Cristiano Ronaldo tíz megdönthetetlen BL-rekordja a Real Madridban
105 találat a BL-ben (2009-2018)
Összességében már ennél is többet lőtt, de Madridban 105 gólnál állt meg a számláló. Az első találatot rögtön az itteni BL-debütálásán szerezte, 2009. szeptember 15-én a Zürich elleni 5-2-es meccs 27. percében. Az 50. találata nálunk a 2014-es Bayern elleni elődöntő visszavágóján (a 4-0-s kiütéses meccsen) elért első gólja, míg a századikat éppen a mai ellenfelünk, a PSG ellen szerezte 2018-ban a legjobb 16 között, büntetőből.
31 gólpassz a BL-ben (2009-2018)
A „legönzőbb játékosnak” kereken 31 assziszt jött össze madridi színekben, összességében pedig 44-nél jár már. Második madridi BL-meccsén kezdte meg a kiszolgálást (büntetőt harcolt ki Kakának, emellett kettőt lőtt, 3-0-ra nyertünk a Marseille ellen), a 13/14-es és a 16/17-es szezonban egyaránt 5-5 gólpasszt számlált. Utolsó asszisztját a Real Madridban mostani klubja, a Juventus ellen adta, a 17/18-as negyeddöntőben. Érdekesség, hogy az első alkalomhoz hasonlóan ezt a meccset is 3-0-ra nyertük, és itt is ő szerezte a másik két gólt!
Hatszoros BL-gólkirály (2012-2018)
Méghozzá zsinórban hatszoros BL-gólkirály! A 2012-13-as szezontól kezdve a 2017-18-as idényig senki nem tudott sikeres gólpárbajt vívni Cristiano Ronaldo ellen. A hat szezon során minden alkalommal legalább 10-szer beköszönt, ötször egyedül zsebelte be a címet, a 2014-15-ös szezonban Neymarral és Messivel megosztva.
7 mesterhármas a BL-ben (2012-2017)
Egészen 2012-ig kellett várni Ronaldo első mesterhármasára a BL-ben, ekkor az Ajax kapta a maflást (4-1-re nyert a Real). Aztán azonban szépen sorban kerültek fel a listára a kisebb-nagyobb ellenfelek: 2013-ban a Galatasaray, 2015-ben a Shakhtar Donetsk és a Malmö, 2016-ban a Wolfsburg, 2017-ben pedig a Bayern München és az Atlético is feliratkoztak Ronaldo triplái közé.
17 gól egy BL-szezonban (2013-14)
A Décima szezonjában Cristiano eddig elképzelhetetlen ütemben kezdte szállítani a gólokat. A BL-idény 13 meccsből állt a Real Madridnak, ezek közül Ronaldo 11 alkalommal játszott, és csupán egyszer, a Bayern elleni elődöntő odavágóján nem tudott gólt szerezni! A termést stílusosan keretbe foglalta, hiszen az első csoportmeccsen a Galatasaray ellen, és a döntőben az Atlético ellen is betalált. Abban a szezonban négy ellenfél sem úszta meg három gól alatt Ronaldótól, a Galata, a Juventus és a Copenhagen 3-3 alkalommal szenvedett, míg a Schalke 04 a nevéhez hűen négyszer kapitulált.
20 perc alatt 4 gól egy BL-meccsen (2015)
A 2015. december 8-án lejátszott Malmö elleni találkozó óriási madridi sikerrel zárult, hiszen 90 perc elteltével 8-0-s győzelemnek örülhetett a hatvanezres publikum jelentősebb része. A mérkőzés különösen emlékezetes lehet Cristiano Ronaldo számára, aki a 39. percben kezdte meg a gólok ontását, és az 59. percben fejezte be, csakhogy közben a 47. és az 50. percben esett találatok is Ronaldo neve mellé kerültek bejegyzésre. Azon a meccsen egyébként Benzema is három gólig jutott, rajtuk kívül még Mateo Kovacic tudott betalálni.
11 gól a BL-csoportkörben (2015-16)
Már a 17 gólos szezonjában is szépen termelt az első szakaszban (akkor ott 9 gólig jutott), két szezonnal később még erre is rátett egy lapáttal, és 11-szer köszönt be a csoportkörben. Mivel azonban a PSG elleni meccsek egyikén sem tudott gólt szerezni, így az előbb említett Malmö és a Shakhtar Donetsk lett elpáholva rendesen a portugál által – előbbi hat, utóbbi öt gólt kapott Cristianótól két-két meccsen.
10 gól a BL kieséses szakaszában (2016-17)
A csoportkörös rekordjához hasonlóan itt is a 17 gólos szezonja volt egy ideig a csúcs (8 találattal), de a 16/17-es szezonban meg tudta fejelni ezt is, és 10 találatig jutott, és igen, ugyanúgy 4 meccsen szerezte ezeket a gólokat, mint a csoportkörös rekordnál. Csakhogy itt komolyabb ellenfelek ellen érte el mindezt, három csapatnak is betalált a három utolsó szakaszban, a döntőben kettőt vágott a Juventusnak. Mostani klubja egyébként a kedvenc célpontja volt madridi színekben, négy különböző BL-szezonban összesen 10 gólt szerzett ellenük, ami a 105 gólt tekintve közel 10%-os arányt jelent.
Gól minden csoportmeccsen (2017)
Utolsó madridi szezonjában sem spórolt a gólokkal Cristiano, többek között a Real Madrid minden csoportmeccsén legalább egy találatot szerzett. Az APOEL négy, a Dortmund három, a Spurs kettő gólt nyelt tőle összességében. A Real Madrid összesen 17 gólig jutott ezen a hat meccsen, azaz a keret maradéka kevesebb (8) gólt szerzett, mint Ronaldo egymaga.
Zsinórban 11 meccsen gól a BL-ben (2017-18)
Az utolsó rekord a listán szép hidat képez az előző kettő között, hiszen a termelés a Juventus elleni BL-döntővel kezdődött, majd a következő szezon hat csoportkörös meccsével folytatódott. Ronaldo azonban nem állt le hét meccsnél, és oda-vissza gólt lőtt a legjobb 16 között a PSG-nek, majd egy körrel később a Juventusnak is. Azaz 2017. június 3. és 2018. április 11. között nem rendeztek Real Madrid meccset a BL-ben Cristiano-gól nélkül!
Egytől egyig: Real Madrid – Levante (3-2)
Csapatok
Real Madrid (7)
Az elmúlt évek bajnoki lefagyásainak sorát tekintve kifejezetten üdítő volt az első félidő, annak is inkább a második fele. A mérkőzés elején megvoltak a kellemetlen beidegződések, néhány kósza beadás a semmibe, kevés mozgás labda nélkül (főleg középen), és néhány ellenakció kibontakozásának megteremtése, de aztán szinte pillanatok alatt váltott a csapat, és Lucas kapufáját követően bő 20 percnyi henger következett. Először Carvajal (gyengébbik lábbal végrehajtott) beadása tekeredett gyönyörűen Benzema fejére a 25. percben, aki nem kegyelmezett, majd hat percre rá James vedlett Gutiba, meglátta a francia csapattársat, aki így fél óra elteltével már kettő gólnál járt, ahogy a csapata is. A 40. percben pedig jött a kegyelemdöfés(nek gondolt találat), Varane, Casemiro, Lucas, Vinicius a labda útja, az ifjú brazil pedig jól találta meg az akcióval felfutó honfitársat, így háromgólos vezetés birtokában mehetett szusszanni a Real Madrid. Aztán a második félidő elején egy gyors szépítés egy hátsó figyelmetlenségnek köszönhetően, amit még simán meg is úszott a csapat, a fordulópont ezután, illetve a második kapott gól előtt volt, de erről majd később. A végén már Courtois nagy védésére volt szükség a három pont otthontartásához, ami nagy nehezen, de sikerült.
Levante (5,5)
Egy meglehetősen gyenge csapat benyomását keltették a délután folyamán (főleg a találkozó elején), csupán a Real Madrid második félidős asszisztálása, illetve a kiváló kapusteljesítmény tartotta őket meccsben. A madridi letámadások rendre megingatták a vendégeket, sőt, néha még azok nélkül is elszórták a labdákat. Az első gólnál Benzema három ember között tudott a kapuba fejelni, a másodiknál két játékos is segített a támadás építésében a másik csapatból a Real Madridnak, míg a harmadiknál senki nem figyelt a középen érkező Casemiróra. Fordulás után Mayoral használt ki egy komoly védelmi hibát, Egy kisszöglet után pedig Melero fejelt a kapuba közvetlen közelről a hosszúra érkezve. Vezo aztán majdnem fel is tette az i-re a pontot, de Courtois védeni tudta a nem eléggé a kapu széle felé tartó próbálkozást. Hiába azonban a két gól, nem tudok jó szívvel jobb pontot adni a Levanténak, mert a hazaiak támogatása, és Aitor kapus nélkül egy pillanatig nem lettek volna meccsben. Egy jó pont azért, mert ők is felismerték, hogy a védőink intenzív letámadásával lehet keresnivalójuk (még ha most ebből közvetlenül nem is értek el gólt).
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Casemiro (8,5)
A csapat meghatározó tagja tudott lenni a neki szabott egy órában. Az előző meccstől eltérően sokkal többet mozgott hátra a két középhátvéd közé a labdakihozataloknál folyamatos opciót kínálva, a rárontó védők sem tudták megzavarni. Védekezésben kevesebb dolga akadt, de volt kontrát megakadályozó mentése is utolsó emberként a bal oldalon. A harmadik gólnál egy okosan kitolt labdát követően remekül vette észre a kínálkozó folyosót, befutott, a labda jött, ő pedig pontosan fejezte be az akciót. Lehozatala után a Real Madrid kártyavárként omlott össze, mivel a szerepkörét senki sem tudta átvenni (fun fact: a felnőtt keretben nincs több DM).
Thibaut Courtois (6,5)
Kettő gólt kapott közvetlen közelről, amelyeket nem igazán lehet kapushibának beállítani, az első talán egy óriási bravúrral védhető lett volna. Az önbizalmának azonban rendkívül fontos volt a hosszabbításban az a nagy védés. Hatalmas hárításnak nem lehet persze nevezni, mert a labda alig tartott el a középúttól, de lelkileg talán nem is jöhetett volna jobbkor a belga számára egy három pontot érő mentés.
Dani Carvajal (6,5)
Az első félidő után áradoztam magamban Daniról, még a félidei posztunk alá is beírtam, hogy nagyon örülök neki, hogy ennyire remekül teljesít elöl és hátul egyaránt. Majd jött a második félidő, és jobbhátvédünk segített, hogy ne dilemmázzak azon, hogy akár egy tízest kiosszak neki. Az első vendég gól előtt nagyon könnyen jött be oldaláról a labda, majd a második találatnál Melero verte őt meg egy az egyben. Elsőre nem voltam róla meggyőződve, hogy a Levante játékosa szabályos körülmények között fejelt a kapuba, de többszöri visszanézés után megállapítható, hogy nem húzta le Carvajalt, oda-vissza volt egy kis kézimunka, de ennyi. Emellett volt még egy veszélyes labdaeladása is középen, amit végül megúsztunk. Így az öröm helyébe kétely lépett Dani kapcsán.
Sergio Ramos (5)
A Levante gyér támadójátékát elnézve nem igazán volt sok dolga neki és Varane-nak, csupán az építkezési fázis kibekkelése komoly hiba nélkül, illetve megakadályozni a vendégeket abban a néhány kulcsfontosságú helyzetben. Ez megint nem sikerült tökéletesen, de ez most nem egy csúnyán eladott labda, hanem egy középső elalvás okán, amikor Mayoral lépett ki a kapitány mellől, és paskolta a kapuba a labdát. Már a múltkor is leírtam, komoly probléma van az összhanggal a belső kettős között.
Raphaël Varane (6)
Ezúttal egy kicsit talán stabilabb volt, mint a kollégája, de az első gólnál ő sem tudta megakadályozni a Mayoral felé érkező keresztlabdát, viszont játékban tartotta őt a helyezkedésével. Az általában irányító Ramos mellett azonban most ő passzolt többször, és több szerelése is volt, mint Sergiónak, az egyik ilyenből indult a Real Madrid győzelmet jelentő találata.
Marcelo (7)
Érdekes meccs volt abból a szempontból, hogy a Levante nem igazán akart, vagy tudott az ő oldalán próbálkozni, így nem volt annyi feladata védekezésben. Elöl talán a szokásosnál kevésbé volt domináns, de ez a sok támadó szellemű játékossal maga előtt talán nem is annyira meglepő. Három kulcspassz azért így is beesett az „öregtől”, két sikeres csel, 91%-os passzpontosság. Szép munka.
Toni Kroos (7,5)
Szépen teljesített a német játékos, aki amellett, hogy rendre mértani pontossággal találta meg a társait, a kapu előtt is gyakran feltűnt, és lövésekkel is próbálkozott becsülettel. Aktivitása neki is a második félidőben lankadt, ami nem csoda, hiszen a védekező brazil társ helyett kapott egy alapvetően szélsőt, aki be lett erőltetve a középpályára. Ezzel a húzással pedig Tonira is valahol rákerült a lábbilincs.
James Rodríguez (8)
Ugyan a végére ő is eltűnt kissé, de amíg a csapat pörgött, addig egyértelműen a legjobbak között volt. Megkockáztatom, hogy stílusjegyeit tekintve sokkal egészségesebb szellemiségű volt így a középpályás trió, mint a statikusabb CKM-mel felállva. James vitt egy kis színt, egy csipetnyi lendületet a játékba, és kapocs tudott lenni a középpálya és a támadósor között, megszüntetve ezzel a két csapatrész közti szakadékot. A második gól előtti passza nevezhető egy szimpla kiugratásnak, de én az ilyen egyszerű labdáktól vagyok teljesen elragadtatva. Amikor csinálunk a 60%-os helyzetből egy 90%-osat, és nem agyatlanul belevisszük a labdát az ellenfélbe, meg elcselezgetjük. Öt kulcspasszt szedett össze, ebben a szempontban nem volt párja, és lendületesen rúgta be a kezdőcsapat ajtaját.
Lucas Vázquez (5,5)
Továbbra is olybá tűnik, hogy lefelé lóg ki a társak közül, viszont egy egész vállalható első félidővel tudott némileg kompenzálni. Aztán kicsit eltűnt, hogy középpályásként visszatérve a záró felvonásra már az idegpályáinkon lejtsen táncot egy rózsaszín tütüben. A szomorú az vele kapcsolatban, hogy egy kiváló squad player, szépen fogalmazva jó kiegészítő játékos, aki bizonyos helyzetekben beszállva megfelelő szerepkörben lendíteni tud a csapaton, nem beszélve arról, hogy fontos, hogy legyenek játékosaink, akik saját nevelésűként a bőrük alatt is a madridi címert hordozzák. Viszont a megfelelő helyen és időben tegyék ezt, és esetében nem állandó kezdőként, pláne nem középpályásként.
Karim Benzema (8,5)
Kettő gólt szerzett, és nagyon közel volt a harmadikhoz is, de a kapufáról ezúttal kifelé pattant a labda. Mindkét találatát jó helyezkedésének és megfelelő végrehajtásának köszönheti. Tavaly is vezére tudott lenni a csapatnak, és eddig idén is ezen a vonalon mozog, nem hiába, a mágikus kötés ezúttal is ott feszült a kezén. Remélem a doppingellenőrök nem néznek alá egyhamar, ki tudja milyen mikrochip van oda beültetve?!
Vinicius Jr. (7)
Carvajal kettős teljesítménye mellett a másik nagy talány számomra a fiatal Júnior performansza. Kifejezetten gyengén és erőtlenül kezdte a meccset, aztán szép lassan rázódott bele a találkozóba, előbb pár pofás összjátékkal, egy remek kiugrást és jó centerezést követően Casemiro tudott betalálni a passzából. Számos gólszerzési lehetősége adódott aztán a második félidőben, de vagy a szerencse, vagy a VAR, vagy a rossz célzás állta útját, ha pedig minden összeállni látszott, akkor egy-egy kapusbravúr fosztotta meg a találattól. Úgy gondolom, hogy hiba lenne megbélyegezni egy fiatalembert, akinek nem a tehetségével, vagy az alázatával van a gond, hanem egyszerűen görcsös. Amikor nincs gólszerzési helyzetben, akkor abszolút képben van, tökéletes példa a gólpassz, amikor nem akart cselezni, nem cifrázta a játékot, hanem az egyszerűt választotta. Tavaly sem véletlen zárt annyi assziszttal, kevesebb tapasztalattal a lábában. Amint ez a görcsösség végre feloldódik majd (ehhez tényleg idő és játéklehetőség kell), kapunk egy Neymart tenyérbemászó stílus nélkül. Mark my words.
Cserejátékosok
Eden Hazard (6,5)
Nem volt rossz debütálás, látszott, hogy a Levante játékosai nem igazán bírtak vele, ha belendült. Egy-két esetben talán passzolhatott volna, de ez talán egy hazai debütálás esetében bocsánatos bűn. Mindenesetre hosszabb távon szeretném a belgát a csapat húzóemberei között látni, és ehhez a gólok, gólpasszok és kulcspasszok egyaránt kellenek majd. Ki fog ez alakulni.
Éder Militão (5,5)
Sok emlékezetes megmozdulása nem volt, de a végén volt egy felesleges szabálytalansága, és ebből a szabiból fejelt majdnem gólt Vezo, éppen mellőle.
Luka Jović (-)
Semmi értelme nem volt 10 percre behozni, hacsak nem így akarjuk leépíteni az önbizalmát.
Edzői értékelés
Zinédine Zidane (4,5)
Háromgólos vezetést szórakozott el majdnem a Real Madrid hazai pályán egy középcsapat ellen, és ennek a legkomolyabb felelőse bizony Zidane volt, méghozzá a 60. percben. Ekkor hozta le a mester Casemirót, és küldte be a helyére Hazard-t, felborítva ezzel teljesen a csapat egyensúlyát. Innentől kezdve érkezett vissza ismét a meccsbe a Levante. Jović teljesen fölösleges tíz perces beállításáról már ne is beszéljünk, nem tudom milyen indíttatásból kell pár perccel kiszúrni egy új igazolás szemét, akinek komolyabb játéklehetőség kellene. Sokadszor mászunk bele ebbe a folyóba, hogy Zidane egyszerűen kicseréli magát a meccsből, semennyire nem tud együtt élni a játékkal, ami nem lenne baj, ha lenne taktikai mágus a stábjában, de nincs. Komoly bajok lehetnek még ebből.
Real Madrid – a világ leghosszabb reklámja
Persze ilyenkor felbukkannak a jólfésült védőügyvédek, akik a minimális kritika és ellenvélemény megjelenésénél is a westernfilmek párbajjeleneteit idézve, egy vadmacska reflexeit meghazudtolva rántják elő az örömkönnyekkel teli pillanatokat és a klub egykoron begyűjtött serlegeit, mint állandó adukat. Igen, ez a kényelmes: nem is kell szembenézni a gondokkal, mivel nincsenek gondok, csak valójában a hűtlen és elégedetlen szurkolók – azokkal van a probléma. Hát hogy lehetne ugyebár akár egy aprócska megjegyzést tenni, ami picit is takarja a vakító reflektorok fényét, mert az hiteltelen vélemény. Egy fenét. A valóság az, hogy a Real Madrid jelenleg nem más, mint egy neves sportszergyártócég vagy üdítőital reklámja. Kéznél vannak a nagy futballnemzetek nagy sztárjai, és mellettük pár fiatal játékos szinte a díszletek mögött bujkálva. Jókedv, felhőtlenség, pénzteremtés, némi labdázgatás persze, de semmi tét, a lényeg egyértelműen az, hogy a pénz ezért folyósítva lesz.
A meccseken épp csak nem lóg be egy mikrofon felülről, vagy épp csak nem hallani a gyártásvezető morgását a háttérből. Ugyanis futballmeccsnek nehezen lehetne az egészet nevezni, sőt, egyre bonyolultabb lenne annak hívni, már-már csúfolódásnak hatna. Egy tétre menő meccshez kell taktika, elképzelés, kellenek motivált játékosok, és nincs az az érzése a szurkolónak, hogy fejjel előre kiugrana a tévéje után a zárt ablakon. Zidane immár fél éve van a kormány mögött, és az előző szezon vége már egyértelműen eredménykényszer nélkül ment, be volt áldozva ezért a szezonért. Majd jött egy nyár, benne 300 elköltött millió, aminek hatására abszolút semmi nem tette motiváltabbá a sokszoros BL-győztes magot, viszont legalább sikerült teljesen szétbarmolni a középpályát. Emellett pedig a leginkább észrevehető elképzelés továbbra is a beívelgetések sorjázása, immáron kettő olyan csatárral, akik közül egyik sem az a kimondott Ibra-típus, mind a ketten inkább centre forwardként, mint strikerként írhatóak le. Emellett mindenki mindennel foglalkozik, ami éppen rettenetesen fontos, csak azzal nem, amivel éppen kellene, csak a pályán mutatottak mostanság nem tudnak annyi lájkot szállítani sajnos.
Mindemellett hiba lenne Zidane-t első számú felelősként megnevezni egy olyan problémában, amelyben a klub egésze elővehető, például Florentino Pérez legalább ugyanekkora mértékben. Nevének hallatán ismét Diglettként bukkannak fel a már megismert ügyvédeink, fül nélkül, szajkózva, hogy Pérez mekkora zseni, és azért erős elnök, és gazdaságilag mekkora spíler, stb. Nem vonom kétségbe a fentiek igazságtartalmát, de az érme másik oldala, hogy Florentino Pérez egy makacs üzletember. Aki inkább stadionépítésbe fektet, mert ott biztos profitot lát, akinek a hiúsága nem enged a Real Madrid közelébe valódi hatalommal és önálló gondolatokkal rendelkező sportigazgatót, és aki retteg a nagy sztárok és pénzcsinálók, galaktikusok nélküli Real Madrid gondolatától.
Ezzel a vezetői felfogással pedig nem véletlen, hogy elhalad mellettünk a világ. Amíg az 50-es, 60-as években kizárólag a nyers futballtudás számított, úgy a modern idők felé haladva egyre több a tényező az egyenletben, és a 21. században már elengedhetetlen szerepe van a tudománynak és a számítástechnikának is a futballban. Már nem pályaedzőkről és gyúrókról beszélünk, hanem adatelemzőkről, videoelemzőkről és fizioterapeuta-csapatokról. A kőegyszerű 4-4-2-től messzire vezet a modern foci felfogása: az alapfelállás csak egy „telefonszám”, sokkal fontosabb, hogy mi az ebből fakadó játékrendszer, hogy védekezésben és támadásban mit játszik a csapat, hogy az egyes játékosok szerepköre illik-e a stáb által megszabott rendszerbe. Ehhez képest a Real Madrid egy gyémántokkal kirakott hegyi barlang, ahol tüzet csiholunk, meg lándzsákkal vadászunk, közben a szomszéd városban már szerelik fel a rádiótávcsöveket, de mi legalább meg tudjuk sütni a tűz fölött azt, aki éppen aznap lesérült.
Vegyük észre, hogy nincs minden rendben! Vegyük észre, hogy nem jó, ha eredményből érvelünk, különösen, hogy a Barcelona hosszú ideje dominálja le a hazai (kiegyensúlyozottságot igénylő) terepen a klubot! Lehet a BL-serlegekkel még egy ideig nagyon kényelmesen bebugyolálni magunkat, de ez sehová nem vezet. Ide nem idő kell, hanem óriási változások, hogy a Real Madrid az esti film legyen, ami elé összegyűlik a család, és nem a szünetekben felkínált marketinggel átitatott töltőanyag, ami senkit nem érdekel.
Hazard vissza is tér…
Hazard vissza is tér Madridba. A klubban még debütálás előtt álló belga támadót hiába hívta be Roberto Martínez a soron következő EB-selejtezőkre, a válogatott orvosai megállapították, hogy még nem épült fel teljesen a sérüléséből. Eden így visszatér a Real Madridhoz, és folytatja a rehabilitációt, hogy a szünet után már bevethető állapotban legyen.
VÁLOGATOTT – a felnőttkeret 14 játékosa kapott meghívót a nemzeti csapatokba
Románia – Spanyolország (szeptember 5., 20:45), Spanyolország – Feröer-szigetek (szeptember 8., 20:45)
A heti meccsdömpinget a spanyolok nyitják az általunk érdekelt meccsek közül. A La Rojára az ötödik és a hatodik selejtező vár, Ramosszal és Carvajallal a fedélzeten nem kizárt a 100%-os mérleg megőrzése. Elsőként a második helyezett Románia vár a srácokra idegenben, a nemzeti stadionban, Bukarestben. Aztán hazatérnek a srácok, és a sereghajtó Feröer-szigeteket fogadják az El Molinónban. A románok elleni találkozót élőben közvetíti a Sport 1.
San Marino – Belgium (szeptember 6., 20:45), Skócia – Belgium (szeptember 9., 20:45)
A belga csapat jelenleg vezeti az I jelű csoportot, és erre minden esélye megvan a következő két kör után is. Hazard és Courtois válogatottja az Olimpiai Stadionban lép pályára San Marinóban, majd a túracipőt felhúzva mennek is Skóciába, ahol a Hampden Parkban vár rájuk a skót nemzeti tizenegy a hatodik körben.
Németország – Hollandia (szeptember 6., 20:45), Észak-Írország – Németország (szeptember 9., 20:45)
Természetesen Toni Kroos ezúttal is bekerült a német keretbe, akik szintén két EB-selejtezőn játszhatnak majd. Az első mérkőzés (papíron) a csoport rangadója és a játéknap egyik legjobban várt meccse lesz a hollandok ellen Hamburgban, majd jön a 4 meccsen eddig hibátlan Észak-Írország elleni csörte a Windsor Parkban, Belfastban. A Sport 1 élőben adja majd a német – holland meccset.
Szlovákia – Horvátország (szeptember 6., 20:45), Azerbajdzsán – Horvátország (szeptember 9., 18:00)
A Modrić által vezetett horvátok az E csoport második helyezettje, a szlovák válogatott ellen folytatja a selejtező-sorozatot, amely után Lukáék utolérhetik a csoportelső (és szabadnapos) magyar válogatottat. Másik meccsük hazájuktól távol vár rájuk, hiszen a bakui Backcell Arenában Azerbajdzsán csapata szeretné megszorongatni őket majd. Az azeriek elleni összecsapást a Sport 1-en lehet követni élőben.
Wales – Azerbajdzsán (szeptember 6., 20:45), Wales – Fehéroroszország (szeptember 9., 20:45)
Gareth Bale-re és társaira szintén két meccs vár, de ebből csak az egyik lesz tétmérkőzés. Az E-csoportnál maradva először a sereghajtó azerieket fogadják a Cardiff City Stadiumban, majd ugyanitt várják egy teapartira a fehéroroszokat is, de csupán barátságos keretek között.
Brazília – Kolumbia (szeptember 7., 2:30), Brazília – Peru (szeptember 11., 5:00)
Casemiro, Vinicius Jr. és Militão egyaránt tagjai Tite legfrissebb keretének, akik ezúttal barátságos meccseket játszanak majd, méghozzá az Egyesült Államokban. A kolumbiaiak ellen Miamiban játszanak majd, a Hard Rock Stadiumban, majd irány LA, és a Memorial Coliseum, ahol négy nappal később Peru vár a brazilokra.
Franciaország – Albánia (szeptember 7., 20:45), Franciaország – Andorra (szeptember 10., 20:45)
Egy kötelező és egy még kötelezőbb tétmeccs vár a franciákra hazai pályán. Varane és Areola csapata ki sem mozdul majd a Stade de France-ból, ahol hetedikén Albániát, tizedikén pedig Andorrát fogadják majd. A H csoportban három kilenc pontos csapat van jelenleg, a franciák talán most el tudnak szakadni a török-izlandi kettőstől.
Costa Rica – Uruguay (szeptember 7., 4:00), USA – Uruguay (szeptember 11., 2:00)
Uruguayra kettő tét nélküli mérkőzés vár majd, ezúttal is Valverdével a keretben. Először Costa Ricába utaznak, ahol a Los Ticos a nemzeti stadionban fogadja őket, majd tovaszállnak az USA-ba, ahol a Busch Stadium gyepén kell megküzdeniük az Egyesült Államok válogatottjával.
Szerbia – Portugália (szeptember 7., 20:45), Luxemburg – Szerbia (szeptember 10., 20:45)
A szerb válogatottra több európai csapathoz hasonlóan két selejtező vár, egy otthon, egy idegenben. Luka Jović és csapata először a portugálokat fogadja a Crvena zvezda stadionjában, majd három nap múlva repülnek Luxemburgba, ahol a jelenleg második házigazda ellen kell begyűjteniük a három pontot. A szerb – portugál összecsapást élőben közvetíti a Sport 1.
Egytől egyig: Villarreal – Real Madrid (2-2)
Csapatok
Villarreal (5,5)
Világosan látható volt bennük az a kettősség, ami miatt elöl és hátul egyaránt gólveszélyesek eddig a bajnokságban. Nem túlzás, hogy csupán a madridi hibákkal és hiányosságokkal tudtak élni, inkább a vendégek tartották meccsben őket. A hazaiak taktikájának része volt a védőnégyes labdakihozatalának megzavarása, különösen a belső kettősé, mivel a labdakihozatali szakaszban a szélsővédők már támadásban vannak, és a csapatrészek közötti hézagok miatt a középpályások nem feltétlenül tudnak megfelelő passzopciót nyújtani. Az első gól pontosan egy ilyen hibának köszönhetően következett be, Ramost megzavarva tudott lendületes kontrát vezetni és góllal befejezni a Villarreal. A második gól egy bedobás utáni labdajáratást követő beadásból eredő kavarodás eredménye, bár a build-up szép volt (ki kell emelni Moreno szerepét a gólban), azért Fortuna itt is a Villarreallal volt. A fentiekből következik, hogy pofás támadósor mellé ingatag védelem társul. Míg elöl Moreno és Ekambi agilisak, gólveszélyesek, folyamatos nyomás alatt tartják a védőket, a széleken Chukwueze és Gómez, valamint támogatásul Quintilla jól zárkózik a támadásokkal, addig hátul könnyen zavarba hozható mind a középső védelem, mind pont a Quintilla őrizete alatt álló bal oldal, ami talán valamelyest ingatagabb, mint Mario Gaspar oldala. És bár Cazorla és Iborra remek középpályások, a pálya centruma ugyanannyira kiszolgáltatott az ő esetükben is, mint a Real Madrid esetében, csak a rövid passzos játék helyett választott konstans beívelések elfedték mindezt. A Villarrealtól hasonló folytatás várható, rengeteg gól, kiesni nem fognak, ahogy az európai kupaindulás kiharcolása sem tűnik egyelőre reálisnak a részükről.
Real Madrid (6)
Egy gólokban gazdag, de színvonalát tekintve impozánsnak nem mondható meccsen minimálisan jobb csapat tudott lenni a Real Madrid, azonban ezért önmagában nem adnak győzelmet, sőt, a végül kibrusztolt egy pont elérése is elég neccesre sikeredett. A kezdő és ehhez mérten a keret kialakítása önmagában már felvet kérdéseket. Zidane papíron egy 4-4-2-es alapfelállással küldte harcba az övéit, ami világossá tette egyrészt a tömegesen érkező beadások veszélyét, másrészt a pálya közepének teljes feladását. A félelmek nem voltak alaptalanok, mindkét jóslat beigazolódott. Mindkét Zidane-érára jellemző, hogy a széljátékon és az íveléseken óriási a hangsúly, a játékosok egyéni tudására építünk, miközben csapatszintű védekezés egyáltalán nincs, az egyéni is csak nyomokban kerül elő. Fájó volt látni, hogy sok alkalommal az összjáték lehetőségét sem keresve nyomkodta be a csapat a labdát a semmibe, durván leegyszerűsítve és kiszámíthatóvá téve a támadásokat. Azt alapból érdemes tisztázni, hogy bár Benzema és Jović jó felépítésű támadók, és nem esik nehezükre fejpárbajt nyerni, ugyanakkor nem erőcsatárok. Azaz teljesen fals arra építeni, hogy fejelgessék be a labdákat, mivel erre fel tudnak készülni könnyen a hátvédek, akár extra létszámban, plusz a technikás megoldásaikban jóval több a potenciál. Az ívelések feleslegessége igazolást nyert az este, mivel egyik madridi gól sem ilyen helyzetből jött, hanem két-két kulcsfontosságú egyéni megmozdulás eredményeképpen.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Gareth Bale (8)
A walesi eredményes produktuma nélkül itt nem termett volna a madridiak számára egy fia pont sem. Az első találatnál jókor volt jó helyen, a másodiknál viszont egy rendkívül szemfüles lövést eresztett el, amivel a Real Madrid megőrizte veretlenségét. A hajrában kiállították két gyors sárga lapot követően, de ez nem von le az érdemeiből. Mindenképpen örömteli, hogy rendeződni látszik a körülötte kialakult helyzet, és persze kellettek a sérülések is, hogy meglegyen számára a kellő játékmennyiség, de talán mindkét fél belátta, hogy így profitálhat ez a helyzet a legtöbbet.
Thibaut Courtois (6)
Egy-két hatalmas hárítás ellenére is kapott két gólt, mindkét esetben merőben kiszolgáltatott helyzetben találta meg őt az ellenfél. Az első gólnál felmerülhet, hogy alatta ment be a labda, de súlyos ferdítés lenne ezt hibának nevezni, inkább kicsit azt érzem, ha van rajta sapka az a baj, ha nincs az a baj (ha felette lövi el a támadó, akkor miért nem vetődött feljebb, stb.). A belgának nincs szerencséje egyelőre sem az előtte összehozott védelmi hibákkal, sem a kipattanókkal, egy clean sheet jót tenne az ő önbizalmának is. Bár a szurkolók sosem fogják őt igazán megkedvelni vagy elfogadni, úgy hiszem hosszútávon nem egészséges ha a saját játékosunk sikertelenségét hajszoljuk, mert az a csapat törekvéseivel megy szembe.
Dani Carvajal (6,5)
Döcögősen indult a szezonja, de a maival talán elkezdhet kilábalni a nyári pihenésből Dani, aki egy átlagos teljesítményt hozott ezúttal. Az első gólban óriási érdemei vannak, hiszen a gólpassz mellett az építkezési fázisból is kivette a részét. Védekezésben nehezebb dolga volt, mint Mendynek, hiszen a Villarreal emberei előszeretettel kóvályogtak inkább az ő oldalán. A második gólnál Ontiverosszal szemben talán lehetett volna egy kicsivel határozottabb. Támadásban néha azt éreztem, hogy a nem megfelelő játékrendszer és Lucas mozgása is korlátozza őt.
Sergio Ramos (4)
Karcsú középpálya ide, akadozó támadójáték oda, a Real Madrid leggyengébb csapatrésze jelenleg a védelme, annak is a közepe. A Ramos-Varane páros egyszerűen nem működőképes, és ez nem egy meccs alapján mondható el, hanem egy hosszú ideje tartó folyamat újabb lépcsőfokaként definiálható. A trademark győztes fejpárbajok, kemény szerelések és keresztlabdák sem tudják elfedni azt, hogy Ramos rendkívül labilis kiélezett helyzetekben, és labda nélküli mozgásban teljesen el van veszve a pályán. Meggondolatlan volt az első bekapott gólt megelőzően, hiszen a szélsővédők a felfejlődési fázist elhagyva már támadólag léptek fel, így labdavesztés után adódott a kiszolgáltatott helyzet.
Raphaël Varane (4)
Hiába nem volt konkrét és kimondott hibája a góloknál, nem lehet azt mondani, hogy ne csinált volna valamit rosszul mindkét esetben. Először behátrálás után a leshatárt hátratolva, majd megtorpanva sima passzopciót enged két irányba, majd másodszor kulcsfontosságú fejpárbajt veszít, ezután megelőzik őt. A letámadások talán őt hozzák leginkább zavarba, látszólag nem tud mit kezdeni a rásprintelő támadókkal, és ritkán hoz jó döntéseket. A páros vesszőfutását elnézve csak idő (és megfelelő edzői döntés) kérdése, hogy Militao mikor kaphat komolyabb lehetőséget a Real Madridban.
Ferland Mendy (7)
A védelem (és a csapat egyik) legjobbja volt a francia balbekk, aki ízelítőt adott abból, hogy hogy kéne funkcionálni nagyjából ezen a poszton. Ajánlólevélnek bőven jó volt, hogy Chukwuezét lazán zsebre vágta, aki előszeretettel kerülte a vele való találkozást, és akit végül le is cseréltek. Kellően kemény és határozott volt, emellett igyekezett kísérni a támadásokat, és sokkal szívesebben lőtte be inkább laposan a labdákat, mint ívelt, ami külön imponált a számomra. Marcelo felkötheti a gatyáját.
Casemiro (6,5)
Óriási kettősség van bennem Casemiro játéka kapcsán. Egyrészt a taktika valahol elengedte a kezét, jóval felszabadultabban mozoghatott, kvázi free role-ban, amelynek köszönhetően a brazil csillogtatni tudta irányítói készségeit, ugyanakkor szintén a rendszer adta szabadságnak köszönhetően még üresebb volt a középpálya az ellenfél támadásainál, és a kötetlenség az amúgy is meglévő fejetlen labda nélküli helyezkedéseknek csak adott egy hatalmas lökést. Utóbbira kiváló példa a második kapott gól előtti helyzet, amikor nem tudta lekövetni Gerard Morenót, hanem támolygott csak az ürességben. Azt érzem vele kapcsolatban, amikor valaki úgy akar betemetni egy gödröt, hogy kiás egy másikat. Azaz annyira intenzív vele kapcsolatban a kettősség érzése, hogy szinte tudjuk, hogy bizonyos aspektusból nyerünk vele, ugyanakkor valamilyen szegmensben biztosan gyengébbek leszünk általa.
Toni Kroos (6)
Zidane rendszeresen használja Kroos-t áldozati bárányként a taktika oltárán. Egy szilaj Casemiróval és a túltöltött szélekkel sejthető volt, hogy nem lesz könnyű estéje. Nagyon egyedül volt a pálya középső részén, amikor a támadásokat kellett építeni, a többiek rossz/távoli helyezkedése miatt nehéz volt jó döntéseket hoznia, többször is széttárta a karját, hogy „most kinek adjam a lasztit srácok?”. Gólhelyzetei is voltak, de hatalmas bravúrokkal sikerült elhárítania ezeket az ellenfél kapusának.
Lucas Vázquez (3)
Epic. 283762876347235698238527 beadás újfent, semmi kreativitás újfent. A Villarreal gyengébb oldalát szét lehetett volna verni, de pont ott voltunk sablonosak és szürkék, ahol lehetett volna igazán virgonckodni. Lucas jó játékos, remek ember, de egyszerűen nem szabadna különösebben építeni rá, és a játékára a Real Madridnak, mert ahhoz kevés, nem elegendő, nem hoz egy állandó magas szintet, és nem elég nagy klasszis és egyéniség ehhez.
Karim Benzema (4)
Számomra most rendkívül kevés volt a francia támadó. Kevés hasznos labda nélküli mozgással, és ebből adódó összjátékkal, illetve egy kapufával zárta a találkozót, amit érzésem szerint pedagógiai és teljesítmény által indokolva sem szabadott volna végigjátszania.
Luka Jović (6)
Hasznosabban játszott, mint Benzema, az első gól előtt tanári mozdulattal tette tovább a labdát Carvajalnak. Kapu mellé tartó lövésénél is jó megmozdulással került helyzetbe és verte meg védőjét, sokszor húzódott vissza labdáért, de legtöbbször feleslegesen a taktikának köszönhetően. Szinte éreztem, hogy ő lesz ennek ellenére elsőnek lecserélve, amiről ordított, hogy borzasztó döntés, megérdemelte volna a 90 percet.
Cserejátékosok
Luka Modrić (6,5)
Érdemes volt behozni őt, hiszen a második gól előtt ő szerzett labdát, és szóló után ő tolta ki Bale-nek azt. Mondhatni remekül szállt be.
Vinicius Jr. (5)
Negyedórákért felesleges volt őt itt tartani, semmire sem fog menni ezekkel, ha a fejlődését tartjuk szem előtt.
Fede Valverde (-)
Letüdőzte ő is a Villarreal stadionjának atmoszféráját.
Edzői értékelés
Zinédine Zidane (3)
Látatlanban is merőben vakmerő és egyben elrettentő gondolat volt a 4-4-2 tőle, ezzel a kezdőcsapattal, ráadásul teljesen nyilvánvaló volt, hogy sokadszorra unalmas és kiszámítható ívelésekkel akarunk célt érni, ami szánalmas, tekintve, hogy mennyi technikás játékosa van a keretnek. A mérkőzés eseményeivel nem tudott élni, nem szervezte át a csapatot az első gólt követően, holott tisztán látszott, hogy középen vékony a csapat, és nem változtatott az íveléseken úgy sem, hogy a Villarreal sem volt igazán éles középen. A Jović – Modrić csere érthetetlen volt, a Lucas – Vinicius későn jött, a Kroos – Valverde váltás meg felesleges volt, ellenben lehetett számítani mind a háromra. Egy újabb nyerhető meccset engedett ki a kezéből a csapat, és ebben oroszlánrésze volt Zidane-nak és a meccselésének.
Nyárbúcsúztató hiszti és siránkozás
Igen, sok lélekbe gázolunk most bele, nyilván lesznek dühös reakciók, kivett lájkok, de megéri. Megéri fellépni, és talán kicsit túl sokat is vártunk ezzel, de jobb később, mint soha. Ugyanis lassan mozgalmi szinten próbálják meg egyes hangadók generálni a feszültséget az átigazolási cikkek, hírek alatt, kvázi kötelességnek érezve a fontoskodó rosszallást és megvetést. Egyvalamit kellene megérteni. Ez az irány a működésünk egy szegmense a sok közül, és amíg érdekelni fogja a szurkolók egy részét, addig ezek az írások, cikkek, pletykák ugyanúgy megtalálhatóak majd nálunk. Semmi probléma nincsen azzal, ha ez valakit nem érdekel, nem köt le, és már unja ezeket a híreket, szerencsére van lehetőség ezeket a posztokat kihagyni, és nem kötelező se reagálni rá, se kommentelni ezek alá. Ugyanis míg az építő jellegű kritikára odafigyelünk, és mindig szívesen vesszük, az a szint, amiről most beszélünk, egy négyéves kiscsoportos homokozólapátos csapkodásához hasonlatos. Sajnos ebben az esetben viszont a leggyakrabban felnőtt emberekről beszélünk, akik egyszerűen vagy kívánják a figyelmet, vagy szétfeszíti a mellkasukat a büszkeség, hogy interneten jól odamondhassanak.
Viszonylag gyorsan szállítjuk nektek a hivatalos honlap híreit, a kereteket, a nyilatkozatokat, közvetítjük és értékeljük a meccseket, szubjektív cikkeket írunk, meccsnézéseket szervezünk, újabban kiváló grafikákkal is kedveskedünk, mindezt abszolút a szabadidőnk rovására, ingyen, minden futballkedvelőnek (mivel tudjuk, hogy nem csak madridisták követnek minket). Éppen ezért ocsmány érzés kis csapatunknak, amikor rendszeresen lábtörlőnek használ minket az átigazolási pletykák alatt néhány követő, de próbáltunk elnézőek és türelmesek lenni. Ugyanis többségében csak egy hajóban evezünk, egy csapat felé húz a szívünk. Sohasem állítottuk, hogy amit lehozunk pletykaként, az 100%-ig úgy is lesz, ha valami hivatalos hír, azt kiemeljük. Mi nem jutunk el a tárgyalóasztalokhoz, nem beszélünk ügynökökkel és sportigazgatókkal, nem vagyunk egy játékosnak sem a haverja, így mi is csak a külföldi (elsősorban a spanyol) forrásokra hivatkozva írunk dolgokról. Ráadásul biztos egy részének komoly valóságalapja lehet egy szakaszon, de a tárgyalások el tudnak halni ezer és ezer ok miatt (ügynök, játékos, pénz, bónuszok, sérülés, jobb ajánlat, stb.).
Értük, értetek csináljuk ezt napról napra
Szóval oké, megértjük, ha valaki már baromira unja a nyarat, és a kerettel kapcsolatos találgatásokat. Viszont mi meg azt unjuk, hogy egyre gyakrabban találkozunk olyan tartalommal a hozzászólások között, ami jóindulattal sem nevezhető se építő jellegűnek, se hasznosnak. Úgyhogy mindenkit kérünk, hogy vegye ezt egyfajta figyelmeztetésnek, mert bár szeretnénk minél több emberhez eljutni, minél több madridistát tájékoztatni a klub mindennapjaival kapcsolatban, összehozni a hazai szurkolói társadalmat, de nem minden áron.
Egy hasonlat a végére: tekints az oldalunkra úgy, mint egy zöldség-gyümölcsösre. Ha kedveled ezeket, biztos sok olyan élelmiszert találsz, amit szívesen elviszel. Dinnyét, paprikát, paradicsomot, de mondjuk a krumplit nem. Mi a megoldás? Viszel dinnyét, paprikát, paradicsomot és valószínűleg nem állsz a burgonya fölé és ordítod oda a zöldségesnek, hogy „ÉN A KRUMPLIT NEM SZERETEM ÁM, AKKOR MINEK ÁRULJA?!” Ugye.
Az AS Roma elleni keret
Kapusok: Courtois, Navas és Toni Fuidias
Védők: Carvajal, Militão, Varane, Nacho, Marcelo és Odriozola
Középpályások: Kroos, Modric, Casemiro, Valverde és Isco
Támadók: Hazard, Benzema, Bale, Lucas Vázquez, Jović és Vinicius Jr.
Kimaradt: Mendy, Asensio és Brahim sérülés miatt, Ramos, Lunin, James és Mariano pedig technikai döntés miatt.
AS Roma – Real Madrid (barátságos mérkőzés)
Helyszín: Roma (Stadio Olímpico); Időpont: 2019.08.11. (vasárnap) 20:00; TV: Realmadrid TV