A MARCA szerint a Re…
A MARCA szerint a Real Madrid hamarosan bejelentheti Solari szerződésének a véglegesítését, ám az argentin tréner jövőjével kapcsolatos információk közzététele mellett a klub több teendővel is számol a közeljövőben: a spanyol lap információi alapján a vezetőség 200 millió eurót különített el a téli átigazolási időszakra, hiszen szükségét érzi egy védő, egy középpályás és egy támadó megszerzésének is. Az érkezők mellett távozókra is számítani lehet.
Solari: Keylor is tudja, hogy egyszerre csak 11 játékos léphet pályára
A mérkőzésről: „Ugyanolyan szervezetten, ugyanakkora áldozatokat hozva, és ugyanolyan győzelemre éhesen kell pályára lépnünk, mint az ezt megelőző mérkőzéseken. Nem lesz egyszerű. Idegenben fogunk játszani egy nagyon fontos győzelemért, ráadásul egy rendkívül erős ellenféllel szemben. Fegyelmezettnek kell lennünk, koncentrálnunk kell. Jelenleg csak ez a célunk.”
Hozzáállás: „Azt látom, hogy a játékosok nagyon vágynak a három pont megszerzésére és a tabella élén lévő csapatokkal szemben különbség csökkentésére. A profi játékosok sosem becsülik alá ellenfelüket. A győzelem megszerzéséhez nagyon sok jó dologra van szükség a pályán, és mi arra kell hogy törekedjünk, hogy a dolgaink jól menjenek. Eben a sportban mindannyiunkra szükség van. A játékosoktól az edzőn át, egészen a szakmai stábig mindenki azon dolgozik, hogy a dolgok a mi irányításunk alá kerüljenek, és jó úton haladjunk tovább.”
Öltöző: „A keretet alkotó játékosok nem változnak, mindannyian futballisták, akik izgatottan várják, hogy játszhassanak, és kihozzák magukból a képességeikhez mérten a legtöbbet. Élvezni akarják a játékot és győzni akarnak.”
Sergio Ramos: „Egy bátor, őszinte ember. Ez egy olyan sport, ahol van testi kontakt, ahol a labdákért teljes sebességgel vetik bele magukat a harcba a játékosok. Ez a játék része. Senki sem törte még el annyiszor az orrát, mint ő, azt hiszem, már háromnál tart. Nem volt benne rossz szándék. Mindig a fair játékra törekszünk, de testi kontakt bármikor történhet a labdarúgásban.”
Saját jövője: „Körülöttünk mindenki a legjobbra törekszik és azért dolgozik, hogy holnap győzzön a csapat. A futball végső soron a játékosokról szól. Látom az elkötelezettséget és a fegyelmet, amit beleraknak minden meccsbe. Most ismét ugyanazt kell tenniük. Minden meccs döntő fontosságú, hiszen az elhullajtott pontokat már nem kaphatjuk vissza. Jelenleg csak a Celta elleni meccsre koncentrálok, és úgy vélem, mindenkinek ezt kellene tennie.”
Gareth Bale: „Tetszett a játéka minden eddigi pozíciójában. Képes játszani a bal oldalon, a jobbon, támadóként és 10-esként, de még akár balhátvédként is. Minden egyes meccsen el kell lopnia a show-t, csakúgy, ahogy azt a Viktoria ellen tette szerdán, amikor nagyszerűen teljesített.”
Vinícius, Odriozola és Reguilón: „Sok tényező befolyásolja a dolgokat a futballban: sérülések, eltiltások és az aktuális forma is. Nagyszerűen teljesítettek azokon a meccseken, amiken lehetőséghez jutottak, a fiatalságuknak nyoma sem volt. Játszottak már a Bernabéuban és a BL-ben is, de egyáltalán nem tántorította el őket a Real Madrid szerelésének a súlya. Ez mindenkit elégedettséggel tölt el a klubnál. Minél nagyobb a verseny a helyekért, annál jobb a játékosoknak.”
Isco: „Mindent tudunk a benne rejlő minőségről, ahogy azzal is tisztában vagyunk, hogy különleges játékosa a posztjának. Keményen edz azért, hogy megfelelő formába lendüljön. Nem egyszerű visszatérni egy operációt követően. Mind tudjuk, hogy ez a játék arról szól, hogy nap mint nap edzünk azért, hogy kihozzuk magunkból a legjobbat. Az én feladatom a csapat összeállítása, ezzel minden játékosom tisztában van. Úgy gondolom, hogy nagy professzionalizmussal kezeli a helyzetet.”
Keylor: „Egy úriember, aki nagyon erős és nagyon jól hajtja magát. Közkedvelt személyisége az öltözőnek, de a 24 tagú keretnek egyszerre csak 11 játékosa léphet pályára. Ezt Keylor is tudja.”
Hogy kik lesznek ott a Celta Vigo elleni keretben? Itt megtalálod!
Egytől egyig: Real Madrid – Real Valladolid (2-0)
Csapatok
Real Madrid (6)
Pozitívum, hogy zsebben a három pont, és az is, hogy tudok neki örülni. Lassan már hozzászokom, hogy ha leülök meccset nézni, az a felszabadultság és kikapcsolódás helyett egyenlő a kínzással. Mert az. Az viszont az én hibám, hogy egy némileg felszabadult csapatot vártam mára, egy olyat, amely azért el tud bánni a Valladoliddal. Hibáztam. A játék nyögvenyelős volt, egy-egy egyéni villanásnak volt csak köszönhető, hogy sikerült helyzetbe kerülni. Szerkezetbeli változtatások történtek ugyan, ki kell emelni például a két szélsővédő megnövekedett szerepét, hiszen nehéz volt nem észrevenni, hogy mind Odriozola, mind pedig Reguilón nagy erőket mozgósított a támadások támogatása miatt. Az már más kérdés, hogy emiatt meglehetősen sebezhetővé vált hátul az amúgy sem atombiztos védekezéssel büszkélkedő csapat, mely a legtöbb esetben az improvizációval próbálta meg megoldani a vendégek kontráinak megakadályozását, szerveződés helyett. Nem tagadom, meglehetősen fájó számomra, hogy egy öngól és egy büntető kellett ahhoz, hogy sikerüljön legyőzni az amúgy két kapufáig is jutó Valladolidot, de hát hiába cserélődik az edző személye, vagy a taktika, ha nincs aki gólt rúgjon a helyzetecskékből.
Real Valladolid (5,5)
Nem arról van szó, hogy felnőttek volna a Real Madridhoz. Szervezetten védekeztek, ahogy minden spanyol kiscsapat napjainkban, bár meg kell jegyezni, hogy egy-egy akció során azért érződött, hogy nem klasszis védők alkotják azt a falat. Ez természetes, de az akkor felmerülő hibákat ki kell használni… Ja, hogy ez már a vendégcsapat. Szóval a Valladolid. A szilárd védekezésből úgy próbáltak meg kontratámadásokat kialakítani, hogy közben igyekeztek kihasználni a hazaiak szerkezetbeli hiányosságait – ez többé-kevésbé, vagy inkább kevésbé sikerült, szerencsére, de nem a madridi védők vagy középpályások közbenjárása miatt. Voltak olyan helyzeteik is, amikor csak Fortuna fogta meg a kezünket – vigyázat, Solari visszahozta a fekete mágiát! –, és bele sem merek gondolni, hogy mi lett volna, ha 0-0-nál akár csak az egyik nagy lövés a felsőléc helyett a hálóval találkozik. De nem így lett. Hétmeccses veretlenségi sorozatuk ezzel véget ért, de úgy gondolom, szégyenkezni sem nekik, sem pedig legendás elnöküknek sem kell.
U.i.: Jajj, de jó volt látni a R9-et Pérez jobbján… mennyi emlék, mennyi gól ugrott be abban a pillanatban…
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Sergio Reguilón (9)
Nagyon nagyot ment ez a fiatal srác, aki remegő lábak helyett leginkább érettségéről tett tanúbizonyságot. Rengeteget volt játékban, és egyáltalán nem szórta el a labdákat, sőt még Kroosnál is pontosabban passzolt (95,5 százalékos hatékonysággal, egész pontosan). Mindkét félidőben nagy szerepe volt abban, hogy a Real Madrid támadásainak legnagyobb hányada a bal oldalról indult, és komoly panasz a védekezésére sem lehet. Küzdött, hajtott, arról pedig nem ő tehet, hogy egy-egy kontra alkalmával senki sem zárt ki a helyére – ő loholt vissza mindig, minden erejét összeszedve. Dicséretes hozzáállás, és még dicséretesebb teljesítmény.
Thibaut Courtois (6)
Fogta, amit fogni lehetett, de azért kevés híján ismét megmérték egy emeléssel, szerencsére az a lövés fölé ment. A két bődületes kapufa alkalmával igyekezett, de nem érte el a labdákat, azok a helyzetek mondjuk nem rajta múltak. Ami engem némileg aggaszt, hogy még mindig úgy érzem, hogy nem tudja kellőképp igazgatni a védelmet, pedig ez is fontos feladata egy kapusnak. A clean sheet viszont clean sheet, még akkor is, ha jár érte legalább három puszi a felső lécnek.
Álvaro Odriozola (6)
Reguilónhoz hasonlóan nagy szerep hárult rá, de közel sem tudott annyira hatékony lenni, mint honfitársa a túloldalon. Kevés labdája talált embert középen, sokszor az volt az érzésem, hogy vaktában próbálja középre tenni a labdát, hiszen gyakran olyankor is középre vágta, amikor nem kellett volna. A munkamennyiségére nem lehet panasz, de a hatékonyságon van még mit csiszolni.
A játékosok nyilatkozatait itt olvashatod!
Sergio Ramos (7)
Gyenge forma és borzalmas első félidő a kupában, szavak harcai az interjúkban… most viszont nem panaszkodhatunk rá, tette a dolgát. Hatszor tisztázott, négyszer szerzett labdát, a büntetőjét pedig magabiztosan értékesítette. Az pedig külön szimpatikus volt, hogy amikor az újságírók arról kérdezték, hogy mit szól az őt érő kritikákhoz és füttyszóhoz, nem próbált meg újabb hangzatos szavak mögé bújni, hanem kerek perec kijelentette, hogy kapitányként vállalja a felelősséget. Így is kell.
Nacho (6)
A Valladolid legtöbb kontrája a szélekről indult, ahová általában nem ő zárt ki, így Nacho feladata a biztosítás maradt középen. Ezért eshetett meg, hogy labdaszerzés nélkül, és mindössze egy felszabadítással fejezte be a meccset. A labdákat nem szórta el, passzai 92 százaléka célba ért, de azért óriási próba elé nem állították ma.
Casemiro (7)
Volt néhány keményebb szerelése az első félidőben, de nem is ezzel hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal, ahogy a kapu előterébe érkezett a magas labdákra: Casemiro az első játékrész legveszélyesebb madridi játékosa volt, de az egész meccset tekintve is övé a legtöbb próbálkozás. Általában fejjel próbálta bevenni a Valladolit kapuját, de volt egy ígéretes lövése is, amit bravúrral hárított Masip. Isco behozatalának végül ő lett az „áldozata”, ami azért valljuk be, még akkor is indokolható döntés, ha a védekező középpályás a csapat legveszélyesebb játékosa.
Toni Kroos (6)
A megszokottnál egy kicsit közelebb került a kapuhoz, de igazán jó teljesítményt nem nyújtott érzésem szerint. Persze a passzpontossága most is 90 fölött, ezt már bekötött szemmel is tudja. Csalóka a neve mellett álló 4 kulcspassz is, hiszen ebből 3 szabadrúgásból érkezett, volt viszont egy középre emelt labdája, aminél nem rajta múlott, hogy nem zörrent meg a háló. Ha nem is látjuk a fényt, azért talán megcsillant valami az alagút végén, és bízom benne, hogy ez esetében is valami régi-új kezdete.
Luka Modrić (5)
Lukita keményen megharcol azért, hogy lekerüljön a neve az Aranylabda-jelöltek legszűkebb listájáról, de valljuk be őszintén, jó úton halad ennek irányába. Az elmúlt hetek és hónapok teljesítménye alapján nem is feltétlen érdemli meg, hogy ott legyen, mondom ezt úgy, hogy a legnagyobb kedvencem a jelenleg pálca nélküli varázsló. Teljesítménye önmagában ordít a pihenésért, ami egy hosszú idényt és egy vb-t követően nem is csoda. Egy biztos, valamit tenni kell, mert a jelenlegi helyzet egyik félnek sem jövedelmező.
Marco Asensio (6,5)
Asensio végre életjelet adott magáról egy bajnokin. Na azt nem mondom, hogy óriásit ment volna, de legalább nem egy üres ásványvizes flakon, vagy egy, a sarokban nyugodtan ücsörgő könnyezőpálma szintjét hozta. Annak nem örültem, hogy ismét a szélen kapott lehetőséget, annak viszont igen, hogy sokkal szabadabb szerepkörben, mint az elmúlt hetekben. Ez utóbbit kulcspasszokkal hálálta meg, az első félidőben két gólt is rúgathatott volna a nem létező csatárunkkal, vagy csatárainkkal. A támadóhármas tagjai közül ezúttal egyértelműen ő volt a leghasznosabb. Azért viszont összeteheti a két kezét, hogy nem küldték le a pályáról egy második sárgával.
Karim Benzema (4)
Kevesebbet volt játékban, mint máskor, viszont többször került helyzetbe. Őszintén nem tudom, hogy mikor járunk jobban vele. Én már egyáltalán nem tudok nevetni azon, amikor fejelés helyett véletlenül vállal találja el a labdát, vagy amikor a kapuval szemben állva telibe lövi a középen álló védőt. Az már csak hab a tortán, hogy Benzema sikeres cselét látva még a védő is annyira zavarba jön, hogy menten szabálytalankodik. A kiharcolt büntetőért azért jár a dicséret, na. Helyzetkihasználásból viszont vehetne néhány órát a ma VIP-páholyban ülő klubelnöktől – nem, nem Pérezre gondolok.
Gareth Bale (4)
Kijárna már egy kiadós padozás a huzamosabb ideje semmit sem csináló, Ronaldo utódjának kikiáltott walesinek. Sajnos teljesen azonosulni tudok Jorge Valdano szavaival, aki épp a héten említette, hogy Bale-t már csak a vételára miatt vizionáljuk a világklasszis játékosok közé. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, óriásit kellene hogy forduljon a világ a walesivel.
Cserejátékosok
Isco (5)
A támadószekció vérfrissítéseként érkezett a második vonalba, ám nem tudta felpezsdíteni a csapat játékát. Néhány labdaszerzést feljegyezhettünk a neve mellé, de a varázslat elmaradt.
Lucas Vázquez (5)
Nagy lelkesedéssel lépett pályára, tényleg tenni akart a csapat sikeréért, de kicsi kakasunk akkora gödörben van jelenleg, hogy aprócska szárnyaival onnan nagyon nehezen tud csak kirepülni. Pályafutása talán legpocsékabb formájának örvend jelenleg a spanyol, de bízzunk benne, hogy hamarosan sikerül kilábalnia a válságból.
Vinícius Jr. (8)
Hogy voltak-e hibái? Igen, volt egy feleslegesen középre lőtt, ezáltal eladott labdája. És hogy miért ekkora a hájp ma este körülötte? Azért, mert ez a 18 éves srác alig 20 perc alatt adott valami olyasmit a csapatnak, ami addig hiányzott a támadóharmadból. Egy csipetnyi váratlant szórt az egyébként rendkívül ízetlen és fűszertelen levesbe. 20 perc alatt a csapat mindkét góljában főszerepet vállalt, és ezt akkor sem veheti el tőle senki, ha a lövése csak a szerencsének köszönhetően kötött ki a kapuban. Tessék értékelni az apró dolgokat.
Edzői teljesítmény
Hogyan látta a mérkőzést Solari? Itt elolvashatod!
Santiago Solari (6)
Nem vágtam hanyatt magam a taktikától és a csapat összeállításától. A védelem lényegében adott volt a sérülések miatt, a középpályán és a támadószekcióban pedig nem mert kockáztatni. Pedig ha rajtam múlt volna, többen is a padon kezdenek a kezdőcsapat tagjai közül. Ő maga emlegette a tököket az első interjúja alkalmából, így elvárom tőle, hogy ne csak a játékosai legyenek tökösek, hanem ő is. Elhiszem, hogy új érkezőként nem szeretné összerúgni a port senkivel az öltözőben, de a csapat érdekeit szolgálva meg kellene fontolnia azt, hogy a Reguilónhoz hasonló, bizonyítási vágytól fűtött epizódszereplőket is bedobja a kezdőbe – nem egyszerre –, és az mind rájuk, mind pedig a jóllakott/elfáradt sztárokra nézve jótékony hatással lehet. Ami a taktikát illeti, ha ennyire komoly szerepet szán a két szélső védőnek, akkor javulnia kell a csapatszintű védekezés megszervezésében, mert nem maradhat betöltetlen űr a jobbon és a balon. A fekete mágiát viszont tökéletesen eltanulta Zizoutól, arra nem lehet panasz. Kíváncsian várom a folytatást.
Solari: Különleges érzés belépni a Santiago Bernabéuba
Az ellenfélről: „Egy szervezett csapat ellen lépünk pályára holnap. Óriási önbizalommal érkeznek, hiszen hét meccs óta veretlenek. Nagyon fontos mérkőzés vár ránk. Fegyelmezettnek kell maradnunk.”
A Bernabéu: „Különleges érzés fogja el az embert, amikor szurkolóként belép a Santiago Bernabéuba. Engem is mindig izgalommal tölt el, amikor meccsekre járok. Játékosként is leírhatatlan érzés volt itt pályára lépni. Hogy edzőként milyen, nos, arra holnap választ kapok, de nem gondolom, hogy sokkal másabb lenne, mint szurkolóként. A csapatomat olyan játékosok alkotják, akik már valóra váltották a madridizmus álmait, ezért remélem, hogy a szurkolók is mögénk állnak holnap. Mindent megteszünk, hogy a pályán válaszoljunk a kérdésekre és kritikákra.”
A Melilla elleni győzelem: „Boldog vagyunk, ahogy minden győzelem alkalmával. Elégedett vagyok a szerdán nyújtott teljesítménnyel, az eredmény pedig a hozzáállás, valamint az intenzitás gyümölcse. Gólokat szereztünk, az öröm pedig szemmel látható volt ma is, a munka közben. Ezen az úton kell tovább haladnunk. Csak a holnapi meccsre gondolunk, remélem, hogy ezt a szurkolók is észreveszik majd.”
Stabil kezdőjátékosok: „A B csapatot Castillának hívják, az A csapat pedig a Real Madrid. Soha nincsenek olyan játékosok, akik érinthetetlenek, hiszen sérülések és gyengébb teljesítmények bármikor jöhetnek. Vannak sokat tapasztalt futballistáink, akik kulcsszerepet tudnak vállalni a nagyobb súlyú mérkőzéseken, olyanok, akik számtalan csatát vívtak már meg győztesként. Ez egy nagyszerű háttér, ami sok tapasztalattal és érettséggel párosul. Mindehhez hozzájönnek a tehetséges, fiatal játékosok.”
Bale: „Reméljük, hogy minden meccsen meg tudja mutatni a benne rejlő tehetséget. Fantasztikus játékos, szeretnénk nap mint nap élvezni a játékát.”
Játék: „Azt szeretném, ha a Real Madrid úgy játszana, mint azok a csapatok, amelyek megnyerték a Kilencediket, a Tizediket, a Tizenegyediket, a Tizenkettediket és a Tizenharmadikat. Ennek a csapatnak a magja ott volt az utolsó négy BL-győzelem alkalmával, így ismét rá kell találniuk a helyes útra.”
A csapat értékei: „A madridizmus értékei, amiket már mindenki ismer. Éhség, támadási vágy, küzdőszellem, elkötelezettség, gólok iránti megszállottság és az, hogy soha nem adjuk fel. Ezek az értékek hosszú évek óta jellemzik a csapatot, éppen ezért rendelkezik ennyi trófeával a klub.”
Jövője: „Mindig csak a következő meccsre gondolok, arra, amit tehetek és amit tennem kell. A csapat ugyanígy van ezzel, hiszen erről szól a futball. Nagyon boldog vagyok amiatt, ami jelenleg történik. A labdarúgásban különböző céljaid lehetnek: gólszerzés, védekezés, megfelelő támadás, de az öröm, a karakter, az éhség és a vágy olyan dolgok, amiknek legalább akkora szerepe van, mint az összes többinek.”
Barátságos vagy keménykezű edző: „Mindennek megvan a maga helye és ideje. Az újságírók szeretik az embereket különböző csoportokba sorolni, de én másképp gondolkodom. Több edzővel is dolgoztam játékosként, de nem tudnám megmondani, ki volt a legkeményebb. Mindenkinek megvan a saját stílusa, az pedig másnak a dolga, hogy értékeljen engem.”
Vinícius: „A keret tagja, és a sérülteken kívül bárki bekerülhet a kezdőcsapatba. Mindannyian nagyszerű játékosok. Minden egyes játékos tud valami extrát tenni a játékhoz, és éppen ez alkotja a csapatot. Elzárkózom attól, ami a klubon kívül történik, de elmondhatom, hogy Viníciusnak időre és játékpercekre van szüksége. Egy labdarúgót a tehetség és a tapasztalat teszi labdarúgóvá, a tapasztalathoz viszont játszani kell. A jelenlegi egy meglehetősen bevett szokás az olyan játékosoknál, akik 18 évesen ekkora tehetséggel rendelkeznek.”
Kapus: „Holnap meglátjátok, hogy ki fog védeni.”
Orvosi jelentés: Marcelo
A Real Madrid és a Sanitas orvosai a tegnapi nap folyamán vizsgálatoknak vetették alá Marcelót. Az eredmények kimutatták, hogy a játékos a jobb combhajlító izmában szenvedett sérülést. A rehabilitációs programot a klub orvosai segítik majd.
A legtöbb spanyol lap egybehangzóan állítja, hogy a brazil balbekk nagyjából négyhetes kényszerpihenőre számíthat. Mielőbbi felépülést kívánunk neki!.
Olasz lapértesülések…
Olasz lapértesülések szerint Carlo Ancelotti érdeklődik Dani Ceballos és Nacho iránt. Az olasz szakember a Real Madrid spanyoljaival szeretné megerősíteni a Napoli keretét.
A Sky Sport értesülé…
A Sky Sport értesülései szerint Antonio Conte döntött, és biztosan nem vállalja el a Real Madrid vezetőedzői pozícióját. Az olasz szakember nem tudott megállapodni a klubbal több feltételt illetően sem: a tréner szerette volna a klubhoz hozni saját erőnléti, valamint kapusedzőit is, ám a klub ezt nem engedélyezte. Ezen feltételek teljesülése nélkül Conte biztosan nem ír alá szerződést a Real Madriddal.
Chris Sutton, a BT S…
Chris Sutton, a BT Sport szakértője: „Egyértelmű, hogy Pochettino jelenleg nem érzi jól magát a Spursnél. Ha most érkezne egy hívás a Real Madridtól, biztos vagyok benne, hogy megragadná az alkalmat a váltásra.”
A zseni, aki még 31 éves korában is csak ígéret volt
Tekintélyes testtartás. Ez az, amit a testbeszédre specializálódott szakemberek láthattak, amikor José Maria Gutiérrez a CNN vendége volt egy interjúra 2011-ben. Széttett lábaival és látványosan kitolt, felfújt mellkasával a kifogástalanul öltözött spanyol a nyugodt magabiztosság mintapéldánya is lehetett volna. Aztán a helyzet egyre kínosabbá vált. Ahogy a tolmács fordította a szavait a hölgy házigazdának, a kedves vendég egyre bájosabban mosolygott vendéglátójára. Gutit, a háromszoros BL-győztes, ötszörös spanyol bajnok labdarúgót egyszerűen nem hozta lázba, hogy a futballról kellett beszélnie.
Szülei, Carmen és José Maria számára igazi halloweeni ajándékként érkezett 1976. október 31-én . A kis Josét gyerekkorában csakis egyetlen dolog érdekelte: órákon át futballozott a Calle Químicán, ahol gyerekkorát is töltötte. Csak akkor hagyta abba a bőr dédelgetését, amikor elfogyasztott egy-egy szendvicset a José M. Potero pékségben két mérkőzés között.
A Torrejón de Ardoz utcáin töltött órák végül kifizetődtek: a szomszédságban csak „Schuster” néven emlegetett fiú 9 éves korában a Real Madrid akadémiájára került. Az édesapja villanyszerelőként dolgozott hosszú órákon át nap mint nap, így édesanyja utazott vele heti ötször vonattal Chamartínba. Nem is kell mondani, hogy nem volt ez egyszerű az édesanya számára, aki a munkája mellett a kis José testvérére is vigyázott. 1995-ben aztán Guti édesanyja is átértékelhette az álmatlan éjszakákat és a végeláthatatlan vonatutakat: ekkor ugyanis végignézhette, ahogy fia debütál a világ legnagyobb klubjában. 1995. december 2-át írtunk akkor, egész pontosan. A Real Madrid 4-1-es győzelmet aratott a Sevilla fölött. A sokszor borzos, hosszú hajú támadó középpályás, Guti kilenc gólig jutott az első idényében. Akkor olyan sztárok oldalán kapott szerepet, mint Raúl, Zamorano vagy Michael Laudrup. A Real Madrid viszont krízisben volt.
Októberben Lorenzo Sánz váltotta Ramón Mendozát a klub elnöki posztján, de a csapat, melyben kilenc saját nevelésű játékos is szerepelt, mindössze a hatodik helyet csípte meg egy olyan idényben, melynek a közepén Jorge Valdano lemondott az edzői posztról. A nyár folyamán Fabio Capello ült le a kispadra, ám Clarence Seedorf érkezése meglehetősen lecsökkentette Guti szerepét a csapatban: az ifjú titán leginkáb csak csereként jutott szóhoz.
Fernando Redondo és Iván Cámpo mellett meglehetősen szűkös volt a Guti számára megadatott játékpercek száma, és ez egy ideig nem is nagyon változott. Heynckest, Camachót és Hiddinket 1999-ben John Toschack követte a vezetőedzői poszton. Lehet, hogy Guti tehetséges volt, ám a nagynevű trénerek közül senki sem tudott állandóságot csempészni a középpályás játékába a megkérdőjelezhetetlen tudás mellé. Toschack végül nem sokáig ülhetett a Real Madrid padján, néhány hónap elteltével Vicente del Bosque vette át a csapat irányítását. A bajszos pléhpofa végig követhette Guti fejlődését az akadémián, így jól ismerte őt. Egyszer még azt is mondta az ifjú tehetségnek, hogy ha nem vágja le a haját, akkor semmit sem ér majd el a futball világában. Igen ám, de Del Bosquét sem nyűgözte le a huszonéves Guti, akit egyből a konditerembe vezényelt, hogy szedjen magára némi izmot.
Eleinte úgy tűnt, hogy működik a kémia kettejük között. Guti visszanyerte Del Bosque bizalmát: első közös idényükben a szőke támadó középpályás 18 gólig jutott, ráadásul a Real Madrid Párizsban megnyerte a Nyolcadikat. A következő idényben csak Raúl szerzett több gólt Gutinál, a csapat pedig bajnokként fejezhette be a szezont.
Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy pályán mutatott teljesítménye miatt a szurkolók egyből felkarolták. Hajviseletei és sokszor agresszív magatartása miatt a legtöbbször a „Puti, Puti, Puti, Maricon!” rigmus hallatszott a lelátóról – még a Bernabéuban is –, ami magyarul annyit tesz, hogy „Ribanc, Ribanc, Ribanc, B*zi!”.
Csak olaj volt a tűzre, amikor a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy Guti kapcsolatban áll Bibi Fernándezzel, a transzszexuális színésznővel. Voltak olyan kiadványok is, melyek láttán a spanyol középpályás jogi lépéseket is eszközölt az adott orgánum ellen – ilyen volt például 2008-ban a Cuore Magazin, amely egy képpel próbálta igazolni, hogy Guti megcsókolt egy férfit, ám az a bizonyos „férfi” a játékos húga volt. Mindez azt eredményezte, hogy az emberek szemében Guti csak egy metroszexuális focista volt az akkori kultúrában, melyet az igazi macsók uraltak. Sajnálatos módon ez pályafutására is rányomta a bélyegét.
2002-t írtunk, amikor egy bizonyos Ronaldo a hosszú sérülését követően remekelt a világbajnokságon. Mindez azt eredményezte, hogy az Inter támadója végül 30 millió font fejében áthelyezte székhelyét Madridba, a Santiago Bernabéuba. Míg a madridisták többsége euforikus állapotba került, volt a klubnak egy olyan szerelmese, aki nem repesett a boldogságtól. Igen, Gutira gondolunk. A spanyol egy szeptemberi BL-találkozót követően maga jelentette ki, hogy megvan minden képessége ahhoz, hogy harcba szálljon a brazillal és tagja legyen egy olyan nagyszerű csapatnak, mint a Real Madrid.
Guti azt megelőzően már túlélte Zinédine Zidane érkezését, ráadásul Ronaldo érkezése előtt úgy nyerte meg a csapattal a Kilencediket, hogy a BL-elődöntő mindkét meccsén kezdőként lépett pályára. Az utolsó galaktikus érkezése viszont egyet jelentett a játékperceinek további csökkenésével.
A játéklehetőségek korlátozott száma miatt Guti a pályán kívüli életben próbálta megtalálni a boldogságot – egyre többször keresett menedéket az éjszakai életben, ami árnyékot vetett a teljesítményére. Guti törzsvendéggé vált Madrid legnagyobb éjszakai klubjaiban, amit egyszerűen csak így kommentált: „60 évesen nem járhatok majd szórakozóhelyekre!”. Arantxa de Benito spanyol műsorvezetőnővel kötött házassága pedig állandó témát szolgáltatott a pletykarovatoknak, viharos kapcsolatuk minden pillanata a nyilvánosság előtt zajlott.
A Real Madrid játékosait terhelő óriási nyomás csak megduplázódott esetében, köszönhetően az őt megillető általános bánásmódnak. Emiatt többször is szakember segítségét kérte. Később egy interjú során mesélt is az érzéseiről: „Ha hosszú ideig vagy a Real Madrid játékosa, az igen megterhelő az életed szempontjából. Sokat szenvedsz, hiszen nem mehetsz el moziba, nem vacsorázhatsz nyilvánosan a családoddal, ráadásul az is állandóan foglalkoztat, hogy vajon mit fognak rólad mondani az emberek.”
Guti helyzetén egyáltalán nem segített, hogy folyamatosan egyre kevesebb és kevesebb lehetőséget kapott. Hiába nevezte ki második számú kapitánynak Carlos Queiroz 2003-ban, a csapaton belül betöltött szerepe korántsem növekedett. David Beckham érkezésével elveszítette addigi legnagyobb fegyverét is, hiszen onnantól kezdve már nem ő volt a csapat legtöbbet fényképezett sztárja. Igaz, hogy Iker Casillas és Raúl mellett ő volt a klubot legtovább szolgáló canterano, de befolyásosságban és fontosságban egyszerűen nem tudta felvenni a versenyt két honfitársával.
Válthatott volna klubot, sőt, talán meg is kellett volna tennie, de túlságosan hűséges volt csapatához. Ezt támasztják alá korábbi szavai is: „30 perc a Real Madrid többet ér, mint 90 bármely más klubban.”
2006-ban aztán visszatért Fabio Capello, és vele együtt érkezett Guti újjászületése is. Az olasz szakember a ’90-es években általa irányított Real Madridhoz képest egy teljesen más összetételű és mentalitású csapatot vett át. Később el is ismerte, hogy az a „szavak, nem pedig a kemény munka” csapata volt. Egy olyan keretet kapott, melyben jelen volt a klikkesedés, és amelyet tudásukon bőven alul teljesítő világsztárok alkottak. Capello így Gutira próbált támaszkodni.
2007 februárjában viszont az olasz tréner lett a középpályás legújabb áldozata: edző és játékosa Valdebebas gyepén szólalkozott össze, meglehetősen csúnyán. Guti kezdőcsapatbeli tagságát a kispad melegsége váltotta fel, amit Capello nemes egyszerűséggel azzal indokolt, hogy a középpályás sokkal hatékonyabb, amikor a padról száll be.
Végül is igaza lett. Guti pályafutásának vitathatatlanul legjobb meccsére 2007 májusában került sor, a Sevilla ellenében. A padról érkezett az eredménytelen Raúl helyére, majd két gólt is előkészített, míg a harmadikban szintén főszerepet vállalt, amivel nagyban hozzájárult a Real Madrid 3-2-es győzelméhez. A királyiak az idény végén egy rendkívül kemény és emlékezetes hajrát követően avanzsáltak bajnokká, a cím elnyeréséhez vezető úton pedig Guti zsenialitása volt az egyik olyan tényező, ami megteremtette a különbséget.
Kiváló formáját sikerült átmentenie az új idényre is. A csapat irányítását Bernd Schuster vette át, aki azonnal bizalmat szavazott a középpályásnak. Guti a hitet 18 bajnoki gólpasszal hálálta meg. A csúcsra 2008 februárjában érte fel: a Valladolid elleni 7-0-s győzelem alkalmával két gólt és öt asszisztot jegyzett.
Nagyszerű formájának köszönhetően felerősödtek azok a hangok, melyek követelték őt a válogatottba. A Real Madrid szurkolóit különösen bosszantotta, hogy a kiválóan teljesítő középpályásukat egyszerűen kizárták a nemzeti csapatból. A 2008-as Európa-bajnokság előtti hónapokban Guti elmondhatta magáról, hogy már három éve nem kapott meghívót a La Selecciónba. Kihagyását viszont egyre nehezebb volt észérvekkel indokolni, így a MARCA többször is keményen bírálta a szövetséget és a kapitányt.
Luis Aragónes azonban nem ijedt meg, és nem változtatta meg döntését. Santi Cazorla és Rubén de la Red is kiemelt jelentőségű tagjai voltak a válogatottnak, de Guti kimaradt. A szőke hajú középpályás válogatott pályafutása összesen 13 mérkőzés erejéig tartott.
Tökéletesen írja le a kivételes tehetséggel megáldott középpályás teljes pályafutását az a mondat, amit a Real Madrid korábbi elnöke egy egyetemistáknak tartott előadás közben fogalmazott meg, és ami aztán ki is szivárgott a sajtóba: „Egy örök ígéret, akit sosem vettek igazán számításba, és aki 31 éves korában is csak ígéret marad.”
Brutális, ugyanakkor igaz szavak. Minden egyes csillogó teljesítményre jutott valamilyen botrány. Viharos kiállítások, közömbös tisztelgés a középső ujját felmutatva a Villarreal szurkolói előtt…Hiába volt Guti a generációjának egyik legtermészetesebb tehetsége, sosem tudott kellő állandóságot ültetni játékába, és sosem tudott igazi profiként viselkedni. Ellenkező esetben a klub történetének legnagyobbjai között emlegetnék ma is.
2010-ben, José Mourinho érkezésével Guti ideje lejárt Madridban. A portugál híres arról, hogy az alkalmazkodni nem hajlandó játékosokról igen hamar lemond, és ezalól nem lehetett kivétel a spanyol középpályás sem, aki így csatlakozott a Mario Balotello és Ricardo Quaresma által fémjelzett száműzöttekhez.
Guti utolsó madridi szezonját is ellentmondások tarkították: a középpályás élesen kritizálta társait a híres Alcorcón elleni mérkőzés félidejében, miközben az ő teljesítményét az akkori edző, Manuel Pellegrini kérdőjelezte meg. Mindennek eredményeképp egy hónapig kikerült a csapatból. Az idény végén aztán a kiöregedő és távozó Raúlt ő követte a távozók sorában.
A Beşiktaş elnöke, Yıldırım Demirören akkoriban épp egy szupersztárt keresett csapatába. A gázmágnás 2004-ben került elnöki pozícióba a török klubnál, ám 2010-ig képtelen volt megszakítani a két isztanbuli klub hegemóniáját. Azon a nyáron be akarta fektetni a pénzét a szebb jövő érdekében, így mindent feltett Guti megszerzésére. Még magángépet is küldött Spanyolországba, amivel aztán a játékos és kísérete Törökországba utazhatott. A középpályást többszázan fogadták az isztanbuli repülőtéren, majd 15 ezren köszöntötték a csapat stadionjában. Igen ám, de a Madridban már jól ismert problémák hamar felütötték fejüket Törökországban is.
Decemberben Gutit ittas vezetés miatt büntették meg, miután autójával egy buszba hajtott Isztambul belvárosában. Szerencsére senki sem sérült meg, de a jogosítványát ideiglenesen bevonták, mivel a megengedett alkoholmennyiség ötszörösét találták a vérében. Később egy interjú során elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, de kritizálói számára ez már csak az utolsó mutatvány volt a saját maga által felépített cirkuszban.
Igaz, a Beşiktaş szurkolói sokkal könnyebben felejtettek, mint a madridisták. Nem véletlenül. Guti csak egy idényt töltött a török fővárosban, de elévülhetetlen érdemei voltak a török kupa megnyerésében, valamint a Galatasaray ellen aratott idegenbeli győzelemben, amelyre nyolc évet vártak a klub drukkerei. Később, a következő idény kezdetén viszont úgy döntött, hogy 35 évesen végleg felhagy a profi labdarúgással.
Még a Real Madrid játékosa volt, amikor megkérdezték tőle, hogy mi a legnagyobb álma. Mit gondoltok, mi volt az? Tipikus, hogy furcsa választ adott: azt válaszolta, hogy egy esős éjszaka szeretné elhagyni a fővárost a motorján ülve, és Ázsiába utazni. Később, mikor befejezte a játékot, már egész másképp beszélt a jövőjéről: „Nagyon szeretnék egy nap a Real Madrid utánpótlásának edzője lenni. Ez az álmom.”
2016-ban ez az álma valóra válhatott: Santi Solari nyomdokaiba lépve a Real Madrid U18-as csapatának edzőjévé vált. A csapat, amelyet teljesen a saját arculatára formált, a tavalyi évben triplázni tudott – sokan azonnal Zidane méltó utódját kezdték látni Gutiban. „Még nagyon sokat kell tanulnom, hiszen egy játékos számára sokkal nehezebb edzővé válni. Őrültség lenne, ha azt mondanám, hogy nem célom egy nap a Real Madrid első csapatát edzeni, de ez még nagyon messze van” – fejtette ki véleményét egy korábbi interjú során.
Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, és mindenki tisztában van azzal, hogy jelenleg hol tart Guti. Zidane madridi távozását követően sokan őt szerették volna a csapat padján látni, ám ő egy ennél kisebb, de meglehetősen átgondolt lépést választott: visszatért a Beşiktaşhoz, másodedzőként. Így tapasztalatot szerezhet egy, az európai kupasorozatokban is rendszeresen felbukkanó egyesületnél. A Real Madrid gyenge idénykezdete viszont újra felerősítette azokat a hangokat, melyek nagyon várják már az egykori középpályást, aki megmentőként érkezhet a csapat élére, csakúgy, mint közel három éve Zinédine Zidane.
És hogy mit hoz a jövő? Bárhová is sodorja az élet, reméljük, hogy a történet közel sem lesz olyan melankolikus, mint játékospályafutása során. Mert játékosként egy galaktikusokkal teletűzdelt csapatban képtelen volt igazán és kellő ideig ragyogni, így sosem válhatott belőle akkora legenda, amekkorára tehetsége alapján predesztinálták. Hogy csalódás lett volna? Aki emlékszik a mozdulataira, annak semmiképp. De egyértelmű, hogy sokkal többre volt hivatott annál, amit elért. De ki tudja, talán majd edzőként sikerül hozzáadnia azt a pluszt, amit játékosként elmulasztott.
Orvosi jelentés: Varane
A Sanitas orvosai által a mai nap folyamán elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy Raphaël Varane izomsérülést szenvedett jobb lábának hosszú combközelítő izmában. A védő rehabilitációját a klub szakemberei segítik majd.
A legtöbb spanyol lap tudni véli, hogy Varane kéthetes kényszerpihenőre számíthat. Mielőbbi felépülést kívánunk!