“Nagyon örülök, hogy itt lehetek. Beszéltem az orvosi csapattal, szükségem van a pihenésre, de segíteni akarom a csapatomat. Tudom, hogy jelenleg nehéz időszakon megyünk keresztül, ezért is szeretném hozzátenni a részem a szombati meccshez. A Real Madrid egy nagyszerű csapat, és volt időnk felkészülni ellenük. Tudjuk, hogy nehéz meccs vár ránk, de készen állunk a kihívásra.”
“Ha csak a lelátóról nézed a mérkőzést, azt mindig nehéz. Mindig ott akarok lenni a pályán és segíteni. A Valencia elleni meccset az oldalvonal mellől néztem, onnan nagyon intenzívnek tűnt. A második félidő némileg több támadást hozott, igazságtalan lett volna elveszíteni a meccset.Úgy gondolom, a döntetlen igazságos eredmény volt.”
“Nagyon profinak érzem magam, aki minden nap úgy kell fel, hogy arra gondol, miként lehet a lehető legjobb a csapata számára, hogyan képviselheti kellőképp a klubot. Minden meccsen bele fogok adni mindent a győzelemért.”
“A sérülésem nagyon megviselt. Nyomás alatt is voltam, játszani akartam, hogy megmutathassam, ki is vagyok valójában. A klub viszont mindig sok visszajelzést adott, az elnökön át az edzőkig mindenki, beleértve Monchit is. Úgy gondolom, a Sevilla családjának támogatása is segített abban, hogy nyugodtabb maradjak és erősebben térhessek vissza. Amikor Sampaoli megérkezett, már normál edzésmunkát végeztem, ő pedig azt mondta, hogy szüksége van rám a meccseken, így lépésről lépésre kell visszatérnem. Én természetesen a lehető leggyorsabban játszani akartam. Sampaoli egy nagyon energikus edző, ez a mentalitás pedig átragad a csapatra.”
“Úgy vélem, jól integrálódtam a csapatba. Elutaztam Koreába, a csapattal dolgoztam, aztán Portugáliában is. Ez segít, amikor pályára lépsz, hiszen ismered a többiek stílusát. Amikor játszottam, úgy éreztem, mintha már nagyon régóta itt lennék. Érzem a szurkolók szeretetét is, akik nagyon szenvedélyesek a klub iránt. Az Athletic elleni meccs előtt a klub himnuszának éneklése különleges pillanat volt, aztán a meccsen is végig énekeltek.”