A világ egyik legsikeresebb golfozójaként számontartott Sergio García futballrajongó is, sőt, a Real Madrid szurkolója. A klubvilágbajnoksághoz közeledve a nagyszerű sportolóval készített interjút a FIFA hivatalos oldala.
Mik az első emlékeid a futballról, akár játékosként, akár nézőként?
Édesapám Madridban született, én is ott nőttem fel. Az első emlékeim a Keselyű ötöséről vannak, arról, ahogy nézem játszani Butragueñót, Michelt, Martin Vazquezt, Buyót és a többieket. Szerintem Chendo is ott volt. Nagyszerű emlékeim vannak a Real Madrid meccseiről gyerekkoromból, spanyolként pedig természetesen imádom a futballt, igazán elmerültem benne.
Van olyan Real Madriddal kapcsolatos konkrét pillanat, amelyre szívesen emlékszel vissza gyerekkorodból?
Annak idején nagyszerű gólokat láttam. Emlékszem Michel szabadrúgásaira, hihetetlenek voltak. De volt egy Butragueño akció, amire kifejezetten emlékszem. A Cádiz ellen lehetett, amikor elment a bal oldalon, majd az alapvonalon a kapu irányába. Szinte nem volt helye manőverezni, hiszen ott a vonal, ott a kapu, lecselezett egy embert, majd egy elképesztő góllal fejezte be az akciót. Csodás volt nézni.
És a spanyol válogatottról milyen emlékeid vannak?
Szerencsére láthattam az Eb-t. Azt hiszem 2008-ban, Ausztriában volt az, amikor Fernando Torres góljával nyertünk. Nem jutottam el a vb-re 2010-ben. Épp valamilyen tornán játszottam, de emlékszem, hogy Madridban voltam, ahol barátokkal néztük a döntőt. Amikor nyertünk, kimentünk az utcára, láttuk és éreztük az energiát, mindenki ünnepelt Madridban. Csodálatos volt. Nagyon élveztem. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy láthattuk ezt az elmúlt 15-20 évet, nagyszerű válogatottaink voltak, nyertünk nagy trófeákat, ami vélhetően válogatott szinten a legnehezebb dolog.
Mit éreztél, amikor Iniesta meglőtte a győztes gólt a döntőben?
Ugráltam, ordítottam, ölelgettük egymást. Egy jó barátom házában voltunk, ahol mindenki nagy focirajongó volt. Játékokat játszottunk, meg hasonlók. Nagyon izgalmas volt, amikor Andrés meglőtte azt a gólt. Alig vártuk, hogy ünnepelhessünk.
A golf mellett fociztál is gyerekként. Milyen élményeid vannak erről?
A golf és az ezzel kapcsolatos sok utazás miatt, amit már 12 évesen elkezdtem, nem igazán tudtam gyerekként csapatban játszani, mert nem volt időm gyakorolni. Túl sok edzést kellett volna kihagynom. De nagyon szívesen játszottam a barátaimmal, néha edzettem csapatokkal. Ballábas vagyok, úgyhogy bal szélen játszottam, néha a csatár mögött a középpályán, természetesen támadó középpályásként. Vannak még posztok, ahol szívesen játszottam, és azt kell mondjam, igazán remek bal lábam volt.
Mennyire várod, hogy láthasd itt a Real Madridot a klubvilágbajnokságon?
Nagyon izgatott vagyok. Ez egy teljesen új formátuma a klubvb-nek, úgyhogy nagyon várom. Nyaranta volt lehetőségem megnézni néhányszor a Real Madridot itt, az Államokban, játszottak a Barcelona és néhány más csapat ellen, de nagyon izgalmas, hogy egy ilyen tornán is részt fognak venni itt. Szerintem az első néhány meccsen ott tudok lenni, aztán Európába kell utaznom tornákra.
Milyen emlékeid vannak arról, hogy 2017-ben a Masters megnyerése után te végezted el a kezdőrúgást az El Clásicón?
Az volt az egyik legnagyszerűbb élményem, több okból is. Először is azért, mert hatalmas madridista vagyok, ahogy mindenki tudja. Szóval az, hogy a tiéd egy kezdőrúgás egy Barcelona elleni klasszikuson a Bernabéuban, már önmagában is csodálatos. Olyasmi, amit nem sokan tehetnek meg. És az, hogy mindezt a zöld zakóban tehettem meg, még nagyszerűbb. És úgy, hogy mindeközben 85.000 ember skandálja a neved, még annál is. Még mindig libabőrös leszek, ha erről beszélek. Ez volt életem egyik legnagyszerűbb élménye. Futballszurkolóként és madridistaként elképesztő volt.
Emlékszem, hogy ott álltam, ilyenkor mások általában egy apró rúgást engednek meg maguknak. Én pedig úgy voltam vele, hogy a fenéket. De utcai cipő volt rajtam, szóval elcsúszhattam volna és fenékre eshettem volna a pálya közepén. Úgyhogy egy ügyes kis ballábas rúgást eresztettem meg, egy jó kis lapos lövést. Nagyon élveztem. A Real Madrid sajnos kikapott azon a meccsen. Azzal a híres, 93. perces Messi-góllal, ami után levette a mezét. De nagyszerű meccs volt.
Nagyon sok időt töltöttél az elmúlt néhány évtizedben az Egyesült Államokban. Mit gondolsz arról, hogy itt fogják játszani a 2026-os világbajnokságot?
Nagyszerű. Alig várom. A futball rengeteget fejlődött itt az elmúlt néhány évben, az egész országban jelen van. Látható, hogy az MLS csapatai mennyivel jobbak, mint korábban. Ez olyan európai srácoknak is köszönhető, mint Beckham vagy Ibrahimovic és a többiek, akik átjöttek ide játszani, akár karrierjük utolsó időszakára. Itt, Austinban van egy 5 éves csapatunk. Nagyon izgalmas. Láthatod az energiát a stadionban. A szurkolói bázis egyre nagyobb. Nagyon jó látni, hogy az emberek kapcsolódnak a futballhoz az Államokban, kíváncsian várom a világbajnokságot.
Mit gondolsz, mivé válhat itt a futball?
Nehéz megmondani. Szerintem az amerikaiak imádják a sportokat. Amikor nagyon belemerülnek, akkor nagyon támogatják és pusholják. Szerintem nagy potenciál van benne, óriásit fejlődhet még. Elérheti az NFL szintjét? Nehéz megmondani. Spanyolországban a futball az első számú, de itt, az Egyesült Államokban az NFL, az Amerikai futball a király kategória. Nehéz megmondani, hogy ezt át tudja-e venni, de egyértelműen látszik a fejlődés, egyre erősebb lesz. Szerintem most kezdtük el azt látni, hogy a fiatalabb európai játékosok is átjönnek ide játszani. Korábban erre nem volt példa, öt vagy nyolc évvel ezelőtt. Szerintem ez egy jó kezdet, meglátjuk, hogy hova fut ki.
Ha már világbajnokság, milyen izgalmas lehet számodra, hogy 2030-ban újra Spanyolországban rendezik?
Igen, abszolút. A futball óriási Európában és Spanyolországban, szóval az, hogy mi rendezhetjük a 2030-as tornát, nagyon izgalmas. Remélem, hogy nagyszerű csapatot fogunk indítani, a győzelem esélyével. Még van öt év addig, de szerintem van potenciál a fiataljainkban, akik majd ott játszhatnak. Szóval igen, alig várjuk. Egy újabb döntő a Bernabéuban egy valóra vált álom lenne.
Ahogy a futballisták a világbajnokságon, te a Ryder-kupán képviseled a hazádat és a kontinensedet. Mit jelent ez számodra?
Imádom a Ryder-kupát. Számomra ez olyan, mint amikor gyerekként fociztam. Ugyanaz a csapatszellem. A LIV Golfnál is ez van, hiszen megvan a saját csapatunk, az enyém a Fireballs. De 25 évig leginkább egyedül játszottam, az egyetlen kivétel a Ryder-kupa. Mindig imádtam ezt a bajtársiasságot, a csapatszellemet, ahogy összejöttök arra a hétre, hogy egy szupererős csapat ellen játszatok, az amerikai csapat ellen. Mindig ők az esélyesek. Ez nagyon különleges. Imádom minden percét. Szerintem ez is az egyik oka, hogy jól tudtam teljesíteni az európai csapatban. Persze volt néhány nagyszerű csapattársam is. Ez pedig rengeteget segít.
Mi jut eszedbe, amikor látod a saját nemzeted zászlaját és az EU zászlaját, tudva, hogy mindkettőt képviseled?
Ez egy nagyon büszke pillanat. Spanyolországot mindehol képviseled, bárhová is mész, de az, hogy itt, a Ryder-kupán teszed, ami szerintem a golf világának legjobb esemény, mindig büszkeséggel tölt el. Látni a többi európai ország zászlaját és hallani a himnuszukat, nem csak a spanyolt, mindig érzelmes pillanat. Egy különleges alkalom.
