„Amikor kinyitották a kis labdát a sorsoláson, és a papíron az állt, hogy ’Liverpool’, azt mondtam magamnak: B csoport. Tudtam, hogy meg kell mérkõznünk ellenük. Nem tudom, hogy tudtam-e, vagy inkább akartam. Abban a pillanatban megcsörrent a telefon, Xabi hívott és ezt mondta: A pokolba, tipikus. Milyen balszerencsés vagyok?”
„Mindenkinek azt mondtam, hogy ez egy olyan lehetõség, amit nem szabad kihagyni. Olyan stadionhoz szoktak, amely 80 ezer ember befogadására képes, oké, de az Anfield egy igazi bomba, egyedi. Csak 45000 férõhelyes, amelyre azt mondták: ‘Hát…’. Erre annyit válaszoltam: ‘Hát?’, az a 45 ezer ember nagyszerû hangulatot teremt, nagyon különlegeset. Azt mondtam nekik, hogy élvezzék. El tudom képzelni, hogy milyen lesz az Anfield, hogyan éneklik majd a You’ll Never Walk Alone-t, és hogyan buzdítják majd a csapatot minden egyes szögletnél.”
„Olvastam egy interjút Magic Johnsonnal, aki azt mondta, hogy õ, LeBron James, Kobe Bryant és Michael Jordan is nehéz idõszakokon mentek keresztül, mielõtt bajnokok lettek. Tudok ezzel azonosulni.”
„Egy napon felhívott az ügynököm, és azt mondta: ‘Liverpoolba megyünk.’. Nagyon sokáig csak ültem. ‘Micsoda???’. Öt évre szóló szerzõdésem volt a Deportivóval. Az elsõ három évben a Madrid kapta volna a felét az átigazolási díjamnak, így azt gondoltam, addig biztosan nem távozom majd. Azonban a klubnak pénzügyi gondjai voltak, fizetni kellett másoknak. Minden olyan gyorsan történt, hogy nem volt idõm felkészülni. Sokkos állapotban voltam. Emlékszem az elsõ pár napra. Kinéztem az ablakon, esett a hó és csak arra gondoltam: ‘Mibe keveredtem?’. Anyám. Csak 23 éves voltam, korábban soha nem voltam távol az otthonomtól. Akkor egy új országba, úgy nyelvbe, új bajnokságba és új csapatba csöppentem.”
„Leginkább középhátvédként játszottam, az edzések másak voltak. Rafa folyamatosan fejleszti a játékosokat. Soha nem hagyja abba. Rendre csak kaptam a parancsokat, nem volt idõm gondolkodni. Beszélhetett volna spanyolul velünk, de mindig angolul adta az utasításokat. Ha hallott minket spanyolul beszélni, lecseszett minket: ‘Angolul!’ ”
„Szerencsém volt, hiszen Mascheranóval egyszerre érkeztem. A Park Avenue-ban kaptunk lakást, szomszédok voltunk, így minden napot együtt töltöttünk. Nagyon jól fogadtak minket, jobban, mint fordított esetben. Ha egy angol menedzsert hozol Spanyolországba és õ magával hoz öt angol játékost, nem hiszem, hogy ugyanez lenne a helyzet. Más a nyomás, ami körülveszi a klubokat. A Liverpoolnál ezt segítette, hogy Rafát, Luis Garcíát, Reinát és Xabit már nagyon szerették, gyakorlatilag már tiszteletbeli angolok voltak. Fernando (Torres) is, aki késõbb érkezett.”
„Úgy emlékszem arra, amikor a Bajnokok Ligájában debütáltam, mintha tegnap lett volna. Edzésen voltunk, Melwoodban, Benítez odajött hozzám és azt mondta: ‘Balhátvéd’. Bal? Messit kellett fognom. Ott álltam, néztem rá és vártam, hogy elkezd nevetni. Ez egy vicc kellett volna, hogy legyen, de láttam, hogy ezúttal halálosan komoly. Azt gondoltam: ‘Anyám!’. Az elképzelés az volt, hogy én erõs lennék jobb lábbal, amikor Messi szembe jön velem. Szóval elutaztunk Portugáliába edzõtáborozni, én pedig minden nap balhátvédként játszottam, hogy felkészüljek.”
„Híres golfhét volt akkor. Rafa kijárási tilalmat rendelt el. Volt egy vidám vacsoránk, majd én és Mascherano énekeltünk néhány spanyol dalt, egy karaoke keretein belül. Nem emlékszem arra, hogy pontosan mit, annyira rossz volt, hogy töröltem az emlékezetembõl. Az idõ telt, az új játékosaink pedig távoztak. A többiek maradtak még, különbözõ dolgok történtek. Én eljöttem. Másnap hallottam ezekrõl, de nem tudtam elhinni, persze Bellamy remekül játszott, gólt szerzett, majd egy golfütéssel ünnepelt. Riise szintén remekül játszott.”
„Amikor a Liverpool másodjára játszott döntõt a Bajnokok Ligájában a Milan ellen, tíz perc volt hátra, és Rafa hívott. A labda azonban nem ment ki. Amikor végre összejött, akkor a negyedik játékvezetõ tûnt el, így meg kellett várni a következõt. Úgy volt, hogy tíz percet kapok, ehelyett kettõt játszottam. Kuyt gólt szerzett. ‘Gyerünk!’. De nem volt idõ. Nem nyertünk, de az egy sokkal jobb csapat volt, mint az isztambuli.”
„Egy edzõ mond valamit, te pedig azt gondolod, hogy nem úgy tennéd, de meg kell csinálnod. Nem teheted csak azt, amit te akarsz. Kivéve akkor, ha olyan jó vagy, mint Cristiano Ronaldo [nevet]. Nagyon különbözõ edzõim voltak, akik különbözõ dolgokat kértek tõlem. Nehéz megmondani, hogy melyikük a legfontosabb, hiszen mind sikeresek voltak. Nem tudom, mit gondoljak.”
„Azt hiszem, hogy az a legfontosabb, hogy mindenki higgyen abban, amit csinál, és abban, amit az edzõ csinál. Ha az egyik játékos leereszt, rendben van, de ha kettõ-három teszi ezt, akkor a kártyavár összeomlik.”
„Az emberek elfelejtik, hogy majdnem megnyertük a bajnokságot 2009-ben. A szemét Macheda miatt nem sikerült. Ezután Benitez leigazolta Glen Johnsont. Azt gondoltam: ‘ Majdnem megnyertük a ligát, és az elsõ dolog, hogy vásárolunk 20 millió fontért egy jobbhátvédet?’. Azt mondtam: ‘Figyelj, kösz mindent.’. Neki volt egy jobbhátvédje, engem pedig hívtak Madridból. Ez egy hihetetlen lehetõség volt. Akkor érkezett Cristiano Ronaldo, Benzema és Kaká.”
„Az elõzõ idényre senki sem számított. A Liverpool nagyon támadó stílusban játszott, mindenkit megleptek. Suáreznek hihetetlen szezonja volt, 31 gólt szerzett, és hány gólpasszt adott… Most ott van nekik Sturridge és Sterling, de Suárez az Suárez, még mindig egy ûr található a helyén. Rodgersnek ki kell találna valamit a pótlására, úgy hiszem, sikerülni fog.”
„Az ember teljesen megváltozik az Anfielden. Van egy kis akasztó az emberek felsõjének, nadrágjának, zakójának, csak egy mindennek. Nincs hely, különösen télen, amikor kabát van mindenkin. Az Anfield nagyon, nagyon kicsi. Összenyomódsz az öltözõben, de ez is a klub hagyományát és értékeit továbbítja. Nincs luxus, és talán ez segít fenntartani a kapcsolatot a játékosok és a szurkolók között. Megvan a maga varázsa.”
„Amikor elhagyod az öltözõt meglátod, hogy ez az Anfield. Látod a lélek megtestesülését. Szeretném elérni és megérinteni ezt minden meccs elõtt. Ezt fogom tenni szerda este is.”
