Gy. András

Gyõzelem az Old Traffordon, gyõzelem a Barca ellen otthon és idegenben. A legtöbb edzõnek egy ilyen sorozat csak álom marad. De a Real Madrid vezetõedzõje csak megvonja a vállát és elmosolyodik azon megállapítás hallatán, hogy ez egy igazán emlékezetes eredménysor.
Az egész a Barcelona elleni 3-1-es lenyûgözõ gyõzelemmel kezdõdött a Nou Campban, amivel a csapat bejutott a Király-kupa döntõjébe. Ezt követte egy 2-1 arányú bajnoki gyõzelem a Barca ellen a Bernabéuban. Végül pedig ott volt a 2-1-es BL-gyõzelem a United ellen a „vörös ördögök” korábbi hõsének vezérletével az Old Traffordon.

A már-már védjegyévé vált pillantással a szemében Mourinho odabök egyet: „Igen, jó volt ez a hét, három szép eredménnyel, de volt már ennél nagyobb dobásom, nagyobb gyõzelmekkel.”
„A legjobb ezek közül három meccs megnyerése, ami három cím megnyerését jelentette az Inter Milannal. Elõször megvertük az AS Romát, a kupadöntõben. Majd elutaztunk Sienába, ahol szintén gyõztünk és bajnokok lettünk. Végül pedig Bajnokok Ligája döntõt játszottunk Madridban, ahol legyõztük a Bayern Münchent. Na ezt hívom én különleges sorozatnak.”

Teljesen nyilvánvaló, hogy legendás két hét volt az Mourinhónak és milánói fiainak – ez volt az elsõ alkalom, hogy egy olasz együttesnek sikerült a triplázás. Ez jelentette továbbá a portugál tréner második Bajnokok Ligája gyõzelmét.

Most három párharcra van a harmadiktól, illetve a blancók történetének tízedik címétõl. Ezért is koncentrál teljes erõvel az elkövetkezõ meccsekre ahelyett, hogy a múltba tekintene.

„Talán érthetõ, hogy miért nem járok a fellegekben az Old Traffordon elért gyõzelemtõl. Persze, hogy fontos diadal volt, és azt is tudom, hogy közelebb kerültünk egy lépéssel a végsõ gyõzelemhez. De azzal is tisztában vagyok, hogy a következõ körben kieshetünk, hiszen a BL tele van nagyszerû csapatokkal. Tehát teljesen nyugodt és laza vagyok.”

Elég laza ahhoz, hogy válaszoljon a jövõjével kapcsolatos elkerülhetetlen kérdésre, miszerint a sorozat megnyerése esetén elhagyná-e a spanyol fõvárost?
„Sosem teszem függõvé a döntéseimet a gyõzelmektõl vagy vereségektõl. Minden nap a legmagasabb szinten dolgozom, csak a klubra gondolok, sosem aggódom magam miatt.”

Legyünk õszinték, miért is tenné olyan eredményekkel, amilyeneket produkál? Ha elhagyja a Real Madridot a nyáron, biztosan sorban állnak érte a legnagyobb klubok. A következõ csapatokkal már szóbahozták: Chelsea, PSG, Milan és Manchester City. Még arról is lehetett pletykákat hallani, hogy Sir Alexet váltja a United kispadján. Közeli barátok a skót szakemberrel, nyíltan tiszteli a klubot és annak történelmét, legutóbb pedig az Old Trafford közönségével is megtalálta a közös hangot, ami ideális jelöltté tette a posztra Fergie lelépése esetén. Emellett megszerettette magát a United játékosaival is a múlt keddi összecsapás elõtt. Megkereste Ryan Giggset, hogy gratuláljon neki az ezredik mérkõzéséhez. Késõbb pedig dicsérte a walesi veteránt csodálatos teljesítményéért.
„Az egyetlen szó, amivel jellemezni lehet Ryan Giggset, a csodálatos. Ezt elmondtam neki az öltözõfolyosón a meccs elõtt, majd ahogy ezen a szinten a 90 perc alatt teljesített, az egyszerûen csodálatos volt. Nincs rá más szó. Úgy gondolom, hogy Sir Alex rendkívüli módon tiszteli Ryant és Paul Scholest. Már gyerekkoruk óta ismeri ezeket a srácokat. Emellett úgy gondolom, hogy teljesen tisztában van azzal, mennyire jók, és még mindig tudnak adni valamit a csapatnak. Egy csapat a különbözõ korosztályok keveréke, a fiataloknak a fejlõdéshez szükségük van az ilyen személyiségekre maguk körül.”

Mourinho azt reméli, hogy szárnyaló szélsõje, a 28 éves Ronaldo egy nap Giggshez és Scholeshoz hasonlóan harmincas évei közepén is remekül játszik majd.
„Biztos vagyok benne, hogy Cris képes erre, de nem tudom, hogy akarja-e. Giggs és Scholes esetében ez így van. Tudnak és akarnak is ezen a szinten játszani. A jó futball érdekében csak remélni tudom, hogy Cris is így lesz ezzel.”

Mi is reméljük.