5 dolog, amiben javulni kell a Clásicóra
Vasárnap nem csak a Real Madrid, de Julen Lopetegui is sorsdöntő összecsapás elé néz a Barcelona otthonában megrendezésre kerülő El Clásicón. A blancók már 4 pontra leszakadtak a ligaelső katalánoktól, de a jelenleg is tartó – a Plzeň elleni sovány győzelem ide vagy oda – szörnyű sorozata a csapatnak nem sok jót vetít előre a rangadóra. Lopetegui az elmúlt hónapban vereséget szenvedett a Sevilla, a CSZKA Moszkva, a Deportivo Alavés és a Levante ellen is, ráadásul példátlan gólínség ütötte fel a fejét a csapatnál: az elmúlt 1 hónap során 6 meccsen mindössze 3 gólt szerzett a Real, miközben kapott 8-at összesen. Ebből azért leszűrhető, hogy bőven vannak gondok a védekezéssel is a brutálisan impotens támadósor mellett. Lionel Messi hiánya korántsem oldotta meg a madridiak összes gondját a vasárnapi rangadó előtt, így is nagyon nehéz lesz úgy távozni a Camp Nou-ból, hogy ne dobjon el újabb pontokat a királyi gárda, legrosszabb esetben pedig már novemberre 7 pontosra nőhet a különbség a Real Madrid és a bajnoki éllovas között.
Ha jó eredményt szeretne elérni a csapat, akkor nagyon koncentrálni kell arra, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amik előirányozták ezt a mélyrepülést a szezon első 13 mérkőzésén. A bizonytalanság, a játékrendszer nem eléggé hatékony adaptálása eddig egy Európai Szuperkupa-vereséggel indult, majd az európai kupaindulást érő helyekről való lecsúszással folytatódott, most pedig a Viktoria Plzeň elleni győzelem során a Bernabéuban a nézőktől érkező füttyszóval végződött – egyelőre. A bűnbak természetesen az edző, de ahhoz, hogy jóra forduljon a csapat sorsa, nagyon sok játékosnak jelentős javulást kell elérnie a teljesítményében.
A védelem egyszerűen nem zár elég jól
A Real eddig 13 mérkőzésen 20 találatot szerzett, miközben 15-öt nyelt be saját kapujába. A keddi mérkőzésen egy jóval gyengébb ellenfelet sem sikerült távol tartani Navas portájától, akinek kapujára 10 lövés érkezett, ebből 3 pontos is volt, a lehetőségek között pedig több olyan volt, ami góllal kecsegtetett a plzenieknek. A védelem egyszerűen nem működik egységként, ennek fő oka pedig leginkább az, hogy jelenleg nincs egy állandó hátsó alakulat Madridban. A keddi összecsapás rámutatott az egyik fő problémára: Dani Carvajal sérülésével nem a frissen igazolt, elsőszámú helyettesként számon tartott Odriozola kapott lehetőséget, hanem helyette a szélső támadót játszó Lucas Vázquez került a csapatba. Egy ilyen ellenfél ellen bejöhet ez a húzás, de ha meccsben akarja tartani Lopetegui Odriozolát, akkor ilyenkor neki kell lehetőséget adnia.
A középső védők fő problémája, hogy sokszor azt is nehezen reagálják le, hogy labdát kap a támadó, akit éppen ők őriznek, de a legnagyobb baj, hogy rendszerszerűen nem tudja lereagálni a csapat, amikor átjátsszák a védelmi vonalat. Ez legtöbbször akkor nyilvánul meg, amikor gyorsan kell visszarendeződni támadásból védekezésbe egy-egy labdavesztés során, ilyenkor nem tudnak egymásnak megfelelő lefedettséget adni a játékosok. Tökéletes példa erre az, amikor Marcelo marad fenn támadásnál, így általában Ramos lép ki balra, viszont ezért többször is teljesen rosszul tolódik a védelem, teljes káosz van középen, a másik oldalon pedig általában teljesen üresen fut egy támadó. Casemiro gyenge formája sem könnyíti meg Ramosék dolgát, a brazil dolga ugyanis az lenne, hogy a támadók felé lezárja a passzsávokat, kisegítse a középen való védekezést, megakadályozza a gyors kontrákat. A Real idén csupán 4 mérkőzést tudott lehozni kapott gól nélkül, amihez az is hozzájárul, hogy kapusposzton sincs állandó kezdő.
A szélsővédők inkább szélsők, mint védők
A legnagyobb probléma, hogy kontrából nagyon sebezhető a madridi védelem. Amikor valamelyik szélsőhátvéd felmegy egy-egy támadással, nincs meg a megfelelő ember a helyén, így hatalmas terület nyílik a két szélen. A Plzeň ellen Marcelo és Lucas is több alkalommal maradt elől, aminek köszönhetően nagyon kiszolgáltatottá vált a védelem közepe, ebből pedig többször is majdnem gólt szereztek a csehek.
A Real nagyon gyorsan fel tud fejlődni támadásba, a visszarendeződés azonban már más tészta. Ez azt eredményezi, hogy a csapat teljesen kettészakad, és hatalmas rések nyílnak a csapatrészek között. A Camp Nou-ban a szélek lefedettségét biztosítani kell, különben ezeket a hiányosságokat könyörtelenül ki fogja használni Coutinho, Dembélé vagy akár Suárez.
Lassú és körülményes középpálya
Néhány fellángolástól eltekintve az utóbbi évek legjobb középpályája alkotói válságban szenved. Kroos, és különösen Modrić nem tudják megteremteni a lehetőségeket a támadóknak. Lopetegui egyelőre igyekszik több pihenőt biztosítani Casemiróéknak, hogy visszanyerjék legjobb formájukat, hiszen a világbajnokság, még ha különböző mértékben is, de kimerítette a 3 játékost. A legszembetűnőbb, hogy amikor az ellenfél felhúzza a falat Kroosék elé, akkor nem képesek feltörni ezeket a vonalakat egy-egy váratlan passzal, lassan mozog a labda körbe-körbe, jönnek az ívelések, rontott átadások.
A Real Madrid középpályás játékának mindig is nagy előnye volt az utóbbi években, hogy szinte egyik pillanatról a másikra tudott sebességet váltani, jelenleg ez egyáltalán nem működik. A Plzeň ellen Isco a középpályás trió előtt kapott helyet, hogy próbáljon ritmust adni a támadásoknak, szolgálja ki Benzemát és Bale-t. A spanyol végül nem tudott stílust szabni a madridi offenzíváknak, labda nélkül nem mozgott megfelelően a védekező vonalak között, kiszámítható volt a támadások során. Lecserélése indokolt volt, Valverde már más sebességet képviselt, habár neki még több idő kell, hogy játékba lendüljön.
Egyenetlen és bizonytalan letámadás
Lopetegui egyértelműen azt preferálja, hogy csapatai magasan védekezzenek, magasan támadjon le az ellenfél térfelén a támadósor. Jelenleg Madridban ez nem működik olyan hatékonyan. Benzema és Bale nem vesz részt elég hatékonyan ebben a rendszerben, többször a középpálya sokkal intenzívebben igyekszik labdát szerezni, pedig ehhez minden játékos szükséges. Egyelőre úgy tűnik, hogy a madridi letámadási metódusok inkább működnek muszájból és nem azért, mert a játékosok annyira hinnének benne.
A madridi védelem esetén probléma még, hogy a letámadások során mélyebben helyezkednek el, mint ahogy kellene. Ez magyarázható akár azzal is, hogy nem hisznek a letámadás hatékonyságában, vagy simán strukturális hiba is lehet, a lényeg az, hogy ezzel megint csak kiszolgáltatottá válik a hátsó alakzat. Ilyenkor ugyanis a középpálya magasan letámad, a védelem viszont leszakad, így hatalmas területek nyílik a két csapatrész között. Ez azért is veszélyes, mivel ha az első „pressing line” nem szerez labdát és az ellenfél átjátssza ezeket a vonalakat, akkor teljesen magára utalva maradnak Ramosék, főleg, ha Marcelo és Carvajal is az ellenfél térfelén marad a letámadás miatt.
Egyéni hibák
Teljesen mindegy a felállás, a játékrendszer, hogy ki illik a rendszerbe, amikor az egyéni hibák azok, amelyek jelenleg leginkább a Real Madrid vesztét okozzák. Amikor a védelemből épp nem Marcelo hibázik a szuperkupa-döntőn, akkor Varane a Levante ellen, Courtois a Dépor ellen, vagy Ramos a Girona, a Sevilla, vagy az Atletico Madrid ellen. A középpálya sem feddhetetlen, Kroos hibája Moszkvában teljes lefagyást eredményezett, amiből már nem tudott visszajönni a csapat, és akkor még csak most jön a támadósor. Lényegtelen, hogy Benzema, Bale, Asensio vagy éppen Mariano játszik, egyszerűen nem tudják bekotorni a labdát a kapuba, nem tudnak megfelelő helyzeteket teremteni sem, egyszerűen körbe lövöldözik az ellenfél kapuját.
Jelenleg a csapat 13 mérkőzésen 20 gólt szerzett, tavaly ugyanennyi idő elteltével ez a szám 27 volt, ráadásul úgy, hogy Ronaldo elég lassan lendült formába a szezon elején. Átlagosan 13 lövés kell ahhoz, hogy gólt szerezzen a Real, ezt a mutatót mindenképpen csökkenteni kell, ugyanis ilyen hatásfokkal bőven nullán maradhat a Madrid a Barcelona ellen. Cristiano Ronaldo egyértelműen hiányzik. Amilyen helyzeteket a támadók elpuskáznak mostanában, azokat CR könyörtelenül gólokra váltotta volna, legalábbis ennél valószínűleg jobb arányban, még akkor is, ha neki is voltak gyengébb időszakai. Meg kell találni azt a játékost, aki képes helyettesíteni, vagy legalább a gólokat szállítani, mert ez eddig nagyon vérszegény.
Egytől egyig: Real Madrid – Viktoria Plzeň (2-1)
Csapatok
Real Madrid (7)
Megtörtént, amire nagyon régóta várunk, a csapat nyerni tudott, hozta a kötelezőt. A hétvégi Clásico előtt legalább sikerült már a gólszerzés, így nem teljesen reménytelen a csapat helyzete. A múlt meccseken mutatott játék sokat nem változott, csupán a szerényebb képességű cseh ellenfelet sikerült éppenhogy megverni a Bernabéuban, persze ne legyek telhetetlen, a 3 pont legalább zsebben van. A szokásos fölény ezúttal is meg volt, 64 százalékos labdabirtoklás mellé jutott 20 kapura lövés, a helyzeteket viszont ezúttal sem használta ki megfelelően a Real Madrid. Szerencse, hogy a cseh csapat két százszázalékos ziccert hagyott ki, különben ez a találkozó is könnyen végződhetett volna másképp. A győzelem ellenére azért vagyok kritikus a csapattal, mert ettől a teljesítménytől nem kell elájulni, helyén kell kezelni a dolgokat, és a fontosabb (végső?) következtetéseket majd a hétvégi rangadó után kell megfogalmazni.
Viktoria Plzeň (5)
Azt csinálták, amit az ilyen csapatoknak kell egy Real Madrid ellen. Mélyen behúzódva saját térfelükön védekeztek, viszont kontrákból dinamikusan megindulva igyekeztek zavart kelteni a visszarendeződő madridi védelemben, több-kevesebb sikerrel. Egy gólt így is összehoztak, egyáltalán nem kell szégyenkezniük a teljesítményük miatt, ugyanis szerezhettek volna több gólt is, ha kicsit koncentráltabbak.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Toni Kroos (8)
Szokásos precizitás, 97 százalékos pontosság, emellé kreativitás és irányítás. Kroos egyértelműen kimagaslott ezúttal a középpályáról, Isco és Asensio gyenge formája miatt teljesen rá hárult a csapat mozgatása, 6 kulcspasszal segítette társait, ami magasan a legtöbb a csapatban. Fontos lesz, hogy higgadt tudjon maradni a továbbiakban is, ugyanis könnyen lehet, hogy továbbra is több játékos terhét kell a hátán cipelnie.
Keylor Navas (6)
Nem volt nehéz mérkőzése, azt viszont nem értem, hogy miért lépett ki a gól előtt, amikor a plzeňi játékos még csak jó 18-20 méterre volt a kaputól.
Lucas Vázquez (7,5)
Nekem ezúttal tetszett a játéka, nyilván a védekezésre azért kevesebbet kellett figyelni ezúttal, inkább támadásban igyekezett a Plzeň védelmét megbontani a jobb oldalon, de Lopetegui is valószínűleg ezért szavazott inkább neki bizalmat, mint Odriozolának. Rendszeresen feltűnt elöl, gyakorlatilag ő játszott egyedüli szélsőt azon az oldalon, Bale inkább befelé játszott. Több jó beadása is volt, 2 kulcspasszt adott, Benzemát meg egy gólpasszal szolgálta ki. Ha kicsit jobban céloz, akkor gólt is szerezhetett volna, de utóbbi hetek nagyon rossz teljesítménye után nekem ez most meggyőző volt.
Sergio Ramos (7)
Alapvetően magabiztosan játszott, többször keresztezett nagyon jó ütemben Marcelo oldalára, kisegítve ezzel a brazilt védekezésben. A csehek góljánál kicsit lassúnak éreztem, nem tudta lereagálni a gyors váltást, aminek köszönhetően gyakorlatilag tisztán kapura lehetett lőni nagyjából a tizenhatosról. Azért bemutatott több sikeres szerelést, Casemiro után neki volt a legtöbb labdaszerzése (4). Ami viszont egyértelmű, hogy ezt az embert nem lehet megfogni szögleteknél, beadásoknál, ma sem sokon múlott, hogy gólt szerezzen, a csehek kapusa csak nézte, hogy a labda a kapufán csattan. Hétvégén nagyon szükség lesz egy higgadt Ramosra, ami bár nem nagyon jellemző rá, de még az eddigieknél is nagyobb nyomás lesz a védelmen, ezért neki kell hátul összeszednie a brigádot.
Nacho (6)
A védelem közepén kapott helyet ezúttal, igazság szerint ott is nyújtja a legjobb teljesítményt, ezúttal is magabiztos volt a saját nevelésű hátvéd. Mindössze egy passzt rontott el, ő mutatta be a legtöbb sikeres szerelést a meccsen (4), de 2 felszabadítással és labdaszerzéssel is büszkélkedhet.
Marcelo (6,5)
Az első félidőben nagyon pontatlan volt, aztán a második játékrészre feljavult a játéka, majd hatalmas balszerencsénkre meg is sérült. Egyelőre úgy tűnik, hogy kihagyhatja az El Clásicót, ami azért jelentősen visszavetné a csapat kreativitását a bal oldalon. Nála alapvetően elég nagy kettősség figyelhető meg minden mérkőzésen, az értékelése során is nehéz ezeket figyelembe venni, ugyanis most is szerzett egy gyönyörű, csatárokat megszégyenítően higgadt találatot, a helyén a védelemben viszont félpályányi üres területek maradnak igen sűrűn. Ebből majdnem lett is egy gól az első félidőben, amikor Ramos lépett ki a helyére, a beadásokból pedig csak nagyrészt a szerencsén múlt, hogy nem lett gól. Az viszont tagadhatatlan, hogy elengedhetetlen összetevője a támadásoknak, nélküle a kreativitás konvergál a nullához azon az oldalon, viszont védekezésben fegyelmezettebbnek kéne lennie, ugyanis egyelőre látszik, hogy a csapat nem tudja megoldani a folyamatos emberhiányt hátul – ez a Barça ellen is érdekes kérdés lesz, mennyire lesz visszafogott Marcelo, már amennyiben tudja vállalni a játékot.
Casemiro (6)
Ezúttal haloványabb volt, bár ez amiatt is adódott, hogy a plzeňi támadójáték nem állította lehetetlen feladat elé a középpályás védekezést. Mindenesetre hatékonyan osztogatott középről, többször hosszú átadásokkal segítette a támadásokat, ezen felül ezúttal is a nevéhez fűződik a legtöbb labdaszerzés, szám szerint 5. A Barcelona ellen az ő játéka döntő lehet a meccs végkimenetele szempontjából.
Luka Modrić (6)
Nálam ez most kicsit kevés volt. 1 kulcspassz és egy életerős lövés fűződik a nevéhez, de valahogy nem volt meg benne az a váratlan zsenifaktor, ami általában szokott, és amivel forgatja a csapatot a pálya minden egyes részén. Ezúttal nem volt benne váratlan húzás, reméljük, már a Barcelona ellen tartalékolt.
Gareth Bale (6)
Adott egy zseniális gólpasszt, ezen felül ő próbálkozott a legtöbb kapura lövéssel (6), ebből 3 alkalommal el is találta a csehek kapuját, a gól viszont nem jött össze neki. A támadósor legaktívabb tagja volt, viszont többször az az érzése az embernek, hogy csak vaktölténnyel lövöldözik. Meg kell találnia a góllövő cipőjét, ugyanis legutóbb a Roma ellen talált be, még szeptember 19-én.
Isco (5)
Hosszú kihagyás után tért vissza a Levante ellen, azonban még nem tudja hozni azt, amiért ő a csapatban van, nevezetesen, hogy kiszolgálja Bale-t és Benzemát. Az ő feladata, hogy helyzeteket alakítson ki, labda nélküli mozgásával megbontsa az ellenfél védelmét. Egyelőre elég fásultan játszott, Lopetegui 54 perc után le is cserélte, amivel kapcsolatban nemtetszését nehezen tudta leplezni. 2 kulcspasszt így is kiosztott, valamint volt 2 lövése is, amiből az egyiknél simán megtalálhatta volna az üres kapu előtt álló Benzemát, ehelyett inkább mellé emelte a bogyót. Formába kell lendülnie, a gyengébb teljesítményt én egyelőre a hosszú kihagyás számlájára írom.
Karim Benzema (7)
Ez most egy jobb teljesítmény volt Big Benztől, habár voltak pillanatok amikor komikus pillanatokat idézett a szurkolók elé. Több próbálkozása is volt, fontos passzokat osztott a társaknak, valamint végre kapuba is talált. Reméljük, ezúttal nem következik újabb egy hónapos aszály gólszerzés terén, nagyon kellene egy állandó jó teljesítmény tőle, habár lehet ez mind hiú ábránd marad már örökre.
Cserejátékosok
Federico Valverde (6)
Kapott bő fél órát Lopeteguitől, konkrétan első tétmeccsén szerepelt a Real Madrid színeiben. Támadásban azért érződik rajta, hogy alig kap lehetőséget, védekezésben viszont többször kisegített Ramos és Marcelo között, ami többször nagyon fontos volt. Valószínűleg nem fog nagyobb szerep hárulni rá ebben a szezonban, meg kell becsülnie ezeket a pillanatokat.
Marco Asensio (5)
Adott egy fél gólpasszt Lucasnak, aki viszont kvázi üres kapura mellé tudta fejelni a labdát. Ezenkívül sokat nem tudott tenni negyedóra alatt, a teljesítménye viszont nem prognosztizálja őt egyértelműen a kezdőbe, bár ez több csapattársáról is elmondható lenne. Lehet, hogy nagyok az elvárások, azonban meg kéne ugrania a lécet végre, ha komolyan húzóember akar lenni a csapatban.
Mariano (–)
Kapott pár percet, csak hogy meg ne fázzon a kispadon.
Edzői teljesítmény
Julen Lopetegui (6)
Bő egy hónap után sikerült a győzelem, ezúttal pozitívum volt, hogy Lucast bátran jelölte jobbhátvédnek, nagyon jól is játszott a spanyol. Isco lecserélése ugyancsak jó döntés volt, Valverde mélyvízbe dobásával újabb játékos kapott lehetőséget a keretből. A játék azonban korántsem volt szemkápráztató, a Plzeň többször veszélyeztetett igen komolyan Navas kapuja előtt, egy komolyabb ellenfél ezeket a helyzeteket könyörtelenül ki fogja használni. Sajnos a támadóharmadban fellépő kreativitáshiány gyakran párosul védelmi bizonytalanságokkal is, ha ezeket nem sikerül orvosolni, akkor habár a Clásicón még ő fogja irányítja a csapatot, nem jósolnék neki túl nagy jövőt a kispadon.
Egytől egyig: CSZKA Moszkva – Real Madrid (1-0)
Csapatok
CSZKA Moszkva (7)
Találtak egy gólt a mérkőzés elején, ezután pedig – teljesen érthető módon – visszaálltak védekezni mélyen a saját térfelükre, kizárólag kontrára játszva. A középpályát tökéletesen lezárták, a kompakt védekezésnek pedig meg lett az eredménye. A Madrid kreatív játékosai előtt nem hagytak területet, Ceballos és Asensio sem tudott kibontakozni különböző okokból. Megőrizték az egygólos vezetést, most pedig vezetik a csoportot.
Real Madrid (4)
Gólt ezúttal sem szerzett a csapat, legutóbb az Espanyol kapujába talált be a Lopetegui-gárda. Természetesen most is hatalmas volt a mezőnyfölény, a labdabirtoklás ezúttal 72 százalékos volt, 26 kapura lövés – ebből pedig 4-szer (!) sikerült csak eltalálni Akinfeev kapuját. Az előző találkozókon is szembeötlő volt, mennyire vaktölténnyel lövöldöz a Real Madrid, ezúttal ez hatványozottan igaz volt. Alapvetően van ebben a szisztémában potenciál, a sok rövid passzra építő, egyértelműen labdabirtoklást preferáló csapatok sem 2 hónap alatt épültek. Ami viszont nyilvánvaló: nagyon nehezen tudja tiszta helyzetbe hozni magát a Real Madrid, olybá’ tűnik, hogy Bale távollétében nem igazán van gólszerzője a csapatnak. A Moszkva ellen a támadóharmadban egyszerűen megállt a tudomány, nem sikerült feltörni az ellenfél védelmét, nem jöttek váratlan megoldások. A sablonos, védelmet körbepasszolgatós, hirtelen oldalváltásokat az orosz csapat játszi könnyedséggel semlegesítette, különösen a második félidőben. A támadójátékon mindenképpen javítani kell, ugyanis a mostani fontosabb meccseken minden egyes alkalommal kudarcot vallott a madridi előre játék. Egyértelműen látszik, hogy hullámvölgybe került a Real Madrid, egyelőre kérdés, hogy ki fogja vállára venni a csapatot a következő időszakban.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Toni Kroos (6)
Igen, tudom, róla kaptuk a gólt, hát milyen világban lehet ő a meccs embere. Alapvetően azért elég szűk a választási lehetőségek tárháza ilyen szempontból, viszont rajta éreztem egyedül a meccsen (meg Modrićon), hogy bevállalja a passzokat előre, próbálja forgatni a csapatot. 4 kulcspassz fűződik a nevéhez, ami a legjobb mutató az összecsapáson, valamint 2 veszélyesebb lövést is bemutatott, de a védekezésben ezúttal átlag felettit nyújtott, csapatában ő mutatta be a legtöbb sikeres szerelést Nachóval együtt, szám szerint 4-et, emellé 2 labdaszerzés is társult.
Keylor Navas (6)
A Bajnokok Ligáját alighanem megkapta Lopeteguitől, ezzel kell megelégednie idén. Alapvetően nem volt nehéz feladata, az oroszok 3-szor találták el a kapuját, a gólról pedig egyáltalán nem tehetett.
Dani Carvajal (5)
Már az első félidőben le kellett cserélni egy sérülés miatt, odáig kissé szürke játékot produkált.
Nacho (6)
Az utóbbi pár hétben szinte a védelem összes posztján szerepelt, Ramos hiányában Lopetegui ezúttal Varane mellett, középhátvédként számított a saját nevelésű játékosra. 4 szerelést mutatott be és ugyanennyi párharcot nyert meg Nacho, a védelem egyik legjobbja volt.
Raphaël Varane (5)
Kroos eladott labdája után bőven lehetett volna határozottabb, de ez azért nem feltétlen rajta ment el. Alapvetően határozott játékot hozott, az oroszok kontrajátékát megfelelően semlegesítették a védelemmel. A második játékrészre többször az ellenfél térfelének közepéről osztogatta a labdákat, több sikeres szerelése és labdaszerzése is volt a franciának.
Sergio Reguilón (6)
Habár sokszor kissé szertelennek és kapkodónak tűnt a játéka támadásban, a védekezőharmadban több párharcot is megnyert az ellenfeleivel szemben. Marcelo visszatérésével nyilván nem fog szóhoz jutni, Lopetegui valószínűleg a kupában fog számolni vele. 3 sikeres kulcspassz fűződik a nevéhez, ami egyáltalán nem rossz, főleg úgy, hogy egyből a mélyvízbe lett dobva. A Real Madridban ő szerezte a legtöbb labdát (6), valahogy így kell ezt csinálni.
Casemiro (5,5)
Védekezésben ezúttal nem nyújtott kiemelkedőt, de sokat nem is feltétlen kellett a hátsó alakzat előtt szűrnie. Elég szürke meccse volt a brazilnak, két kapura lövése volt az oroszok portájára, valamint egy kapufát is összehozott. Cseréje alapvetően indokolt volt, a CSZKA nem igazán jelentett komoly veszélyt kontrái révén sem.
Dani Ceballos (4,5)
Nem tudott olyan lendületesen és hatékonyan játszani, mint az Atlético Madrid ellen. 3 lövést tud felmutatni, emellé 3 kulcspassz társul. Alapvetően most nem pálya szélén, hanem a középpályán kapott lehetőséget. Amennyire tetszett, ahogy beállt a madridi derbin, ezúttal annyira nem kápráztatott el Ceballos.
Lucas Vázquez (3)
Az a helyzet, hogy Lucas olyan szinten formán kívül van, ami számomra nagyon meglepő. Nem gondoltam volna, Zidane egyik legmegbízhatóbb cserejátékosaként számított rá az utóbbi években. A Moszkva ellen nem sok jó megmozdulása volt, és habár eddig csak epizódszerepek jutottak neki idén, ennél azért többre lesz szükség, ha játékpercekhez akar jutni.
Marco Asensio (4)
3 kapura lövést és 4 kulcspasszt tud felmutatni a moszkvai estén. Ezek a mutatók akár egy nagyon jó teljesítményt is indikálhatnak, Asensio viszont ezúttal sem tudott a különbség lenni. Hatalmas kérdés bennem továbbra is, hogy tulajdonképpen mit kell elvárni ettől a sráctól, mert a képességei sokkal többre prognosztizálják őt, az viszont tisztán látszik, hogy túlságosan nagy teher lenne neki egyedül vállára venni a csapatot, egyelőre nem képes vezéregyéniséggé válni.
Karim Benzema (4)
A pályán való eltűnés istene ezúttal sem alkotott maradandót, habár nehéz feladata volt a nagyjából minden kreativitást nélkülöző támadójáték miatt. A pontszámát csak az húzta fel ennyire, hogy nagyon kevés hiányzott neki a gólhoz, hetek óta most állt hozzá a legközelebb, hogy betaláljon az ellenfél hálójába. 5 kapura lövéséből egyszer sem sikerült eltalálnia Akinfeev portáját, kapufáját kivéve teljesen veszélytelen volt ő IS a moszkvai kapura.
Cserejátékosok
Álvaro Odriozola (4)
Számomra kevés volt, bár nyilván még nagyon fiatal és nincs is meccsben egyelőre. Sokszor az volt az érzésem, hogy túlfutja a labdát, kicsit kapkodó még a játéka. Előre nem igazán tudott segíteni a csapatnak, az alapvonal felé megtoló, majd onnan beadást választó játékát olvasták a védők. Ilyenkor tudatosul bennem még jobban, hogy mekkora kincs is Carvajal.
Mariano Díaz (5)
Ő nem az a játékos, aki egész védelmeket forgat fel, majd pár csel után kilövi a hosszú felsőt. Hozzá el kell juttatni a labdákat, majd pár érintésből ő megoldja. Ezúttal alig kapott labdát, jobbára beívelésekből próbált élni, ezeket lefejelni jobb helyzetben lévő társainak. Kíváncsi vagyok, mire lenne képes, ha már a kezdősípszótól a pályán lenne, mindenesetre ezúttal ő sem tudott segíteni a csapaton.
Luka Modrić (5,5)
Magához képest nem volt meggyőző a teljesítménye, a középpályára azonban mindenképpen lendületet hozott magával beállásakor. Ezúttal ő sem tudta úgy forgatni a csapatot, hogy megtörje a moszkvai védelmi vonalat. Talán többet próbálkozhatott volna átlövésekkel.
Edzői teljesítmény
Julen Lopetegui (3)
Elkezdte rotálni a csapatot, ezt egyből Modrić padoztatásával és Ramos kihagyásával indította. Mindez persze nem indokolná a gyengébb teljesítményt, egyszerűen a rendszer nem működik még olajozottan, a támadójáték lassú és körülményes volt. Megint. A második játékrészre sem tudott nagyon váltani a Real Madrid, a mezőnyfölény meddő volt. Óriási luxus ez, tekintve, hogy az utóbbi hetekben rendre ez a helyzet, az idei fontos mérkőzések közül pedig egyet sem sikerült megnyerni. Meg kell oldani ezt a krízist, de nem úgy, hogy majd egy spanyol kiscsapatnak rúgunk 4-et, aztán minden el van felejtve. Nagy kérdés, hogy lábal ki ebből Lopetegui, ugyanis az eddigi eredmények tisztán az ő játékrendszerének hibáiból adódtak.
Taktikai szemmel: Real Madrid – Atletico Madrid (0-0)
A Sevilla elleni kezdőcsapathoz képest két helyen változott a Real kezdője: a sérült Marcelo helyére Nacho került, aki a Ramón Sánchez Pizjuánban még a védelem másik oldalán szerepelt, a jobb oldalra viszont visszakerült Dani Carvajal.
Állóháború
Az Atlético Madrid az első 10 percben igen magas és intenzív letámadást alkalmazott a Real térfelén, igyekezett olyan nyomást helyezni Ramosékra, mint ahogy azt hétközben a Sevilla tette. Simeone csapatának a meccs elején így sikerült irányítania, a 3. percben Courtois-nak már Saúl életerős lövését kellett hárítania.
A mérkőzés elején nagyon magasan igyekezett zavart kelteni a Real védekező harmadában az Atleti, az összecsapás teljes egészére azonban nem ez volt a jellemző. Ez viszont megzavarta a védelmet, nem is sikerült jól megjátszani a labdát.
Simeone valószínűleg nem a 3 pontért jött a Bernabéuba, ez leginkább abból látszott, ahogy csapata visszaállt a mérkőzés további részére, gyakorlatilag teljesen átadva a területet a Real Madridnak. Ez a terület viszont nagyjából a matracosok térfeléig tartott, ahol felhúzta a két négyes védelmi vonalat az Atlético. Egyáltalán nem volt ritka, hogy Diego Costa és Griezmann is saját térfelén, saját kapujától nagyjából 40 méterre helyezkedett el, hogy teljesen lezárja a passzsávokat a királyiak középpályája előtt. Ezt a feladatot tökéletesen végrehajtották, Benzemához szinte alig jutott el a labda, a francia egy-egy visszamozgás alkalmával tudott labdához jutni, akkor is szorosan követte Giménez vagy Godín, a tizenhatoson belül pedig rendre megelőzték a szélről jövő centerezések alkalmával.
Meccskép, avagy hogyan kívánta semlegesíteni a Real passzjátékát Simeone: Kroos és Modric egyaránt kiszorítva a vonal mellé ezúttal, a Real középpályásait így 4 ember igyekszik semlegesíteni, Griezmann pedig biztosítóként le tudja zárni a passzsávot Carvajal felé is. Kroost a meccsen jobbára Saúl igyekezett kivenni a játékból, míg Modriccsal szemben Rodrigo védekezett, többször a saját térfelére is követve a horvátot. A pálya közepére húzódó Balet Koke felügyeli, de a spanyol középpályás feladata volt a felfutó Carvajal semlegesítése is, ilyenkor a walesivel szemben Filipe Luis védekezett.
Mivel az Atleti játkosainak igen komoly védekező feladataik voltak, a kontrákat a második félidőre szinte teljesen feladták, habár az első játékrészben volt több ígéretes akciójuk is. Costa ezúttal igen halovány volt, de Griezmann sem ficánkolt olyan szabadon ebben a rendszerben, bár mindkettőjüknek volt egy-egy hatalmas ziccere, amiket Courtois nagyszerűen védett. Simeone alapvetően arra épített, hogy a labdaszerzések alkalmával minél gyorsabban helyzetbe hozza magát az Atlético, minél gyorsabban átrobogjanak a pályán a labdával, nem dédelgették ilyenkor sokáig labdát, íme alább két példa:
Labdavesztés, káosz a visszarendeződésben, villámgyors kontra: habár egy igen véleményes labdaszerzésből indult az akció Godíntól, mindössze 3 passz kellett ahhoz, hogy Griezmann 100 százalékos ziccerbe kerüljön (az egyébként későn eszmélő Ramos miatt). Ezúttal is Courtois mentette meg a csapatot a góltól.
Az egész akció egy, az Atletico térfelén eladott labdából indult, Diego Costa helyzete előtt így a fennmaradó Carvajal helyén hatalmas befutható területe a spanyol csatárnak, így viszont Varane-nak kell visszaloholnia. Griezmann teljesen szabadon indíthat, az ilyen szituációk életveszélyesek a nagyon magasan játszó Real-védelemnek.
A madridi támadójátékra alapvetően az volt jellemző, hogy a támadóhármas rendkívül sokat változtatta a pozíciókat, Asensio jobbára középen játszott, de volt, hogy teljesen áthúzódott a jobbszélre. Bale néhány alkalommal feltűnt a bal oldalon, de alapvetően a pálya azon területét Nachónak kellett (volna) bejátszania, a csapatnak viszont nincs egyértelmű szélsője azon az oldalon, aki egy az egyben képes megvernie az emberét, mint ahogy Bale tudja ezt a jobb oldalon. Asensio sokkal inkább egy úgynevezett wide playmaker, neki az a feladata inkább, hogy a szélről befelé játsszon, befelé húzódva megtalálja a réseket és bejátssza a védelem mögé a labdákat.
A jobb oldalon már más volt a helyzet, onnan Bale többször húzott befelé – labdával és anélkül is -, mögötte pedig Carvajal több felfutással igyekezett Filipe Luis és Koke mögé kerülni. Több beadással is próbálkozott a spanyol, ezek viszont jobbára nem találtak megfelelő embert középen.
Bale lecserélésével Ceballos kapott lehetőséget, aki a bal oldalon már jóval effektívebben játszott, mint Asensio, aki honfitársa beállásával már inkább átkerült a jobb oldalra, innen többször helyzetbe is került, de alapvetően nagyon szabad szerepkörben mozgott a második félidőben. Ceballos meglepően jótékony hatást gyakorolt az amúgy igen fásult támadójátékra, Kroos előtt játszott gyakorlatilag végig, stabilizálta a Real középpályás fölényét, nagyon sok keresztbe mozgással igyekezett megbontani a matracosok középső vonalát. A Juanfran-Giménez közti half spacebe rendszeresen bemozgott, ezeket a területeket labda nélkül is nagyon jól futotta be Ceballos.
Ceballos mutatja magát Nachónak azzal, hogy rendkívül jó ütemben mozog be üres területbe az Atletico védői közé. A spanyol középpályás ritmust vitt a jobb oldali támadójátékba, nagyon ígéretes teljesítményt produkált.
Simeone végül a Costa-Partey cserével kívánta stabilizálni a középpályás védekezését, de ezzel egyúttal elérte azt is, hogy sikerült hosszabb ideig is birtokolnia a labdát az Atléticónak. A Real labdabirtoklási fölénye ezúttal is brutális, 66 százalékban Lopetegui csapatánál volt a labda, a legtöbb kulcspassz Toni Kroos (4) és Dani Ceballos (3) nevéhez fűződik.
A meccs utolsó 10 percében Lopetegui először a Modrić-Lucas cserével próbált még életet vinni a szélsőjátékba, majd a debütáló Viníciust dobta be a meccsen az ellenfél kapujára veszélytelen Karim Benzema helyett. Habár ezek a cserék későn érkeztek, hogy bármiféle változást vigyenek a játékba, Lopetegui Ceballos pályára dobásával húzott igazán nagyot a meccsen.
A döntetlen mondhatni előrelépés, legalábbis ahhoz képest, ahonnan indult a csapat Sevillából. Ami igazán bosszantó, hogy a Real uralta a mérkőzést, irányított végig a második játékrészben, a győztes találatot azonban ezúttal sem sikerült bevinni Oblak kapujába. A Barcelona pontvesztését megint nem sikerült kihasználni, a gond csak az, hogy ezek a helyzetek azok, amiket a bajnoki cím elhódítása érdekében mindenképpen ki kell használnia a Real Madridnak, különben az idei év – a bajnokság szempontjából – újra az elszalasztott lehetőségek esztendője lehet.
Taktikai szemmel: Sevilla – Real Madrid (3-0)
60 százalékban a Real Madridnál a labda, jó 200-zal több jó passz…és 3-0 a Sevillának. Szinte az egész első félidőben totális sötétség volt a Madridnál, nem működött az előre játék, a védekezésről már nem is beszélve. A labdakihozatalok nagyjából a félpályáig működtek, nem igazán sikerült feltörni a sevillai védelmet, majd, amikor a rizikós passzokat be kellett volna vállalni és ebből labdavesztés lett, na akkor jelentkezett a probléma. A Real Madrid egyszerűen évek óta akkor a legsebezhetőbb, amikor támadásból kellene visszarendeződni védekezésbe. Nyilván ez más csapatoknál is így van, a Realnál viszont egyfajta adottság. Marcelo mögött általában félpályás üres területek vannak, amikor fent marad a támadásokkal, ráadásul nem is szokott időben visszaérni, nyilván ezzel tisztában voltunk eddig is. Most viszont újra előjött ez a probléma, ugyanis az első gólnál a saját pontatlansága után sem tudott időben reagálni, Jesús Navasszal pedig nem tudott egyszerűen mit kezdeni.
A kontrákat sem tudta megfelelően lereagálni a védelem, az amúgy is elképesztő formában levő André Silva és Ben Yedder pedig körberöhögte a hét közepén még év védőinek választott Ramos-Varane-Marcelo triót. A védelem jobb oldalán ezúttal Nacho kapott helyet, az ő játéka is sajnos nagyon kevés volt, egyszerűen nem tudta hatékonyan segíteni a támadásokat, de ő amúgy is sokkal jobban érzi magát a védelem közepén.
A középpálya az első félidőben szinte nem létezett, Modrićot és Kroost is teljesen kivette a játékból a Sevilla középpályás védekezése, miközben hatékonyan támadtak le a madridi térfélen, teljesen megbénítva a csapat labdakihozatalait. Ezzel nagyon hamar lelassult a fővárosiak támadásépítése, az egész teljesen meg is rekedt gyakorlatilag 40 méterre a sevillai kaputól. Asensio és Benzema nagyon kevés volt ezúttal, egyáltalán nem tudtak effektíven játékba avatkozni, ezen mindenképpen változtatniuk kell, ugyanis a fontos meccseken ez nagyon kevés lesz tőlük.
Mit mutat ezúttal az xG?
Idén eddig ez volt az első alkalom, amikor az ellenfél magasabb mutatóval hagyta el a pályát, mint a Real Madrid. Nyilván ez a végeredmény ismeretében nem meglepetés, a Sevilla (2,29) mutatója kiemelkedő még a nagycsapatok teljesítményéhez mérten is. Lopetegui csapata ezúttal 1,55-ös mutatót rakott az asztalra, aminél egyébként a Getafe és az Espanyol elleni győzelem alkalmával is alacsonyabb volt az épp aktuális statisztikája a csapatnak. A Madridnál Gareth Bale egymaga magára vállalta a csapat kapura lövéseinek 38 százalékát 8 lövéssel, ami a csapat xG statisztikájának 66 százaléka volt. Vaktöltény.
És ha már vaktöltény, az idény első pár meccsén mutatott jó formája óta Karim Benzema kezdi újra magára ölteni a régi gólképtelen cipőjét. Bő egyórás játéka során 1 kapura lövést tudott felmutatni, kulcspassz nélkül zárta végül a meccset. Annyi pozitívumot azért lehet találni ebben a helyzetben, hogy Lopetegui nem jegeli indokolatlanul Marianót és megkapja a lehetőséget, a kérdés már csak az, hogy lehet-e állandó kezdő a dominikai csatár.
Hol is tart a csapat?
Az idény során az eddigi meccsek közül nem volt igazi erőpróba, a Bilbao elleni idegenbeli meccs már mutatott azért valamit abból, hogy kezeli a csapat a nyomást, a komolyabb ellenállást megtestesítő ellenfelekkel szemben. A végül lesimázott Roma elleni Bajnokok-Ligája meccset a helyén kell kezelni, teljesen egyértelmű, hogy az újraszerveződést csak megkezdő olasz csapat nem képviselt igazi ellenállást. Ami egyértelmű: amikor a Real Madridnál van a labda és ténylegesen irányítja a meccset 90 percen keresztül, az ellenfél pedig beszorul nagyjából 30-40 méterre a kapujától – önként vagy kényszeredetten – akkor gond nélkül megtalálja a rést a csapat az ellenfél védelmének valamely részén.
Amikor viszont Kroos és Modrić is nyomás alatt játszik, akkor egyszerűen nincs játéka a Madridnak, kiveszik teljesen a kreativitás a középpályáról, a támadók pedig – Isco kivételével – nem tudják hatékonyan szervezni a játékot mélyen visszalépve a középső vonalba. A Sevilla ellen ez volt a helyzet, Bale többször a felezővonalig szorult vissza labdával vagy anélkül, és habár ő volt a csapat legveszélyesebb játékosa, gólt érő megmozdulása neki sem volt.
Lopetegui ezúttal nem tudott megfelelő stratégiát kidolgozni. A gond csak az, hogy a barcelonai pontvesztést kihasználhatta volna a Real Madrid, így viszont nem éppen megfelelő lelki állapotba játszik majd a csapat hétvégén az Atletico Madrid ellen. Azután a meccs után még tisztábban fogunk látni, de az eddig is egyértelművé vált, hogy jobban kell kezelni az erősebb ellenfelektől érkező nyomást.
Taktikai szemmel: Real Madrid – Espanyol (1-0)
A Roma elleni meccshez képest 5 helyen változott a kezdő tizenegy. A kapuban ezúttal Courtois, a védelemben Marcelo és Carvajal helyén Nacho és Odriozola kezdett, előttük a Modrić-Casemiro-Ceballos trió állt fel, a támadóharmadban ezúttal Bale került a padra, nélküle Isco, Asensio és Benzema rohamozta a barcelonaiak kapuját.
Rotáció
A felforgatott kezdő alapvetően érdekesen hangzott annak fényében, hogy nehéz meccsre számított a mester, bár a bekerülő játékosok egyáltalán nem okoztak csalódást. A védelem jobb oldalán bevetett Odriozola elképesztő sebességgel rendelkezik, rendszeresen felért a támadásokkal és vissza is ért, bár az ellenfél térfelén még nem olyan hatékony, mint Carvajal, teljesítménye azonban több mint bíztató. Nacho ezúttal Marcelo helyetteseként került a bal oldalra, a spanyol alapvetően egy védekezésben sokkal megbízhatóbb opció, mint brazil társa, támadásban azonban már kevésbé kreatív.
A középső alakzatban Ceballos kapott lehetőséget az ezúttal keretbe se jelölt Toni Kroos helyett, a spanyol pedig meg is hálálta a lehetőséget. A középpálya egyik legjobbja volt, a csapatban ő osztotta ki a társaknak a legtöbb kulcspasszt – szám szerint négyet. Kreatív és agilis volt, az ő személyében könnyen lehet, hogy újra van egy tökéletes cseréje Modricéknak. Kovačić távozása után nagy kérdés volt, hogy ki lehet az, aki stabil játékkal képes hozni a horvátéhoz hasonló teljesítményt, azonban Ceballos egyelőre hatalmas potenciált mutat.
Meddő fölény
A rovat előző részében említettem a Roma elleni meccsel kapcsolatban, hogy a hatalmas labdabirtoklási fölény és rengeteg passz nem mutatott meddő, sehova nem jutó fölényt a támadóharmadban. Na, ez most az Espanyol ellen sajnos így volt. Közel dupla annyi sikeres passz (614-309), 65 százalékos labdabirtoklás, duplaannyi kapura lövés (19-10). Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ezek a lövések, helyzetek nem voltak olyan minőségűek, hogy azok nagy fölényt mutassanak.
A Real Madrid az idény eddigi legalacsonyabb xG mutatóját produkálta (1,09). Ehhez hasonló alacsonyabb indikátor csak az idény eleji Getafe elleni mérkőzésen volt tapasztalható, akkor 1,16-os számmal zárta a meccset a madridi alakulat. A legtöbb lövéssel Asensio próbálkozott, bár pár alkalommal jobban tette volna, ha leadja a labdát a nála jóval ígéretesebb helyzetben lévő társának. Utána Casemiro és Modric is 3-3 lövést eresztett meg a meccsen, ami jelzi, hogy nem igazán sikerült feltörni a remekül záró Espanyol-védelmet. A támadók közül ezúttal Benzemát éreztem különösen haloványnak, 1 lövést és 1 kulcspasszt tudott bemutatni bő egyórás játékideje alatt. Az nagyon tetszett, hogy Lopetegui nem várt az idők végezetéig és bedobta Marianót a 60. perc után. A Madridnak azonban nem csak a jól felálló fallal kellett megküzdenie, hanem a rendszeres magas és intenzív letámadásokkal is.
A Real Madrid tizenhatosán belül 4 (!!!) Espanyol-játékos támad le és igyekszik megakadályozni a királyiak labdakihozatalát. Itt éppen Casemiro próbálja kihurcolni a játékszert, a középpályások azonban távol helyezkednek el, egyedül Isco megjátszható, nagyjából 30 méterre a labdás embertől.
Felül Isco, míg alul Odriozola hőtérképe látható. Az egyértelműen látszik, hogy Isco mindkét oldalt bejátssza, inkább középen helyezkedik el a pálya középső harmadában, mint az oldalvonal mellett. Ennek hiányában azonban Odriozolának kellett bejátszania a teljes balszélt, miközben időben vissza kellett zárnia védekezésben is.
Amikor már majdnem felkiált az ember, hogy na ott van a mindent eldöntő ziccer, akkor Asensio inkább továbbviszi és elszórakozza a labdát, vagy inkább kilövi a stadionból. Természetesen a mérkőzés hajrájában jelentkező szituációkról van szó, amikor a spanyol több ígéretes helyzetben leadhatta volna a labdát Marianónak, ezt valamilyen okból azonban nem tette, ennek köszönhetően viszont egyik helyzetből sem lett komoly gólszerzési lehetőség.
81. perc, Casemiro labdaszerzése után Mariano továbbadja a labdát Asensiónak, ő azonban ahelyett, hogy visszapasszolja a labdát a tiszta ziccerbe futó Marianónak, inkább átveszi a bal lábára, majd kilövi a ZS szektort a stadion tetején.
A rendes játékidő vége felé közeledtünk, amikor Asensióval elmegy a létező összes pályán lévő védő, a másik oldalon viszont üresen fut nem csak Mariano, de mögötte Lucas Vázquez is. Akármelyikőjük kapja a labdát, tiszta gólhelyzetbe kerültek volna, azonban Asensio ehelyett a bal oldal felé tereli labdát, hogy aztán a helyzetből ne legyen semmi.
Nehéz mérkőzésen van túl a Real Madrid, az viszont mindenképp pozitívum, hogy egy igen nehéz meccsen sikerült behúzni a 3 pontot, ráadásul gólt sem kapott a csapat. Messze van még nagyon a vége, de az ilyen összecsapásokon kiizadt győzelmek nagyon fontosak lesznek a végelszámolásnál. Ami a Bilbao ellen hiányzott – nevezetesen a szerencse – az ezúttal a csapat mellé állt, így habár nem feltétlen szórakoztató játékkal, de sikerült otthon tartani mindhárom pontot a Real Madridnak.
Taktikai szemmel: Real Madrid – Roma (3-0)
Kezdők
Ezúttal Lopetegui úgy döntött, hogy az a Keylor Navas áll a kapuban, aki véleményem szerint a világ egyik leginkább alulértékeltebb kapusa, és most pár sor erősen szubjektív vélemény következik. Az utóbbi évek európai sikerei kapcsán mindenki Cristiano Ronaldóról, Gareth Bale ollózásáról vagy Ramos fejes góljairól beszél, de ez a Costa Rica-i srác olyan szinten védte ki az épp aktuális ellenfél szemét, hogy öröm volt nézni. Nagyon örülnék neki, ha sok futballista – szerte a világon – ellesne tőle pár dolgot elhivatottság, alázat és szerénység terén. A nyáron Courtois igazolása után sem csapta rá az ajtót a Madridra, hogy na, akkor ő elmegy olyan csapathoz, ahol szó nélkül kezdő lesz. Nem, ő inkább itt maradt küzdeni a saját – száz százalékig megérdemelt – helyéért a kezdőcsapatban, pedig nyílt titok, hogy Pérez nem a padra igazolta le a belgák klasszis kapusát.
A védelem a szokásos négyesben került fel a pályára, előttük ezúttal bekerült a csapatba Casemiro, aki a Bilbao ellen még csak a padon kezdte az összecsapást. Lépjen pályára a Real Madrid akármilyen összeállításban, a fontos meccseken nélküle nincs stabilitás, erről pár szóban később. Modrić és Kroos kezében továbbra is ott a karmesteri pálca, amit a meccsen többször kölcsönvett Isco is, hogy aztán egy sima győzelmet pakoljanak le az asztalra a Santiago Bernabéuban. A támadósor élén az ezúttal haloványabb Benzema kezdett, a jobb oldalon pedig Gareth Bale kapott lehetőséget.
A középpályásjátéknak alapvetően az volt az alapja, hogy Kroos és Modrić is nagyobb szabadságot kapott azzal, hogy Casemiro ellátta a védekező feladatokat. A Bilbao ellen Kroos volt az, aki a védelmi vonalba is akár visszalépett a saját tizenhatosához, hogy felvegye a labdát és onnan szervezze a játékot. Azon a meccsen a középpályás védekezés nem igazán működött – Casemiro pályára lépéséig. Ezért volt elengedhetetlen az ő szerepeltetése a Roma elleni meccsen, ami alapjaiban teremtette meg a nagyobb szabadságot Modrićnak, de Iscónak is. A horvát egyre inkább visszanyeri azt a formáját, hogy egyetlen mozdulattal képes hülyét csinálni egész csapatrészekből, hogy aztán a legjobb ütemben teremtsen lehetőséget a csapat támadóinak, ezúttal 4 kulcspasszt osztott ki a mágus.
Kontroll
A 61 százalékos labdabirtoklás mondhatni már Lopetegui-sztenderd, nincs ezen semmi meglepő, mi, szurkolók is kezdünk hozzászokni. Az ilyen fölény persze lehet teljesen meddő, rengeteg olyan meccset láttunk már, ahol a labdatologatást nem követte semmi kreatív a támadó harmadban. Na, ez a Roma ellen sem így volt, de egyre olybá’ tűnik, hogy a Cristiano nélküli élet egyelőre tökéletesen működik, több játékos képes egyszerre felfelé húzni a csapat teljesítményét, látványos javulást elérve tavalyi formájukhoz képest. A Madrid összesen 30 kapura lövést mutatott be, ami brutális szám, főleg, ha hozzátesszük azt is, hogy a lövések fele az ellenfél büntetőterületén belülről jött.
A Roma habár gyengén kezdte a mérkőzést, főleg a második félidőben már nekik is akadtak lehetőségei. Marcelo oldaláról szokásosan több veszély jelentkezett, ezúttal Cengiz Ünder által, amikor hatalmas űrt hagyott maga mögött egy-egy alkalommal a brazil, középen viszont Ramos és Varane teljes felvigyázás alatt tartották Džekót. A 21 éves török játékos meglátásom szerint csapata egyik legjobbja volt, sebességével nagyobb bonyodalmakat is okozhatott volna, csak egyszerűen a Roma játéka csapatszinten ezt nem tette lehetővé, a kontrákat pedig egyedül nem tudta végigvinni, a madridi védők pedig megfelelő lefedettséget biztosítottak az esetlegesen fennmaradó szélsőhátvédeknek.
IscoDisco
A spanyol a mérkőzés legjobbja volt, azt a játékot hozta, amit mindenki elvár tőle. Habár a táblán balszélsőnek volt felrajzolva, ennél sokkal szabadabb szerepkört kapott Lopeteguitől, hasonlóan a Zidane-érához. Rendszeresen mélyen visszalépett a középpályára, hogy labdát kapjon, de ugyanilyen rendszeresen okozott zavart a Romának a jobb oldali half space levédekezése esetén. Isco a labda nélküli mozgásaival hatékonyan destabilizálta a Roma védekező alakzatát, gyors helyváltoztatásaival több alkalommal is gólhelyzetbe került, majd egy remek szabadrúgással kulcsfontosságú gólt szerzett az első félidő végén. A támadók közül 89 érintéssel és 74 passzal ő volt a legtöbbet játékban.
A másik oldalon Bale igyekezett a római védelmet megbontani, ami neki is többször sikerült, a kapura is többször veszélyes volt, kapufáig is eljutott. A csapatból ő próbálkozott a legtöbb kapura lövéssel – szám szerint 6-szor vette célba Olsen kapuját, és habár egy ideig az volt az érzése az embernek, hogy kevés volt a meccs előtti célzóvíz, Modrić parádés passza után egy kontrából úgy robogott el az olaszok védői mellett, hogy esélyt sem hagyott az ellenfélnek.
Alapvetően a Roma igyekezett megakadályozni a Real Madrid labdakihozatalait már a blancók térfelén, ám a labdabiztos középpálya, valamint Isco rendszeres visszább lépése alapjaiban teremtette meg a gyors támadásépítések hatékony opcióit. A szélsőhátvédek feladata ezúttal is az volt, hogy magasabban játszva teremtsenek lehetőséget Ramoséknak kijátszani a labdát. Ez tökéletesen működött a mérkőzésen, Carvajal és Marcelo is impresszív teljesítményt rakott le az asztalra, a két szélsőbekk szokásukhoz hűen több kulcspasszt osztott ki a társaknak.
A tékozló fiú
Mariano Díaz hivatalosan is, ellentmondást nem tűrően, hatalmas akaraterővel tért haza. Ilyen góllal debütálni a Bernabéuban…Én nem találom a szavakat, még most sem. Mindenesetre nagyon szeretném látni, hogy Benzemával egyenrangú partnerekként lesznek kezelve a szezon során, ugyanis a potenciál bőven megvan Marianóban, ezt bőven bizonyította a Lyonban is.
Habár egyelőre Lopetegui rotálási szándékaival még sok kérdés felmerül, az egyértelmű, hogy Ceballos állandó csere lesz a szezon során, a Roma ellen ezúttal játékperc nélkül maradó Lucas Vázquez csak epizódszerepeket kap egyelőre, bár formája ezúttal nem is feltétlen indokol többet. Az Isco-Asensio kettősből egyszerre csak egy kap lehetőséget a kezdőben az eddigiek alapján, kettejük között eddig jól meg vannak osztva a mérkőzések. Marianónak tehát velük kell megküzdenie a játékpercekért, az ugyanis csak hiú ábránd, hogy ezentúl a dominikai csatár lesz az állandó kezdő csatár poszton, mindenesetre ez több, mint jó kezdés volt az ahhoz vezető úton.
Mindent összevetve több, mint bíztató jeleket produkált a Lopetegui által irányított Real Madrid az első Bajnokok Ligája-mérkőzésen. A rendszer nagyon jól működött, élmény volt nézni a csapat játékát, rengeteg kialakított helyzet, mindezt egy magasan jegyzett klub ellen. Ha az új játékrendszer automatizmusai még jobban a fejekbe vésődnek, nagyon jó idénynek néz elébe a Real Madrid.
Taktikai szemmel: Athletic Bilbao – Real Madrid (1-1)
Kezdő
A kapuban ezúttal is Courtois kapott helyet, előtte a már megszokott négyes igyekezett védeni a belga a kapuját, így nem volt ebben az összetételben semmi meglepetés. A középpálya összeállítása már más tészta, ahol a Modrić-Kroos-Ceballos trió kezdett, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy Casemiro, azaz klasszikus szűrő nélkül indul neki a meccsnek a Real. Az utóbbi pár meccs képe felvetette azt a kérdést, hogy a brazilnak szükséges-e minden mérkőzésen játszania, hasznos tud-e lenni minden esetben. A konklúzió az, hogy Casemiro azokon a meccseken inkább hátráltatja a támadásokat, amikor az ellenfél nem feltétlen képvisel olyan játékerőt, ami komoly kihívás elé állítja a Real Madrid középpályás védekezését. A San Mamésben viszont egyáltalán nem ez a helyzet, évek óta vért izzad a Madrid ezen a pályán. Úgy gondolom, hiba volt Casemirót pont ezen a meccsen a padon hagyni, legyen annak akármilyen oka. A támadóhármas nem változott az elmúlt mérkőzésekhez képest, így a válogatott szünetről igen jó formában visszatérő Asensio mellett Karim Benzema és Gareth Bale rohamozta a baszkok kapuját.
Egyértelműen látszódott már az első percekben is, hogy ez bizony nem olyan meccs lesz, mint az előzőek. A Bilbao erősen kezdett, magas és intenzív letámadásokat alkalmazva, amivel meg is gyűlt a madridiak gondja.
A bilbaói gól előtt nem sokkal a Real Madrid próbálja kihozni a labdát saját térfeléről, ami közel sem tűnik egyszerű feladatnak. A baszkok teljesen lezárják a területeket, szinte az összes megjátszható madridi mellett áll egy játékos, így nagyon leszűkülnek Kroos lehetőségei. Végül Marcelóhoz kerül majd a labda a bal szélen, aki nem tudja hatékonyan megjátszani előre a játékszert. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Real többször igen lassan váltott át védekezésből támadásba, sokszor egyszerűen lassan értek fel a szélsők a támadással, ami ugyancsak azt eredményezte, hogy kevés opció volt a labda megjátszására az ellenfél térfelén.
Casemiro hiányában Kroos a letámadás során is sokkal mélyebben helyezkedik, mint Ceballos és Modric, akik intenzíven presszingelnek a hazaiak térfelén, és próbálnak labdát szerezni. A német középpályás védekező teljesítménye már évek óta vita tárgyát képezi, ebben a szerepkörben egyszerűen nem képes megfelelő teljesítményre. Ezúttal is akadtak olyan pillanatok, amikor nem igazán igyekezett visszazárni egy-egy bilbaói támadás során, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem is ez a fő feladata Kroosnak.
Sebezhetőség
A védelem teljesítménye felemás volt, ugyanis a baszkok egyik alapvető szándéka az volt, hogy Iñaki Williamsnek olyan labdákat adjanak, hogy aztán futásban megverje a madridi védelmet. Ezt jól kezelték Ramosék, a kapitány, valamint Varane is nagyon jól helyezkedett ahhoz, hogy ezeket a passzokat semlegesítsék. Ugyan Ramos több szituációban is ejtett kellemetlen hibákat, de Marcelo oldalán volt a legsebezhetőbb a védelem: a brazil és Ramos közötti úgynevezett half space-t nem tudta hatékonyan levédekezni a csapat, ebből született a hazaiak találata is.
Ahogy a jobb szélre kikerül a labda, Williams máris befut üres területre Marcelóék mögé, majd miután nem kapja meg a játékszert befut középre. Míg Marcelo a labdás emberre koncentrál, Ramos teljesen bealszik, a mögötte befutó játékos pedig szinte zavartalanul teheti középre a labdát, ahol már Muniainnak csak be kell pofoznia közelről.
Lehetőségek
Ha a gólszerzési lehetőségeket vizsgáljuk, akkor azt lehet azért mondani, hogy a Madridnak voltak nagyobb helyzetei, habár nem mutat akkor különbséget az xG statisztika. Ez alapján Sergio Ramos lehetősége volt a legnagyobb helyzet Bale szabadrúgása után (0,63) – ami könnyen lehet, hogy les is volt –, majd következett a gólt érő szituáció, amely során Kroos gyönyörű kiugratása után Bale varázsolta Isco fejére a labdát (0,49). Sergio Ramos egész pályát átívelő indítása után Asensio lehetősége (0,29) is gólt ért volna, a baszkok hálóőre azonban itt is jó ütemben mozdult ki kapujából.
Kis kitekintő: a fenti diagram azt mutatja meg, hogy összesen mekkora xG mutatóval rendelkezett a lefújást követően a csapat az egyes mérkőzések során. A Girona és a Leganés ellen mind 4-4 gólt sikerült összehozni, a Getafe elleni kissé enerváltabb játék végül 2 találatot eredményezett, de a Bilbao elleni mutató eddig az egyetlen, ami negatív irányban mutat el az eddigiektől – tehát a szerzett gólok száma kevesebb, mint az xG, azaz a csapat bőven nem használta ki a támadásaiban rejlő potenciált.
Merre vagy, Mariano?
Az a helyzet, hogy hozott a vezetőség egy bizonyítani akaró, rendkívül agilis és lelkes csatárt, aki még egy percet sem kapott Julen Lopeteguitől. Nyilván nem arról van szó, hogy hónapok óta jegelve van Mariano, de egyszerűen számomra érthetetlen, hogy az ilyen meccseken, amikor tényleg ütni, vágni és küzdeni kéne egy centernek, miért nem kap lehetőséget? Benzema jó formában van, de ezen a mérkőzésen nem igazán találta önmagát, a találkozó utolsó részében nyugodtan le lehetett volna cserélni. A többi cserével kapcsolatban: Ceballos lehozatala kötelező feladat volt, hogy stabilizálja a középpályát a Real Madrid, a Luka Modric-Isco cserét azóta se fejtettem meg. Nyilván a horvát nem volt annyira éles, mint kellett volna, de nálam Asensio sokkal haloványabb teljesítményt nyújtott, a második játékrészben a nevét is alig hallottam. A másik szélen Gareth Bale sem volt túlságosan kiemelkedő, a helyére felhozott, teljesen formán kívül játszó Lucas Vázquez pedig semmit nem tudott lendíteni a csapat szélsőjátékán. Mariano is jöhetett volna simán, úgy pedig Benzema húzodhatott volna szélre esetleg, de ezek már csak utólagos okoskodások, mindenesetre véleményem szerintem ezúttal gyengén cserélt a mester.
Alapvetően egyáltalán nem produkált rossz játékot a Real Madrid, sőt, egyszerűen ez már egy olyan meccs volt, ahol komolyabb ellenállásba ütközött a csapat. Ennek következtében több olyan kisebb (néhol nagyobb) hiba is megmutatkozott, amit le kell vetkőznie Lopetegui alakulatának, ugyanis ezzel a döntetlennel már 2 pontos a madridiak hátránya a Barcelonával szemben. Nyilván, nagyon a bajnokság elején járunk, de ezeket a mérkőzéseket ki kell izzadni, ha nyomás alatt akarja tartani a katalánokat. Mindenesetre sokat nem rágódhatnak ezen Modricék, ugyanis szerdán már a Roma ellen kell bizonyítania a Bajnokok Ligájában a címvédőnek.
Taktikai szemmel: Real Madrid – Leganés (4-1)
Teljes kontroll
A Getafe elleni szezonnyitó mérkőzést másolta le a Lopetegui-csapat, csak sokkal élvezhetőbb játékot nyújtva. A Madrid saját rekordját megdöntve 798 sikeres passzt mutatott be, ami a 77 százalékos labdabirtoklás mellett egyáltalán nem meglepő. A csapat 92 százalékos pontossággal passzolt, ami persze a Leganés kevésbé ellenálló játékának is volt köszönhető. A vendégcsapat nem tudott semmiféle zavart okozni a Real labdakihozatalaiba – bár jórészt meg se próbálták ezt véghezvinni. A madridi védelem teljesen kivette a játékból a Leganés szélsőit, de a csatárok is nagyon kevés labdához jutottak: a 81. percben lecserélt Michael Santos 12 sikeres passzt mutatott be, Carillónál ez a szám 13 volt. Csak összehasonlításképp, Courtois 17-szer passzolt pontosan a mérkőzésen.
Lopetegui ezúttal egyik legerősebb kezdőjét pályára küldve a 4-3-3-as felállást alkalmazta, visszatérve a szokásos Kroos-Casemiro-Modrić középpályához. A brazil szűrő feladata így az lett volna, hogy visszalépjen a labdákért a védelem elé, majd továbbítsa azt Krooséknak, illetve akadályozza meg az ellenfél kontráit. A meccs képe alapján viszont Casemiro szerepe szinte feleslegessé vált, a Leganés mélyen a saját térfelére húzódott be és engedte át a kezdeményezést teljes egészében a Real Madridnak. Ennek fényében talán megfelelő megoldás lehetett volna Isco hamrabbi behozatala – vagy esetleg rögtön kezdetése. Az ellenfél térfelén többször Sergio Ramos is fellépett, hogy mozgassa a támadó harmadot, több keresztlabdával igyekezett átjátszani az ellenfél által felvont védelmi vonalakat. Az első gól is így született: a magasan felfutó Carvajal fejére varázsolta a labdát, aki nagyon okosan az üresen álló Bale elé fejelte vissza a játékszert, ezzel pedig sikerült is megszerezni a vezetést.
A győzelem egyik kulcsa az volt, hogy a Madrid nagyon hatékonyan tudta a szélekről indítani a támadásokat, ezek a hosszabb labdák pedig rendre találtak is embert, nem csak vaktában, fantáziátlanul beadogatós játékot produkált a csapat. Erre tökéletes példa volt az első vagy a második gól is, de Kroos kapáslövése is ide sorolható. A szélsőhátvédek nyugodt szívvel tudták segíteni a támadásokat, mivel helyükön gyakorlatilag semmilyen veszély nem jelentkezett, a vendégcsapat próbálkozásait pedig többször megszűrte a középpálya és már az ellenfél térfelén sikerült visszaszerezni a labdát.
Big Benz
Feltámadt, visszatért, felébredt. Reméljük nem csak hirtelen fellángolásról van szó, de mondjuk akárhogy is, Karim kellő magabiztossággal rámolt be két gólt a Leganés hálójába, igen meggyőző és rég nem látott jó teljesítményt nyújtva. A szezon egyik legfontosabb kérdése, hogy képes-e erre az állandóságra, mint amit most, az idény elején nyújt. Mert ugyebár passzolhat akármennyit, tologathatja a labdát a középpálya, ha egyszerűen nincs senki, aki képes potenciális gólfelelősként kapuba juttatni a játékszert. Benzema teljesítményének javulásának egyik – ha nem a fő – oka az lehet, hogy Ronaldo távozásával egyszerűen nem kell senki alá dolgoznia. Nem kell egy utolsó utáni passzal is Ronaldót keresni, egyedül ő az úr a tizenhatoson belül, csak a gólszerzésre kell koncentrálnia. Mindenesetre, eddig úgy néz ki, hogy a francia képes lesz elbírni az idén talán utolsó lehetőség súlyát, és saját magához is méltó teljesítményt nyújtani a Real Madrid mezében.
Hatékonyság
A csapat legveszélyesebb játékosa az xG statisztikák alapján Gareth Bale volt (ha nem számítjuk Ramos büntetőjét), mögötte Asensio és Benzema voltak ebben a sorban. Ők hárman összesen 12 kapura lövést mutattak be és 3 gólt szereztek – a csapat összesen 17-szer veszélyeztette az ellenfél kapuját, így a Ronaldo utáni támadótrió hatékonysága eddig megkérdőjelezhetetlen.
|
|
Gólok száma |
Gólpasszok száma |
xG |
Átlagos lövésszám meccsenként |
Átlagos kulcspasszok száma meccsenként |
|
Benzema |
4 |
0 |
1,83 |
2,67 |
1,33 |
|
Bale |
3 |
1 |
1,88 |
4,32 |
1,08 |
|
Asensio |
0 |
1 |
0,76 |
2,78 |
1,74 |
A támadó hármas eddig 3 mérkőzésen mutatott teljesítménye számokban. Magasan Bale próbálkozik a legtöbb kapura lövéssel, míg Benzema és Asensio mutatója nagyjából azonos. Ebből egyenesen következne, hogy Benzema sokkal hatékonyabb, mint Asensio, ami azonban csak féligazság: a spanyol xG mutatója kevesebb, mint a fele a francia mutatójának, vagyis Asensio inkább kisebb gólszerzési esélyekkel kecsegtető szituációkban próbál kapura lőni. Amiben viszont Asensio kiemelkedik, az a kulcspasszok száma, vagyis egyértelműen ő a leginkább előkészítő típusú játékos ebből a trióból. Alapvetően ebben a rendszerben nem kell feltétlen senkit kiszolgálni, gyakorlatilag a támadók egyenlő eséllyel kerülhetnek helyzetbe, bár Bale és Benzema lesznek a fő gólfelelősök idén, ez több mint valószínű. Mariano helye egyelőre érdekes kérdés, hiszen a támadók jelenlegi jó formája nem feltétlen prognosztizálja őt a kezdőcsapatba, viszont megnyugtató, hogy a vezetőség hozott egy riválist Benzema posztjára, és hatékony alternatíva lehet gólínséges időkben.
A Real Madrid igen tetszetős játékkal rukkolt elő második hazai mérkőzésén és ellentmondást nem tűrően gyűjtötte be a 3 pontot. Az ilyen győzelmeket sem szabad elbagatelizállni, hiszen az állandó jó forma a bajnokság megnyerésének egyik legfontosabb feltétele. Ez az utóbbi években nem így volt, általánosságban a csapat tavaszra időzítette legjobbját, aminek köszönhetően háromszor egymás után Európa és a világ trónjára ülhetett Zidane csapata. A spanyol bajnokság megnyeréséhez viszont ősszel is hozni kell a meccseket, ami idén nagyon jól indult. Reméljük a továbbiakban is így lesz.
Egytől egyig: Real Madrid – Leganés (4-1)
Csapatok
Real Madrid (9)
Újabb meggyőző teljesítmény a csapattól, ezúttal hazai pályán. A kissé tompább, kevésbé kreatívabb kezdést követően a második félidőben megint felkapcsolt a Real Madrid, ami ellen az ellenfélnek semmilyen ellenszere nem volt. A madridi támadósor a betömörülő védelem ellen is ki tudott bontakozni és helyzeteket kialakítani, végig uralva a mérkőzést. Többször tényleg szemet gyönyörködtető játékkal állt elő a Lopetegui-csapat. A labda 77 százalékban a Madridnál volt, valamint 798 sikeres passzt mutatott be a csapat, ami a legmagasabb szám, mióta statisztikákat készítenek erről. A stílusváltás egyértelműen látszódik a csapaton, eddig kifizetődőnek látszik a Lopetegui-taktika. Habár a bajnokságban a nehezebb meccsek még csak ezután következnek, eddig több, mint biztató a csapat teljesítménye.
Leganes (5)
Nem igazán tudtak veszélyt jelenteni a Real Madrid kapujára. A büntetőn kívül nem tudtak érdemi helyzeteket kidolgozni, de a hazaiak tizenhatosához is csak nagyon ritkán jutottak el. Az első félidőben még jól hatástalanították a Real Madrid támadásait, kevés területet hagyva Benzemáék előtt, ám a második játékrészben ez már kevés volt, végül pedig nem tudtak már beleszólni a végeredménybe.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Karim Benzema (10)
Big Benz visszatért. Ha volt is hibája, eladott labdája, vagy épp rossz döntése, az se érdekel, mert nagyon régóta várok tőle egy ilyen teljesítményt. Főleg úgy, hogy eddig állandósulni látszik a jó performansz. Az utóbbi idényekhez képest Benzema rég nem látott jó formában kezdte a szezont: három mérkőzés után négy góllal áll a francia, tavaly összesen lőtt ötöt. Második gólja is tökéletesen mutatta, mennyire érzi a kaput, miután már-már kiszorított helyzetből lőtte ki laposan a hosszú alsót úgy 17 méterről. Asensio beadása után szinte teljesen kiszorított helyzetből szerzett majdnem gólt kapásból, ami jelzi, hogy az önbizalma kezd helyre billenni. Nagyon kelleni fog az idei szezonban egy kiegyensúlyozott Benzema, aki állandó gólveszélyt tud jelenteni az éppen aktuális ellenfél kapujára. A kritikusokat egyelőre elnémította, csak így tovább, Karim!
Thibaut Courtois (7)
Teljesen rendben volt, bár nyilván senki nem várta, hogy ezen a meccsen váltja meg a világot. A magas labdákra rendre jól jött ki, de a játékba is nyugodt szívvel be tudták venni a társak. A bekapott büntetőért fölösleges hibáztatni, mindenesetre kíváncsi leszek, hogy Lopetegui hogy osztja meg a játékperceket közte és Navas között.
Dani Carvajal (8)
Csendesen tette a dolgát, fáradhatatlanul segítette a támadásokat, nem egyszer veszélyes helyzeteket kialakítva az ellenfél kapuja előtt. Hátul gyakorlatilag átjátszhatatlan volt, habár nem állították lehetetlen feladat elé az ellenfél játékosai. 4 kulcspassz fűződik a nevéhez, ami a legjobb teljesítmény a csapatban, Asensióval egyetemben, valamint az első gólnál szépen fejelte vissza a labdát Bale-nek, amiből meg is született a vezető találat.
Sergio Ramos (8,5)
A spanyol bástya a védelem közepén ezúttal sem bízott semmit a véletlenre és hallatlan magabiztossággal hatástalanított minden próbálkozást az ellenfél részéről, valamint többször középpályásokat megszégyenítő módon segítette a támadásokat egy-egy keresztlabdával. Ő passzolta a legtöbbet a csapatból, 113 átadásából 108 sikeres volt, a büntetőt hidegvérrel értékesítette megint, a mérkőzés egyik legjobbja volt.
Raphaël Varane (7)
Mivel a védelmet nem tette igazán próbára a Leganes, így teljesítménye jórészt észrevehetetlen maradt, de gyakorlatilag hiba nélkül hozta le a meccset a francia világbajnok. Tökéletes meccs volt arra, hogy játékba rázódjon a kisebb pihenő után.
Marcelo (8)
A szokásos Marcelo-produkció. Folyamatosan segítette a támadásokat a bal oldalon, 2 kulcspasszt osztott ki a társaknak. A támadótrió akármelyik tagjával tökéletesen megértik egymást, ami elengedhetetlen a hatékony támadások építéséhez. Nagyon fontos eleme a Real Madrid támadójátékának. Szerencséje, hogy ezúttal sokat nem kellett hátra jönni segíteni a társaknak.
Casemiro (7)
Jól játszott, csírájában fojtotta el a Leganes támadásait, megküzdött a labdáért az ellenfél térfelén is. A mai meccs képe alapján viszont érdekes, hogy végig a pályán volt, ha nála egy sokkal támadóbb típusú játékost cserél be Lopetegui, előre még hatékonyabb lett volna a Real. Persze nem probléma, hogy végigjátszotta a meccset a brazil, de ilyen meccseken, amikor 77 (!!!) százalékban a Real Madridnál van a labda és az ellenfél semmilyen veszélyt nem jelent a madridi kapura, akkor talán játszhatna helyette más is.
Toni Kroos (7,5)
95 százalékos passzhatékonyság, két kulcspassz, két lövés és bizony nem kellett sok a gólhoz sem. Jól irányította a középpályát, több hosszú labdával a szélekre igyekezett megbontani a Leganes védelmi vonalait. Nála is hasonló a helyzet, mint Marcelónál: ha nem kell sokat hátrajönni védekezni, akkor a legjobb neki. Mindenesetre jó mérkőzésen van túl a német.
Luka Modrić (7)
Először kapott lehetőséget kezdőként a horvát mágus, akire a mester minden bizonnyal állandó kezdőként számít majd ezentúl. Egyelőre nem éreztem annyira élesnek, bár most is villantott szemet gyönyörködtető dolgokat, illetve adott egy gólpasszt is. Kell neki pár meccs, hogy újra belerázódjon a nagy hajtásba, alapvetően egy elég fárasztó nyár van mögötte. Vicces, hogy nála erre mondjuk azt, hogy még nem volt az igazi.
Marco Asensio (8,5)
A gól elmaradt, viszont a támadó harmadban megint maradandó teljesítményt pakolt le az asztalra. Az első félidőben bújócskát játszott, aztán a második játékrészre előjött és elkezdett úgy játszani, ahogy mindenki várja tőle. 4 kulcspassza Carvajallal együtt a legtöbb a csapatban, 3 lövést is megeresztett az ellenfél kapujára. Első helyzeténél, ha csak egy kicsit pontosabban emeli át a kapust, akkor már nagyon hamar vezetést szerezhetett volna a Madrid, de annyi baj legyen, egy gólpasszt érő átadást így is Benzema fejére varázsolt a spanyol talizmán, valamint újra összehozott egy büntetőt Ramosnak.
Gareth Bale (7,5)
Gólt szerzett újra a walesi, reméljük az 1 gól/meccs átlagot képes lesz produkálni továbbra is. Mindazonáltal simán triplázhatott volna is akár, viszont kissé pontatlan volt a befejezéseknél. 5 lövéséből 2-szer találta el a kaput, viszont addig ez nyilván kevésbé fontos, amíg gólt, gólokat szerez. Alapvetően azért nagy nyomás nehezedik rá idén, kimondva-kimondatlanul mindenki azt várja tőle, hogy Ronaldo szerepét átvéve legyen a csapat gólzsákja és húzóembere ezentúl. Én azt mondom, ha ilyen teljesítményeket tud hozni meccsről meccsre, addig nem kell aggódni és jó szezon elé néz a Real Madrid.
Cserejátékosok
Isco (7,5)
Valahogy így képzelem el a hasznos és jó cserét. Habár véleményem szerint a kezdőcsapatban lett volna a helye a kis spanyolnak, 27 perc alatt is bemutatta, hogy miért is hasznos tagja a csapatnak. Új színt és kreativitást hozott a madridi támadójátékba, a tizenhatos sarkánál bemutatott parádés cselére csak úgy csettintett a Bernabéu közönsége.
Dani Ceballos (–)
Az idén több szerepet kapó Ceballos ma Asensiót váltotta, majd 100 százalékos hatékonysággal passzolta le ezt a szűk negyedórát. Van benne potenciál, de idén is nehéz dolga lesz a csapatba kerülésért vívott harcban.
Lucas Vázquez (–)
Kapott pár percet ő is a mestertől, ennyi idő alatt nagyon nehéz megváltani a világot.
Edzői teljesítmény
Julen Lopetegui (8)
Egyik, ha nem a legerősebb kezdőt rakta fel a pályára a mester. A világbajnokságon döntőt játszó Modrićot és Varane-t is visszarakta a kezdőbe, már egy 4-3-3-at játszatva a csapattal. Nagyon érdekes lesz ez az idei kapussztori Madridban, mert konkrétan két világklasszis kapus van a keretben. Az most különösképp érdekesen hatott, hogy az éppen frissen év legjobb kapusának megválasztott Keylor Navast a padról kellett felhívni, hogy mutassa be a díját a közönségnek. Ezen felül Casemiro kezdőbe jelölése és végig pályán hagyása talán túlzott óvatosságot feltételez, de nem ettől fogunk a kardunkba dőlni az biztos, főleg amíg ilyen eredményeket szállítanak a pályán lévők. A csapaton egyértelműen látszik már a keze munkája, több helyen parádés kombinációkat mutatott be a Real Madrid.