Szemtõl szemben: Real Madrid – Juventus

Újra jelentkezik a penamadridista.hu közkedvelt interjúsorozata, amelyben a nagy mérkõzések elõtt a Real Madrid és az aktuális ellenfél egy-egy magyarországi fanatikus szurkolójának tesszük fel ugyanazokat a kérdéseket. A soron következõ rangadó a Bajnokok Ligája idei kiírásának 3. fordulójában a Real Madrid–Juventus összecsapás. A vendégeket Csernus Imre képviseli (nem kell megijedni, õ nem kérdezett egybõl vissza, hogy miért csináljuk ezt az egészet), aki a „Miért is vagy egy csõdtömeg?” kérdéskör feszegetése helyett inkább a JuventusFC.hu weboldalt szerkesztette, illetve a FourFourTwo-nál is megfordult olasz bloggerként. Jelenleg az Il Nostro Calcio bloggere többedmagával és a Juventus Club Hungary tagja. A hazaiakkal kapcsolatban Földszin Balázs (alias Pöle) válaszolt. Pöle a penamadridista.hu szerkesztõségének tagja az oldal indulásától kezdve, online közvetítõ, civilben labdarúgó játékvezetõként is tevékenykedik. Imádja a nõi focit, de ennél is jobban szereti a bölcs idézeteket. Hála neki, már egyre kevesebb pilóta katapultál alagútban. Nem is szaporítanám tovább a szót, lássuk a válaszokat:

Mióta szurkoltok kedvenc csapatotoknak? Hogyan kezdõdött a rajongás?
Földszin Balázs: 1995.11.01. a pontos dátum, az apropó pedig a Ferencváros-Real Madrid mérkõzés. Kisgyerekként ez volt az elsõ igazán komoly fociélményem, ami magával is ragadott, azóta szurkolok mindkét csapatnak. Késõbb se pártoltam el a királyi gárdától, sõt 2009 óta online közvetítõként tudósítok a Real Madrid mérkõzéseirõl.
Csernus Imre: Sokszor tették már fel nekem ezt a kérdést, de sokakkal ellentétben nem tudom egy bizonyos mérkõzéshez vagy évhez kötni a szerelem kezdetét. Valamikor 12-14 éves korom között történt, de egy valamire biztosan emlékszem, mégpedig arra, hogy Alessandro Del Piero volt az, aki miatt elkezdtem követni lehetõségeimhez képest a Bianconerit. Középiskolás koromban csatlakoztam az akkor népszerû HJFS.hu oldalhoz, ahol remek srácokkal dolgoztam együtt, akik a mai napig is a magyar Juventus-közösség magját adják, s akik közül kikerült a Juventus Club Hungary alelnöke is. Aztán 2006-ban, amikor sokan elhagyták a csapatot, bennem valami kattant, ami még szorosabbra fûzte a kapcsolatomat a csapattal, mondhatni a szenvedélyemmé vált a klub. Hõsként tisztelem a mai napig azokat, akik a másodosztály ellenére kitartottak a csapat mellett és világbajnokságot nyertek Olaszországnak.

Mit csináltok egy átlagos meccsnapon? Van valami különösebb szokásotok?
F.B.: Mivel – ahogy már említettem – online közvetítõ vagyok, a meccs az esetek többségében jó pár órával a mérkõzés elõtt kezdõdik számomra. Felkészülök az ellenfél játékosaiból, statisztikáiból, majd várom a csapatok által kiadott hivatalos kezdõ tizenegyeket, és ráhangolódok a közvetítésre. A találkozó után pedig már a „Taktikai szemmel” rovaton agyalok. Különösebb rituálém vagy szokásom ezeken kívül nincsen, de idõm se lenne meccsnapon egyre sem (nevet).
CS.I.: Azt hiszem büszkén és nyugodtan kijelenthetõ, hogy az olasz csapatok közül nekünk van a legjobban szervezett szurkolói klubunk. Meccsnapon számos nagyvárosban gyûlnek össze a rajongók. Budapesten a K9 bár pincéjében van a csapat törzshelye, de sokan összegyûlnek Szegeden, Pécsett, Miskolcon és Gyõrben is. Ilyenkor a kocsmákat zászlóink és mezeink díszítik, és persze egy-két sör is legurul a mérkõzések során, amelyeknek köszönhetõen egy remek baráti társaság alakult ki régiónként és országosan egyaránt. Emellett mondhatom, hogy szinte minden mérkõzésen jelen van legalább két-három Juventus Club Hungary-tag, vannak köztünk bérletesek is, és az sem ritka, hogy egy-két busszal megyünk támogatni a csapatot hazai vagy idegenbeli mérkõzésekre.

Hogy értékelitek csapatotok idei szezonját?
F.B.: Ha csak azt nézem, hogy az idei tizenegy tétmérkõzésünkbõl kilencet megnyert a csapat és mindössze egy-egy döntetlen, illetve vereség társul a sikerek mellé, elégedett is lehetnék, de nem vagyok az. Kétkedve fogadtam anno Ancelotti szerzõdtetését, és sajnos úgy látom, hogy aggodalmam nem volt alaptalan. Az a túlbiztosított taktika, amivel a csapat minden egyes mérkõzésen pályára lép, szerintem kevés Real Madrid-drukker számára jelent örömöt. Emellett a csapat összeállítása is hagy kívánnivalót maga után szinte minden mérkõzés alkalmával, viszont próbálom optimistán felfogni a dolgokat, és remélem, hogy végül a mester is megtalálja azt a taktikát és azokat a játékosokat, amivel, akikkel eredményes és egyben közönségszórakoztató játékra lesz majd képes. Még a szezon elején vagyunk, de sürget az idõ.
CS.I.: Vegyesek az érzelmeim. Az eredményeket tekintve semmi gond nincs, tavaly se kezdtünk sokkal jobban a BL-ben, sõt ugyanígy indultunk neki a csoportnak. Amitõl jobban tartok az az, hogy már nem látom elég éhesnek a csapatot, holott „csak” két bajnokságot nyertünk zsinórban és a BL-ben még van mit javítanunk. Nagyon remélem, hogy védelmünk bizonytalanságára csak Conte zseniális formaidõzítése a válasz. Azt is õszintén remélem, hogy Conte nem lesz Capello és nem lesz a saját rendszerének megszállottja, ugyanis az elsõ évben még mindenki által csodált taktikai sokszínûség már a múlté.

Hogyan értékelitek az ellenfél szezonját?
F.B.: A Juventus hasonló cipõben jár, mint mi, náluk is elmondható, hogy maguk az eredmények (hét gyõzelem, három döntetlen és egy vereség) teljesen elfogadhatóak, de biztos vagyok benne, hogy a mutatott játék színvonala és a Bajnokok Ligájában nyújtott teljesítmény nem teszi feltétlenül boldoggá a „zebrák” híveit.
CS.I.: Õszintén szólva az olasz bajnokságon kívül nem nagyon követem a többi pontvadászatot. Számomra csak a Calcio létezik, meg a megye III. Azt tudom, hogy a városi derbit elvesztették, ami biztos mély nyomott hagyott a szurkolókban. Szerencsére mi mostanában nem tapasztaltunk hasonlót.

Mit vártok idén a kedvenceitektõl?
F.B.: Elõször is azt, hogy a már említett közönségszórakoztató játékot és az eredményes támadófutballt lássam minden mérkõzésen. Ezen felül azt, hogy az új igazolásoknak sikerüljön megtalálni a legjobb helyet és szerepkört a csapaton belül. Természetesen a trófeákról sem szabad megfeledkezni, én speciel legalább két cím elnyerését várom a srácoktól.
CS.I.: Számomra egyértelmû, hogy ismét bajnoki címet kell nyernünk. Volt szerencsém ott lenni az Atalanta ellen 2012. május 13-án, ami szerintem történelmi mérkõzés volt. Del Piero búcsúja, illetve a hosszú ideig tartó sikertelenség utáni elsõ bajnoki cím megszerzése felejthetetlen élmény volt. A BL-ben a negyeddöntõ, de maximum az elõdöntõ a realitás, ott viszont már bármi megtörténhet.

Szerintetek mi kell ahhoz, hogy valaki megnyerje a BL-t? Kik a favoritok idén?
F.B.: Rengeteg dolognak kell passzolnia ahhoz, hogy valaki egy ilyen nehéz sorozatot megnyerjen. Fontos a klasszis játékosok és erõs kezdõ tizenegy mellett, hogy „hosszú” legyen a cserepad, hogy a csapatot elkerüljék a sérülések, és hogy az esetlegesen adódó hullámvölgyekbõl minél gyorsabban kilábaljon az együttes. Az a csapat fogja megnyerni a Bajnokok Ligáját, amelyik uralni tudja majd mérkõzéseit az egyenes kiesés szakaszban, és rá tudja erõltetni játékát, akaratát az ellenfelekre. Természetesen a BL-serleghez egy nagy kanál szerencse sem árt, hisz anélkül semmilyen sorozatban nem lehet gyõzedelmeskedni. Az idei kiírásban véleményem szerint – rajtunk kívül – a Bayern München, a Dortmund, a Chelsea és a Barcelona a legesélyesebbek, de persze soha nem szabad megfeledkezni a Manchester Unitedrõl, a PSG-rõl, vagy a Juventusról sem, az idei meglepetés csapat pedig szerintem a Napoli lehet.
CS.I.: Kiemelkedõ egyéni teljesítmények, amelyek mögött kõkemény csapategység áll, és mindezt egy harcos edzõ támogatja, aki nem csak ordít, de taktikailag is felkészült. Szerintem a Bayern, Dortmund, Real Madrid, Arsenal négyesbõl kerül ki a gyõztes.

Az elmúlt idõszak eredményei, játéka alapján a Juventus vagy a Real Madrid esélyesebb a végsõ gyõzelemre?
F.B.: Véleményem szerint a Juventus kerete nem elég erõs egy BL-gyõzelemhez. Hiányzik egy-egy klasszis ahhoz, hogy a Bajnokok Ligájában is az esélyesek közt emlegessék õket. Szerencsés sorsolással és jó szériával azonban a nyolc közé odaérhetnek. A Real Madridot jóval esélyesebbnek tartom a végsõ sikerre.
CS.I.: A BL-gyõzelemre papíron a Realnak jóval nagyobb esélye van.

A két csapat eddigi mérkõzései során melyik volt a legemlékezetesebb a számotokra? (Pozitív és negatív értelemben is mondjatok egy-egy példát!)
F.B.: Egyiken sem kell sokat gondolkodnom, de ezzel szerintem minden Real-drukker így van. Negatív élmény tekintetében a 2008-as, Bernabéuban játszott meccs magasan vezet, az a két Del Piero gól sok Madrid szimpatizánsnak fájó emlék, köztük nekem is. A legjobb, legszebb emlék pedig nem lehet más, mint az 1998-as Bajnokok Ligája-döntõ és az 1-0 arányú Real Madrid-gyõzelem. Az volt az elsõ BL-siker, amit Real-drukkerként megélhettem, óriási meccs, óriási játékosokkal mindkét csapatban, örök emlék marad.
CS.I.: Ez nem kérdés. Számomra nem egy gól, vagy egy védés a legemlékezetesebb, hanem az, amikor 2008-ban a már 34 éves Del Pierót vastaps közepette cserélte le Ranieri a Real ellen. De nagyon szívesen emlékszem vissza a 2003-as, szintén legendás gyõzelmünkre, amikor a nagy „Galaktikus” csapatot vertük meg Nedved, Trezeguet és Ale góljaival. Érdekes, de negatív dolog nem ragadt meg bennem a Reallal kapcsolatban. (Még a ’98-as döntõ sem? – a szerk.)

Carlo vs. Conte. Hogyan vélekedtek a két edzõrõl? Miben jobb az egyik, és miben a másik, illetve vannak-e gyengeségeik?
F.B.: Játékosként mindketten megnyertek mindent, amit egy olasz focista megnyerhet, bámulatos mindkettejük pályafutása. Edzõként Ancelotti és Conte is a tipikus itáliai stílust képviseli, biztos védekezésre próbálnak építeni masszív, jól védekezõ középpálya segítségével. Conténak megvan a csapata, össze is rakta õket, viszont szerintem képességileg játékosai nem tartoznak a szûk elit kategóriába. Ezzel szemben Ancelotti kerete egyénileg erõs, de a mester még nem igazán találta meg az optimális taktikát és szerkezetet, így akadozik a gépezet. Az elõzõ szezon után Conténak végre lesznek ellenfelei hazai porondon is a megerõsödött Napoli és Roma személyében (persze az Interrõl és a Fiorentináról sem szabad megfeledkezni, viszont véleményem szerint a Milan idén nem lesz mérvadó), így az idény végére mutatkozik majd meg igazán, hogy mire képes a tréner csapatával. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jó nemzetközi szereplés még várat magára Conte részérõl, míg Ancelotti már a Bajnokok Ligájában is letette névjegyét.
CS.I.: Annyi biztos, hogy a két edzõ nem összehasonlítható. Ancelotti természetesen koránál fogva sokkal nagyobb tapasztalattal bír. Rengeteg címet nyert és, bár sokan nem is tudják, de a Juventusszal megnyerte az Intertotó-kupát is. Külön érdekesség, hogy Conte azon a mérkõzésen Ancelotti játékosaként, sõt csapatkapitányaként fejelt gólt. A Milannal aztán mindent megnyert, de a Chelsea-vel is bajnok lett. Zseniális edzõ, gyengeségének talán azt tudnám mondani, hogy néha nagyon ragaszkodik bizonyos játékosokhoz, de hát ez a legnagyobbakkal is megesik. Conte pedig maga a tûz. Bebizonyította, hogy taktikailag is remekül felkészült, bár mostanában kezd kikopni belõle a változtatásra való képesség. Mentálisan viszont olyan szinten tudja felkészíteni a játékosokat, ahogy senki más. Azt képviseli, amit játékosként is: munka, munka, munka.

Mi a véleményetek a két csapat nyári átigazolási politikájáról?
F.B.: A Juventus átigazolásai nem kavartak nagy port, szerintem ez nem is véletlen. Az egyetlen olyan érkezõ a torinóiaknál, aki ténylegesen meghatározó játékosa lehet a csapatnak, Tévez, de õ sem a klasszis szint, míg Llorente leigazolását alapból elhibázott döntésnek gondoltam, és úgy tûnik, hogy ez be is igazolódik. A távozók közül szerintem Matrin kívül senki nem fog hiányozni, õt Tévez pótolhatja, viszont szerintem minden Juve drukker jobban örült volna, ha Llorente leigazolása helyett inkább Matrit marasztalja a klub. A Real Madrid fiatal spanyol játékosokkal operált, majd a végén robbant a bomba, Özil távozott, Bale pedig érkezett. Egyelõre nem mondanék ítéletet egyik érkezõ fölött sem, de hiányérzetem azért maradt a piac zárása után, ugyanis vártam volna még egy csatár érkezését, mivel a jelenlegi keretbõl Benzema formán kívül futballozik, míg Morata vagy Jesé (még) nem képesek a várt szintet hozni. Reménykedem abban, hogy télen ezt a csapatrészt is megerõsítjük, de egyelõre kevés esélyt látok erre.
CS.I.: Nálunk Tévez nagy vétel volt, Llorentét meg meglátjuk. Ogbonna pedig a jövõnek szól. Pirlo helyettesét kell megtalálnunk a jövõben. A Realnál a Bale-ért kiadott összeget nevetségesnek tartom, és szerintem rossz ez az irány. Isco viszont nagy fogás lehet. Ami elõnye a Madridnak, hogy erõs és stabil kerete van, és hosszú a pad.

Ki a csapatotok legjobb játékosa?
F.B.: Szerintem ez nem kérdés, egyértelmûen Cristiano Ronaldo, ez nem szorul komolyabb magyarázatra.
CS.I.: Tavaly azt mondtam volna, hogy Pirlo vagy Vidal. Idén eddig egyikõjük sem sziporkázik, de a csapat többi tagja sem túl meggyõzõ. Jelenleg Bonucci a rengeteg kulcspasszal és gólpasszal, illetve Tévez, akiket ki tudnék emelni.

Van olyan játékos a saját csapatodban, akin mindenképpen túladnál?
F.B.: Akad… Khedira véleményem szerint nem Real Madrid szintû játékos, õt jó lett volna eladni, fõleg a 40 milliós Manchester United ajánlat tudatában. Rajta kívül talán Jesé az, akit eladnék egy Carvajaléhoz hasonló opcióval, hogy fejlõdjön, és késõbb kész játékosként térhessen vissza.
CS.I.: Islával csak többen vagyunk, és nagyon ritkán mutatja meg, hogy miért is hoztuk ide.

Ki az a játékos az ellenfél csapatából, aki a legnagyobb veszélyt jelentheti a másikra?
F.B.: Aki a legnagyobb veszélyt jelentheti, az egy jó napot kifogó Pirlo, remekül irányítja a csapatot, és a pontrúgásai is életveszélyesek, nagyszerû rúgótechnikája van.
CS.I.: Egyértelmû, hogy Cristiano Ronaldo.

Van olyan focista az ellenfél csapatából, akit szívesen látnál saját csapatod keretében?
F.B.: Két játékost említenék, Vidalt például bármikor, szó nélkül elcserélném a már említett Khedirára, de Pogbát is el tudnám képzelni fehérben.
CS.I.: Xabi Alonso pár évig jó lenne Pirlo utódjának még, de egy Bale-féle futó is elférne, csak nem ennyiért.

Ki az, akivel legkevésbé szimpatizáltok a másik oldalról?
F.B.: Giovincót mondanám, nem tudom hova tenni a srácot. Tehetséges, de egyszerûen valahogy nem szimpatikus, szerintem kicsit túl is van sztárolva és az sem véletlen, hogy nem tud meghatározó játékossá válni.
CS.I.: Számomra Pepe a legantipatikusabb egyén, de nem csak a Realból, hanem úgy általában is.

Mik a csapatotok erõsségei és gyengéi?
F.B.: Erõsségeink az egyéni képességek és a gyors kontrajáték, amit azonban gyengébbnek gondolok, az jelenleg a rendezetlen középpályás védekezés és a csatárteljesítmény.
CS.I.: Erõsségünk a sokat emlegetett „spirito Juve” (a végsõkig való küzdelem), amibõl idén még nem sokat láttunk. Gyengeségünk pedig jelenleg az, hogy a játékot Pirlo diktálja, aki néha szörnyen lassú.

Milyen játékot, eredményt vártok a találkozótól?
F.B.: Számomra ez nem kérdés, természetesen a Real Madrid gyõzelmét várom (nevet). Komolyra véve a szót, egy kevés gólos meccsre számítok, ahol végül a királyi gárda gyõzedelmeskedik majd. Az megfigyelhetõ, hogy a Juve játékosok ugyan nem rúgnak sok gólt, de ezzel egyetemben keveset is kapnak, így végül a meccseik nagy részét kis különbséggel hozni tudják, viszont idén még nem találkoztak közel olyan játékerõt képviselõ csapattal sem, mint a Real. Ebbõl kifolyólag úgy gondolom, hogy nagy falat leszünk a torinóiaknak, és végül a mi oldalunkra billen a mérleg.
CS.I.: Hagyományosan jól teljesítünk a Real ellen. Nyernünk kell, bár most, hogy a BL-menõ Quagliarella lesérült, csak Tévez, Giovinco és Llorente maradt a csatárposztra. Én õszintén hiszem, hogy van esélyünk az egyébként villámgyors kontrákkal játszó Real ellen, bár a védelmünk nincs túl jó passzban, és a három védõs rendszer sem túl acélos egy Real ellen.

Mi az, ami eldöntheti a meccset?
F.B.: Remélhetõleg az egyéni képességek közti különbség lesz a döntõ, ebben véleményem szerint jóval a Juventus elõtt járunk, bár ezt kevés Juve szimpatizáns hajlandó elfogadni (öcsém is Juventus szurkoló, neki is hiába mondom…). Ami még döntõ lehet, az nem más, mint a bajnokságok közti különbség, ugyanis a Real Madrid egy, a Serie A-nál jóval erõsebb és jobb bajnokságból érkezik, míg a Juventus az elõzõ években, hazai porondon gyakorlatilag ellenfél nélkül, vörös szõnyegen masírozott a bajnoki címek felé.
CS.I.: A mentalitás vagy egyéni villanások.

Hol fogjátok nézni a rangadót? Van esetleg valamilyen törzshelyetek?
F.B.: Konkrét törzshelyem nincsen, vidéki srác lévén a közös meccsnézésekre sajnos nem tudok eljutni, de biztatok minden budapesti madridistát, hogy látogasson el a Sugárba. A rangadót biztosan otthonról nézem, egy kávé társaságában, mivel nagy valószínûség szerint én közvetítem majd a mérkõzést, ha azonban Gaizka kollégám átvállalja a meccs online közvetítését, akkor a kávét sörre cserélem.
CS.I.: Ahogy korábban írtam, a K9 a pestiek törzshelye, de biztos Szegeden és más városokban is szerveznek közös meccsnézést a fiúk.


Szeretettel várunk mindenkit az egyesületünk által szervezett meccsnézésen!

Végezetül mondjatok egy tippet – gólszerzõkkel együtt – a meccs végét illetõen!
F.B.: A tippem 2-0 arányú Real Madrid gyõzelem, a gólszerzõk pedig Ronaldo és Di María.
CS.I.: 1-2 (Ronaldo, illetve Tévez, Vidal).

Köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltatok!
F.B.: Én köszönöm, jó szurkolást mindenkinek, olvassátok az online közvetítéseinket, és ne feledjétek: okos pilóta nem katapultál alagútban! Hala Madrid!
CS.I.: Köszönöm a megkeresést. Jó látni, hogy a magyarországi madridistáknak is hasonlóan jó közössége van, mint nekünk…

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK
Tovább

Aki láthatatlanul vált legendává…

Toni Kroos a mai napon bejelentette visszavonulását. Eme szubjektív szösszenet ennek margójára készült, pusztán érzelmi felindulásból. Szubjektivitását ajánlott…