo elleni mérkõz…
A Rayo elleni mérkõzés játékvezetõje Melero Lopez lesz. A sípmester ebben az idényben még nem fújt Real Madrid meccset.
Hierro: A Hetedik volt számomra a legkülönlegesebb
Hogy érezted magad, amikor a Madrid végre tizedszer is Európa trónjára ülhetett?
Óriási büszkeség és boldogság volt számomra. Ez egy igazán fontos mérföldkõ a klubunknak. Tizenkét év meglehetõsen hosszú idõ a saját mértékeinket nézve, de volt olyan idõszak, amikor még aktív játékos voltam, hogy 32 évet kellett várnunk arra, hogy hetedszerre is miénk legyen ez a cím. Ez mindig egy különleges versenysorozat volt. Remek csapatok játszanak benne, meglehetõsen rövid, így elég egy meccsen bukni az egyenes kieséses szakaszban és már csak minimális, vagy zéró esélyed van arra, hogy rendbe hozd a dolgot.
Ahogy te is elmondtad, a Madrid egy hosszú szünetnek vetett véget 1998-ban. Idegesek voltatok a döntõ elõtt?
A spanyol bajnokságban nagyon rosszul álltunk, úgy gondoltuk, hogy az 1999-es sorozatra nem is tudjuk kvalifikálni magunkat. A BL volt az egyetlen kiírás, ahol nyerhettünk abban az évben; ez volt az egyetlen reményünk, de nagyon akartuk. A Dortmund elleni elõdöntõ-visszavágó után már csak a döntõre gondoltunk, mert tudtuk, hogy mit jelenthet a megnyerése a klubnak és nekünk. Amszterdamba esélytelenebb csapatként érkeztünk, mindenki azt gondolta, hogy a Juventusnak van nagyobb sansza, nekünk pedig minimális. Egy tapasztalt csapatunk volt, tudtuk, hogy ez az utolsó és legnagyobb esélyünk arra, hogy megnyerjük a sorozatot. És akkor, abban a pillanatban megmutattuk magunkat a világnak. Nem hagytuk, hogy ez a lehetõség kicsússzon a kezeink közül.
Háromszor nyertél Bajnokok Ligáját. Az elsõ volt a legjobb?
Egyértelmûen. Persze ez a versenysorozat csodás, mi pedig háromszor is megnyertük öt év alatt, de a hetedik egy komoly mérföldkõ volt mindannyiunknak és a generációnknak is. A vágy, hogy Európa bajnokai legyünk, a klub DNS-ébe van kódolva, ezért is volt igazán nagy szám az, hogy véget vetettünk egy 32 éven át tartó éhínségnek. Madridban mindenki az utcán ünnepelt, sosem láttunk olyat korábban.
A 2000-es döntõ a Valencia ellen az elsõ alkalom volt, amikor két azonos országból származó klub játszotta a döntõt. Mire emlékszel ebbõl?
Abban az évben mi számítottunk esélyesnek, de megmutattuk a világnak, hogy hiszünk magunkban. Az a generáció csodás volt. Michel Salgado, Roberto Carlos, Iván Campo, Iván Helguera, Aitor Karanka… A kapuban pedig már akkor Iker Casillas állt. Aztán ott volt McManaman, Redondo, Anelka, Raúl, Morientes… Az 1998-as gyõzelem után sok játékos lecserélõdött, de a magabiztosság ugyanaz maradt.
Te voltál a kapitány a 2002-es, harmadik gyõzelem alkalmával. Milyen volt megverni a Bayer Leverkusen együttesét azzal a csodálatos Zidane-góllal?
Ez olyasmi, amit örökre magaddal viszel az emlékeidben. Valami nagyon izgalmas. Amikor a televízióban nézed, nem is fogod fel, hogy mennyire nehéz egy ilyen gólt belõni. Tíz különbözõ szögbõl is láthatod, de amikor ott álltunk és láttuk, ahogy megrúgja a labdát, ami olyan magasról érkezik… 30-40 méterre voltam tõle. Emlékszem, hogy Solari passzolta a labdát Roberto Carlosnak a szélre, aki beadta, ahogy tudta, de egy nagyon nehéz labda volt… Aztán Zizou jött azzal a hihetetlen mozdulattal. Elakadt a szavunk.
Most, hogy vége a 12 éves böjtnek, gondolod, hogy a Madrid most a te generációdéhoz hasonló sikerek elõtt áll?
Úgy gondolom, hogy igen. Erõsek, magabiztosak, egy nagyon szoros döntõn nyertek tavaly. Igaz, hogy minden rekord azért van, hogy megdöntsék. Most mindenki pesszimista, mivel egyetlen klub sem nyerte meg kétszer egymás után a Bajnokok Ligáját, de szerintem most egy nagyon erõs csapatunk van és egy kiváló edzõ vezet minket.
Xabi Alonso: A spanyol játékosok számára Raúl nyitotta meg a kapukat Németország felé
Xabi, most, hogy hét hónapja a Bayern Münchennél vagy, beszélsz már németül?
Egy kicsit, de nem teljesen értem még a nyelvet. Heti három nyelvórám van, szóval idõrõl idõre könnyebb lesz. Jövõre már szeretnék németül is interjúkat adni.
Ez is azt mutatja, hogy mindig készen állsz a tanulásra és azt, hogy érdeklõdsz más klubok, országok iránt. Miért döntöttél úgy, hogy Németországba mész egy újabb kaland reményében öt Liverpoolban és négy Real Madridban töltött év után?
Miután tavaly legyõztük a városi rivális Atléticót a Bajnokok Ligája döntõjében, úgy tûnt, eljött az ideje, hogy valami mást csináljak. Sikerült megnyerni a Tizediket a Real Madriddal, a Madrid régóta várt tizedik európai kupáját a legjelentõsebb kupasorozatban, ami a szurkolókat a létezése óta megbabonázza. Úgy gondoltam, hogy ez a megfelelõ pillanat egy új dolog kipróbálására a világ egyik legjobb csapatában, illetve Európa három topligája közül az egyikben. Hálás voltam a Real Madridnak, amiért elengedtek annak ellenére, hogy élõ szerzõdésem volt velük 2016-ig.
A Bayern edzõje, Pep Guardiola, aki kétszer is megnyerte a Bajnokok Ligáját a Real Madrid õsi riválisával, a Barcelonával, szintén az egyik oka volt annak, hogy végül München lett csodálatos karriered következõ állomása?
Sok oka volt, hogy a Bayernhez igazoltam, Pep Guardiola határozottan az egyik ezek közül.
Milyen érzés volt megérkezni a Sebener utcába és elkezdeni az edzést a többiekkel?
Azonnal láttam, hogy Guardiola egyedi intenzitása tette lehetõvé számára azt, hogy ilyen sokat elérjen relatíve ilyen rövid idõ alatt. A tudat, hogy mellette még többet tanulhatok a labdarúgásról, rendkívül motiváló és nagyszerû kihívás. Kérlelhetetlen gondolkodó és keményen dolgozó, nagyon analitikus, remek taktikus és újító. Pep mindent ért, ami a játékkal kapcsolatos. Nem erõlteti rá a gondolkodásmódját ránk, játékosokra; ehelyett meggyõz minket a saját ötleteirõl. Ha ezt képes vagy edzõként elérni, akkor a játékosok még tovább hajtják magukat és még keményebben edzenek azért, hogy a csapat elérje a célját.
Az idény végén triplázhattok is. Az, hogy Clerence Seedorf után te lehetsz a második játékos, aki három különbözõ klubbal is megnyeri a Bajnokok Ligáját, plusz ösztönzést jelent?
Ez fantasztikus lenne, de az elsõ számú célom az, hogy hétrõl hétre elvégezzem a feladatomat és kivegyem a részem a csapat sikereibõl, ahogy csak tudom.
Hogy illeszkedtél be Münchenbe és a Bayernbe?
Nagyon jól. Ahogy a Liverpool és a Real esetében is, sikerült gyorsan utat találnom a csapatba. Voltam olyan szerencsés, hogy augusztus 29-én érkeztem, másnap pedig már kezdõ voltam a csapat Schalke elleni 1-1-es mérkõzésén. Azonnal otthon éreztem magam a pályán, amikor láttam, hogy a többiek bíznak bennem. Ez nagyon fontos egy játékos számára, aki olyan sokat találkozik a labdával, mint én.
És milyen a családod élete Münchenben?
Könnyû. A város gyönyörû, az emberek barátságosak, és bár a klub a legnagyobb Németországban, családias hangulat járja körül. Csodálatos, hogy a szurkolók milyen közel tudnak kerülni hozzánk edzéseken. Nem tapasztaltam ilyet sem Liverpoolban, sem Madridban.
A Bayern egy rendkívül szervezett klub benyomását kelti, ahol az utolsó szögig minden elõre meg van szervezve. Meglepett ez téged?
Nem igazán. Minden remekül fel van építve, pont úgy, ahogy Németországról külföldiként elképzeled.
A Real Sociedad, ahol profi karrieredet kezdted, a tradíció szinonimája, miközben a Liverpool, a Real Madrid és a Bayern futballóriások, amelyek a nagyságot és sikert testesítik meg. A tény, hogy ilyen jelentõs múlttal rendelkezõ csapatokban futballoztál véletlen, vagy szándékosan alakítottad így?
Óriási mázlinak mondanám, hogy ilyen különleges klubokban játszhattam karrierem során. A Liverpool, a Real Madrid és a Bayern München vitathatatlanul a futball-arisztokrácia részei. Hihetetlenül kivételezettnek érzem magam, még akkor is, ha a futball, amit játszom, inkább „munkásosztálybeli”.
Úgy gondolod? A játékstílusod néha valóban sallangmentes és szabad, nem lehet könnyû ezt olyan precizitással, szervezettséggel és állandósággal párosítani, mint amit tõled látunk.
A játékom lényege sosem változott, még akkor is, amikor egy sokkal érettebb játékossá váltam a fejlõdésemnek köszönhetõen. Szeretek egyfajta kapocs lenni a védelem és a támadások között, akcióközelben lenni, biztosítani a játék folyamatosságát, sokat passzolni és fenntartani a szervezettséget a pályán. Próbálok területet nyitni a csapattársaimnak a támadásokban, ami a gólszerzéshez kell, a védelemben pedig igyekszem lezárni a területeket, amik veszélyforrást jelenthetnek.
Úgy tûnik, mintha mágnes lenne a lábadban, miközben ezt csinálod. Szükséged van az állandó találkozásra a labdával ahhoz, hogy a lehetõ legjobban segítsd a csapattársaidat?
Védekezõ középpályásként sok apró, mégis jó döntést kell hoznom. Néha a játékomban benne van egy álompassz, ami a munkám egyik legjobb része a gólok mellett, amiket nem túl gyakran, de szerzek. De sokkal fontosabbak azok az apró, elsõ pillantásra jelentéktelen passzok, eltolások, amik egy-egy játékostársnak lehetõséget biztosítanak arra, hogy cselezzenek, vagy kiugorjanak. Hiszek abban, hogy képes vagyok jól olvasni a meccseket és irányítani, ez is az alapja annak, amit csinálok. Persze ehhez rengeteg türelem is kell. A szerepem az, hogy struktúrát, egyensúlyt adjak a játéknak és lehetõvé tegyem, hogy ezt a társaim kihasználják.
A láthatóan domináns módszered a játék irányítására sokat elmond a felelõsségedrõl és az elõkészítõként birtokolt tudásodról. Már-már úgy tûnik, mintha a háttérben te lennél a kapitánya egy vezetõkbõl álló csapatnak.
Sosem voltam kapitány egyetlen csapatomban sem, egyetlen meccs erejéig sem. De nem is volt erre szükség. Amikor a Liverpoolhoz érkeztem, olyan nagyságok, mint Gerrard, Carragher vagy Hyypia régóta ott voltak, ahogy Iker és Sergio a Real Madridban, vagy Lahm, Schweinsteiger és Neuer a Bayernben. Ennek elfogadása és a jó teljesítményre való törekvés a pályán persze tisztelet kérdése. Ahogy az érkezésemet követõ idõszakban a Liverpoolban és a Real Madridban. itt is a beilleszkedés volt az elsõdleges célom, nem más.
A futball-tudásodat olyan nagyszerû edzõk mellett építgetted, mint Benitez, Mourinho, Ancelotti, Guardiola, Aragonés vagy Del Bosque. Kívánhatnál ennél jobbat?
Természetesen óriási dolog lenne újra a Bajnokok Ligája trónjára ülni a Bayernnel és Guardiolával, miután részese voltam az „isztambuli csodának”, ahol Benitez 3-0-s hátrányból vezette a csapatunkat 3-3-as döntetlenig a rendes játékidõben, majd a hosszabbításon és a tizenegyesrúgásokon át a gyõzelemig. Nagyon elégedett voltam Ancelotti mesteri gyõzelmével tavaly, az Atlético Madrid elleni döntõben, ahol hosszabbítás után sikerült nyernünk. Sajnos azon a meccsen eltiltás miatt nem szerepelhettem, mivel összeszedtem a harmadik sárga lapomat a München elleni 4-0 alkalmával. Mindenesetre én is kivettem a részemet eddigi karrierem legnagyobb sikerébõl.
De mi teszi a négy gyõztes edzõdet különlegessé?
Benitez mesteri elemzõ volt, minden meccsre megvolt a terve. Mourinho taktikailag rendkívül rafinált volt, nagyszerû motivátor. Ancelotti pedig Aragóneshez és Del Bosquéhez hasonlóan rendkívül közvetlenül és emberi módon irányította a csapatait a sikerek felé. Ahogy már említettem, Guardiola hihetetlen. Legalább három különbözõ formációt tökéletesítettünk az irányításával.
Figyelembe véve azt, hogy Európa három legerõsebb bajnokságát belülrõl is ismered, mesélj nekünk a klubok és a tornák különbözõségeirõl a saját szemszögedbõl.
Úgy gondolom, hogy ha három ilyen erõs ligáról beszélünk, akkor nem lehet elõnyöket és hátrányokat felsorolni, egy nagyon kiegyenlített dologról van szó. Angliában nagyon gyors és atletikus a futball, hasonlóan a némethez. A hosszú labdákkal való operálás is sok csapat repertoárjába tartozik a Premier League-ben. A német bajnokságban ezzel ellentétben a labdabirtokláson és a játék irányításán nagy a hangsúly, a Bayernnél például így játszunk. De ott a Dortmund, akik az agresszív letámadásban hittek legutóbbi sikereik során. Stílus szempontjából Spanyolországban fontosabb a technikás játék. A Realnál a támadóerõnk olyan jelentõs volt, olyan csodálatos támadókkal, mint Cristiano, Benzema és Bale, hogy minden erre épült. Ennek eredményeképp próbáltam egyensúlyt tartani a csapaton belül.
Ha el kell hagynod a Bundesligát, miután mostani szerzõdésed 2016-ban lejár, gondolod, hogy más spanyol játékosok is átteszik a székhelyüket Németországba?
Biztos vagyok benne. Az elmúlt négy vagy öt évben a csordultig töltött stadionok, a sport minõsége tették hihetetlenül vonzóvá a Bundesligát. Korábban a spanyol játékosokat érdemben csak Angliából tudták elcsábítani. Most már akkor, ha külföldre váltanak, Németországot is számításba veszik. Egyértelmû, hogy Raúl nyitotta meg a kapukat, amikor a Real Madridból a Schalkéhoz igazolt 2010-ben.
Az AS szerint Gayá k…
Az AS szerint Gayá kivásárlási ára 18 millió euró, amit a Real Madrid ki is fizetne érte. A Valencia csak akkor adja el a játékost, ha menni akar, egyébként szerzõdést hosszabbítanának vele. Ha a védõ aláírná új szerzõdését, a Real Madrid más alternatíva után nézne.
Az El Confidencial s…
Az El Confidencial szerint a Real Madrid edzõi stábja mindenképp szeretné nyáron visszahozni Casemirót a Real Madridhoz. A játékos iránt egyébként több klub is élénken érdeklõdik, a legkomolyabb kérõ azonban a jelenlegi csapata, a Porto.
A Napoli hivatalos k…
A Napoli hivatalos közleményt adott ki a Callejónnal kapcsolatos pletykákra reagálva, miszerint a játékos az Atlético Madridba igazol. A klub tagadta a híreszteléseket, illetve kijelentette, hogy a játékos rendkívül megdöbbent a hírek hallatán, az ominózus öltözõi mondatok pedig nem hangzottak el. A Marca felvette a kapcsolatot a játékos ügynökével, aki szintén tagadta, hogy bármilyen szinten kapcsolatban állna az Atléticóval Callejón ügyében.