Ahogy olvasgattam a közösségi oldalak ‘véleményvezéreit’, a spanyol sajtómunkások firkálmányait, egyvalami azonnal nyilvánvalóvá vált számomra, mondhatjuk pont került a kérészéletű várakozás végére: a Real Madrid a Halley-üstökös következő felbukkanásáig egy árva trófeát sem fog nyerni. De legalább, pusztán a tornán való részvétel okán, Trent bekerülési költsége már most megtérült. Jöjjön a tavalyi-idei első szubjektív értékelés.
Real Madrid (OP: 5,5)
Nemcsak a játékosok, de a szurkolók számára is összefolynak az idények, a tornák, a sorozatok. Nincs idő regenerálódni, felépülni az előző, csalódást keltő szezonból, újra itt a világszám, a Real Madrid korai katasztrófája. Mára a tartós bizakodás helyét átvette a háromnapos türelem, épp ezért elkerülhetetlen a fékezhetetlen hevület, a düh, a felhajtás, a tiltakozás. Látszólag a tekintély azoké, akik rögvest radikális álláspontot képviselnek. Nálam alapvetés, csalódott vagyok, ha a csapat nem nyer, de ez általában nem abból fakad, hogy kifogásokat keresek, hanem mérlegelek. A játékosoknak három, alacsony intenzitású edzése volt, mind kimerültek, új edző vette át a csapat irányítását, akinek eltérő elképzelései vannak a játékról, a módszerekről. Megítélésem szerint már az első félidőben megmutatkoztak az új rendszer, az új követelmények pozitívumai, ellenére annak, hogy rögtön két újonc is helyet kapott a kezdőtizenegyben. A második félidei reakció szintén bizakodásra adott okot, alapvetően nem sokon múlott a három pont megszerzése. Itt jegyezném meg, ahhoz, hogy súlyos kijelentéseket tehessen bárki, egy esetleges továbbjutás sem szolgálhat alapul, óva intek mindenkit, hogy szélsőségekbe bocsátkozzon. Javasolom, próbálkozzunk ismét valamiféle kóros optimizmussal, hátha.
Al-Hilal (OP: 6,7)
Az avatottabbaknak nem okozott meglepetést a szaúdiak játéka. A csapat teletűzdelt egykoron Európában edződött idegenlégiósokkal, sokuk klasszisnak számított, de megemlíthetném még Salem Al-Dawsarit is, aki számomra először a qatari vb-n tűnt fel, ott ugyanis többek között neki köszönhetően tudott a válogatott borsot törni az argentinok orra alá. Inzaghi tudhat valamit, két alakalommal játszott BL-döntőt, és kevebb, mint egy hónapa alatt sikerült szinergiát teremtenie, játékkoncepciót alkotnia. Az első félidőben öröm volt nézni az Al-Hilal játékát, a játékosok kiválóan helyezkedtek, remekül háromszögeltek, látványosan tartották, illetve hozták ki a labdát, agresszíven és eredményesen támadtak le. Persze a második félidőre elkészültek az erejükkel, leginkább Bonónak és a szerencsének köszönhetik, hogy sikerrel vették az első akadályt.
MECCSEMBERE – Gonzalo García (OP: 6,4)
Nem az esetlenséget akarom kiemelni, mert úgy vélem az erényei – egy-egy csetlés-botlást leszámítva – hangsúlyosabbak voltak. Meghálálta a belé vetett bizalmat, jól támadta a labdát, ha nála volt remekül tartotta, erőszakos és agilis volt a tizenhatoson belül (ezt igazolják a fejesei). Azt gondolom, egy vérbeli csatár legfontosabb jellemvonásait idézte, és a kapuba is sikerült betalálnia. Bevallom, engem lenyűgöz a fizikalitása, ereje és a játékintelligenciája. Ha a Real Madrid körüli pletykáknak lehet valóságalapja, elsőre inkább egy játékszervező középpályás miatt főne a fejem, mintsem hogy támadót igazoljak.
Thibaut Courtois (OP: 6,8)
Az első percekben volt egy hatalmas védése, a tizenegyest nem háríthatta. Amit a tegnap esti meccs alapján kiemelnék vele kapcsolatban, az a megjátszott labdák pontatlansága.
Trent Alexander-Arnold (OP: 5,7)
Elsőre súlytalannak éreztem, néhány jól irányzott beadás, plusz a gól előtti indítás Rodrygo irányába. Szinte bizonyos, hogy nem az ilyen teljesítmények teszik majd emlékezetessé a Real Madridban eltöltött időszakát. Ami egyértelműen látszódott, hogy amint lehetőség adódott előtte, azon nyomban vett egy balost, s inkább a pálya közepe felé húzódott, ami arra enged következtetni, inkább a támadásépítés lett volna a feladata. Várom a folytatást.
Raúl Asencio (OP: 4,9)
Nem első ízben bizonyítja, hogy alapvetően agresszív védő, ami az utóbbi időben látottakat alapul véve akár többször is kárára lehet majd a csapatnak. A tizenhatos sarkán elkövetett naív kapaszkodója Ruben Neves személyében életre hívott egy fifikás, dörzsölt labdarúgót, aki ügyesen élt a felkínált lehetőséggel. Bár megítélésem szerint a védő megmozdulása nem ért büntetőt, azért ezen a szinten elvárható, hogy a Real Madrid játékosa ne kövessen el egy ilyen gyermeteg hibát.
Dean Huijsen (OP: 6,5)
Igazán figyelemreméltó volt a bemutatkozása. Egy komolyabb hibát leszámítva kiválóan helyezkedett, de ennél is fontosabb, hogy pazar hosszú labdákkal kereste a kollégáit, higgadt volt, jól szervezte a játékot. Nem lehet okunk a panaszra.
Fran García (OP: 4,9)
Egy-egy jobb megmozdulás védekezésben, labda nélkül, sebbességének köszönhetően több ízben nyitott területet Vinícius előtt, de a bátortalan átvételek, passzok továbbra is borzolják a kedélyeket.
Aurélien Tchouaméni (OP: 6,3)
Volt egy emlékezetes mentése, a fejpárbajokat hozta, a középpályán magabiztos és határozott volt. Meggyőződésem, hogy ő lehet Xabi Alonso egyik alapembere.
Fede Valverde (OP: 5,0)
A játékra nem tudott komolyabb befolyással lenni, a második félidőben azonban hasznosnak bizonyult a benne rejlő, rá jellemző energia. A büntető elbaltázta, ahogy a második lehetősége is gyengére sikerült.
Jude Bellingham (OP: 5,1)
A gyenge első félidő legjobbja, a második félidőben elfáradt, nem bírt a hőséggel. Kimagasló abban, amit tud, azaz látványos, sikeres cselek, elképesztő labdatartás, embertelen méretű területet képes lefedni, a szerelései parádésak, kitartása, munkabírása példaértékű. Tavalyi forma, ami nem meglepő, a fizikai problémáit mielőbb orvosolni szükséges.
Vinícius Jr. (OP: 4,1)
Nem találja önmagát. Az első félidőben borzasztó volt, a másodikban kevésbé borzasztó. Korábban az ilyen típusú mérkőzések színvonalát egyedül képes volt megemelni, kozmetikázta a csapat teljesítményét, egy ideje azonban látszólag minden önbizalmát elveszítette. Nem ülnek a cselek, nem jók a döntések. Ennek a csapatnak továbbra is nagyon nagy szüksége lenne egy kiváló Vinícius-ra.
Rodrygo (OP: 5,2)
Akadtak látványos megmozdulásai, kiosztott egy gyönyörű gólpasszt, de összességében ez egy csendes este volt az ő részéről is.
Cserejátékosok
Arda Güler (OP: 6,4)
Raúl Asenciót váltotta, határozottságának, minőségének köszönhetően a csapat előnyére változott a játék képe. Ahogy azt megható, szívbemarkoló vallomásában írta, minden körülmények között szüksége van a labda közelségére.
Lucas Vázquez (OP: 4,4)
Trent helyére érkezett, rögtön egy orbitális hibával indított. Ezt követően azonban összekapta magát, rendre jól segített ki a jobb oldalon. Friss lábai hasznosnak bizonyultak.
Luka Modrić (OP: 6,0)
Lenyűgöző, ahogy a világ bármely pontján, bármely stadionban, bármely közönség fogadja és ünnepli. Kétségtelen, megérdemli minden pillanatát. Labdaérintéseit is ováció követte. Hihetetlenül fog hiányozni.
Brahim Díaz (OP: 5,1)
Kiváló cselek, ezekből adódó lehetőségek, és a hírek szerint szerződéshosszabbítás.
Víctor Muñoz (OP: 5,1)
Egy tíz perces cameo, melyben megmutatta sebességét, robbanékonyságát, elszántan igyekezett már az első labdaérintéséből előnyt kovácsolni.
Xabi Alonso (OP: 5,8)
A ‘szakértők’ csalódottan értékelték Xabi első felállását, a választott játékrendszert, elsősorban az innovációt hiányolták. Xabi szemére vetették, hogy csapata azt játszotta, ami tavaly már látványosan nem működött. A baszk edző korábbi csapatával a labdaszerzésre, a labda megtartására helyezte a hangsúlyt, az eredmények pedig jöttek. Ugyanezt kellene elérni Madridban is. Ettől függetlenül egy kudarcba fulladt vállalkozás nem lesz egyik napról a másikra népszerű és jövedelmező pusztán azért, mert lecserélték a cégért. Megítélésem szerint már elsőre is szembetűnőek voltak a változtatások, de persze elengedhetetlen, hogy mindenki további munkát tegyen az elképzelés megvalósításába.
