A legutóbbi alkalommal, amikor a Real Madridot ilyen szinten sokkolta egy távozás, alig tudott megbirkózni a feladattal. És ne legyenek illúzióink, a Real Madrid azt gondolta, hogy Karim Benzema, aki minden bizonnyal egyike annak a top 3-4 futballistának, aki valaha magára ölthette a madridiak világhírű címeres mezét, még legalább egy szezon erejéig a klub kötelékében marad. Ez nem egy olyan távozás, amelyre fel voltak készülve. Graham Hunter, az ESPN újságírója foglalta össze gondolatait a témában.
A madridiak elsőszámú futballal foglalkozó napilapja a MARCA, múlt csütörtökön a címlapot és 7 további oldalt szentelt annak az általuk „Legenda” címmel jutalmazott embernek, akiről úgy tudták, mindennel bizonnyal marad a klubnál.
A francia így reagált a MARCA-nak, miután az esetleges Szaúd-Arábiába való igazolásáról érdeklődtek: „Az interneten a jövőmről beszélnek, de az internet nem a valóság. Minden egyes napomat élvezem Madridban, minden egyes edzést. Nincs még egy olyan klub és stadion a világon, mint amilyen a Madrid és a Bernabéu.”
„A legenda folytatja”, ez állt nagy feltűnést keltően a címlapon, mindez pedig nem történhetett volna meg a Madrid áldása nélkül. Úgy gondolták, hogy a pletykák a szerződésének közelegő lejárata miatt terjengenek, amely egy év múlva volt esedékes.
Tehát: mikor is bukott ekkorát utoljára a habfehér gárda? Nos, ez 2018-ban történt, amikor is egy másik francia legenda, Zinedine Zidane lemondott vezetőedzői posztjáról, kevesebb, mint egy héttel azután, hogy elhódította a 13. (egyben egymást követő harmadik) Bajnokok Ligája trófeáját a Real Madriddal – Kijevben felülmúlva a Liverpool együttesét 3-1-es arányban. Zidane pár napot töprengett döntésén, közölte azt Pérezzel, majd ellenállt az általában meggyőző elnöknek, és közös sajtótájékoztatót tartottak – az elnök képtelen volt álcázni az aggodalmát. Az arca úgy festett, mintha darázsra harapott volna.
A blancók a váratlan kényszerhelyzetet követően megkörnyékezték az akkori spanyol válogatott vezetőedzőjét, Julen Lopetegui-t, akivel gyorsan közös megegyezésre jutottak. Július végén bejelentették érkezését, még a spanyol válogatott első, portugálok elleni 2018-as világbajnokságon rendezett mérkőzése előtt, majd a Spanyol labdarúgó-szövetség (RFEF), menesztette Lopetegui-t, azelőtt, hogy útjára indították volna a labdát Oroszországban.
Lopetegui – aki soha nem volt a megfelelő személyiség a klub, az elnök, a szurkolótábor vagy a mélyen igényes média számára – októberig bírta az első szezonja alkalmával, pontosan 14 tétmeccsig. Az a Santiago Solari váltotta, aki ezek után márciusig töltötte be a vezetőedzői pozíciót. Egészen 2019 márciusáig kellett arra várni, hogy újra a megfelelő irányba tereljék a hajót, ekkor nevezték ki újra Zidane-t.
Viszont rosszul mérték fel a helyzetet, a csapat pedig ezért magas árat fizetett. A Madrid 4-1-es vereséget szenvedett otthon az Ajax ellen, a Bajnokok Ligájának legjobb 16 csapata között, majd ezt egy 3-0-s vereség követte, szintúgy otthon a Barcelona csapata ellen, a Király-kupa elődöntőjében. Mindezt sikerült megspékelni azzal, hogy a gárda 19 pontos különbséggel a harmadik helyen végzett a spanyol bajnokságban.
Persze jogosan gondolod most azt, hogy az edző és az elsőszámú csatár nem egyforma probléma. Előbbiből csak egy lehet, egyben kisebb is a merítési lehetőség a piacon, utóbbinak pótlását pedig megoldhatod kettő vagy három új igazolással. Viszont a mögöttes fenyegetés hasonló. Amikor a Madrid egy lépéssel előrébb jár és átgondolt stratégiai döntéseket hoz, nagyszerű ügyleteket sikerül lebonyolítaniuk – Vinícius, Rodrygo, Fede Valverde, Éder Militão, Eduardo Camavinga egyesével okos igazolásnak bizonyultak, mindeközben Antonio Rüdiger és David Alaba, a Chelsea, illetve a Bayern együttesétől érkeztek ingyen.
Ezúttal a gárda nincs ilyen előnyben. Az sem elhanyagolható tényező, hogy ugyanebben az időszakban Marco Asensio ingyen távozik. A két csodálatosan tehetséges futballista, plusz Mariano és Eden Hazard távozása 75 millió eurós megtakarítást eredményez a fizetéseket nézve, amely a LaLiga pénzügyi fairplay szabályait tekintve kifejezetten előnyös. A Real Madrid stabil költségvetéssel rendelkezik – vásárlási ereje van és megengedheti az ambiciózus fizetéseket. Viszont a veszteség hatalmas – az elmúlt két szezont figyelembe véve Asensio és Benzema 139 gólhoz/gólpasszhoz járult hozzá. Ezt nehéz pótolni, és a Madrid nem teheti meg, hogy úgy elszúrják a dolgot, mint Zidane hirtelen távozásakor.
Az erre utaló hírek alapján szinte biztosra vehetjük, hogy a támadó Joselu átteszi székhelyét az Espanyolból a Real Madridba. A regnáló klubvilágbajnok habfehér alakulat pedig örömmel fogadja majd ezt a kiváló játékost a keretében. Joselu 33 évesen, 1 európai kupaporondon, 2 nemzetközi színtéren és 16 spanyol bajnokságban szerzett találattal érkezik a fővárosiakhoz. 16 bajnoki találata egyébként egyéni rekordja az egy szezon alatt szerzett bajnoki találatait tekintve. Bármennyire is jó játékos Joselu, az ő leigazolása nem fogja megoldani azt a problémát, amivel a Real Madrid hirtelen szemben találta magát.
Egyrészt a Madrid keze meg van kötve két csodálatos játékosnak, és néhány emberi bűnnek köszönhetően – a vágy és az elutasítás dühe. A két játékos Kylian Mbappé és Erling Haaland. Előbbi mostanáig három alkalommal is visszautasította a habfehéreket, a legutóbbi pedig igen mutatósra sikeredett. Nem csak Pérez volt az, akinek nehezére esett lenyelni ezt a fajta viselkedést. A habfehérek káprázatos története azt jelenti a szurkolók és a média számára, hogy egy kicsit nekik is joguk van gőgősnek érezniük magukat emiatt.
Annak ellenére, hogy Mbappé a tervek szerint egy éven belül szabadon igazolható lesz, és ha valaki, akkor a Real Madrid igazán vágyik rá gyermekkora óta, Perez számára nem lesz egyszerű folyamat, hogy túllépjen a gondolaton, miképp a játékos kétszer is elutasította annak lehetőségét, hogy a világ legsikeresebb csapatába igazolhasson, ehelyett inkább a nagy pénzt választotta a PSG csapatánál. A Madrid tudja, hogy Mbappé megfelelő számára, legalábbis labdarúgás szempontjából. Viszont szükséges lenyelnie a büszkeségét, megéri, egyáltalán tud egy évet várni rá?
Aztán ott van a bűvölet másik tárgya, Haaland. Egy, a Madridnál befolyásos pozícióban lévő személy folyamatosan arról tájékoztatta a két nagy madridi sportlapot, hogy várhatóan sikerül meggyőzni a 22 éves norvégot arról, hogy rövid időn belül csatlakozzon a klubhoz. Lehet, hogy ez csak Madrid képzeletének szüleménye, lehet, hogy félretájékoztatták őket. Viszont úgy vélik, hogy Haaland elcsábítható a Manchester City együttesétől.
Graham Hunter, az eredeti cikk írója kétli, hogy ez az igazolás megvalósulna a jövőben, viszont feladatának érzi, hogy leközölje, hogyan is látja a Madrid a dolgokat, hogy mit gondolnak a lehetőségeikről. Őszintén szólva, ha a Madrid egyszer is meglepett minket egy bizonyos módon Pérez közel negyedévszázados elnöksége alatt, akkor az az, hogy olyan igazolási ügyleteket sikerült lebonyolítaniuk, amelyeket más elképzelhetetlennek tartott volna.
Hozzátok el Harry Kane-t. Igen, igazatok van, a Madrid megpróbálhat egy sebet másképp összevarrni (nem Mbappé-val), és a PSG elé tehet egy ajánlatot Neymar-ért. Ahogy Mbappe, Neymar is nagyon közel állt a Madridhoz korábban – aztán a Barcelona ezt ellentmondásosan meghiúsította. Habár mindezek után Neymar nem figyelt oda kellőképpen magára, a PSG-ben eltöltött ideje alatt 145 gólt szerzett, kevesebb mint 170 mérkőzésen. Előfordulhat, hogy Neymar esetében a gyertya lángja hamarabb elhalványul, mint kellene, de ebben a pillanatban még mindig kivételes tehetség. Az pedig, hogy a támadóharmadban Viníciusszal és Rodrygóval alkothatnának egy hármast, megragadhatja Pérez figyelmét.
Kane olyan, akit a Real Madrid hosszú időn át, alaposan elemzett. Ugyan nem sokan sorolják az angol kapitány érdemei közé az alábbit – de nem sokban különbözik Benzemától.
Persze, a francia megszámlálhatatlanul több címet nyert már karrierje alatt – nemzetközi és klubszinten egyaránt – viszont az egyik dolog, amit a Madrid veszít a francia távozásával, hogy képes volt okos, nehezen lekövethető, ötletes és kreatív 10-es pozíciót betöltve, vagy akár egy igazi régi stílusú kilencesként játszani. Emiatt néha kilenc és felesnek nevezik Spanyolországban, joggal.
Kane viszont rendelkezik hasonló tulajdonságokkal. Míg a 29 éves játékos, akinek egy éven belül lejár a szerződése, inkább bámulatos gólstatisztikájáról ismert, a Son Heung-Minnel való fantasztikus együttműködése részben annak köszönhető, hogy képes visszalépni a 10-es pozícióba, briliánsan kivéve részét az összjátékból.
A londoni, akinek 350 találata van (nemzetközi és klubporondon szerzett találatokat egyesítve) zseniális technikával, pályán való meglátásokkal és futballintelligenciával van megáldva. Gyerekes volna azt állítani, hogy ő egy Benzema másolat, hiszen minden idők egyik legjobbjáról beszélünk, viszont Kane hosszú hónapok óta vonzza Pérez gyönyörködő tekintetét. A kérdés már csak az, hogy a spanyol milliárdos Pérez szeretne-e újra bonyolult tárgyalási folyamatokat kezdeményezni a Spurs elnökével, Daniel Levy-vel.
Megesküdött, hogy nem tenné. Azok után, hogy mennyi verejtékkel és könnyel járt Luka Modrić, aztán Gareth Bale megszerzése a Spurs együttesétől, a Madrid elnöke megfogadta, hogy soha többé nem ül tárgyalóasztalhoz Levy-vel. Lehet itt az ideje, hogy megenyhüljön a szíve?
Az emberek bedobhatnak olyan jelölteket, mint Kai Havertz (egy stílusos játékos, aki négy évvel ezelőtt szerezte eddigi legtöbb gólját egy szezonban, mindössze 18-at, Chelsea-be igazolása óta maximum 8 találat jött össze neki szezononként), Romelu Lukaku vagy a termelékeny Victor Osimhen. A Madrid még akár egy szemtelen ajánlatot is tehet Lionel Messi-ért, ahogy tették többször is korábban!
A tény viszont marad: egy újabb fontos távozóval bővül a sor, az előző szezonban búcsúzó Casemiro után, amelynek orvoslására a Madrid nincs felvértezve. A nyomás nagy, briliánsan és okosan kell reagálniuk, ahelyett, hogy puszta gyorsasággal tennék ezt. Ez egyébként nagyszerűen leírja a távozó francia zsenit is. Inkább briliáns és intelligens, mintsem gyors, valahányszor felpörögtek az események.
