A Real Madridban nevelkedett, jelenleg a Como játékosa, most pedig megkapta első behívóját a felnőtt válogatottba. Jacobo Ramón az AS újságírójával beszélgetett.
Milyen érzés volt először átlépni ezeket az ajtókat a felnőttválogatott játékosaként?
Hatalmas megtiszteltetés, nagyon boldog vagyok. Óriási büszkeség, hogy itt lehetek.
Hogyan élted meg azokat a pillanatokat, amikor már sejthetted, hogy bekerülhetsz a keretbe?
Tudtam, hogy van rá esélyem, hiszen rajta voltam az előzetes listán, és aki oda felkerül, annak lehetősége van bekerülni a végleges keretbe. Otthon voltam, amikor felhívott az egyik csapattársam, hogy nézzem meg a telefonomat.
Ki volt az?
Assane Diao. Küldött egy képet, megnyitottam, és láttam, hogy a kerethirdetésről van szó. Először el sem akartam hinni, de aztán láttam, hogy tényleg igaz. Ő szólt, magamtól észre sem vettem volna.
Beszéltél már Luis de la Fuentével? Mit kér tőled?
Még nem, de ha itt vagyok, az neki és a klubcsapatomban nyújtott teljesítményemnek köszönhető. Igyekszem ugyanazt nyújtani a válogatottban is.
A Comóban nyújtott teljesítményednek köszönhetően jutottál el idáig. Egy évvel ezelőtt azt mondtad nekünk, hogy szeretnéd „megmutatni a világnak, ki is Jacobo Ramón”. Úgy érzed, ez már sikerült?
Emlékszem, persze. Ez volt a célom. Azért távoztam a Madridtól, hogy megpróbáljam megvetni a lábam a profi labdarúgásban. Nem állítom, hogy már elértem ezt, de jó úton haladok.
Mekkora szerepe volt ebben Cescnek?
Óriási. Bízott bennem, miután eljöttem a Madridtól, mindent elmagyarázott nekem, és az ő filozófiája tökéletesen illik a játékstílusomhoz. Rendkívül hálás vagyok neki.
Mi teszi őt ennyire különlegessé, miben különbözik a többi edzőtől?
Ahogyan átadja az elképzeléseit. Mindenkihez eljut az üzenete. A kezdőket és a cserejátékosokat egyaránt teljesen bevonja a munkába, ami egyáltalán nem könnyű. Mindannyian a végsőkig kiállunk az elképzelései mellett, és ennek meg is látszik az eredménye.
Ha visszatekintesz, számítottál ilyen gyors fejlődésre?
Arra nem számítottam, hogy minden ilyen gyorsan történik majd, de tudtam, hogyan futballozom. Azt gondoltam, több időbe telik majd megmutatnom ezt az élvonalban. Rengeteget kell még fejlődnöm, ezt ne feledjük! Egyelőre azonban jól alkalmazkodom.
Cesc nyilván azt szeretné, ha örökre vele maradnál, de az átigazolási pletykák már most is felröppentek… A Premier League, a Madrid… Gondolom, a barátaid is rengeteg üzenetet küldenek neked.
Nem, dehogy, egyáltalán nem foglalkozom ezzel. November van, még nagyon hosszú az idény. Minden csak most kezdődött, rengeteg feladat áll előttünk, én pedig kizárólag erre összpontosítok.
Gondolom, amikor valaki elhagyja a Madridot, azért mindig ott motoszkál benne a gondolat, hogy egyszer visszatérhet.
Nem, ahogy mondtam, erre nem gondolok. Arra koncentrálok, hogy a lehető legjobban teljesítsek, hiszen ennek köszönhetem az olyan lehetőségeket is, mint a mostani, hogy bemutatkozhatok a felnőttválogatottban. A mindennapokban teljes mértékben a Comóra összpontosítok, hiszen történelmi idényt élhet át a klub.
Milyen ott a hangulat?
Az emberek egyszerűen nem hisznek a szemüknek. Öt évvel ezelőtt még a harmadosztályban szerepeltek, most pedig már a Bajnokok Ligájában látják a csapatot, ahol olyan együtteseket győz le, mint a United, hamarosan pedig a PSG is érkezik… Fantasztikusan élik meg ezt az időszakot.
Mi változott a korábbi Jacobo és a mostani között?
Elsősorban mentálisan fejlődtem. Több mérkőzés van már mögöttem a legmagasabb szinten. Ez is az egyik oka volt annak, hogy eljöttem a Madridtól: szerettem volna rendszeres játéklehetőséghez jutni. Mentálisan és fizikailag is előreléptem. Mindez segített a fejlődésben, de még mindig van hová javulnom.
Az előző interjúnkban arról beszéltél, hogy sokat emelsz súlyokat. Jelentős izomtömeget sikerült felszedned?
(Mosolyog.) Igen, hat kilót híztam. Nem rossz, igaz? Olaszországban ugyanis vannak igazán termetes csatárok.
A mentalitásról beszéltél. Térjünk vissza a Leganés elleni bemutatkozásodra. A közösségi médiában megjelenő visszajelzéseket nem lehet könnyű kezelni. Hogyan csinálod? Motivációként tekintesz rájuk, vagy inkább igyekszel kizárni őket?
Nem tekintem motivációnak, de kizárni sem tudom őket, mert minden eljut hozzám. Az első alkalommal természetesen nagyobb hatással volt rám, hiszen a Madrid körüli figyelem egészen különleges. A családomra és a barátaimra támaszkodom, nem foglalkozom túl sokat ezekkel a dolgokkal. Sem akkor, amikor jól mennek a dolgok, sem akkor, amikor rosszul.
A dicséretek is veszélyesek lehetnek.
Pontosan. Nem gondolkodtam ezen túl sokat, egyszerűen csak magamra összpontosítottam.
Miben fejlődött a legtöbbet Cesc Fábregas irányítása alatt?
A fizikai állapotomban és a védekezésben, ahogy már említettem. A labdával mindig jól bántam, ez az egyik erősségem volt. Fizikailag azonban Olaszországban rendkívül nagyok az elvárások, és a bajnokság sokat segített abban, hogy ezen a téren fejlődjek.
Vagy például a gólszerzést is gyakorolnod kellett. Hiszen már öt találatnál jársz az idényben!
(Nevet.) Mindig is jó érzékem volt a gólszerzéshez, ezt azért ne felejtsétek el! Lehet, hogy nem gondolnátok, de korábban is elég sok gólt szereztem. A Castillában például az utolsó idényemben is. Szeretek előre játszani, támadni, és szerencsére mostanában is sikerült néhány gólt szereznem.
Korábban elmondtad, hogy Sergio Ramos a példaképed. Fejjel ő sem volt éppen ügyetlen…
Nem, egyáltalán nem volt rossz benne. Ráadásul a büntetőket is ő rúgta. Ő a példaképem, gyerekkoromban őt figyeltem a legtöbbet. Nagyon tetszik a játékstílusa.
Volt már alkalmad beszélni vele?
Nem, sajnos még nem volt rá lehetőségem.
Hátha az interjú után meghallja, és üzen neked valamit.
(Mosolyog.) Remélem, remélem!
Az egyik gólt a United ellen szerezted, Nico Paz passzából. Hogyan látod az ő fejlődését, illetve azt, hogy a sajtóban is egyre nagyobb figyelem övezi?
Fantasztikus játékos, ezt a Bajnokok Ligájában is bizonyítja. A sorozat egyik legeredményesebb futballistája a gólok és a gólpasszok tekintetében, ráadásul ez az első idénye a BL-ben. Ebben természetesen a csapatnak is megvan az érdeme, de elsősorban neki. Mindene megvan ahhoz, hogy nagyszerű játékos legyen. A védekezésből is ugyanúgy kiveszi a részét, mint bárki más. Az emberek csak a támadójátékát látják, pedig védekezésben is fantasztikus. Rengeteget ad nekünk, és nagyon sokat segít.
Sokat megállítanak benneteket az utcán?
Engem nem igazán, őt sokkal inkább. Büszkeség Nicóval együtt mutatkozni, engem viszont békén hagynak. (Nevet.) Minden figyelem rá irányul.
Visszatérve a válogatotthoz: ki fogadott téged a legnagyobb szeretettel?
Őszintén szólva senkit sem ismertem, egyedül Víctor Muñozt, aki most került be a keretbe Lamine prágai mérkőzés előtti kiesése miatt. De mindenki nagyszerűen fogadott, nagyon kedvesen bántak velem. Cubarsí és Huijsen külön is odajött hozzám beszélgetni, ahogy Fabián és Unai Simón is. Mindenki, és nem szeretnék senkit kihagyni.
Ők ketten is fiatalok, ahogy te is. Gondolsz már a 2030-as világbajnokságra?
Nincs időm ezen gondolkodni, majd annak is eljön az ideje.
Hogyan ünnepelted a világbajnoki címet?
Éppen szabadságon voltam a barátaimmal. Otthonról, szurkolóként éltem át az egészet. Mindenki számára hatalmas büszkeség és különleges pillanat volt.
Most pedig már te is itt vagy a válogatottnál. Biztosan rengeteg üzenetet kaptál. Volt olyan, amelyik különösen meglepett, vagy amelyiknek nagyon örültél?
Raúl írt nekem, aki korábban az edzőm volt a Castillánál. Minden jót kívántam neki az új, oviedói időszakához. Az üzenete egy kicsit visszaidézte számomra, honnan indultam, és nagyon szép sorokat írt. Én is sok sikert kívántam neki, és megköszöntem a gratulációját.
Dörzsöld meg a varázslámpát, gondolkodj el… Mondj három kívánságot!
Bemutatkozni a felnőttválogatottban – ez már közel van. (Mosolyog.) Messzire jutni a Comóval a Bajnokok Ligájában. És miért ne? Megnyerni az olasz bajnokságot a Comóval.
Ha már a Bajnokok Ligájáról és a messzire jutásról beszélünk: megfordult már a fejedben egy Real Madrid–Como mérkőzés?
Igen, igen, gondoltam már rá. Nagyszerű lenne. Egy BL-elődöntőre azonnal aláírnék!
Jöjjenek a villámkérdések. Jacobo Ramón számára 2026…
Hihetetlen.
Kedvenc játékos?
A jelenlegiek közül Militão.
Példakép?
Sergio Ramos.
Egy másik követendő példa?
Van Dijk.
Futballbeli pótapa?
Alaba, aki nagyon jól bánt velem.
A legjobb barátja a futball világából…
Nico Paz.
És azon kívül?
Nem ismerik, de Antonio.
Milyen ember ő?
Csodálatos.
Luis de la Fuente…
Nagyon jó edző.
Cesc Fábregas…
Egy másik futballbeli pótapa.
A jelenlegi Real Madrid…
Nagyon jól futballozik.
