Ancelotti tervei alaposan felborultak a meccs elõtt, és Bale nélkül a 4-4-2-es játékrendszerhez tért vissza.
Di María reneszánsza
Bale váratlan hiányában Cristiano volt a mérkõzés fõszereplõje, mellette-mögötte pedig Di María és Isco csillogott. Az argentin bebizonyította, hogy lehet rá számítani, és valósznûleg ebben az idényben nagy szerephez jut, akár úgy, mint egy 12. játékos. A tegnapi nap során kihajtotta magát és nagyon aktív volt, mind a támadásoknál (ami normális), mind a védekezésnél (ami nem annyira jellemzõ rá). Néha már azt lehetett érezni, hogy túl sokat fut; volt pár sprintje, ami feleslegesnek tûnt. Igaz ugyan, hogy a közönség jól reagál az ilyenekre, de többet kivesz a játékosokból egy-egy ilyen jelenet, mint amennyit segít a csapatnak. Most, hogy maradt Madridban, nagyon él benne a bizonyítási vágy, így pedig nehéz lesz õt kiszorítani a kezdõbõl.
Úgy volt, hogy a málagai játékos nem játszik ezen a meccsen, de Bale sérülése végül rákényszerítette Ancelottit, hogy betegye a kezdõbe. Így a spanyolnak pihenés helyett 75 perc intenzív játék jutott, amelybe belefért egy gól is. A játékos meccsrõl-meccsre javul, és ez igaz a fizikális állapotára is. Még mindig nehézségei vannak a visszazárással, de egyre koncentráltabb a feladatában, és többször ér vissza, még akkor is, ha az elõzõ támadást a kapu elõtt fejezte be. Egyre többet mutat Isco, és ez még mindig csak a kezdet…
Illarra szervez
A már említett trió mögött Illarramendi az, akit mindeképp ki kell emelni. Most debütált a Bernabéu közönsége elõtt, és letette a védjegyét a játékával. Erõnlétileg még van hova fejlõdnie, de azt már látni, mihez ért a legjobban: rendezés, szervezés – két, néha különbözõ feladat – és végsõ soron megadni a csapat ritmusát. Utóbbi nagyon fontos, hiszen a csapat támadásainak kulcsa a hirtelen ritmusváltás. A spanyol ezenkívül jól játszik össze a csapattársaival, jól helyezkedik és nem hagyja õrizetlenül a posztját. Tegnap, amikor a Getafe próbált támadást indítani, Illarra volt az, aki nyomást gyakorolt az ellenfél térfelén, miközben Khedira a háta mögött biztosított.
A Getafe, hûen a játékához
Luis García nem vert át senkit, õ egyszerûen ilyen. Jó ötletei vannak, még jobb elképzelései, nem játszik csúnyán, nem zárkózik vissza a csapatával. Játékosai felveszik a harcot és gyorsan akarják járatni a labdát, de még nem elég határozottak. Amikor rosszra fordul az eredmény, gyorsan csökken a csapaton belüli fegyelem. Ez inkább hozzáállásbeli, mintsem játékbeli probléma náluk.
