Zidane: Ribery-nek adnám az Aranylabdát

Zinedine Zidane Abu Dhabiban járt, ahol Down-szindrómás gyerekeknek szerzett egy életre szóló élményt azzal, hogy focizott velük. A Real Madrid jelenlegi segédedzõje exkluzív interjút is adott egy helyi lapnak, amelyben beszélt a klubról, a játékosokról, Ancelottiról, illetve saját múltjáról.

Gareth Bale: „Nagyon jól beilleszkedett, mindenki jól fogadta. Az érkezésekor, köszönhetõen a felkészülés hiányának, eléggé érzékeny pont volt a fizikai állapota. Az egyetlen probléma most az, hogy nem edzett együtt a csapat többi tagjával. Óriási akaraterõvel rendelkezik, most pedig újra megkezdte az edzéseket. Készen fog állni.”

Bale ára:
„Ilyen a piac. Valaki venni akar, valaki eladni. Az átigazolás létrejön, kerül, amibe kerül. Õ egy kivételes játékos.”

Aranylabda. Cristiano vagy Ribéry?
„Mindketten megérdemelnék. De én Francknek adnám, mivel alapvetõ szerepe volt abban, hogy a Bayern három trófeát is nyert az elõzõ szezonban. Az egyetlen probléma, hogy van egy srác (Messi), aki 55 gólt lõtt egy szezonban. Mindenesetre ez nem az én döntésem.”

Karim Benzema formája:
„Amikor egy futballista egy gyengébb idõszakot él át, az nagyon nehéz. Elveszíti az önbizalmát és harapósságát. De sosem veszíti el a tehetségét. Gólszerzést várnak tõle, jelenleg pedig ezt nem teljesíti, tehát kritizálják. De nem kérdõjelezheted meg a játékost vagy a munkát, amit a Real Madridba fektet. Sosem adja fel.”

Verseny Álvaro Moratával:
„Nagyszerû, hogy vannak fejlõdõ játékosok. Benzema most egy rossz idõszakon megy át. Ez elõfordul. Az emberek arról beszélnek, hogy 1217 perce nem talált be a válogatottban. Igaz, hogy ez hosszú idõ, de õ egy olyan játékos, aki mindent belead, aki nem adja fel, aki azért dolgozik, hogy jobb legyen. Vissza fog térni.”

A csapatról:
„Sok jó játékosunk van, erõs az egység. Érezhetõ a harmónia a klubon belül. Korábban is megvolt már egy szilárd alap tapasztalt játékosokból, ezt most új, fiatal spanyol tehetségekkel vegyítettük. Mindig ugyanolyan nagy a nyomás a Madridban, de három versenysorozatban is helyt kell állnunk, a célunk pedig az, hogy mindhármat meg is nyerjük.”

Edzõség:
„Amikor visszavonultam, nem akartam edzõ lenni, de aztán eltelt 6-7 év, én pedig úgy éreztem, vissza akarok térni ehhez a fantasztikus játékhoz. Mindig jól éreztem magam a pályán és úgy gondolom, itt tudnék hasznos lenni másoknak, a játékosoknak. Sok embert láttam, sok lehetõségem volt, de döntést kellett hoznom, a futball pedig visszahozott.”

Edzõi ambíciók:
„Arról álmodom, hogy egyszer a válogatott edzõje lehetek. De ez olyasvalami, amit nem most szeretnék. Kivárom, hogy mit hoz a jövõ. Mindig türelmes voltam, a Madridban, Carlóval dolgozni pedig remek módja a tanulásnak, mielõtt én is vezetõedzõ lennék. A célom mindenesetre ez.”

Jelenlegi munka:
„A két segéd egyike vagyok. Clement a fizikai felkészülést követi nyomon, én pedig inkább a csapatról, annak struktúrájáról beszélgetek, illetve a játékosokkal dolgozom. Minden úgy történik, ahogy Ancelotti kéri, de mindenkinek megvan a saját szerepe. Hogy élvezem-e? Persze, hiszen ez kiváló alkalom arra, hogy tapasztalatot szerezzek ahhoz, amit késõbb csinálni szeretnék.”

A kapcsolat Ancelottival:
„Dolgoztam már sok nagyszerû edzõvel, mindegyiküktõl tanultam valamit. Úgy gondolom, hogy ez teszi teljessé az edzõi szakértelmemet. Carlo rengeteget fejlõdött. Fiatal edzõ volt, amikor vele dolgoztam, most már jóval tapasztaltabb. Számomra remek a jövõre nézve egy olyan fickó mellett lenni, mint Carlo, aki egy fantasztikus menedzser.”

Példakép, akirõl elsõ gyermekét is elnevezte:
„Enzo Francescoli. Amikor a Juventus játékosa lettem, lehetõségem volt játszani vele. Az egyik legnagyobb álmom az volt, hogy megkapjam a mezét. Sikerült ezt elérnem. De nem csak ezt, hiszen a mezzel is aludtam… A feleségem nem volt túl boldog…”

Kedvenc focival kapcsolatos emlék:
„Bár nem túl eredeti, de ez az, ami beugrik. Amikor megnyertem a világbajnokságot Franciaországgal 1998-ban. Nagyszerû emlék, nem tudok nem rá gondolni újra és újra.”

Kedvenc csapattárs:
„Ronaldo. Hihetetlenül tehetséges volt, a mozgása pedig mindig kiszámíthatatlan és egyedi volt.”

Kedvenc gól:
„Mindenki a Bajnokok Ligája döntõjében lõtt gólomról beszél, amit a Bayern Leverkusen ellen szereztem 2002-ben, de ami bennem igazán megmaradt, az nem ennyire ismert. Marseille-ben játszottunk a Stade Vélodrome-ban a válogatottal egy Norvégia elleni 3-3-as barátságos meccset.”

Legkeményebb ellenfél:
„Paolo Maldini. Mindig nehéz ellenfélnek bizonyult.”

Forrás: AS, sport360
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK