Savio Bortolini (Vila Velha, Espírito Santo, 1974) aki a Real Madrid játékosaként három Bajnokok Ligáját is megnyert, az El Chiringuito vendége volt.
Örülünk, hogy ismét találkozhatunk Önnel! Éppen egy hosszú válogatott szünet közepén járunk, kezdjük ezzel. Brazilként és a Seleçãóban korábban szereplő válogatott játékosként hogyan látja a brazil válogatott előtt álló újjáépítést a csalódást keltő világbajnokság után?
Mindig azt mondom, hogy a 2014-es brazíliai világbajnokság után lehetőségünk lett volna mindent megváltoztatni, különösen az otthonunkban történtek, a Németország elleni tragikus mérkőzés után. Akkoriban azonban semmit sem tettek azért, hogy változtassanak a dolgokon, ezért az elmúlt világbajnokságokon rengeteg problémánk volt. Brazíliában sok tehetséges, fiatal játékos van, de valahogy nem áll össze a csapat. Változtatnunk kell, bár egyelőre nem tudom, hogyan, hiszen már kívülről figyelem az eseményeket. Brazilként és a válogatott korábbi játékosaként azt látom, hogy az emberek Brazíliában nem igazán elégedettek, és már nem érzem azt a kapcsolatot a csapat és a nép között, amely korábban mindig megvolt. Várnunk kell, meg kell néznünk, hogyan alakul az újjáépítés, és mi történik a következő négy évben.
Egy kis spanyolságot is magával vitt az itt töltött időből. Spanyolország kapcsán most éppen az ellenkezőjét látjuk annak, amiről Brazília kapcsán beszél. Nem tudom, látta-e például, ahogyan a válogatott Sevillában valósággal lemosta Horvátországot.
Igen, igen. Mindig azt mondom, hogy a spanyol válogatott a második válogatottam, mert szeretem Spanyolországot, nagyon boldog voltam itt, és tetszik a nemzeti csapatuk játékstílusa. Ezen a világbajnokságon nagyon szerettem volna, ha Spanyolország nyer, de természetesen csak Brazília kiesése után. Tetszik a játékukban megmutatkozó öröm, a támadó szellem, az, hogy előrefelé futballoznak, miközben taktikailag is nagyon jól helyezkednek. Tökéletes világbajnokságot játszottak.
A Bernabéutól néhány száz méterre beszélgetünk. Három évvel ezelőtt Rabatban készítettem Önnel egy másik interjút, amikor a Real Madrid a klubvilágbajnokság döntőjére készült, majd meg is nyerte a tornát. Aztán jött a tizenötödik BL-trófea… Most pedig két rendkívül viharos idényen vagyunk túl.
A Real Madridnál állandó a nyomás, ezt nagyon gyorsan megtanultam, amikor idekerültem. A klubnak tizenöt Bajnokok Ligája-trófeája van, és ha két évig nem nyeri meg a sorozatot, máris tragédiaként élik meg, olyan hatalmas az elvárás. Egy ekkora klub nem maradhat két-három évig trófea nélkül. Úgy látom, Mourinho igyekszik megtalálni a legjobb megoldást és a legmegfelelőbb taktikai felállást, de még egy kicsit várnunk kell, miközben az új igazolások mindig óriási várakozásokat keltenek…
Mi történt Viníciusszal, aki mintha elveszítette volna a szikráját?
Nem ismerem a magánéletét, de a pályán látszik, hogy nincs a legjobb formájában. Egy rossz időszakból csak kemény munkával és nagyon erős mentalitással lehet kijönni. Amikor megérkezett, az első két-három éve nehéz volt, Brazíliában pedig azt kérdezték tőlem, miért nem fejezi be jobban az akcióit. Én mindig azt mondtam, hogy türelmesnek kell lenni, hiszen még nagyon fiatal fiú volt. A Flamengo U17-es csapatából egyenesen az első csapatba került! Idővel és kemény munkával egyre jobb lett, míg végül két Bajnokok Ligáját is nyert, ráadásul kulcsszereplőként. Most teljesen a Real Madridra kell összpontosítania, hogy ismét meghatározó játékos lehessen.
Vini nagyon érzelmes futballista, és úgy tűnik, a Bernabéu közönsége mostanában kissé mérgező módon viszonyul hozzá. A múlt hónapban, az Inter legyőzése ellenére is kifütyülték… Hogyan lehet rendezni ezt a kapcsolatot?
Nehéz helyzet, de csak rengeteg munkával és a mentális hozzáállás megerősítésével lehet rendezni. Nincs más út.
A szurkolóknak is türelmesebbnek és megértőbbnek kellene lenniük vele?
Nagyon nehéz türelmet kérni egy olyan szurkolótábortól, mint a Real Madridé. Játszottam a Flamengóban és a Real Madridban is, mindkettőnek hatalmas a szurkolótábora, és óriási a nyomás. Én azonban kihívásként fogtam fel ezt, és igyekeztem élvezni a játékot. Ha tanácsolhatok valamit, akkor azt mondanám neki, hogy összpontosítson teljesen a futballra, és dolgozzon tovább keményen. Ha a szurkolók látják, hogy mindent belead a pályán, mindig mellette lesznek.
Rodrygo is szeretne újra örömmel futballozni, hiszen már hosszú ideje nem tehette ezt meg. A minap találkozott vele. Milyennek látta?
Egy sportoló számára a sérülés a lehető legrosszabb dolog. Én is átéltem hasonló időszakokat, bár nem olyan súlyos sérülésekkel, mint Rodrygóé. Minden nap a gyógytornával kell foglalkoznod, hogy a lehető leghamarabb visszatérhess, miközben semmit sem siettethetsz… Nagyon jól nézett ki, ő egy igazán szerény srác. A fiam és a barátai révén sikerült mezt cserélnünk: mindkettőnknek a 11-es számú mezét, az enyémet abból az időből, amikor én játszottam, és az övét, a mostanit. Fantasztikus játékos, nagyon kedvelem. Kiválóan cselez szűk területen, gyors, és taktikailag is nagyon jó. Hiányzik a Real Madridból.
Egy másik játékos sem igazán találja a helyét: Endrick…
Nem igazán tudom, mi történik vele, mert nagyon keveset láttam őt a Real Madridban. Inkább az a kép él bennem róla, amit a Palmeirasnál mutatott az utolsó, fantasztikus idényében, mielőtt eljött onnan: fiatal, rendkívül tehetséges játékos volt. Az az érzésem, hogy itt nem tud kibontakozni, de nem a futballtudása miatt, hanem mert nem kap folyamatos lehetőséget… Vagy nem alakult ki a megfelelő kapcsolat…
Pedig érezhető, hogy amint egyszer átbillen benne valami, és minden a helyére kerül…
Igen, de ehhez játszania is kell, az elmúlt években pedig nagyon kevés lehetőséget kapott. A Palmeirasban és Franciaországban is megmutatta a tehetségét. Remélem, megkapja a lehetőséget, hogy a Real Madridban vagy máshol újra élvezze a futballt, mert egy fiatal játékos számára a legfontosabb, hogy játsszon.
Azt tanácsolná neki, hogy ismét menjen kölcsönbe?
Számomra öt éven át a Real Madridban játszani maga volt az álom, de nem csupán ott akartam lenni, hanem folyamatosan futballozni is szerettem volna. Ha Endrick nem találja a helyét, és továbbra is ebben a helyzetben marad, akkor ilyen fiatalon, ekkora tehetséggel mindenképpen olyan csapatban kell játszania, ahol lehetőséget kap.
Hamarosan jön az El Clásico, amely látszólag döntő hatással lehet a bajnoki címért folyó versenyre. A Real Madridnak ráadásul egy olyan Raphinhával kell szembenéznie, aki Mbappéval versenyez a gólkirályi címért. Számított erre?
Raphinha nem vérbeli góllövő, de rendkívül tehetséges, és ezt már a Barcelonában is bizonyította. Egyre magabiztosabb, jobban megismeri a klubot, és a helyzetkihasználása is javul. Nagyon gyors, fantasztikus idényt fut. Ez van. De az El Clásico az El Clásico. A Real Madridban megvan a tehetség, az erő és az egyéni képesség, de a csapatnak még össze kell csiszolódnia, hogy minden a helyére kerüljön…
Az elmúlt két idényben visszatérő vita tárgya volt a Real Madridnál, hogy a csapat túlságosan szétszakadt, mert a támadók nem segítettek a védekezésben. Úgy tűnik, a mai futballban hiába szeretsz cselezni, ha nem futsz vissza védekezni…
A futball megváltozott, manapság sokkal többet futnak a játékosok, de nem szabad elveszíteni a játék lényegét, és a cselezésről sem szabad lemondani. Amikor a Real Madridhoz kerültem, Roberto Carlos azt mondta nekem, hogy vállaljam fel a párharcokat, cselezzek és induljak meg, mert ha elveszítem a labdát, ő hátul lesz, és fedez engem. Ez rengeteg önbizalmat adott. A taktikai feladatokon és az emberfogáson is dolgozni kell, de közben nem szabad feladni a saját játékodat. Manapság sok szélsőt látok, akiket jobban foglalkoztat a védekezés és az emberük követése, mint a támadás.
Ha már a cselezésnél tartunk, mit gondol Diomandéról?
Nagyon kedvelem azokat a tehetséges játékosokat, akik bátran felvállalják az egy az egy elleni párharcokat, és egy hiba után sem gondolkodnak sokat, hanem újra megpróbálják. Ő egy gyors, tehetséges fiú, aki taktikailag is sokat tesz hozzá a csapat játékához, a védekezésben is segít.
Ez utóbbi már eleve benne volt a játékában, nem igaz?
Igen, az ő adottságai mellett alapvető fontosságú, hogy felvállalja a párharcokat, és egy hiba után újra próbálkozzon. A Bernabéu közönsége szereti az őszinte játékot és azokat a futballistákat, akik önmagukat adják. Nagyon kedvelem ezt a fiút.
Korábban már említette Mourinhót, most pedig szeretnék visszatérni rá. Ő a megfelelő ember a Real Madrid jelenlegi helyzetében?
Soha nem dolgoztam együtt Mourinhóval, de játszottam ellene, és mindig tetszett a stílusa. Bárhol dolgozott, rengeteg sikert ért el, és rendkívüli képességekkel rendelkezik. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben ő a legmegfelelőbb választás a Real Madrid számára. Ahogy korábban is mondtam, még egy kis időre van szüksége ahhoz, hogy a csapat összeálljon. Tudja, mit csinál, ezt már azoknál a kluboknál is bizonyította, ahol korábban dolgozott.
Nem engedem el anélkül, hogy feltenném az év kérdését: kinek adná idén az Aranylabdát?
Húha! Idén nagyon nehéz dönteni, rengeteg az esélyes. Nem látok senkit, aki annyire kiemelkedne a mezőnyből, és egyénileg olyan fölényben lenne, mint annak idején Cristiano Ronaldo és Messi. Nehéz egyetlen játékost megnevezni idén, nagyon bonyolult döntés… Engedje meg, hogy ezt a kérdést most nyitva hagyjam! (nevet)
