Egytől egyig: Real Madrid – SL Benfica (2-1)

Az új BL, új látványosságokat is hozott azzal, hogy két csapat rövid időn belül három meccset is játszik egymás ellen. A sors azonban így hozta, amivel végül a Real Madrid tudott is élni: összesítésben 3-1-re legyőzte a Benficát és mindenki nagy-nagy örömére, 7 év alatt 6. alkalommal csap majd össze a Manchester City-vel a legjobb 16 között.

Na, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg inkább a szerda esti mérkőzésen mutatott teljesítményt.

Real Madrid

Nem tudhatjuk, mit hoz még ez a pár hónap, de nálam már azt elérte ez a jelenlegi Real Madrid, hogy nem igazán izgulok egyetlen meccsen sem. A káosz és a semmilyenség közötti univerzumban mozognak a srácok, de lehozták a kötelezőt. Innen pedig minden győzelem és siker egy szép ajándékként hat. 

SL Benfica

Tették, vették, amit kellett, jött a gól, a helyzetek is, de a Real Madrid az Real Madrid. Főleg hazai pályán a BL-ben. Egy Mourinhóval a kispadon, lehet szorosabb lett volna.

MECCSEMBERE – Aurélien Tchouaméni

Meccsek óta nagyon magas szinten teljesít, egy biztos pont a csapat semmilyenségében. Elképesztően határozott a párharcokban, agresszíven a letámadásokban és remekül helyezkedik. Neki volt a legtöbb labdaérintése (84), csak Valverde múlta felül a 9 progresszív labdavezetését, és mindent megkoronázta egy már-már tonikroosi góllal, ami raádus kulcspillanatban született a Benfica vezető találta után.

Thibaut Courtois

Sok mindent nem lehet rajta értékelni, ismét hozta azt, amitől szerintem évek óta a világ legjobb kapusa. Már régóta magától értetődő, hogy ő ott van mindig, lehet rá számítani a nehéz meccseket, a könnyűnek tűnő meccseken, akkor is, ha ziccervédésről van szó, meg akkor is, ha egy csúfos vereség után kell nyilatkozni valakinek. Négy védése volt, Asencio próbálkozását is bravúrral kiszedte, a gólról nem tehetett.

Trent Alexander-Arnold

Felemás volt ez most. Azt öröm nézni, hogy egyre több meccs van a lábában, ezzel majd szépen meg is jön az önbizalom és ennek minden pozitív hatása, neki volt a legtöbb progresszív passza (14), adott három kulcspasszt is, és legalább van végre egy játékos a pályán, aki keresztbe és hosszába nemcsak lát, de oda is tudja rúgni a labdát, ahova kell. Védekezésben viszont volt gondok: sokat támadta a Benfica az ő oldalát, többször át is játszották, de végül ezekből nem lett nagyobb gond.

Raúl Asencio

Ez nem az ő estéje volt. Ismét. A káosz a legjobb szó a teljesítményére. Összehozott majdnem egy öngólt, számos alkalommal rosszul helyezkedett, rossz labdaérintések, aztán az a csúnya ütközés Camavingával, aminek szerencsére “csak” egy nyakhúzódás lett a vége. Reméljük, a kis pihenés sok mindent helyre tesz benne.

Antonio Rüdiger

Neki se ez volt élete meccse, de az egy jó hír, hogy ő legalább nagyjából hozta, amit megkövetelt a haza. A labdakihozataloknál nem állt ugyan a helyzet magaslatán, de többször is jól blokkolt vagy jókor volt jó helyen.

Álvaro Carreras

Üdítő látvány, ahogy előrefelé lejátssza az 1v1 elleni szituációkat, nehéz helyzeteket is remekül old meg, agresszíven támadta az ellenfelet, és még az a néhány kockázatos cselezés is belefért most. 

Fede Valverde

Az egyik legjobb teljesítménye volt ez szezon során. Rohant, rohant és rohant. De végre nem feleslegesen és céltalanul. Kiosztott két csodás gólpasszt, de ezeknél is fontosabb volt a dinamizmusa, amiből egész meccsen profitált a csapat.

Arda Güler

Védekezésben sok hibát vétett, sok párharcot veszített el, de hát nem is a fizikai kvalitásai miatt szeretjük.  Ettől függetlenül szép jubileumhoz érkezett a 21. születésnapján, hiszen a szerdai volt a 100. mérkőzése a Real Madridban. Emellett előrefelé azért alkotott is, időnként jól járt a lábáról a labda, jól kapcsolta össze a támadásokat.

Eduardo Camavinga

Sokat melózott, de egy ideje nem látom rajta az előrelépést, sem úgy amúgy, sem magához képest. A védekezést többnyire lehozza, van egy-két látványos megoldása, de összességében nem teszi olajozottabbá a csapatjátékot.

Gonzalo García

Nem csinált semmi látványosat, szenvedett is, de már azzal, hogy folyamatosan a 16-os környékén vagy azon belül helyezkedett, lehetőséget adott a széleken Vininek, Valverdének, hogy megbontsák a Benfica védelmét. Ezt a skilljét pedig nem szabad alulértékelni, főleg, ha megnézzük az Osasuna elleni Mbappé-helyezkedéseket.

Vini Jr.

Élt a pályán, forgatta jobbra-balra Dedicet, rúgott egy nagyon okos és fontos gólt. Na, meg megtáncoltatta a szögletzászlót, ahogy azt kell, kiszakítva ezzel, a világot csak jobb hellyé tenni akaró, frusztrált kommentelők méregzsákját. Tudom, hogy pont ezek az emberek nem jutottak el idáig a szövegben, de akkor, akik mégis olvassák ezt, majd ők átadják nekik, hogy Hala Madrid!

David Alaba

Asencio sérülése után pont azt hozott a csapatba, amire szükséges volt: nyugalmat, megbízhatóságot és tapasztalatot. 

Franco Mastantuono

Előrefelé nem, de védekezésben annál inkább elvégezte a rá bízott feladatot. Reméljük, ami benne van ott mélyen, az majd a szezon végső szakaszában mutatkozik meg.

Thiago Pitarch, César Palacios és Fran García kevés időt töltött a pályán, úgyhogy most elmaradt az értékelésük.

Álvaro Arbeloa

Eddig egészen jól működik a “valahogy oldjuk meg” filozófiája. Nem vállalja túl magát, a csapatot sem, lehet a BL-döntőig is elbandukol így…