A Real Madrid utánpórtlásbázisán nevelkedett Chema Andrés jelenleg a Brighton játékosa, ahol nagyszerűen mutatkozott be, hiszen például gólt szerzett a bajnoki címvédő Arsenal ellen. A fiatal középpályás jelenleg az U21-es spanyol válogatott edzőtáborában van többek között Espível és Gonzalóval, ahol a MARCA munkatársával beszélgetett.
Ismét változásokkal teli nyár van mögötted. Még egy hónapja sem vagy a Brightonnál, de már bemutatkoztál, gólt szereztél és gólpasszt adtál. Hogyan élted meg mindezt?
Ahogy mondod, minden nagyon gyorsan történt, de hatalmas lelkesedéssel vágtam bele. Nagyon boldog vagyok, és hála Istennek, egyelőre minden jól alakul. Három hete vagyok itt.
Sokban különbözik a Premier League a Bundesligához képest? Más érzés ott gólt szerezni?
Két nagyon versenyképes bajnokságról van szó, de végső soron a Premier League a világ legmagasabb színvonalú bajnoksága. Dinamikus, gördülékeny a játék, kevés a megszakítás, a játékvezetők sok mindent továbbengednek, és szerintem fizikailag is magasabb a szint. Mindkét bajnokságban jó érzés gólt szerezni, de igen, a Premier League-ben különösen nagy öröm, ezt nem tagadom.
Hányszor nézted vissza az Arsenal ellen szerzett gólodat?
Már többször is láttam, mert a barátaim és a családom is elküldi a közös csoportokba. Ilyenkor azt mondom magamnak, hogy na, akkor még egyszer megnézem. Nem fogok hazudni, nagyon jó érzés.
Sokat beszélsz a családoddal? Mi hiányzik a legjobban?
Nagyon jól vagyok, tényleg nagyon-nagyon jól. Sokat beszélek velük. Leginkább az hiányzik, hogy vasárnaponként elmenjek a családommal a nagynénémhez ebédelni.
Inkább a fish and chips híve vagy, vagy hiányzik a német rántott hús, a schnitzel?
Egyelőre nem igazán, de gondolom, idővel majd hiányozni fog. A fish and chips finom, de sehol nem esznek olyan jól, mint itt, Spanyolországban. Sehol.
Hamarosan szembekerülhetsz a korábbi csapattársaiddal és Arbeloával.
Úgy tudom, karácsonykor, a Boxing Day környékén, vagy valamelyik hasonló időpontban játszunk ellenük. Beszélünk egymással, a minap például megnéztem a United elleni meccsüket. Nincs más kívánságom, csak hogy nyerjünk. Nekem ennyi elég.
Milyen a kapcsolatod Gonzalóval, akivel a La Fábrica és az U21-es válogatott is összeköt?
Gonzalóval fantasztikus a kapcsolatom. Mindig gondoskodott rólam, már Valdebebasban is. Az egyetemen is miatta kezdtem el a tanulmányaimat. Amikor Németországba mentem, akkor is tartottuk a kapcsolatot. Most a válogatottnál is nagyon jó a viszonyunk. Most pedig, hogy nagyjából egymáshoz közel vagyunk, remélem, még többet találkozunk majd.
Angolul vagy németül boldogulsz jobban?
Most már jól, egyre jobban megy az angol. Végső soron mindenki beszél angolul. Németországban is a legtöbben beszéltek angolul, de azért a német nyelv valamelyest visszafoghatott. Az angol sokkal jobban megy. A klubnál minden angolul zajlik. Az edző német, de azért már valamennyire ismerem a németeket, úgyhogy minden rendben.
Nagyon taktikus játékos vagy. Mit kér tőled az edző a pályán? Sokat változott az a Chema, akit a Bundesligában láttunk?
Azt mondanám, hogy az alapfelállás nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Stuttgartban játszottunk. Az ellenféltől függően vannak kisebb különbségek, de az edző utasításai nagyon hasonlóak. Végső soron az a feladatom, hogy egyensúlyt adjak a csapatnak: amikor le kell támadni, akkor magasan helyezkedjek, máskor pedig a belső védők előtt maradjak, hogy biztosítsam az egyensúlyt.
Tavaly azt mondtad nekem, hogy még többet kellene előre játszanod. Érettebb lettél a külföldön töltött idő alatt?
Ahogy mondod, idén kifejezetten erre helyeztem a hangsúlyt. Németországban, amikor két védekező középpályással játszottunk, megvolt a lehetőségem arra, hogy előrébb lépjek. De úgy gondolom, még mindig van hová fejlődnöm, és remélem, hogy ebben a tekintetben idén előrelépek.
Mi a legnagyobb erősséged?
Azt mondanám, hogy a pályán mutatott higgadtságom és az, ahogyan értelmezem a játékot. Nem vagyok különösebben gyors, ezért jobban oda kell figyelnem a különböző helyzetekre, és meg kell próbálnom előre látni, mi fog történni, hogy időben ott legyek. Szerintem ez elég jól megy nekem.
Az U21-es válogatottnál Marc Bernallal játszol együtt, aki ugyanazon a poszton szerepel, és akivel szintén össze szoktak hasonlítani. Összeilletek a pályán?
Marc klasszis játékos, ezt a Barcelonában is bizonyítja. Nagyon hasonló profilú futballisták vagyunk, magasak vagyunk, hosszú lábakkal, ahogy mondani szokták, de azért vannak különbségek közöttünk. A legutóbbi válogatott szünetben már játszottunk együtt, és tényleg nagyon könnyű ilyen minőségű játékosokkal futballozni. Jól megértjük egymást a pályán, és igen, ha a szövetségi kapitány is úgy látja jónak, akkor itt, a válogatottnál is elképzelhető, hogy ketten szerepeljünk a középpálya közepén.
Biztosan eleged van már abból, hogy állandóan Rodrival hasonlítanak össze. Hogyan viseled ezt?
Igen, már fárasztó, de azért megértem. Szeretem, ha hozzá hasonlítanak, megtisztelő és büszkeséggel tölt el, de úgy érzem, mindig ugyanaz a téma. Én is szeretném a saját utamat és a saját karrieremet járni, a saját nevemmel, Chema Andrésként érvényesülni, nem pedig valaki másként. Jólesik az összehasonlítás, de nem tulajdonítok neki különösebb jelentőséget. Végső soron a sajtó sokat beszél, rengeteg butaság elhangzik, és ha az ember fejébe férkőznek ezek a dolgok, abból probléma lehet.
Mit teszel azért, hogy mindezt távol tartsd magadtól?
Őszinte leszek: van Instagram-fiókom, de a bátyám kezeli. Tavaly úgy döntöttem, hogy nem nézem az Instagramot, és semmi ilyesmit nem követek. Próbálom távol tartani magam ezektől a dolgoktól, mert ha nem látom őket, akkor nem is tudnak hatással lenni rám.
Van sportpszichológusod?
Tavaly óta van egy pszichológusom, Marc. A nagybátyám ajánlotta, egy éve dolgozom vele, és nagyon elégedett vagyok. Szerintem manapság ez rendkívül fontos.
Miben segít neked a legtöbbet ezen a téren?
Személyes szinten abban, hogy bízzak magamban, illetve azokban a dolgokban, amelyekben úgy érzem, fejlődhetek. Megadja nekem azokat az eszközöket, amelyekkel ezt meg tudom valósítani.
Sokat figyelted Kimmichet. Azt mondtad róla, hogy a vezetői képességei a legjobbak közé tartoznak.
Számomra Kimmich hihetetlen játékos, elsősorban a pályán mutatott karaktere és személyisége miatt. Amikor ellene játszol, látod, hogy a csapattársai hallgatnak rá. A Bayernhez hasonló csapatban, ahol ennyi klasszis futballista van, az, hogy hallgatnak rá, az ő karakterének és pályán mutatott személyiségének köszönhető.
Arra törekszel, hogy te legyél az a játékos, aki összefogja a csapat játékát, akire hallgatnak a többiek, aki irányít és kézben tartja a mérkőzést?
Már most is igyekszem sokat irányítani, a karommal, a hangommal. De ezt tapasztalattal, az évek során és a csapaton belül kivívott elismeréssel lehet kiérdemelni. Ezért hordom már kisgyerekkorom óta betűrve a mezemet. Most, hogy Rodri is így játszik, természetes, hogy összehasonlítanak minket, de én már nagyon régóta betűrve hordom a mezemet. (Nevet.)
Van benned valami a régi idők futballistáiból.
Ha nem tűröm be a mezemet, úgy érzem, kevésbé vagyok védve, ha szabad így fogalmaznom. Így sokkal szabadabbnak érzem magam. Néha meccs közben kicsúszik a nadrágomból, és ilyenkor megpróbálom újra betűrni.
Mivel nem olvasod a hozzászólásokat: amikor a Brighton legyőzte az Arsenalt, összeállítások jelentek meg a megmozdulásaidból, és sok madridista azt írta: „Milyen kár, hogy elveszítettük Chema játékjogának 50 százalékát! Mennyire jól jönne a Madridnak egy hozzá hasonló védekező középpályás.”
Végső soron a Real Madrid keretében vannak a világ legjobb játékosai. A posztomon ott van Tchouameni, Camavinga, vagy Valverde… Szerintem elegendő minőséggel rendelkeznek ezen a poszton, és ezt hosszú éveken keresztül bizonyították is. Lehet, hogy most a Real Madrid nem a legjobb időszakát éli, de nagyszerű idényük lesz. Bőven van bennük elég minőség, nincs szükségük másra ezen a poszton.
Te, aki Modriccsal és Kroosszal is edzettél együtt, nem gondolod, hogy a Real Madridnak szüksége lenne egy olyan játékosra, aki kézben tartja a mérkőzést, egy Rodri vagy egy Kimmich típusú futballistára?
Ahogy mondtam, nagyon jó a keretük, és őszintén hiszem, hogy azon belül is vannak olyan játékosok, akik képesek betölteni ezt a szerepet. De ez nem megy egyik napról a másikra, időre és edzésekre van szükség. Szerintem éppen ez a nehéz a Real Madridnál: a követelmények rendkívül magasak, a szurkolók azonnali győzelmeket és teljesítményt várnak el, ami nagyon nehéz. De idővel és ezekkel a lehetőségekkel a Real Madrid megtalálja ezt a játékost.
Néhány év múlva te lehetsz ez a játékos?
Miért ne? De most érkeztem meg a Brightonhoz, és nagyon boldog vagyok itt. Egyelőre nem gondolok ennél tovább, csak az U21-es válogatottra és arra, hogy visszatérjek a klubomhoz.
Amikor megtudtad, hogy a Real Madrid elveszítette a játékjogod 50 százalékát, hogyan fogadtad a hírt? Nem különösebben érdekelt?
Azt kell mondanom, hogy valóban nem igazán érdekelt. Végső soron a saját karrieremre és magamra kell figyelnem. Természetesen mindig hálás leszek a Real Madridnak mindazért, amit adott nekem; ha nem lenne a Madrid, most nem tartanék itt. De igen, ha a jövőben egyszer úgy alakul, hogy ismét keresztezik egymást az útjaink, akkor legyen úgy.
Idén nyáron sokan távoztak a La Fábricából.
A Real Madrid a világ legjobb csapata, és a követelmények rendkívül magasak. Ahhoz, hogy ott játszhass, a világ legjobbjai közé kell tartoznod. Az utánpótlásból az első csapatba kerülni hatalmas ugrás, nagyon keveseknek sikerült, és nekik is rengeteget kellett dolgozniuk érte. Az, hogy ennyi saját nevelésű játékos jut el a futball elitjébe, büszkeséggel tölthet el minket, és jól mutatja a La Fábrica jelentőségét, valamint az ott végzett munka értékét.
Ennek ellenére a Real Madrid elhagyása nélkül is sikerülhet megtenni ezt az ugrást.
A közelmúltból is vannak példáink, például Raúl Asencio, Gonzalo és Thiago, akik közvetlenül, külföldre igazolás nélkül jutottak fel az első csapatba. De ahhoz, hogy egy játékos kihozza magából a maximumot, lehetőségekre van szüksége. A Real Madridnál ez nehezebb, mert a világon ott a legnagyobbak az elvárások és a legélesebb a verseny, így nehéz elegendő játékpercet kapni.
Beszéltél Xabi Alonsóval, gyerekkori példaképeddel?
Nem, őszintén szólva minden olyan gyorsan történt, hogy nem volt alkalmam beszélni vele. Nagyon várom, hogy összecsapjunk velük, egyrészt a csapat miatt, másrészt miatta is. Remélem, nagyon jól fog menni neki, kivéve természetesen ellenünk.
És mi a helyzet a pályán kívüli élettel? Újra tanulsz.
Idén újra kell kezdenem, az üzleti és menedzsment szak harmadik évét végzem online, és nagyon várom. Ezt a részét bánom a legjobban. Az utolsó két madridi évemben egyetemre jártam. Az első évben még nem annyira, de a másodikban már elkezdtem bejárni az órákra, bár inkább az órák utáni időt töltöttem ott, mint magukat az órákat. Nagyon jó barátságokat kötöttem. Amikor eljöttem, sajnáltam, hogy nem élvezhetem tovább azt az életet, de ez az áldozat, amit meg kell hozni azért, hogy itt lehessek.
Gondolkodtál már azon, mit fogsz csinálni a profi játékoskarriered után?
Még soha nem gondoltam át teljesen, de egyre jobban tetszik az edzősködés gondolata, a futball elemzése… Azt hiszem, ebbe az irányba indulok majd el, bár ezt most mondom; lehet, hogy két-három év múlva már másképp gondolom. Vannak, akikről azt hinnéd, hogy jó edzők lesznek, aztán mégsem válnak be, és ez fordítva is igaz. De érdekel ez a terület. Ha pedig nem, akkor természetesen valami más, a futballhoz kapcsolódó munkát szeretnék.
Az utolsó kérdés. Aranylabda és a legjobb edző.
Nálam az Aranylabdát Harry Kane nyerné. Amellett, hogy Németországban meg kellett szenvednem ellene, úgy gondolom, a számai és az általa megnyert trófeák alapján megérdemli. Ahogy már mondtam, egy kicsit Benzemára emlékeztet, a gólszerző ösztönei miatt, és azért, ahogyan játékba hozza a csapatot. Ami az edzőket illeti, a világbajnokság után nálam Luis de la Fuente az első, egyértelműen. Luis Enrique is ott van, és amit csinál, az egyáltalán nem könnyű, még akkor sem, ha azt mondják, hogy a PSG-nek mindenképpen nyernie kell. Nyerni ugyanis nem könnyű.
Mi hiányzik Mbappéból, ami Kane-ben megvan az Aranylabda elnyeréséhez? Te mindkettőjükkel játszottál együtt.
Számomra Mbappé jobb játékos, mint Kane, de az igaz, hogy idén Mbappénak hiányzott egy-két megnyert trófea. Ha nyert volna valamit, kétségtelenül ő kapná az Aranylabdát. Szerintem idén nincs egyértelmű esélyes; nálam Kane és Mbappé nagyon közel áll egymáshoz, de a megnyert trófeák miatt Kane-nek adnám.
