A Real Madrid marokkói játékosa, Brahim Díaz utólag megnyerte az Afrika-kupát hazájával, miután az Afrikai Labdarúgó-szövetség megfosztotta a szenegáli válogatottat az Afrikai Nemzetek Kupája-győzelemtől.
Az Afrika-kupa döntőjére 2026. január 18-án került sor, ahol a házigazda Marokkó és a szenegáli válogatott mérkőzött meg egymással. A finálé szoros, kiélezett küzdelmet hozott, amely 90 perc után is 0–0-ra állt. A rendes játékidő hosszabbításában Malick Diouf szabálytalankodott Brahim Díazzal szemben, így Marokkó a 99. percben büntetőhöz jutott. A kálvária ekkor kezdődött, hiszen a szenegáli válogatott nem akarta tudomásul venni az ítéletet, és levonult a pályáról.
Csapatkapitányuk, Sadio Mané végül rávette a csapatot a folytatásra, így Brahim a 114. percben végezhette el azt a büntetőt, amelyet a 99. percben ítélt meg a játékvezető. A Real Madrid szélsője azonban elhibázta a tizenegyest, így következett a kétszer tizenöt perces hosszabbítás.
A ráadásban végül a Villarreal játékosa, a szenegáli Pape Gueye szerezte meg a győztes gólt, így Szenegál megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját. Sokan már ekkor értetlenül álltak az események előtt, hiszen azzal, hogy Szenegál levonult a pályáról, a szabálykönyv szerint automatikusan háromgólos vereséget kellett volna elszenvednie.
Mivel Marokkó megóvta a végeredményt, hosszas tárgyalásokra került sor. Első fokon még helybenhagyták az eredményt, azonban a későbbi döntés megsemmisítette azt: a fellebbviteli bizottság úgy határozott, hogy eltörli a döntő végeredményét, visszavonja Szenegáltól a győzelmet, és 3–0-s eredménnyel Marokkót hirdeti ki győztesnek.
Brahim igazi vezérré vált, és hátán vitte a válogatottat egészen a döntőig. A Comore-szigetek elleni csoportmérkőzésen győztes gólt szerzett a 2–0-ra megnyert találkozón. A csoport második mérkőzésén, Mali ellen lőtt gólja pontot ért válogatottjának, hiszen az összecsapás 1–1-es döntetlennel zárult.
A Zambia elleni csoportzáró mérkőzésen – amelyet Marokkó 3–0-ra nyert meg – Brahim ismét eredményes volt. A legjobb 16 között Tanzánia ellen ő szerezte a győztes gólt (1–0), majd a legjobb nyolc között Kamerun legyőzésekor is az ő találata döntött (2–0).
A Nigéria elleni elődöntő volt az első mérkőzése a tornán, amelyen nem talált be: 107 percet töltött a pályán, Marokkó pedig végül büntetőpárbajban jutott a fináléba. Brahim a torna egyik legjobbja volt, és öt góljával gólkirály lett.
A Real Madrid Afrika Nemzetek Kupája-győztes játékosai
A Real Madrid története során számos kiváló, afrikai származású játékos szerepelt a klubnál, többek között Emmanuel Adebayor (Togo), Michael Essien (Ghána), Mahamadou Diarra (Mali), Samuel Eto’o (Kamerun), Geremi Njitap (Kamerun), valamint a közelmúltból Achraf Hakimi és Brahim Díaz (mindketten Marokkó).
Az Afrika Nemzetek Kupáját Brahim előtt két Real Madrid-játékos nyerte meg: Samuel Eto’o és Geremi Njitap, akik 2000-ben Kamerun színeiben hódították el a trófeát. A döntőt 2000. február 13-án rendezték, Eto’o pedig ekkor még hivatalosan a Real Madrid játékosa volt – a klub csak nyáron értékesítette végleg a Mallorca együttesének. A csatár a torna második legeredményesebb játékosa lett négy góllal.
Geremi szintén végigjátszotta az egész tornát, sőt két évvel később, 2002-ben is megnyerte az Afrika Nemzetek Kupáját, szintén a Real Madrid játékosaként.
Brahim Díaz lett a harmadik Real Madrid-játékos, aki elnyerte ezt a rangos címet, és az első, aki gólkirályként tette ezt.
Brahim, aki még két hónappal ezelőtt negatív hősként volt emlegetve, mára a döntő pozitív hősévé vált, hiszen az általa kiharcolt büntető vezetett odáig, hogy a szenegáli válogatott levonult a pályáról, ami végül kizárást eredményezett.
