Mijatovic féltve õrzött titka
A Juventus és a Real Madrid csapatai szerdán mérik össze erejüket a BL csoportkörében. 1998. május 20-án ez a két csapat játszotta a döntõt, és akik valamivel idõsebbek, jártasak a Real Madrid történetében, esetleg olvasták már az oldalunkon ezt a sorozatot, azok már tudják, hogy 1-0-ra nyertek a blancók, és 32 év után újra a magasba emelhették a legrangosabb európai klubtrófeát. A gólszerzõ Pedrag Mijatovic volt, az pedig már a sorozat elsõ részébõl kiderült, hogy kinek dedikálta olyan hevesen a gólját. Arról viszont még nem volt szó, hogy a játékos majdnem pályára sem lépett…
Történt ugyanis, hogy 2 nappal a döntõ elõtt, egy edzés során meghúzódott a játékos lába. A fájdalom éles volt, de a vágy, hogy az Amszterdam Arénában rendezett döntõben szerepeljen még erõsebbnek bizonyult, ezért úgy döntött, nem szól senkinek a sérülésérõl. Az utolsó edzésre saját maga fáslizta be a lábát, és addig húzta fel a zoknit, hogy senkinek ne tûnjön fel a kötés.
Jupp Heynckes volt az akkori csapat edzõje, és semmit nem tudott a játékos sérülésérõl (ez nyilván befolyásolta volna abban, hogy betegye-e a kezdõbe). Az edzés végeztével arra kérte, hogy rúgjon pár 11-est arra az esetre, ha ilyen módon kellene eldõlnie a BL-döntõnek. A játékosnak bármennyire is nehezére esett, tudta, hogy már nem erõltetheti tovább a lábát, és a következõt mondta Heynckesnek: „Mester én kihagyom.” Hogy valahogy mégis kimentse magát a dolog alól, komoly arccal hozzátette: „Úgyse jutunk el a 11-esekig, mert betalálok és megnyerjük a kupát.”
Mijatovic számára megkönnyebbülés volt, hogy Heynckes nem erõltette tovább a dolgot. Õ maga számolt be az esetrõl évekkel késõbb: „Ha lõnöm kellett volna, rásérültem volna a húzódásomra, és nem játszhattam volna a döntõben. Senki nem tudott errõl.”
Bármennyire is kockázatos húzás volt a montenegróitól, most már örülhetünk, hogy így történt, hiszen bejött a jóslata: betalált és megnyeték a kupát.
A Juventus pezsgõjét itták meg
A következõ anekdota ugyanehhez a döntõhöz kapcsolódik, de idõrendben késõbb történt, már az ünneplés alatt. A bajnokságban csupán 7. Real Madrid, évtizedek után hódította el újra a hõn áhított trófeát, az akkor esélyesebbnek tartott Juventus ellen (csak szemléltetésképpen: a Hetedikre majdnem háromszor annyit kellett várni, mint most nekünk eddig a Tizedikre). Következhetett a nagy ünneplés mind Amszterdamban, mind Madridban.
Lehet, hogy a gyõzelem valószínûtlensége miatt, mindenesetre a szertárosok észrevették, hogy elfelejtettek pezsgõt vinni a csapattal, ha netalántán ünneplésre kerülne sor. Pezsgõ nélkül pedig ugye tudjuk, hogy nincs igazi ünneplés, így jobb megoldás híján a Juventus alkalmazottaihoz fordultak. Tudták, hogy õk valószínûleg hoztak magukkal, és azt is, hogy nyilvánvalóan nem fognak ünnepelni, így bármennyire is pofátlan dolognak hangzik, de elkérték az olaszok italait. A Juventusnál úgy tûnik, nagyon rendes emberek dolgoztak akkoriban, mivel végül odaadták a pezsgõket.
A madridi játékosok így önfeledten koccinthattak, miközben nem is sejtették, hogy a pezsgõt amit isznak, arra szánták, hogy a Juventus BL-gyõzelemét ünnepeljék vele. Így legalább nem veszett kárba az ital…
A két ember, aki elvette a Madridtól a Hatodikat
A Real Madrid nyerte el 1956 és 1960 között az elsõ öt (!) Bajnokcsapatok Európa-kupáját, avagy a mostani Bajnokok Ligája elõdjét. Ezt a teljesítményt ma már valószínûleg lehetetlen utánozni, hiszen még az egyszeri címvédés is keveseknek jött össze (a BL-ben eddig senkinek).
1960. november 23-án esett meg elõször az a Madriddal, hogy kiestek a sorozatból. A BEK 6. kiadásában, a mostani nyolcaddöntõnek megfelelõ elsõ körben a Real Madridot és a Barcelonát sorsolták össze, és csak az angol játékvezetõk pofátlan részrehajlásának volt köszönhetõ, hogy végül 4-3-as összesítéssel a katalánok jutottak tovább.
A madridi odavágón egy Arthur Ellis nevezetû úriember vezette a mérkõzést, és egy nem létezõ 11-est adott meg a Barcelonának 2 perccel a vége elõtt, amivel azok 2-2-re kiegyenlítettek. Arra pedig, amit a barcelonai visszavágón Reg Leafe mûvelt, nehezen lehet jelzõket találni (vagy nem illik leírni õket): összesen 4 gólt vett el a Real Madridtól, így végül 2-1-re tudott gyõzni, és 4-3-mal továbbjutni a gránátvörös-kék csapat. Az akkori lapok egyszerûen „Madrid-gyilkosság"-ként írtak az esetrõl.
Enrique Mateos egyike azoknak, akik a Madrid színben játszottak azon a meccsen. Õ a következõképp emlékszik meg róla: „Angliának akkoriban nagy befolyása volt az európai focira, azaz magára az UEFA-ra. A Madrid zsinórban aratott 5 BEK-gyõzelme túlságosan nyomasztó volt, és sok ember érdekét sértette, hogy mindig csak egy gyõztes van. Köztük voltak a különbözõ nagycsapatok vezetõi és az UEFA vezetõségének egyes tagjai is. Ezért volt az, hogy miután igazságtalanul kiestünk a sorozatból, a keretben úgy gondoltuk, hogy keresztbe tettek nekünk, hogy ne hódítsuk el a Hatodikat.”
„Ellis megengedte a Barcelona játékosainak, hogy azt csinálják a pályánkon, amit akarnak. Az angol játékvezetõ azzal „koronázta” meg a teljesítményét, hogy a végén befújt egy olyan 11-est, amit csak õ látott. A visszavágón Mr. Leafe volt a barcelonaiak legjobb játékosa a pályán. A 4 gólunk közül, amit érvénytelenített, 3 volt teljesen szabályos.”
„A mérkõzés végeztével a játékosfolyosón mindennek elmondtuk Leafe-t, csak szépnek nem. Utána, azon a vacsorán, amit az UEFA szervezett a két csapat számára, le kellett fognunk Luis del Sol csapattársunkat, mert neki akart menni a bírónak. Természetesen nem egy itallal kínálta volna meg.”
A Barcelona végül a döntõig masírozott, ahol a Benficával találkozott. Kocsis és Czibor góljai nem bizonyultak elégnek a portugálok 3 találata ellen, így utóbbiak lettek az elsõ olyan csapat a Real Madridon kívül, amely elhódította a trófeát. A Madrid 5 év és 2 elvesztett döntõ után végül újra elnyerte a a BEK-et, a Hetedikre pedig 32 évet kellett várni a már említett amszterdami döntõig. A Nyolcadik és a Kilencedik négy éven belül jött, a „Décima”-ról pedig azóta is áhítozunk, de ha a fenti anekdotára gondolunk, könnyen lehet, hogy most már az „Undécima”-ra kellene várnunk…
A sorozat elõzõ részei:
- Elsõ rész
- Második rész
- Harmadik rész
- Negyedik rész
- Ötödik rész
- Hatodik rész
- Hetedik rész
- Nyolcadik rész
- Kilencedik rész
- Tizedik rész
- Tizenegyedik rész
- Tizenkettedik rész
- Tizenharmadik rész
- Tizennegyedik rész
- Tizenötödik rész
- Tizenhatodik rész
- Tizenhetedik rész
- Tizennyolcadik rész
- Tizenkilencedik rész
- Huszadik rész
- Huszonegyedik rész
- Huszonkettedik rész
- Huszonharmadik rész
- Huszonnegyedik rész
- Huszonötödik rész
Tetszik a sorozat? Szívesen olvasnál még ilyen sztorikat? Írd meg a véleményedet a fórumban, örömmel olvassuk a visszajelzéseiteket!
