A 2011/12-es szezonban járunk, José Mourinho második madridi idényében. A Ponferradina elleni kupameccsen csereként pályára küldött egy fiatal srácot, akiről 10 perc játék után azt gondoltam, hogy talán megvan a Real Madrid következő 10-12 évének spanyol csillaga.
Minden álomszerűen alakult Jesé számára, a kupatalálkozó mellett Mourinho egy Sociedad elleni bajnokin is lehetőséget adott neki, és amikor totál képet adott a kamera, a mozgása alapján simán elhittem, hogy Cristiano Ronaldót látom.
2012/13-ban még nem, viszont Carlo Ancelotti kinevezésével a spanyol a 2013/14-es évadban végleg felkerült az első csapathoz. A bajnokság elején nem játszott annyit, de az első gól így is viszonylag hamar összejött a villámgyors szélsőnek, ráadásul egy El Clásicón (10. forduló).
Hasonló módon ívelt felfelé a madridi karrierje, mint most Gonzalo Garcíának, aztán jött az a bizonyos Schalke elleni összecsapás…
A sérülését követő két szezonban összesen 1900 percet töltött a pályán, így egyértelművé vált, hogy Carlo Ancelotti mellett Zinedine Zidane sem számol vele hosszú távon. Jesé ezek után több klubnál is szerencsét próbált (a teljesség igénye nélkül: PSG, Las Palmas, Stoke City, Sampdoria, Betis, Sporting, Ankaragücü), de sehol nem tudta magát felépíteni legalább egy olyan szintre, mint mondjuk Marco Asensio, akinek szintén volt egy súlyos térdsérülése.
“Amikor egy ilyen hosszú sérülés után térsz vissza, akkor szükséged van valakire, aki vakon bízik benned. Nekem nem volt szerencsém, nem volt senki, aki azt mondta volna, hogy bármi áron pályára küld. Pedig készen álltam. De egy sérülés után játszanod kell, hogy leküzdd a félelmeidet, hogy visszanyerd az önbizalmadat. Amikor megsérültem, Ancelotti volt az edző, a visszatérésemkor pedig már Zidane” – nyilatkozta Jesé egy az AS-nak adott interjúban.
Hatalmas szívfájdalmam, hogy nem futotta be azt a karriert a Real Madridban, amelyet jósoltak neki. Bár közvetlenül a visszatérése után voltak még megvillanásai, jobb meccsei, de az a brutális robbanékonyság, a cselezőkészség kiveszett belőle, már nem ment bele annyiszor az egy az egy elleni szituációkba.
2016-ig maradt a csapatnál, ahol 94 mérkőzésen 18 gólig jutott.
