Csapat
Real Madrid (8)
Bajnokok Ligája-győzelem. Ez már önmagában óriási tett, főleg annak tudatában, hogy milyen őszt produkált a csapat. A kupából idejekorán kihullottunk egy óriási baki miatt, a bajnokságban pedig behozhatatlannak tűnt az előnyünk egészen a tavaszi El Clásicóig. A 8 pont leginkább a tavasznak, illetve a Tizenegyediknek szól, amely megszerzése óriási elégedettséggel tölt el és kárpótol sokmindenért, főleg ha figyelembe veszem, hogy egyáltalán nem nevezhettük kiegyensúlyozottnak a csapat teljesítményét a szezon során. Edzőváltás tavaly nyáron, edzőváltás télen, ilyen előzményekkel óriási eredmény a Bajnokok Ligája-győzelem. Tavasszal is voltak hiányosságok, bőven van még min dolgozni, de vannak dolgok, amelyeket már nem lehet elvenni a csapattól. Öröm volt nézni, ahogy Zidane kezei alatt tényleg csapattá kovácsolódnak az egyéniségek, és az egységnek köszönhetően, együttes erővel több felejthetetlen győzelmet is sikerült aratni. Bízom benne, hogy a francia mesterrel végigcsinált előszezont követően joggal álmodhatunk majd nagy dolgokról, hiszen az egyik legfontosabb építőelem, a csapategység már adott lesz. Remélem, hogy a hiányzó építőelemeket sikerül pótolni, gondolok itt például egy balhátvéd szerződtetésére, aki tehermentesíthetné Marcelót. Az irány, amely felé a tavasz során elindult a Real Madrid nagyon jónak tűnik. Ha folytatjuk tovább a megkezdett úton, illetve a vezetőség hosszú távú bizalmat ad Zidane-nak és csapatának, akkor nagyon szép időszak érkezhet el a klub történetében.
Különdíjak
Az idény legjobb Real Madrid-játékosa – Luka Modrić (10)
Igyekeztem visszakeresni rovatunk minden egyes cikkét az idényre vonatkozóan. Atya ég! Hát hányszor írtuk mi le azt, hogy a horvát volt a mérkőzés legjobbja? Hányszor hallottuk a mérkőzések közben, hogy ismét Luka Modrić a mezőny legjobbja? Nehéz megmondani. Ennek az embernek mérhetetlen tudás szorult a lábaiba. Nem ez az első kiemelkedő szezonja, de most kétségkívül csapata legmeghatározóbb játékosa volt. Ő a csapat motorja, a középpálya ura, a külsős passzok királya, a varázslók varázslója, ráadásul az ő játéka volt a leginkább kiegyensúlyozott, ha az egész idényt vesszük figyelembe. Nélküle jelenleg elképzelhetetlen a csapat. Egy emberként mozgatja a Real Madridot, rendkívüli befolyással van a csapat játékára. Ha neki megy a játék, akkor a Real Madridnak is. Toni Kroosszal (főleg az idény utolsó harmadában) tökéletes párost alkotva egészítették ki egymást. Úgy vélem, idén ezt a címet nem lehet elvenni a horvát zsenitől, még úgy sem, hogy Cristiano ezúttal is félszáz gól fölött termelt.
Az idény meglepetésembere – Lucas Vázquez (8)
Gondolta volna valaki tavaly nyáron, amikor visszaérkezett az Espanyol csapatától, hogy ennyire belopja majd magát a szívünkbe? Lucas egy csupaszív, vérbeli madridista srác, akinek teljesen mindegy, hogy 5 vagy 90 percet kap, mindig a szívét és a lelkét hagyja ott a pályán. Az egész Bernabéut, és úgy gondolom, hogy a világ összes madridistáját megnyerte magának. 25 bajnokin és 7 Bajnokok Ligája-találkozón kapott lehetőséget (összesen 20 alkalommal csereként), 4 góllal és 8 assziszttal fejezte be az idényt. Nagyon sokszor láttuk, hogy képes volt felpörgetni a meccset, megváltoztatni a csapat játékát a padról hozott lendületével. Szívmelengető visszagondolni arra, hogy elsőként állt oda büntetőt lőni a Bajnokok Ligája döntőjében, ami nem akármilyen bátorságra vall. A futballpiaci értéke nincs az egekben, sőt, de mégis ő a Real Madrid egyik legértékesebb játékosa. Nagyszerű példa lehet a Castilla valamennyi fiatalja számára. Ilyen mentalitású labdarúgóból kellene több a világ futballjába.
Az idény legnagyobb csalódást keltő játékosa – Danilo (4)
Sajnos első idényében nem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket. Lehetősége volt rengeteg, mégsem sikerült meggyőző teljesítményt letennie az asztalra. A csapat minden egyes veresége alkalmával kezdőként lépett pályára. Igaz, önmagában ez csak egy statisztika, ugyanakkor mind láthattuk a hibáit. Dani Carvajal kiegyensúlyozottabb, és sokkal meggyőzőbb teljesítményt nyújtott az idény egészében. Ennek ellenére nem szeretnénk temetni a brazilt, láthattunk már több példát is arra, hogy egy gyenge kezdés után igazi klasszissá érett valaki a csapatban (khm, a mostani idény legjobbja is járt hasonló cipőben…), ráadásul a hírek szerint bokasérülése is régóta gyötörte már, de a nyár eleji műtétje ennek a problémának is véget vethet.
Az aranyember(ek) – Keylor Navas (10) és Cristiano Ronaldo (9)
Eredetileg egyetlen játékost szerettünk volna választani, ez azonban lehetetlen feladatban bizonyult. Keylor Navas szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen számtalanszor mentette meg a csapattársai hátsóját egy-egy óriási bravúrral. A Costa Rica-i kapus hihetetlen reflexekkel rendelkezik, ráadásul ezekhez kivételes gyorsaság is párosul. Kiegyensúlyozott, sokszor emberfeletti teljesítményt rakott le az asztalra, amit még inkább értékelnünk kell annak tudatában, hogy több mérkőzést is sérülten játszott végig. Hihetetlen. A hibák olyan távol álltak tőle, mint Ganxsta Zolitól a madridizmus. Nem tudunk elégszer hálát mondani a sorsnak, hogy az a fax nem érkezett be időben és nálunk maradhatott. Emberi nagyságát bizonyítja, hogy a történtek után képes volt egy ilyen szezont produkálni. Abszolút 10 pontos teljesítmény, nélküle minden sokkal nehezebb lett volna. Ami a másik kiválasztottunkat illeti… Szükséges magyarázni? Az idény legjobbja csak azért nem ő lett, mert nem sikerült az előző szezonokban látott stabil, kiegyensúlyozott teljesítményt hoznia (ezért nem érdemel 10 pontot sem), igaz, ez leginkább a Benítez-éra mérkőzéseire igaz. Ugyanakkor győztes gólt szerzett a Barcelona ellen, egymaga fordított a Wolfsburg elleni visszavágón, belőtte a mindent eldöntő büntetőt a Bajnokok Ligája döntőjében, 36 bajnokin 35-ször köszönt be és kiosztott 11 gólpasszt is, a legrangosabb európai kupasorozatban 12 mérkőzésen 16 találatig és 4 asszisztig jutott… Tényleg nincs szükség túlmagyarázni a dolgot, 31 évesen is páratlan játékos.
Játékosok
Kiko Casilla (7)
Összesen 6 tétmérkőzésen léphetett pályára, de egyszer sem okozott csalódást. Voltak ugyan bizonytalan megmozdulásai, ez azonban betudható a meccshiánynak is. A Valencia elleni bajnokija igen emlékezetesre sikerült, óriási bravúrokat mutatott be. A következő idényben több lehetőséget érdemelne, talán a hazai kupasorozat az ő terepe lesz.
Dani Carvajal (8)
A biztos pont. Igaz, hogy hátráltatták sérülések, de amikor egészséges volt, mindig megmutatta Danilónak, hogy hogyan is kellene játszani azon a poszton. Nagyon magabiztos, kellően kemény, ízig-vérig madridista. A Shakhtar ellen szépségdíjas gólt szerzett, de kiosztott 4 gólpasszt is a szezonban. Az egész idény legérzelmesebb pillanatát is ő szolgáltatta, amikor sérülés miatt kénytelen volt könnyek között elhagyni a pályát a Bajnokok Ligája-döntőjében. Ha így folytatja, akkor Danilónak nagyon nehéz dolga lesz jövőre is.
Pepe (8)
Ő is joggal pályázott az idény meglepetése címre. A szezon kezdetén Rafa Benítez nem igazán számolt vele, de Pepe megmutatta, hogy kemény munkával, alázattal és kellő akarattal 33 évesen is vissza lehet kerülni a csapatba. Ehhez kellett Varane és Sergio Ramos sérülése is, de a portugál a szezon második felében elismerésre méltó teljesítménnyel rukkolt elő, a védelem egyik legbiztosabb pontja volt heteken, hónapokon keresztül. Megbízhatóságával újabb egy éves szerződéshosszabbítást harcolt ki, pedig olyan tehetségek kopogtatnak a klub ajtaján, mint Jesús Vallejo és Diego Llorente. Teljesítményét mindössze a Bajnokok Ligája döntőjében bemutatott színészi alakításai árnyékolják be.
Sergio Ramos (7,5)
Összesen 15 bajnoki mérkőzést volt kénytelen kihagyni vállsérülése miatt, amelyet még a Bajnokok Ligája csoportkörében szedett össze. Visszatért, gólt ollózott a Sevillának, a mozdulat következtében pedig kiújult a sérülése. A hosszú kihagyás után nem volt képes a tőle megszokott stabil, magabiztos teljesítményre, de a szezon végére fokozatosan feljavult a játéka. Több alkalommal is buta, felesleges lapokat gyűjtött be (például a Barcelona ellen), de esetében ez sajnos már megszokottá vált. Ennek ellenére tudjuk, az idény végén láthattuk is, ha formába lendül és maximálisan koncentrál, még mindig a világ legjobb középső védője a kapitányunk.
Raphaël Varane (7)
Sokkal több van ebben a srácban annál, amit idén láthattunk tőle. Lehetőséget kapott bőven, hiszen a hosszú ideig bevethetetlen Sergio Ramost ő pótolta (már amikor nem volt ő is épp sérült), de nem sikerült hoznia azt a meggyőző teljesítményt, ami miatt mindenki beleszeretett a játékába. A sebessége mit sem kopott, de sokkal kevésbé volt magabiztos, mint korábban. Több hajmeresztő megmozdulást is láthattunk tőle, ennek ellenére a bizalmunk töretlen irányába. Egy aprócska megjegyzés: örülnék neki, ha lassan átvenné a vezér szerepét a védelemben, hiszen most már rendelkezik annyi rutinnal, hogy ne kelljen mellé egy Ramos vagy Pepe szintű játékos. Idén sajnos csak akkor volt képes igazán jó teljesítményre, ha valamelyik rutinos védőnk szintén a pályán volt. Hiszek benne, hogy Zidane képes lesz kihozni belőle a legjobbat és a jövő egyik legrettegettebb védője válik belőle.
Nacho (7)
A biztos pont, akinek a szíve teljes egészében fehér. Nacho mindig ott volt, amikor a csapatnak szüksége volt rá. Ha sérülések miatt lyuk keletkezett a védelem bármely pontján, őt nyugodt szívvel lehetett a csapatba állítani, bármelyik pozícióba a defenzív vonalban, és soha nem okozott csalódást. Bár szerencsés találat volt, de a PSG-nek lőtt gólját nem felejtjük el neki. A sors sajnos igazságtalan vele, világklasszis csapattársai miatt méltatlanul kevés lehetőséghez jutott, pedig számos nagycsapatban stabil kezdőjátékos lenne. Nagyon remélem, hogy nem hagy itt minket a nyár folyamán, jó tudni, hogy egy ilyen játékosra lehet számítani, ha a nagyok (vagy öregek, kinek hogy tetszik jobban) kiesnek.
Marcelo (8,5)
Mindenképp az idény legjobbjai között kell emlegetni a csapat legnagyobb madridistáját, akinek ugyan voltak hullámvölgyei, mégis jócskán pozitív irányba billen annak a bizonyos mérlegnek a nyelve. Számtalan varázslatot láttunk tőle, úgy focizta végig az idényt világklasszis szinten, hogy nem volt helyettese, így pihenni is jóformán csak akkor tudott, amikor sérült volt. Remélem, hogy kap egy helyettest a nyáron, mert nagy szükségünk van rá, így a formája állandósításának érdekében szüksége van egy jó alternatívára. Marcika egyébként hamarosan jubilál, télen lesz tíz éve, hogy megérkezett hozzánk egy fiatal suhancként, most pedig 11. idényét kezdheti meg habfehérben, immár második számú kapitányként. Nélküle jelenleg nagyon nehéz elképzelni a Real Madridot. A humorát imádjuk, de ő nem csak a bohócunk, hanem sokkal, sokkal több annál.
Álvaro Arbeloa (-)
Eredetileg az ennyire kevés lehetőséget kapó játékosokról nem szerettünk volna különösebben írni, esetében azonban kivételt teszünk, a spártai ugyanis búcsút vett szeretett klubunktól. Arbeloa olyan búcsúztatásban részesült, amilyenről sokan csak álmodnak, ha szívünkre tesszük a kezünket, elismerhetjük, hogy meg is érdemelte. Játékosként sosem volt igazi kedvencem, de a hozzáállása, madridizmusa, egyénisége követendő példaként szolgálhat minden akadémistának. Nem véletlen, hogy a szurkolók imádták, hiszen mindig is hangoztatta, hogy ő nem több, csak egy közülük. Köszönünk mindent, Spártai!
Toni Kroos (7)
Nem sikerült annyira jól második madridi idénye, mint az első. Látványos visszaesés volt tapasztalható játékában, igaz, a pontszámán sokat javított az idény utolsó hónapjaiban mutatott kiváló teljesítménye és hatalmas formajavulása. Az idény első felében tökéletes kaméleont játszott, észrevétlenül olvadt bele a zöld gyepbe, gyakran szidtuk, hiszen csak árnyékként követte az ellenfelek támadóit, középpályásait, de meg kell jegyeznünk, hogy a posztja sem volt tisztázott. Benítez taktikája láthatóan nem feküdt számára. Zidane érkezésével és Casemiro csapatba állításával azonban óriási fejlődésen ment keresztül, ismét világbajnokhoz méltó performansszal rukkolt elő hétről hétre. Öröm volt nézni, hogy képes lendületes ritmusváltásokra, alkalmas a védekezésre, illetve hogy nem csak alibipasszokat tol a társak felé, hanem igazi, váratlan kulcspasszokkal is felhívja magára a figyelmet. Az Európa-bajnokságon mutatott teljesítménye bizakodásra ad okot, reméljük, hogy horvát társával jövőre is rettegésben tartják majd az ellenfeleket.
Casemiro (8)
A tank. Hát mit művelt ez a fickó? Imádom. Beníteznél is sikerült bekerülnie a csapatba, majd Zidane érkezésével úgy tűnt, hogy nem lesz helye a sztárok között, azonban sokadszorra bizonyította, hogy kitartással és kemény munkával nagy dolgokat lehet elérni. A brazil bejátszotta magát a csapatba, jelenléte feljavította Kroos és Modric játékát, akik sokkal szabadabb szerepkörben fickándozhattak, hiszen hátul Caselele biztosított. Bizony, mindig biztosított. Hihetetlen mennyiségű labdát csent el az ellenfelektől, kellő keménységgel vetette bele magát a párharcokba. Megérdemli. Casemiro az a srác, aki a semmiből érkezett, ő nem azért vált a Real Madrid egyik legfontosabb láncszemévé, mert raklapszám adják el a nevével címzett mezeket, hanem egyszerűen a játékával nyerte el a bizalmat, illetve a szurkolók szívét. Öröm volt nézni az általa megtett utat.
Mateo Kovačić (5,5)
A horvát középpályás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, igaz, nagyon fiatal még, később akár meghatározó játékossá is válhat, de ehhez sokat kell fejlődnie. Előfordult, hogy figyelmetlensége miatt pontokat hullajtott a csapat, ami nem túl jó ajánlólevél a Real Madridban. Minden sorozatot figyelembe véve 33 mérkőzésen mindössze 1380 perc jutott neki, ami azért nem egy leányálom, na. A pletykák szerint a nyáron kölcsönbe távozhat, ami talán jót is tenne neki.
James Rodríguez (6)
Sajnos ennél a pontszámnál nem tudunk többet adni az idei teljesítményére. Nagyon magabiztosan kezdte az idényt, csodagólokat szerzett, majd jött az a fránya sérülés a válogatottban… Visszatérése után egyszerűen nem tudta azt a szintet hozni, amit joggal várhatunk el tőle. Először Beníteznél veszítette el kezdőcsapatbeli tagságát, majd Zidane kezei alatt Bale sérülésének következtében visszakerült ugyan a csapatba, de a walesi felépülése után nem maradt számára hely, és sajnos azt kell mondani, hogy joggal nem. Talán több lehetőséget érdemelt volna, de el kell ismerni, hogy a kezdőcsapat játékosai egytől egyig jobb formának örvendtek, sokkal meghatározóbb szerepük volt a csapatban, mint a kolumbiainak. Remélem, hogy velünk marad a nyáron és egy penge előszezont követően sikerül újra azon a szinten játszania, ami miatt egy egész világ megismerte a nevét.
Isco (6,5)
Hasonló cipőben jár, mint kolumbiai társa. Mindannyian tudjuk, hogy sokkal több van benne annál, amit idén nyújtott. 10 gólpasszt és 3 gólt azért így is összeügyeskedett, de nem sikerült meghatározó játékossá válnia. A padról beszállva viszont többször is lendületet hozott a csapat játékába, emiatt Zidane továbbra is számít szolgálataira. Fontos megjegyezni, hogy bár mellőzött volt, hozzáállása példaértékű, hiszen sosem hallhattunk tőle olyan nyilatkozatokat, amelyekben edzőjét kritizálná a kevés lehetőség miatt, ehelyett megemberelte és odatette magát, amikor arra szükség volt. Sajnálom, hogy nem lehetett ott az Európa-bajnokságon, de így több ideje maradt pihenni, talán fejben is jobban össze tudja rakni a dolgokat, hogy aztán nagyot alkothasson az új idényben.
Gareth Bale (9)
Micsoda idénye volt… Már Benítez irányítása alatt is kimagaslóan teljesített, de Zidane kezei alatt is meghatározó játékos maradt. Végre felszabadult és újra megmutatta, hogy mire képes, igazolta, hogy egyáltalán nem felejtett el futballozni. A 2014/15-ös szezonban hányszor könyörögtem azért a Gareth Bale-ért, akit idén láthattunk… Nagy boldogsággal tölt el a mutatott játéka. Hiába hátráltatták sérülések, a bajnokságban 23 mérkőzésen 19 gólig és 10 gólpasszig jutott, a Bajnokok Ligájában pedig 8 mérkőzésen két asszisszttal és nagyszerű játékkal segítette a csapatot. Sosem fogom elfelejteni neki, hogy a BL-döntő hosszabbításában fél lábon állva is küzdött, hajtott a csapatért, majd odaállt és értékesítette a büntetőjét.
Karim Benzema (8)
A francia élete szezonján van túl, még úgy is, hogy sérülések mellett magánéleti problémák is hátráltatták (amelyeket magának köszönhet). A Valbuena-ügy miatt végül az Európa-bajnokságról is lemaradó támadó 27 bajnoki meccsen 24 góllal és 7 asszisszttal kápráztatott el minket, a Bajnokok Ligájában 9 mérkőzésen 4 alkalommal volt eredményes. Voltak ugyan hullámvölgyei, a szezon végére talán el is fáradt, ennek ellenére a csapa egyik legjobbja volt, ha a szezon egészét vesszük figyelembe. Egy helyettesre neki is nagy szüksége van, meglátjuk, Morata látja-e el ezt a szerepet.
Jesé Rodríguez (6,5)
Ő játszotta el a csodacsere szerepét. Amikor kezdőként kapott lehetőséget, általában nem sikerült kiemelkedőt nyújtania, a padról beszállva azonban rendre lendületet hozott a játékba. A bajnokságban 28 mérkőzésen lépett pályára (21-szer csereként), 4 gólig és 6 gólpasszig jutott. A Bajnokok Ligájában a Roma ellen ő biztosította be a továbbjutást. A hírek szerint a klub szeretne vele szerződést hosszabbítani, de egy kölcsönszerződés is kilátásban van számára. Véleményem szerint meg kell őt tartani, mert nagy potenciál van benne, de az állandó játéklehetőség és a fejlődés miatt egy spanyol középcsapatban el tudnám képzelni egy-két évig, hogy aztán Lucashoz hasonlóan térhessen vissza.
Edzői teljesítmény
Rafa Benítez (2)
Egyáltalán nem kedveltem, de azért nem árt reálisan nézni a dolgokat. Sokan 0 vagy 1 pontot adnának neki, én sokkal bőkezűbb vagyok. Na jó, nem sokkal. A csapat játéka finoman szólva sem volt meggyőző irányítása alatt, a csapategység egyenlő volt a nullával, a játékosok nem a klubért és a címerért küzdöttek, úgy tűnt, nem közös érdeket képviselnek. Egyetlen fontos mérkőzést sem sikerült irányításával megnyerni. Folyamatos feszültség érződött a levegőben érkezése után. Nem volt egyszerű helyzetben, hiszen a játékosok és a szurkolók által is igen kedvelt Carlo Ancelottit érthetetlen módon menesztette a klub, hogy aztán kinevezze a spanyol trénert. Hálátlan feladat állt előtte. Sajnos azt lehet mondani, hogy a várakozásoknak megfelelően nem sikerült megütnie a szintet. Edzései túlságosan taktikaiak voltak, elemzései elméleti szinten mentek. Rideg volt a kapcsolat közte és a játékosai között, ami egy öltözőnyi világsztár esetében nem túl jó előjel. Már a Barcelona elleni méretes zakó után felerősödtek a hangok, melyek szerint itt az ideje búcsút venni tőle, helyzetén a Cheryshev-ügy sem segített túl sokat, végül azonban a 2016-os év első mérkőzéséig húzta, a Valencia elleni döntetlen volt az utolsó csepp a pohárban. Az új idényt az angol másodosztályban kezdheti meg. Sajnálom, mert biztos, hogy a szíve fehér, nehéz lehetett megemésztenie a történteket, de mindenkinek így volt a legjobb. Talán még neki is.
Zinedine Zidane (8)
Vele karmester érkezett a zenekar élére. Egy rutintalan, de motivációval teli, ígéretes jövőképpel rendelkező ex-futballista, a futballtörténelem egyik legnagyobb alakja. Olyan ember, akit kivétel nélkül mindenki tisztel és komolyan vesz, a médiától a játékosokon át, egészen a vezetőségig. Mindenki. A szurkolók töretlenül bíztak és bíznak benne a mai napig, hiszik (és hisszük), hogy ő végre állandóságot hozhat abba a Real Madridba, amely nem épp az edzők hosszú távú alkalmazásáról híres. A várt hatás pedig nem maradt el. Igaz, hogy megpróbálták zavarba hozni az első interjúkon, ahogy az is, hogy a média őt is megpróbálta támadni (pontosan a korábban említett rutintalansága miatt), végül azonban az eredmények őt igazolták. A csapat vele olyan dolgokat mutatott, amit az idény első felében egyszer sem, kombinatív, dinamikus, támadásokra épülő játékot. Néha csak ámultunk és bámultunk. A védelem ugyan nem állt biztos alapokon, főleg Casemiro feltűnéséig. A brazillal azonban a karmester tökéletesen egészítette ki zenekarát. Zidane egyensúlyt hozott a csapatba, békét a lelkekbe, jókedvet az edzésekre, de mindenekelőtt egységet az öltözőbe. Képes volt megteremteni azt a légkört, amely Carlo Ancelotti irányítása alatt volt jellemző, ezt pedig a játékosok is elismerték. Erőfeszítéseinek meg is lett az eredménye, hiszen a bajnokság az utolsó fordulóig nyitott volt, a Bajnokok Ligájában pedig meg sem állt a végső győzelemig a csapat. Korábban már kifejeztük, hogy mennyire hálásak vagyunk neki mindezért. Izgatottan várjuk az új idényt, a jelenlegi 10-est semmiképp sem ért, de egy stabilabb védelemmel és egy triplázással mi maximálisan kiegyeznénk.
Rovatunk ezzel természetesen nem ér véget, mindössze a 2015/16-os idényt búcsúztatjuk. Az új szezon első tétmérkőzése után ismét jelentkezni fogunk, ahogy eddig, úgy ezután is számítunk majd a Ti véleményetekre is.
