Royston Drenthe csapat nélkül maradt
Drenthe 2007-ben érkezett meg Madridba, miután az U21-es Európa-bajnokságon a torna legjobb játékosának választották. Debütálása nem sikerült rosszul, és Bernd Schuster bajnok csapatában 18 mérkõzésen kapott lehetõséget. Bár szép lassan kezdte elveszíteni a kezdõbe kerülésért folytatott harcot Marcelóval szemben, Schuster és Juande Ramos is számolt vele.
A holland csillaga Pellegrini alatt aztán végleg leáldozott, és nem segítettek rajta a pályán kívüli problémák sem, José Mourinho pedig megérkezett, és azonnal kölcsönadta õt.
Akkoriban, a Hércules csapatában újra kezdte megtalálni önmagát. Majd következett egy újabb kirohanás, amikor megtagadta, hogy a karácsonyi szünetrõl idõben visszaérjen, és követelte a csapattól a pénzt, amivel tartoztak neki. Hamarosan újra parkolópályán találta magát.
Ezt egy újabb kölcsönadás követte, ezúttal az Everton volt a soros. Royston továbbra is jó formát mutatott, 27 alkalommal kapott lehetõséget a csapatban. Majd márciusban, miután a kékek vezetése elengedte õt szabadságra, késõn tért vissza, ezzel pedig az angol klubnál is kihúzta a gyufát.
Idén június 30-án pedig végleg lejárt a szerzõdése a Real Madriddal, viszont nem volt csapat, amely érdeklõdött volna iránta. Jelenleg szabadon igazolható, és nem talál magának munkaadót. 25 évesen, egy olyan játékos karrierje, akit egykoron Európa legnagyobb tehetségei között emlegettek, megfeneklett.
Hagyományosan gyenge évkezdet
A csapat nehezen indul be, de ha egyszer ez bekövetkezik, akkor megállíthatatlan. A problémákat nagyszerû sorozatokkal zárják le, amelyek mindig lehetõvé tették számukra, hogy újra beszálljanak a bajnoki címért folytatott harcba. Amit két-három hét alatt elrontanak, általában két hónap alatt rendbehozzák.
A szituáció, amit a Real Madrid az elmúlt két bajnokság elején is megélt már, rosszabb, mint korábban, hiszen amellett, hogy Cristianóék nem igazán találták a fonalat, a Barcelona minden egyes mérkõzését megnyerte.
Ezzel a Mourinho-éra Real Madridja eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe, hiszen 8 pontos hátrányt kell ledolgozniuk, amit 5 forduló alatt szerezek. A Rayo Vallecano elleni gyõzelem jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy elkezdjék ledolgozni a hátrányt, és hogy végre megnyerjenek két mérkõzést egymás után.
A Madridnak a tavalyihoz hasonló hihetetlen sorozatra lenne szüksége. Mourinho elsõ szezonjában a Real 4 pontot veszített az elsõ öt meccsen úgy, hogy döntetlent játszott a Mallorca és Levante csapataival. A Barca egyet veszített. Onnantól kezdve a Madrid hét egymás utáni gyõzelmet söpört be a bajnokságban, és három gyõzelem mellett egy döntetlent a Bajnokok Ligájában, majd a Nou Campban csúfos vereségbe szaladt bele (5-0).
Remélhetõleg idén a Barcelona elleni El Clásico is a gyõzelmi sorozat része lesz.
Alonso. Az ember, aki mindig jelen van
A Real Madrid még mindig nem találta meg azt a játékost, aki a baszk sztárt helyettesíteni tudná, így Alonso nyilvánvalóan egy újabb teljes évnek néz elébe. Xabi és Iker az a két játékos, akik a csapat mérkõzéseinek minden egyes percét a pályán töltötték ebben a szezonban. A mindig pályán lévõ középpályás eddig 11 mérkõzésen (8 a Real Madridban, 3 a válogatottban) több mint 1000 percet játszott. Tavaly 67 meccsen szerepelt, és nagyon úgy tûnik, hogy idén is meg fogja közelíteni ezt a számot.
Úgy tûnik, hogy Alonso acélból van, ami Mourinho elõnyére válik, hiszen a baszk még csak meg sem fázott eddig. Amióta megérkezett Madridba 2009-ben, összesen 18 mérkõzést hagyott ki, ezeket is csak eltiltás, vagy edzõi döntés (pihentetés) miatt, de nem gyakran fordult elõ, hogy rotálták volna. A meccsnaptár könyörtelen, de úgy tûnik, hogy Alonsóban megvan a kellõ erõ, hogy elbánjon vele. Tavaly négy alkalommal pihentették, és nagyjából 5000 percet játszott. Csak Casillas és Cristiano elõzték meg ebben a mutatóban.
A Liverpool korábbi játékosa idén az elsõ helyen áll a játékpercek tekintetében. 8 tétmérkõzésének – öt bajnoki, kettõ szuperkupa, egy Bajnokok Ligája – minden egyes percét végigjátszotta, és rajta kívül csak Casillas mondhatja ezt el magáról a csapatból. Alonso tehát az egyetlen mezõnyjátékos, aki minden meccsen végig a pályán volt, ezzel pedig ritkasággá vált az õt nélkülözõ Real Madrid.
Zidane, Figo, Morientes együtt a pályán
A gálamérkõzésnek a Navalcarbón stadion ad otthont Las Rozasban (a játékos korábbi élõhelyén) szeptember 28-án, a két „összecsapó” csapat pedig a „Fernando Hierro barátai” és „Chendo barátai” lesz. „Grosso követendõ példa mindenki számára, egész életét a sport és a futball népszerûsítésének szentelte” – mondta José Ignacio Fernández Rubio, Las Rozas polgármestere.
Mindkét csapat legendás Real Madrid játékosokat vonultat fel, többek közt olyan nagy nevek vesznek majd részt a tornán, mint Zidane, Hierro, Alfonso, Julio Llorente, Sanchís, Martin Vázquez, Rubén de la Red, Aragón, Buyo, Chendo, Karanka, Butragueño, Figo, Morientes.
A kispadokon sem ülnek majd kisebb nevek, hiszen Vicente del Bosque irányítja majd az egyik együttest, José Antonio Grande és Amancio Amaro segítségével. A bírói feladatokat Eduardo Iturralde és Rafa Guerrero látja majd el.
A 3. Ramón Grosso emléktorna, amelyet korábbi Real Madrid játékosok szerveznek a város vezetésével karöltve, az idei San Miguel fesztivál részeként kerül megrendezésre. A meccs bevételeit teljes egészében jótékonysági célokra ajánlják fel, egy autista emberekkel foglalkozó szervezet számára.
A Real Madrid elsõ s…
A Real Madrid elsõ számú, és minden korosztályos csapata fekete karszalaggal játszik a hétvégi fordulóban az elhunyt U-10-es játékos, Alonso Ezquerra tiszteletére. A kisfiút elgázolta egy autó, miközben õ kirohant az útra egy labda után.
Elhunyt az U-10-es c…
Elhunyt az U-10-es csapat játékosa, Alonso Ezquerra. A Real Madrid hivatalos közleményben fejezte ki õszinte részvétét a kisfiú családja felé. A ma esti mérkõzés elõtt egy perces gyásszünetet tartanak a fiú tiszteletére.
A Real Madrid megújí…
A Real Madrid megújította szerzõdését az Adidas sportszergyártó céggel, így a klub támogatója legalább 2020-ig a német cég lesz, amiért évi 32 millió eurót fizet a Királyiaknak.
A The Sun szerint a …
A The Sun szerint a Chelsea kivetette a hálóját Falcaóra. A korábban a Real Madriddal is szóba hozott játékosért Abramovics nem kevesebb, mint 56,5 millió eurós ajánlatot hagyott jóvá.
Millonarios. A klub, amely megváltoztatta a Real Madrid történelmét
A történet még 1949-ben, Argentínában kezdõdött, egy futballista sztrájkkal. Ha nincs ez a megmozdulás, melynek eredményeképp a fiatal támadó akkor a River Plate csapatától a Millonarios de Bogotá együtteséhez igazolt, akkor ki tudja, hogy alakult volna Alfredo di Stéfano története, csatlakozott volna-e egyáltalán a Real Madridhoz, hogy aztán megváltoztassa a klub, a spanyol futball és a világ futballjának történelmét.
Di Stéfano érkezéséig a Real Madrid két bajnoki címet nyert, mindkettõt a polgárháborút megelõzõen. A tizenegy év alatt, amennyit Di Stéfano a Real Madridban habfehér mezében töltött, 5 Európa-kupát, nyolc bajnoki címet, egy Világkupát, egy Király-kupát (akkoriban Generalissimo Cup) és két Latin kupát hódított el a csapat.
A kapcsolat a Millonarios és a Real Madrid között 60 évvel ezelõtt kezdõdött, amikor a spanyol csapat ötvenedik évfordulóját ünnepelte egy háromszereplõs tornával. Az eseményen barátságos meccseket játszott a svéd Norrköping, a kolumbiai Millonarios és a Real Madrid. Di Stéfano, a Millonarios játékosaként mindenkit lenyûgözött a tornán lõtt három góljával, amelyekbõl kettõt a Real Madrid ellen szerzett.
Santiago Bernabéu, a Real Madrid elnöke kinyilvánította, hogy mennyire lenyûgözte õt a szõke argentin játéka, és megharcolt érte a Barcelonával. A katalán együttes a River Plate, a Real Madrid pedig a Millonarios csapatával egyezett meg az átigazolásról. Késõbb egy bírósági döntés kimondta, hogy Di Stéfanónak egy évet a Realban, egy évet pedig a Barcában kell játszania. A játékos Real Madridban mutatott teljesítménye azonban nem gyõzte meg a Barcelonát, így eladták a részesedésüket a fõvárosiaknak, a többi pedig már történelem.
Casillas megható búcsúja Dawid Zapisektõl
„Mindenekelõtt ismét szeretném kifejezni legõszintébb részvétemet Dawid családja felé. Nyugodjék békében. Lehetõségem volt arra, hogy a legutóbbi Európa-bajnokságon a családdal lehettem. Egyszerre tartózkodtunk Gniewinóban két napig, és egy olyan embert ismertem meg Dawidban, aki készen állt arra, hogy teljes életet éljen, hihetetlenül boldog volt, hogy találkozhatott a spanyol válogatottal. Mindenkivel közös fotókat készített, a szülei, családja, barátai pedig együtt örültek velünk.”
„Tisztában vagyunk azzal, hogy rengeteg ember figyelemmel kísér minket különbözõ módokon. Sokan csodálnak minket és úgy hiszem, ez óriási felelõsséggel jár. Nyilvánvaló, hogy mindenkinek nem lehetsz szimpatikus. De akik szeretnek, felnéznek rád, tisztelnek, azoknak úgy tudsz visszaadni valamit, hogy szeretettel fordulsz feléjük és figyelsz rájuk. Ez egy érzelmes pillanat volt, hiszen Dawid álma az volt, hogy találkozzon velem, és a spanyol válogatott csapatával.”
„Az egész dolog úgy indult, hogy Dawid édesanyja a szövetség képviselõit kereste meg, a történet pedig felkeltette a figyelmünket. Egy olyan kisfiú volt, aki velem és a srácokkal szeretett volna találkozni. Adott nekem egy kedves kis ajándékot, egy plüssmackót. Aztán néhány napot együtt töltöttünk, ekkor közel tudott lenni hozzánk. Nagyon boldog volt, ahogy mi is. Már az, hogy vele voltunk, rendkívül boldoggá tette. Képzelheti, hogy nekünk mit jelentett ez.”
„Szerintem nagyon szerencsések vagyunk, hogy futballisták lehetünk és a világ ennyi pontján szeretnek minket. És ha egy adott idõben lehetõséged van arra, hogy egy kissrác álmát valóra váltsd, és lásd a boldogságot a szemében, akkor úgy gondolom, hogy ez mindennél elõbbre való, és a továbbiakban sem lesz másképp.”