Sergi Cardona elárulja, minek köszönhető Iñigo Pérez csapatának javulása a várakozásoktól elmaradó idénykezdet után, és ambiciózusan készül a Bernabéuban rendezendő mérkőzésre.
Hogyan telt a válogatott mérkőzések miatti szünet?
“Elég hosszúnak éreztük ezt a mérkőzések nélküli időszakot. Lehet, hogy akik a válogatottjukkal voltak, már belefáradtak a játékba, de mi, akik itt maradtunk, alig várjuk, hogy újra pályára léphessünk.”
Most viszont őrült menetrend következik: Real Madrid, Napoli…
“A héten már beszélgettünk a ránk váró mérkőzésekről. Tudtuk, hogy keményen kell dolgoznunk, hogy megfelelő ritmusba kerüljünk, és jó erőben érkezzünk ezekre a találkozókra. Most olyan időszak következik, amikor néhány naponta fontos mérkőzéseket játszunk, úgyhogy fel kell készülnünk arra, ami előttünk áll.”
Jelenleg mintha az a csapat játszana, amelyet korábban B csapatnak gondoltunk, vagyis azok, akik az idény elején nem kaptak lehetőséget…
“Szerintem nincs A és B csapat. Jó keretünk van, és minden mérkőzés egy újabb vizsga. Az edző gondolkodásmódját és azt figyelembe véve, hogy hány sorozatban vagyunk érdekeltek, nem lehet olyan egyértelműen megkülönböztetni a kezdőket és a cserejátékosokat. Mindenkire szükségünk van. Én személy szerint mérkőzésről mérkőzésre egyre jobban éreztem magam a pályán.”
Olyan stadionokban, mint a Dortmundé vagy az Atlético Madridé, jól játszottatok. Lehetséges, hogy a nagy kihívások jobban fekszenek nektek?
“Már elegünk van abból, hogy folyton azt halljuk: nyernünk kellett volna, jól játszottunk, de végül kikaptunk. Ez számunkra már nem elfogadható. Elegünk van abból, hogy jól teljesítünk, mégsem nyerünk.”
Most jobban és magabiztosabban érzitek magatokat?
“Az a játék, amelyet játszani szeretnénk, rendkívül nagy fizikai igénybevétellel jár. Ha ilyen intenzitással dolgozol, rengeteget futsz, de ennek nincs eredménye, mert nem érsz oda a labdára, akkor a fizikai fáradtság mentális nehézségekkel párosul. Néhány mérkőzésen nem volt megfelelő az összhang a csapatrészek között, időnként pedig túlságosan felpörögtünk. Ilyenkor a fejedben zajló dolgok kezdenek felülkerekedni rajtad, nem érsz oda időben, és mentálisan is egyre nehezebbé válik a helyzet.w”
“A Deportivo elleni mérkőzés számomra különösen nehéz volt. Akkor tértem vissza a csapatba, és lehetőséget kaptam arra, hogy megmutassam: játszani és segíteni akarok. Ez az akarat és a túlzott izgatottság azonban oda vezetett, hogy az utolsó percekre teljesen elkészültünk az erőnkkel. Úgy gondolom, mindezt sikerült helyrehoznunk, és a csapat most már sokkal jobban meg tudja szervezni a játékát. Továbbra is ugyanazzal az intenzitással letámadunk, és ugyanakkora energiát mozgósítunk, de már akkor és ott tesszük ezt, amikor és ahol valóban szükséges.”
Mi jelentette a fordulópontot?
“Korábban időnként elveszítettük a mérkőzésre kidolgozott tervünket. Ha nem alakultak jól a dolgok, eltértünk attól, amire készültünk. Ránk nehezedett a győzni akarás és a gólszerzés kényszere. A Málaga elleni mérkőzéstől kezdve azonban már tisztában voltunk azzal, hogy ragaszkodnunk kell a játéktervünkhöz, bármi történjék is. Így is tettünk, annak ellenére, hogy gólt kaptunk. Úgy érzem, most már megvan bennünk ez a fajta tudatosság, és nagyon várjuk a szombati kihívást.”
Hogyan látjátok a Real Madridot?
“A Madridra mindig úgy tekintünk, amilyen valójában: a világ egyik legjobb csapatára, amellyel egyáltalán találkozhatsz. Tudjuk, hogy a Bernabéuban mindig nehéz játszani, de szerintem ez a csapat képes ott győzni. Őszintén úgy gondolom, hogy mindazok után, amin keresztülmentünk, ez nagyszerű lehetőség számunkra. Az a célunk, hogy bátran futballozzunk. Ha le akarod győzni a Madridot, akkor bátor mérkőzést kell játszanod ellene, egyenrangú félként kell felvenned vele a versenyt.”
Nem túlságosan veszélyes kezdeményezően fellépni a Madrid ellen?
“A lehető legjobban korlátoznunk kell az egyéni képességeik és az erősségeik érvényesülését, ami mindig a legnehezebb feladat. Tudjuk, hogy a Madrid ellen kockázatos nyíltan futballozni, mert ez a csapat könyörtelenül kihasználja a hibákat. Mi azonban hiszünk a saját elképzeléseinkben.”
Vagyis inkább letámadnátok a Madridot, mintsem visszahúzódva várnátok rá.
“Egy futballista mindig szívesebben támad, és próbálja nyomás alá helyezni az ellenfelét. Ráadásul szerintem a Madrid játékosai sem örülnek annak, ha egy csapat nekik esik, és megnehezíti az életüket. Ők inkább olyan mérkőzést szeretnének, amelyen ellenőrzésük alatt tarthatják a játékot, és akkor gyorsíthatnak a tempón, amikor csak akarnak. Ha megengeded nekik, hogy ők diktálják a ritmust, akkor támadjanak, amikor kedvük tartja, és szabadon rendelkezzenek a labdával, nagyon hosszú mérkőzés vár rád. Ha viszont magasan támadod le őket, labdákat szerezhetsz, és amikor érzed, hogy képes vagy veszélyt jelenteni rájuk, az további energiát ad az egész csapatnak.”
A Madrid körül most kissé felfokozott a hangulat. Ez előnyt vagy hátrányt jelenthet?
“Végső soron mindenkinek megvannak a maga történetei, a maga körüli zaj, és ők tudják, hogy vannak-e problémáik, és ha igen, milyenek. Mi arra összpontosítunk, amit nekünk kell tennünk. Az viszont igaz, hogy a bajnoki helyezés szempontjából ez fontos mérkőzés számukra. Ha nem alakulnak jól a dolgaik, és sikerül megszereznünk a vezetést, az hatással lehet rájuk. Ha tehát van bármi, ami a javunkra válhat, azt ki kell használnunk.”
