A két csapat jó néhányszor találkozott már a futballtörténelem során, így a BL elõdöntõjében is 1998-ban. Abban az idõben a Bayern München jelenlegi edzõje, Jupp Heynckes irányította a Realt. Az elsõ meccset Madridban játszották, Heynckes a következõ tizenegyet küldte a pályára: a kapuban Illgner állt, elõtte Roberto Carlos, Sanz, Sanchís, Panucci játszott, a középpályán Seedorf, Redondo, Karembeu, elõl pedig Raúl, Mijatovic és Morientes. Ez a mérkõzés többek között arról is emlékezetes, hogy a szurkolók a meccs elején kidöntötték az egyik kaput, így a játék több mint 70 percig állt, ezek után kellett újra fölpörögniük a játékosoknak, és úgy látszott, ez a Realnak sikerült jobban. Morientes ugyanis Roberto Carlos átadásából a 25. percben megszerezte a vezetést, majd a 67. percben újra érkezett, és ezúttal az õ gólpasszából Karembeu volt eredményes, beállítva 2-0-s végeredményt. A visszavágóra tehát magabiztos elõnnyel utazhatott a csapat, Dortmundban mégis meg kellett szenvednie a döntõbe jutásért. A Real kezdõ csapatából az elõzõ meccshez képest Sanchís és Mijatovic került ki, helyükön Hierro és Amavisca játszott. A hazai csapatnak komoly helyzetei voltak, lõttek egy érvénytelenített gólt is, de végül az eredmény 0-0 lett, és ezzel a Madrid jutott a döntõbe, ahol a Juventust verték 1-0-ra. Ez volt a Real Madrid 7. Bajnokok Ligája gyõzelme.
Négy évvel késõbb újra találkozott a két csapat – egy évvel az eddigi utolsó BL-gyõzelem után -, ezúttal a csoportkörben. A madridi meccsen Koller góljára Raúl és Ronaldo válaszolt, így a Real nyert 2-1-re. A németországi meccsen szintén Koller nyitotta a gólok sorát, de erre már viszonylag késõn, a 92. percben tudott válaszolni a Madrid Portillo révén, ezzel 1-1-re alakítva a meccs eredményét.
Legutóbb, az idei csoportkörben a németek négy pontot is elhoztak a két Real elleni mérkõzésrõl (idegenben 2-1, otthon 2-2), és megnyerték a csoportot a fehérek elõtt. Kár lenne tehát azt gondolni, hogy fél lábbal már a döntõben van a csapat, hiszen az idei kiírásban még nem sikerült legyõzni a német együttest, és ez egyáltalán nem véletlen. Ugyanis a német válogatottnak és a Borussia kezdõ csapatának gerince egyaránt a Mario Götze, Marco Reus párosra épül. De rajtuk kívül szintén a válogatottat erõsíti Mats Hummels, Marcel Schmelzer, Sven Bender és a Xabi Alonso lehetséges utódjaként is emlegetett İlkay Gündoğan is.
A csapat edzõje, Jürgen Klopp 2008-ban került a Borussia Dortmundhoz ahol az elsõ szezonjában megnyerte a szuperkupát, és a 6. helyen végzett a bajnokságban, egy évvel késõbb az 5. helyet érte el a csapattal. „Kloppo” és a Borussia szárnyalása ezután következett, hiszen az ezt követõ két évben bajnokságot nyertek, ráadásul a második idényben a rekordot jelentõ 81 ponttal, hiszen ilyen magas pontszámot még nem ért el a Dortmund a német bajnokság történetében. Emellett 25 meccsen át veretlenek voltak, így közel jártak a Bayern München 1972-73-as szezonbeli 28 meccses szériájához. Klopp ekkor úgy nyilatkozott: “Sokkal jobb vagyok, mint amilyennek hittem magam”.
A Dortmund az eredményessége mellett igen attraktív futballt is játszik, ami az utóbbi idõben egyre inkább jellemzõ más német csapatokra is. A tetszetõs, kombinatív játék mérnökien precíz passzokra épül, ezen kívül hibátlan erõnlétüknek köszönhetõen rengeteget futnak labda nélkül is, gyakran képesek az utolsó percekben is eldönteni mérkõzéseket. Erre utal Gary Lineker legendás mondása is: „A futball egy nagyon egyszerû játék, amit 22 ember játszik 90 percen keresztül, és végül mindig a németek nyernek”. Ezt Mourinho is megtapasztalhatta pályafutása során, eddig tizenkétszer játszott a Bajnokok Ligájában német csapatok ellen, s a mérlege igen kiegyenlített: öt gyõzelem, három döntetlen, négy vereség. Mégis az egyik legszebb élménye, a 2009/2010-es siker egy német csapathoz kötõdik, a döntõben a Bayern Münchent verte 2-0-ra az Interrel.
A Borussia nagy erõssége lehet továbbá a fergeteges hangulatú Signal Iduna Park (korábban Westfalenstadion), ahol minden bizonnyal legalább 80.000 szurkoló fogja buzdítani kedvenceit az elsõ pillanattól fogva. Nagyon nehéz két meccs vár tehát a Real Madridra – útban a tízedik felé…
